Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-24 / 172. szám

2 Kelet-Magyarország HAZAI HOL-MI 1991. július 24., szerda Tüskés sarok Hullámhossz Páll Géza T alán nem vagyok egyedül, aki még nem veszítette el na­pi kapcsolatát a rádiózás­sal. Különösen, ha a tévé nem kínál számomra jónak ígérkező műsort, nem rös- tellem végigkalandozni a fél világot, persze a ma­gyar nyelvű adásokra va­dászva elsősorban. így fog­tam a napokban a rövid­hullámon a Német B.ádió magyar adását, Kölnből, amelynek gondosan szer­kesztett, sokoldalú és tár­gyilagos hírösszeállítását is meghallgattam. Azaz . . . Hallgattam volna, ha meg nem szólal ékes ma­gyarsággal egy női hang, s ezt mondja: „Bandi, elad­tuk a meggyet, kilóját 62 fo­rintért, a Debreceni utcán van valami kft., annak. Jó, majd viszem a pénzt. Kü­lönben ne főzzetek sokat a hétvégén, úgyis marad a lakodalomból elég enniva­ló ...” Még számos, fontos — mármint a CB-n rádió­zó számára fontos adatot sikerült megtudnom a meggyről, a piaci viszo­nyokról, nem kevésbé az ismeretlen család közelgő nagy eseményéről, a lagzi• ról. Hosszú percekig élvez­hettem a színes, bár egyol­dalú párbeszédet, ugyanis csak a hölgy hangját hallot­tam, míg kegyeskedett ész­revenni, hogy valami baj van. „Nagyon recseg ez, majd igazítok a gombon” — mondta és végre újra hall­gathattam a német rádiót. De örömöm korai volt, a hölgy újra elkezdte ... Számos galibát okozott már a CB-sek rossz hul­lámhosszon zajló telefoná­lása, emlékszem az egyik nagy horderejű megyei fó­rumon is megszólalt az is­meretlen hang, miközben az előadó egy szusszantás- nyt szünetet tartott. A hallgatóság ha,ja az égnek állt. olyan cifra szavukkal lépett be az ismeretlen hang, s ettől csaknem bot­rányba fulladt a rendez­vény. Nem tudom milyen elő­írások szerint kell hasz­nálni a rádiótelefonokat, de hogy a rádióadásokat nemigen lenne szabad za­varni és bosszantó, olykor pedig humoros eseteket produkálni, ezt gyanítom. Nem drákói rendszabályok­ra gondolok, esetenként fordulnak elő ilyen bakik az éterben, de nem ártana itt is a saját hullámhosz- szon maradni. Akárcsak más ügyekben. Mindenféle órától a Jókai Mór regénye alapján készült, Névtelen vár című filmet láthatják a gyerekek. A KÜLKERESKEDELMI tevékenységet folytatóknak e hónap végéig kell azt a kimutatást eljuttatni a Ma­gyar Nemzeti Eank megyei igazgatóságára, amely az export mutatóit, s a kül­földi vevőkkel szembeni követeléseket tartalmazza. Ebbe beletartozik a nem­leges közlés is! Utcai könyvárus Fehérgyarmaton molnár karoly felvétele A TISZACSÉCSÉRÖL el­származottak tartanak ta­lálkozót szülőfalujukban július 28-án, délután. Ha az idő kegyes lesz hozzá­juk, akkor a Tisza partján lelnek egymásra a régi ba­rátok, ismerősök és roko­nok, rossz idő esetén pedig a művelődési házban. GYERMEK VIDEÓ. A nyíregyházi Móricz Zsig- mond könyvtár videósoro­zatának keretében, ma 14 Rendezvények Mozi Krúdy mozi: Egy ágyban az ellenséggel. Előadás . 20 órakor. Béke mozi Eszelős szíva­tás. Előadás. 16 és 18 óra­kor. Twist Moszkvában. Előadás: 20 órakor. Kert mozi: Keresztapa 3. Előadás: 21 órakor. Kabalás, autósmozi: Tanc- őrület. Előadás: 21 órakor. Videoház: Arachnophobia Előadás: 9,30, 11,30, 14,30, 16, 18 és 20 órakor. Mátészalka: A postás mindig kétszer csenget Nagykálló: Nincs előadás Vásárosnamény: Nincs előadás Nyírbátor: Saint Trc­pez-i leánykereskedök Kisvárda: Az őrült város Fehérgyarmat: Boszor­kányok Kiállítások A Nyíregyházi Városi Galériában augusztus 15-ig hétfő kivételével naponta 10—18 óráig tekinthető meg a Fény Árnyék Művészeti