Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-26 / 174. szám

4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYÉN 19S1. július 26., péntek Hz SZKP a szociáldemokrácia útján? Berzenkednek a konzervatívok Képviselő-testületek és igazgatéi kinevezések M az, la vines kétharmados többség? Hátizsákkal keletre Miikatársaluk Németországban (2.) Moszkva (MTI) — Az SZKP rendkívüli kongresszu­sának idei összehívását kez­deményezte csütörtökön a Központi Bizottság meglepő­en nyugodt mederben zajló ülésén Mihail Gorbacsoy. A novemberben vagy decem-- berben megtartandó tanács­kozás dönt várhatóan az SZKP most vitára bocsátott új programjáról is. Gorbacsov majd egy órás előadói beszédében kitért a párt „szociáldemokratizálása” kapcsán felmerült vádakra és kijelentette: a párt funda­mentalistái róják fel a veze­tésnek ezt, mivel képtelenek kitörni a dogmatikus gondol­kodás köréből. ­A tanácskozás menetköz­ben határozott arról, hogy külön határozatban foglal ál­lást Borisz Jelcin oroszorszá­gi elnöknek a politikai szer­vezetek munkahelyi műkö­dést betiltó rendelkezéséről. Jelcin utasításának bírála­ta egyébként szinte vala­mennyi felszólalás visszatérő eleme volt. Gorbacsov erről úgy nyilatkozott, hogy a ren­delet tovább élezi az amúgy is feszült helyzetet. ­A résztvevők az ülés szüne­tében egybehangzóan úgy nyilatkoztak a Kremlben tar­tózkodó szovjet újságírók­Lezuhant a hőlégballon Budapest (MTI) — Szer­dán este lezuhant az Alterna­tív Hasznosító Kft. hőlégbal­lonja. A légi jármű Orosz János parancsnok és Újszá- szi Attila másodparancsnok budapesti lakosok irányítá­sával és hét német állam­polgárságú utassal szállt föl, ám a magasban a szél a lég­hajót elsodorta. A hirtelen sötétedés miatt későn észlel­ték az útjukba került ma­gasfeszültségű légvezetéket, még sikerült elkerülni az üt­közést, csakhogy a szerkeze­tet hirtelen kellett felemelni, majd azt követően szűk terü­leten leszállni vele. E manő­ver közben a léghajó Siófok külterületén, a 7-es és 70-es utak által körülhatárolt ré­szen, egy magánlovarda te­rületén 20 óra 35 perckor a földhöz csapódott. A baleset következtében négyen súlyo­san, ketten pedig könnyeb­ben megsérültek. Krecz Tibor Budapest (ISB) — A kor­mány szándékai szerint 1992. január 1-jén az új tár­sadalmi berendezkedésnek megfelelő Munkatörvény­könyv lép hatályba. Számos vitáról szóló tudósítás látott napvilágot anélkül, hogy a közvélemény megismerhet­te volna a tervezet újdonsá­got jelentő elemeit. írásunk ezekből mutat be néhányat. A Munkaügyi Miniszté­rium a kormányprogram végrehajtására figyelemmel 1992-t kulcsévnek tartja. Ek­korra várják, hogy a gazdál­kodó szervezetek tulajdoni szerkezete jelentős mérték­ben megváltozik, természete­sen az állami tulajdon je­lentős csökkenésével és a magántulajdon arányának növekedésével. Méltányol­ható elhatározás, hogy hoz­záláttak az új struktúrához igazodó átfogó munkajogi szabályok kidolgozásához, így készült el a már több vitafórumon megfordult új Munkatörvénykönyv terve­zete. A tervezet egyik lényegi eleme az üzemi tanácsok in­nak, hogy a vártnál nyugod- tabb légkör, eddig az össze­tűzést kerülő felszólalások jellemezték a csütörtöki ülés­napot. Borisz Gidaszpov le- ningrádi párttitkár a kiegyen­súlyozott vita egyik eredmé­nyének azt tartotta, hogy mindeddig nem hangzottak el az SZKP KB vezetésének lemondására vonatkozó köve­telések. A konzervatívnak tartott Gidaszpov annak a meggyőződésének adott han­got, hogy amennyiben sor ke­rül a rendkívüli kongresszus­ra, akkor azon feltétlenül na­pirendre kerül az államfői és a főtitkári funkció együttes gyakorlásának kérdése. Pavel Bunyics neves köz­gazdász szerint a KB-ülés egyelőre azt mutatja, hogy Gorbacsov kézben tartja a vita menetét. Hozzáfűzte: az előadói beszéd meggyőzően kimondta, hogy a pártba szo­ciáldemokrácia felé közelít és ezt a hallgatóság „lenyel­te”. Az SZKP mérsékelt szár­nyának képviselője, Alek- szandr Buzgalin ennek kap­csán úgy fogalmazott, hogy a kommunista jelszavak mögé bújtatott bürokratikus politi­ka most a szociáldemokrata jelszavak mögé bújik. Belgrad (MTI) — Miodrag Jokic szerb védelmi minisz­ter csütörtökön Belgrátíban élesen bírálta a szerb ellen­zéki pártok szervezte önkén­tes osztagok felállítását — jelentette a DPA német hír- ügynökség. Szerbia törvényes haderői képesek a védelem biztosítására, éppen ezért nincs szükség félkatonai egy­ségekre — mondotta Jokic, s hozzáfűzte: A Szerb Gárda szervezőit börtönbüntetés fe­nyegeti. Annak ellenére, hogy a jugoszláv konfliktus résztve­vői kinyilatkoztatták szán­dékukat: a köztársaságok közötti tárgyalások három hónapja idején nem gátolják a szövetségi szervek műkö­dését, csütörtökön Belgrúd- ban Szlovénia megbénította az ország alkotmánybírósá­gának működését. A két szlo­vén bíró — közelebbi in­doklás nélkül — elhagyta a belgrádi bíróság egyik ülé­sét és elutazott Ljubljanába tézménye. (A munkavállalók részvételi jogait gyakorló testületnek vannak előképei a ma hatályos munkajog­ban is.) A munkavállalók maguk közül titkos szava­zással az egyes munkahe­lyek létszámától függően legalább 3, legfeljebb 15 ta­gú üzemi tanácsot választa­nak. A tervezet három eset­ben biztosítana vétójogot az üzemi tanács számára a munkáltatóval szemben: a szociális alapok felhasználá­sa tárgyában, a szolgálati la­kások illetve lakástámogatá­sok odaítélésében, az üdülési támogatások elosztásában. Egyebekben — pl. nye­reségfelosztás, a belső szabályzatok kialakítása, a munkaköri követelmé­nyek meghatározása, az esetleges létszámleépí­tés, munkarend — véle­ményezési jog illeti az üzemi tanácsot. Külön előírás, hogy a ta­nács nem szervezhet sztráj­kot. sőt semleges álláspontot kell képviselnie, ha mégis munkabeszüntetésre kerül sor. A munkavállalók gazdasá­gi és társadalmi érdekeinek Budapest (ISB) — Az iskolaigazgatók „válasz­tása” körül jogi bizonytalan­ságok merültek fel. Erről ér­deklődtem a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. Dr. Varga Mária főmunka­társ azonnal pontosított: nem választásról, hanem az igaz­gató személyére történő neve­lőtestületi szavazásról van szó. — Ez azt jelenti — folytat­ta —, hogy az igazgatói posztra pályázók közül csak olyan kerül a megbízó elé, aki a nevelőtestület többségé­nek, azaz több, mint 50 szá­zalékának egyetértését bírja. — Mi történik abban az esetben, ha a pályázó meg­kapja a többséget, de a mun­káltató, az önkormányzati képviselő-testület mégsem adja meg az öt évre szóló megbízást? — Elég gyakran előforduló esetről van szó. Pedig a jog­szabály szerint csak akkor mellőzhető az öt évre szóló megbízás, ha a pályázóval szemben utólag rendkívül in­dokolt eset merül fel. — Mi az, hogy rendkívül indokolt eset? — A jogszabály szerint pél­dául „a pályázati eljárás alatt — adta hírül a Tanjug jugo­szláv hírügynökség. Horvátországnak, a jugo­szláv hadseregnek és Szer­biának hozzá kellene járul­nia, hogy egyfajta európai kéksisakos erők érkezzenek Horvátországba — írja csü­törtökön a Vjesnik című zágrábi napilap. A lap sze­rint Szerbia a horvátországi konfliktus közvetlen felbuj­tója, „a jugoszláv hadsereg Horvátország elleni agresszi- ós szövetség”. A Horvát Televízió jelen­tése szerint kilenc halottja van a csütörtökre virradóra történt erduti (erdődi) táma­dásnak. Egy horvát tiszt a tévében elmondta, hogy a halottak száma tovább növe­kedhet a „jugoszláv hadsereg színeiben fellépő szerb had­sereg szándékos támadása” után. Megfogalmazása szerint ez volt Szerbia első közvet­len katonai támadása Hor­vátország ellen. képviselete természetesen a szakszervezetek feladata. A szakszervezeti alapszerve­zetek a kollektív szerződé­sek feltételeinek kialkudá­sával játszhatják a legfonto­sabb szerepet. A munkavi­szonyból eredő alapvető jo­gok és kötelezettségek ke­rülnek a kollektív szerző­désbe. feltéve, ha azt a mun­káltató és a munkavállaló­kat képviselő szakszervezet szükségesnek tartja megköt­ni. Mint minden szerződés­re, erre a megállapodásra is jellemző a jogszabályi kere­tek közötti nagyfokú szerző­déskötési szabadság. Az egyes munkavállalók munkaviszonyának speciá­lis szabályait továbbra is a munkaszerződések tartal­mazzák. A munkaviszonyból ere­dő jogviták azonnal bí­rósági útra kerülnek. így megszűnnének a munka­ügyi döntőbizottságok. A munkáltató rendkívüli fel­mondással élhet, ha a mun­kavállaló szándékosan vagy súlyos gondatlansággal meg­szegi kötelességeit, illetve ha a munkaviszony fenntartá­sát lehetetlenné tevő maga­nem ismert, a megbízást ki­záró ok miatt”. — Mi az, hogy „a megbí­zást kizáró ok”? — Ez egy mérlegelési jog­kör, hogy mit állapítanak meg rendkívüli indokoltság­nak. — Ugyanakkor az igazgató személyéről a képviselő-tes­tületnek szavaznia kell. — A kép viselő-testületek szervezeti működési szabály­zata a személyi kérdésekben minősített többséget ír elő. — Mintha e két rendelke­zés ellentmondana egymás­nak! — Annyiban valóban, hogy ha a kétharmados többség nincs meg, akkor bizonyítani kellene a rendkívüli indo­koltságot. A képviselő-testü­let viszont azt tekinti rendkí­vüli indoknak, hogy nincs meg a minősített többség..., ami nyilván nem rendkívüli indok. A Munkatörvény­könyve módosítása szerint pedig politikai indok alapján nem tagadható meg az alkal­mazás. — Ez tehát egy patthelyzet. — Az illető pályázó a mun­kaügyi bírósághoz fordulhat. De hogy ott milyen döntés születik, arról egyelőre nincs tapasztalatunk. Fegyver­kereskedő rendőrök Budapest (MTI) — Tovább terebélyesedik a Légrádi Sándor rendőr főtörzsőrmes­ter és társai ellen lőfegyver­rel, valamint lőszerrel való visszaélés bűntettének alapos gyanúja miatt július 1-én el­rendelt nyomozás. A bűnügyben csütörtökig 20 gyanúsítottat hallgattam ki, akik közül 9-en előzetes letartóztatásban vannak. A gyanúsítottak többsége hiva­tásos rendőr, kormányőr, ilr letve katona, de szerepel kö­zöttük még több leszerelt rendőr és néhány volt mun­kásőr, valamint három civil személy is. A nyomozás eddi­gi menetében többek között 20 helyen tartottak házkuta­tást, és a következő éles lő­fegyvereket foglalták le: 50 darab különböző típusú pus­ka, (i2 darab pisztoly, 2 dob­táras géppisztoly, egy golyó- szóró, valamint 27 115 darab lőszer. tartást tanúsít. Természete­sen akár bírósághoz is lehet fordulni a rendkívüli fel­mondással szemben, azon­ban így is elég képlékeny megfogalmazásnak tűnik a „munkaviszony fenntartá­sát lehetetlenné tevő maga­tartás” kitétel. A munkanélküliség növe­kedésére figyelemmel nagy jelentőséggel bír a végkielé­gítés intézménye. A végkielégítés rendes felmondás illetve a mun­káltató jogutód nélküli megszűnése esetén jár, legkisebb mértéke egyhavi, legnagyobb mértéke — leg­alább húszévi munkaviszony esetén — hathatvi személyi alapbér. E néhány momentum ki­emelése után jelezzük, hogy a későbbiekben Visszatérünk az új Munkatörvénykönyv­re. annál is inkább, mert az eddig — elsősorban az Ér­dekegyeztető Tanács előtt — lezajlott eszmecserék tanul­sága: a munkavállalói ér­dekképviseletek az állami túlerő egyik érvényesülési eszközét látják a tervezet­ben. Nábrádi Lajos Mi szabolcsi hallgatók a Würzburgi Népfőiskolán kéz- röl-kézre adtuk azt a német képes újságot, amelynek hát­só borítóján egy kifejező fo tó trükk látható. A kép fö­lött ez a felirat olvasható: „Wil kommen in der Frei­heit." Vagyis üdvözlet a sza­badságon. A kép azt ábrá­zolja, hogy egy Trabant ép­pen áttör egy falat és sér­tetlenül megérkezik a falon innenre. Paradoxként érté­keltük, hogy a főiskola ud­varán a sok márkás kocsi között egy igazi Trabant is állt. A volt NDK-bói érke Szabolcsiak városnézésen. zett vele dr. Jürgen Tschir- ner kertészmérnök, hallgató társunk. Megállapítottuk: a Trabantról nem lehet egyből a Mercedesre átülni... A két autó közti különbség évtizedeken át a két ország iközti különbséget is kifejez­te. A márkás autó az erős gazdaságot, a jólétet szimbo­lizálta. a törékeny Trabant a gyengeséget. Milyen most Németország gazdasága, pénzügyi helyzete, jóléte? Ennek próbált utánajárni egy hét alatt e sorok írója. Elöljáróban csak annyit: az egyesített Németországnak 16 tartománya és hetven- millió lakója van. A személyi és technikai feltételek adot­tak ahhoz, hogy a keleti rése gazdasága is felzárkózzon. Kérdés, hogy mennyi idő alatt. Örömmel tapasztaltuk, hogy az előadók, valamint Németország nyugati és ke­leti részéről érkezett hallga­tók egybehangzóan állítot­ták: Németország nem fe­lejtette el, hogy hazánkra** jelentős szerepe volt a vas függöny lebontásában. Nos, kétes és valós érdemeinkért (is) gazdasági segítségre szá­míthatunk. Egyik előadónk részt vett azon a sajtótájékoz­tatón, amelyen bejelentették: Kohl kancellár szeptember­ben Magyarországra látott. A gazdasági segítség köl­csönök folyósításában, ve­gyes vállalatok létrehozásá­ban valósul meg leginkább De a németek segíteni akarják a magyarok szakemberkép­zését, híres német egyetemek­re mehetnek majd magyar fiatalok. Több magyar kato­natiszt odakint tanulmányoz­hatja a korszerű német had­sereg helyzetét. Inkább a máról és a hol­napról szeretnénk írni, de feltétlenül említést érdemel — egyik tanárunk is hang­súlyozta —■. hogy a háború után az amerikaiak jelentős segélyt adtak a nyugati zó­nának, ezt okosan és ügye­sen használták fel, ennek is köszönhető Németország gaz­dasági ereje. Tapasztaljuk, hogy a mai németek takarékosak, de minden fontosra van pénzük. Fontosnak tartják a hagyo­mányok ápolását, a régi épü­letek álla&negóvását. A róthenburgi erődítmény kö­zépkori tornyait nem rég újították fel, a würzburgi vár külső falait éppen most erősítik meg. S a jólét bizto­sításához kereskednek a vi­lág minden részével. Láttunk a boltokban újzélandi gyü­mölcsöt, holland paprikát, távol-keleti elektromos cikke­ket. Mindenütt csak jó mi­nőségű áru kapható — szá­munkra borsos áron. Az áraknál kell említeni a kereseteket. Dr. Ulrich Schü­ren előadónk elmondta, hogy egy középiskolai tanár ha­vonta átlag ötezer márkát keres, egy jó orvos fizetése akár 15—20 ezer márka is lehet havonta. A szakmun­kások jövedelme háromezer márka körül van. A kiadá­sokból is ízelítő: egy dupla kávé ára forintra átszámítva száz forint, egy korsó sör százötven forint. Jártunk egy Űjfehértó nagyságú, tizen­egyezer lelkes kisvárosban, Ochsenfurtban, amelynek polgármestere többek közt elmondta, hogy náluk egy közepes bolt, üzlethelyiség bérleti díja havonta négyezer márka! E kisvárosban a török vendégmunkások is megve­tették lábukat. A főiskola „sztár” előadója, a magyar származású Szepe­si István politológus volt. Az ő statisztikája szerint az NSZK nemzeti jövedelmének három, az USA hét százalé­kait fordította katonai kiadá­sokra. A Szovjetunió katonai kiadásai az évi húsz százalé­kot is elérték. Ez a számsor is hozzátartozik a magas és az alacsony életszínvonal megértéséhez. Azt is hangsú­lyozta a politológus: a német iőke a legnagyobb arányban a keleti országok 'közül Ma­gyarországra irányul. Immár több mint ezer kö­zös magyar—német vegyes vállalat, illetve kft. létezik. Am a nyugati tőkések a volt NDK-mák akarnak elsősor­ban támogatást adni. Következik: Magyarok kö­zött Würzburg ban. Új Munkatörvénykönyv a jövö évtől Agyútűz Erdődre Kilenc horvát halott

Next

/
Thumbnails
Contents