Egyesület kiállítása, amely­nek címe: Arnyek-kötők. Jósa András Múzeum, ál­landó kiállítások: Jósa András-, Krúdy Gyula-em­lékkiállítás, Nyíregyháza története a középkortól napjainkig. Párthír A Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt tart nagygyű­lést vasárnap Űj fehértón, délután három órától, az Ady Endre Művelődési Házban. A vezérszónok dr. Boross Imre, a párt orszá­gos főtitkára lesz. Vendég: Romhányi László, a „Ma­gyarok Nemzeti Szövetsé­gének” elnöke. Kileng a bölcsődék bölcsője Csak a gyermek ki ne essen Most még megszokott helyükön játszanak az október 1-jctől megszűnő nyíregyházi — Pacsirta utcai — bölcsőde apróságai. balAzs attila felvétele Kállai János A megyeszékhely bölcsődei szolgáltatásrendszere több éve görgeti maga előtt azt a nem kisebbedő „hógolyót”, aminek a kihasználatlanság, közel sem százszázalékos igénybevétel képezi a „mag­ját”. Most aztán, hogy még szűkebbre kell szabni az amúgy sem terjedelmes pénzügyi takarót, a városi önkormányzat határozott lé­pésekre szánta el magát. A július 15-i, a Bölcsődei Igazgatóság átszervezéséről szóló döntés meghozatalát hosszas előkészítés, ún. „át­világítás” előzte meg, vagyis az előállt helyzet — három bölcsődét bezárnak, s ezáltal mintegy kilencven alkalma­zott munkája válik fölösle­gessé — valójában senkit sem érhetett váratlanul Per­sze, mint mindig, a dolog azért nem ennyire „sima”. Túlkoros gyermekek A népszerűtlen, bár indo­kolt határozat előzményeiről az előterjesztés készítőjét, Hagy Juditot, a városi önkor­mányzati hivatal gazdasági irodjának vezetőhelyettesét kérdeztük. — Legelőször a kihasz­náltság és az indokolt igé­nyek összefüggését kellett minél pontosabban feltár­nunk. Tavaly még nyolcszáz­nál több beírt bölcsődés volt a város tizenhárom intézmé­nyében; köztük viszont volt kilencven „túlkoros”, vagyis olyan kisgyerek, akinek a törvény szerint már az óvo­dában lett volna a helye. Csaknem kétszáznegyven volt az azóta már óvodába kerültek szátna. s ehhez te­hetjük még azokat, akik nem is voltak jogosultak az ellá­tásra. A helykihasználtság még így is csak hetven szá­zalék körüli volt. Most, a há­rom bölcsőde bezárása után, a megmaradó ötszázötven hely elegendő lesz minden — jogos — igény kielégítésére. Kisebb létszám Milyen szempontok alap­ján esett a választás éppen az 1., a 3. és a 15 számú böl­csődékre? A tizenötös — köz­tudott — a város egyik leg­szebb és legjobban felszerelt gyerekháza. — A kihasználtság foka volt a döntő, de hogy min­den, bölcsődére igényt tartó gyerek ellátását minél ke­vesebb pluszterhet róva a szü­lőkre — garantálni tudjuk, azt is mérlegeltük, hogy a megszűnő intézmény közelé­ben van-e másik, továbbra is funkcionáló, ahová a kicsiket vinni lehet. Az átszervezés legfonto­sabb tudnivalóiról hogyan értesülhetnek az ügyben leg­inkább érintettek? A megszűnő bölcsődékről a szülők már a sajtóból is értesülhettek. A további tá­jékoztatást szülői értekezle­teken fogják megkapni ar­ról, hogy az óvodaérett gye­rekek felvételét hová kérhe­tik. Üj szerű dolog, hogy ezek az óvodák ún. „mini” csopor­tokat indítanak, melyek az átlagosnál kisebb létszámmal működnek, s az óvónők mel­lett gondozónők is segítik majd a kicsik ellátását. Aprókhoz illően Óhatalanul megfogalmazó­dik a kérdés: a „minik” be­vitele az óvodába nem fog együttjárni nevelési, gondo­zási problémákkal? — Az, hogy három évnél fiatalabb, óvodaérett gyere­kek óvodásokká váltak — szobatisztaságukkal egyidejű­leg — eddig sem volt példa nélküli. Az óvónői és gondo­zónői együttes szolgálata pe­dig megoldhatóbbá teszi a többletfeladatokat, az aprók­hoz illő bánásmód kialakítá­sát. Alapítvány egy műemlék templomért Beregdaróc (KM) — Me­gyénkben az utóbbi 1—2 év­ben folyó műemléki kutatá­sok során számos történeti érték került napvilágra. Pél­dául középkori freskótöredé­kek Piricse, Nyíribrony, Ópályi, Magyar református templomaiban. Az idén megkezdődött be- regdaróci műemlékfeltárások során is hasonlóan értékes leletek várhatóak, a refor­mátus templomban folyó munka Szekér György, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség építész-Kütató- ja szerint hallatlanul érde­kesnek ígérkezik. A már 1332—35 közötti pá­pai tizedjegyzékben is sze­replő templomot 1436-ban torony néliküLi kőtemplom­ként említi a krónika sírbolt­tal és haranglábbal. A je­lenlegi forma alapja egy szo­katlanul igényes 1500 körüli késő gótikus kiépítés. Az ada­tokból ismert korábbi temp­lom nyomai várhatóan a mű­emléki kutatás során tárulnak BALÁZS ATTILA FELVÉTELE fel. 1834-ben földrengés súj­totta az épületet, melynek helyreállításakor eltűntek a középkori részletek, majd az 1862-ben történt tűzeset után lemeszelték a freskókat, amikről a falu öregjei nagy­apjuktól még hallottak, de a hivatalos műemléktörténeti leírások is említik. A 16. szá­zad közepétől református templom gyülekezete a kül­ső felújítást tervbe vette és az OMF-fel és a helyi önkormányzattal karölt­ve előteremtett hatszáz­ezer forintot. A munka meg­kezdése előtt az építészeti szakemberek szemléje során olyan dolgok derültek ki, melyek alapjaiban változtat­ták meg a várható munká­kat és azok költségeit (sta­tikai problémák, tetőszerke­zet hibái.) A még minimáli­san szükséges 3—3,5 millió forint előteremtéséhez az ed­digiek mellett további támo­gatókra is szükség van. En­nek érdekében született egy alapítvány melynek neve: A beregdaróci református templomért. A tárgyalóteremből _________________________ TARKÓRA ÜTÉS A Mátészalka—Nyír­egyháza (KM — N. L.) — A csen- gerújfalui kocs­mában szórako­zott a helyi Vincze Csaba, ám csupán üdítőt ivott. Még­is elveszítette józanságát és súlyos bűncselekményt kö­vetett el. A fiatalember rexezés köz­ben így szólt az egyik ven­déghez: „Eladod-e a juho- dat háromezer forintért?” A nemleges válasz után dühbe gurult. Távozás után követ­te a kerékpárján hazafelé tarló juhos gazdát. Kiabált, fenyegetőzött. Kicsit távo­labb megvárta az incidens elől kitérni akaró sértettet, hirtelen eléje ugrott, s a ná­la lévő léccel a kezére, majd a tarkójára ütött. Az utóbbi ütéstől a sértett a kerékpár­járól leesett. Az út szélén fekvő embert Vincze még né­hányszor megütötte, majd elvette tőle a pénztárcáját, amelyben hétezsrötszáz fo­rint volt. Magára hagyta a megvert embert és a vaskos pénztárcájával hazament. A bíróságon a fiatalember az útonállást nem tagadta, de a pénzzel kapcsolatban ezt vallotta: „Egy korábbi kártyázás alkalmával a sér­tett kért tőlem kétezer fo­rintot. Ezt visszavettem, az ötezerötszázat vissza akartam neki adni”. Ezt a védeke­zést az ítélkezők nem fogad­ták el. A Mátészalkai Városi Bí­róság Vincze Csabát egy év és hat hónap börtönre ítél­te. Fellebbezés után a me­gyei bíróság a büntetést két évre súlyosbította. ^ Ügyeletek Sürgős esetekben Nyír­egyházán a Megyei Ren­delőintézet (SZTK), Bocs­kai út 73. sz. alatt fogad­ja a felnőtt és gyermek betegeket este 7-től reg­gel 7-ig. A balesetet szen­vedők ugyanitt a Trauma-, tológiai Állomást keres­hetik fel. Este fél kilenctől reggel fél nyolcig Nyíregyházán a Szabadság tér 1. szám alatti gyógyszertár tart ügyeletet. —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents