Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-22 / 170. szám

HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 J áték |#ét pöttömnyi fiacska fy játszadozik lankádat ■ lan energiával c ha: garázssora előtt. A lakókat, így a pajtásokat is. nagyja bot száműzte a meleg vasár nap. maradtak kettecskén. Hangjuk csak úgy szárnyai az épületek forró falat, kő zott — Mindjárt, kezdődik « Dagober! (Walt Disney egy1 - tv-hóse a Kacsamesék soro­zatból) — így az egyik. — Dekát betörtek a bank ba! Van egy halott is! Híval a mentőket, meg a rendorse get gyorsan! — így a másik. Lentről apró lábak lótásu- f utasa hallatszik, majd újra az egyik: — Én már megyek is nézni a Dagobert! — Majd újra a másik; Azért a men­tőket kihívhatnád.' Válasz helyett könnyí já­rás. sietős csattogás veri fel a lépcsóháazt. majd csend. Így tükröződött mai valósé gnnk egy darabja két ember- palánta vasárnapi játékában Szerencse, hogy egyikőjük sem képzelte magát bank ­rablónak. igaz rendőrnek se. A mentőket mégiscsak ki kellett volna hívni! Akkor is. ha már Jcihült” az .Áldó zat". Mert a remény örökké él! A három éven keresztül fel­gyűlt és május­ban az árvízzel érkező uszadék és hordalék magával ra­gadta a tisza- dobi pontonhi- dat. Az azóta folyó ~ helyre- állítási mun­kák legna­gyobb része el­készült, ás a tervek szerint augusztus in­tői ismét zavar­talanul halad­hat a forgalom. Az átadásig a Miskolc cs Sá­toraljaújhely felé húsz kilo­méteres kör­zetben egyet­len átkelőhe­lyen jelenleg komp latja el a híd felada­tát. BAL4.ZS ATTILA FELVÉTELE NEHEZ A VÁLÁS Kiút a kényszerházasságból alakítsák. Ebben az időszak­ban épült meg számos por­mentes út, oldották meg a belvízelvezetést, vezették be a villanyt némely esetben egy ház kedvéért, oldották meg a vezetékes ivóvízellátást. He érhesse vád A termelőszövetkezettől megvásárolt épületben alaki tották ki az óvodát, mely a levelekinél kedvezőbb körül­ményeket biztosított a magyi kisgyermekeknek, az iskolá­hoz két újabb tantermet kap­csoltak, karbantartása is rendszeresen megtörtént. A körzeti orvos már az egyesü­lés előtti időszaktól kijárt Magyra — sorolta érveit. Ügy érzi, mindent megtettek azért, hogy ne érhesse vád a központközséget. Nem ért egyet más kifogá­sokkal sem. Azt fejtegette, a lehetőségekhez képest segít­séget adott az induláshoz is, ő nem tehet arról, hogy a volt tanácsi időszak két he­lyisége nem volt a magyiak számára elegendő. Az iratát­adás a jelenlegi kötelezettség miatt késett, hiszen addig szükség volt rájuk, s a szét­válogatása is időigényes ten­nivaló. Arra a kérdésemre, nem te­kinti-e presztízsveszteségnek, hogy „csak." két település körjegyzője, Gresó László azt válaszolta: annyi éppen elég, három már túl sok, az elbir- hatónál több feladatot adna Végeredményben az az állás­pontja a leveleki testületnek, hogy ha a pénzmaradványra igényt tart Magy, 8 napon belül átutalják, egyébként nem foglalkoznak a vagyon­megosztás kérdésével. Ök egyszer mar döntöttek. . Esetleg vagyon­megosztás Lesz-e szomszédháború? — tehetjük fel a kérdést a szö­ges ellentétben álló nézőpon­tok ismeretében. A választ, azt hiszem, még nem lehet megfogalmazni. Az minden­képpen szerencsés lenne, ha sikerülne megegyezniük, ta­lán lehetne olyan megoldást találni, mely mundkét félnek megfelelő. Annak ellenére, hogy Leveleknek megfelel a jelenlegi állapot, Magynak ellenben szüksége lenne a jo­gosnak vélt (nagyobb) része­sedésre. TÁRCA Kováin Dénes Magy—Levelek (KM) — Múltkori barangolásain köz­ponti témája Levelek és Mag) szétválása, az elmúlt évek keserveinek felemleget ést volt. A huzavona most is tart a két település között — egyelőre négy ügy tűnik, hogy lesz megegy ezés. Lekka István, a magyi jegyző szintén a keserv-eket. nehézségeket sorolta. A kép­viselőtestület álláspontja sze­rint ugyanis tudatos Levelek - centrikus fejlesztés jellemez­te a közös éveket, bár a ta­nácsok összevonásával akko­riban csak az erőkoncentrá­ció volt a céL A helybeliek az együtt töltött húsz év alap­ján kérik az elszámolást, a jogszabály egyelőre (?) az utolsó öt év időszakára hatá­rozza ezt meg. Levelek és Magy Az ellentétek egyik példá­jaként említették a leveleki iskolabővítést, melyet a ma­gyiak szerint csak azért épí­tettek fel, nehogy az elválás­ra készülő településnek jus­son. Kifogásolják azt is. hogy Ü röm segíts! —kiálltát ja velem a sokat emlege­tett nemzeti büszkeség, mert idegen szavak tömege csúfítja anyanyelvűnket. II József idejében igen önérze­tesek voltunk, mert amikor a kalapos király azt szerette volna, hogy még akácfáink is németül susogjanak neki. rögtön nekiláttunk a magyar nyelv tisztogatáséhoz, csiszo­lásához. Barczafalvi Szabó Dávid uram volt a fö magyarító mester, a literatúru kiokos- kodója. A szabóból ruhacsi- nálót, a hóhérból ölészt. a börtönből rabtárt formázott, hogy csak néhány igazgyön­gyöt emeljünk ki az „új ma ­gyar nyelv” kincsestárából. A tudományágak elnevezésért különösen ügyelt. A mate­matikát hányság -s mennyi­ség mértékségnek. a histó­riát történekséguek, a geográ­fiát terejtndákságnak. a me­tafizikát tündérértékségnek nevezte el. az egyetemet kö­zönségesen mindenességnek. Sikerült elérni, amit célul ők nem akarják'.a közös or­vosi és fogorvosi rendelőt, mivel saját maguk oldják ezt meg, így a fenntartási költsé­gek megosztásával sem érte­nek egyet. A vagyonmegosztásra végül a leveleki körjegyző és a pol­gármester készített terveze­tet, melynek következtében ' égül az a javaslat született: az 1990. évi pénzmaradványt osszák fel 3 egyenlő részre (Levelek, Magy, Besenyőd) —. ezzel lettek volna kifizetve... A besenyődi testület (közös körjegyzőséget alkot Leve­lekkel) elfogadta ezt a meg­oldást, a magyi nem — azóta áll az ügy, előrelépés a va­gyon megosztásában nem tör­tént. Történik-e egyáltalán? Er­re voltam kíváncsi, amikor a sokat emlegetett leveleki kör­jegyzőt, Gresó Lászlót felke­restem. — Számos sértő megfogal­mazás, valótlanság látott nap­világot ebben az ügyben, ezért azt kérem, hadd mutas­sam be Magyot én — e sza­vakkal fogadott. Útnak indultunk. A telepü­lés több részét mutatva bi­zonygatta, ez, meg az, meg amaz is akkor épült, amikor a közös tanács volt, ők par­celláztak, hogy a telkeket ki­kitüzött, hogy ezeket a fogal­makat csak csömörrel és un­dorral lehessen kiejteni, mert még a legtudálékosabbak nyelve is görcsbe rändelt tő­lük, és megmaradtak — a la­tinnal. A nép fintorgott, a barom- vasárt akkor sem mondta marhadalomnak, az újságírót hímek, ha ez volt a divat, olott tudvalevő, igen szereti utánozni urait. A szörnyeteg szócsinálmányok közül né­hány mégis meggyökerezett a nyelvünkben, például a prókátorból lett ügyész, vagy a papból újított lelkész. Megvakarná feje búbját a nyelvtudor Barczafalvi uram, ha főiébredne két évszáza­dos álmából és kiszállna a sírból megvizitálni a husza­dik század végét, a magyar nyelv állapotját. Az utcá­kon csupa shop-okat, bu- tique-ket, house-okat vagy hausokat látna a hotelem, pan­ziók, mellett, éhét hot dog­gal vagy hamburgerrel ver­hetné el a City Grillben, ihatna rá colát vagy lem- mon-tea-t, esetleg narancs jouice-t. Közben elolvasná az újságban, mit lízingelhet su­per reklámáron valamelyik KFT-nél, GT-nél, vagy BT- nél. Netán, ha nagyon unal­masnak találná az enyésze­tet, vehetne magának audio­centert, vagy colour tele pi­siont egy marketing cég disz­kont áruházában. N o, bármilyen csavaros az esze, visszabújna rögtön a jó kényelmes sírba, tovább álmodni a lite­rei túráról, mert ezt még ö sem bírná elviselni. Azt hi­szem, mégsincs már ben­nünk olyan nagy nemzeti önérzet, különben nem en­gednénk így csúfítani anya­nyelvűnket. Nincs prés alatt a nyomda Nyíregyháza (KM — GB) — Sikeres fél évet zárt, (á‘ ta­valyi kiemelkedő esztendőt követően a Nyírségi Nyom­da. — A tervezetthez képest közel egynegyedével több sajtóterméket állítottunk elő és a féléves nyereség is öt­ven százalékkal nőtt — mondta Görbedi László fő­mérnök — ami kifejezésre jut a dolgozók jövedelmé­ben is. Az év eléjén és most félévkor végrehajtott bérfej­lesztés következtében (együt­tes összegük 30 százalékot tesz ki), jelentős mértékben növekedtek a keresetek. — A termelési eredménye­ink, melyeket 2,5 millió tan­könyv, 260 ezer egyéb könyv, 183 tonna folyóirat, 580 ton­na napilap, valamint ' 120 torma nyomtatvány fémjelez, jelentős mértékben annak is köszönhetőek, hogy normali­zálódott a viszony a vállalat dolgozói és a vezetés között. Nézőborm ........................... Kamiik sztaiszügbíl Csikós Balázs A z elmúlt hetekben a Kelet-Magyarország hasábjain több cikk jelent meg a lakossági víz- díj elosztásáról. Egy kisipa­ros javaslatot tett vízórák felszerelésére. A Víz- és Csatornamű Vállalat meg­bízott igazgatója „Más szemszögből” című cikké­ben Nyíregyházán ezt kivi­hetetlennek minősíti, sőt azt sugallja, ez lenne csak igazán drága. Még azt is kilátásba helyezte, hogy új víztoronyra lenne szük­ség, ami százmillión felüli újabb terheket rakna Nyír­egyháza lakosságára. A vitához szakmai lai­kusságom miatt hozzászól­ni nem tudok. Csupán egy megjegyzés: megyeszékhe­lyünk ebben is hátrányos helyzetben van. Például Pécsett ezerszámra szere­li boldog-boldogtalan a vízórát. Hiába, az már ne­künk „nyugat." A nyíregyházi önkor­mányzat közgyűlése rende­letet alkotott a vizdij meg­osztási lehetőségeire. Nagy örömre ez sem hangolt. Vá­laszthatunk szobák vagy a bentlakók száma szerinti elosztásban. Még nincs tu­domásom egyetlen lakó- gyűlési határozatról sem, ahol kétharmados többség­gel dönthetnek az egy víz­órára kapcsolt lakók az el­osztás módjáról. Hogy mennyi haragos lesz majd a másérdekű magányos és a nagycsaládosok között nem tudom. De nem aka­rom az ördögöt a falra fes­teni. Hátha itt sikerül az óhajtott demokráciát meg­valósítani. Aki rosszabbul jár, és fia megy panaszkod­ni, mondják az igazságos választ: ti döntöttetek így ■■■ A fentieket — ha úgy tetszik — a jobb érthetőség miatt írom. Mondanám a címbéli „harmadik szem­szög” mögött van. Ez pedig a lakosság szemszöge. Az év eleji és azóta is tarTb felháborodásunk a drasz­tikus vízdíj emelése miatt keletkezett. S zeretnénk az elosz­tás hogyanját is igazságosabbá tenni, de ez másodlagos. Amíg a bérünkhöz szabott volt a vízdíj, addig nem elégedet­lenkedett szinte senki az elosztás miatt. Igazságot majd az hoz, ha olyan gaz­dagok leszünk Szabolcsban is, hogy mindenki vízórát tud szereltetni. kommentár Gyógyító alapítvány M. Magyar László N incs nagyobb bánata egy szülőnek, mint mikor gyermeke súlyos beteg. Legszíve­sebben minden értékét pénzzé tenné, de sokszor még az sem lenne elég egy olyan műtéthez, ame­lyet csak külföldön lehet elvégezni. S akkor levet­kőzve minden szemérmes­séget, arra kényszerült ed­dig, hogy fájdalmával az országnak kitárulkozva se­gítséget kérjen intézmé­nyektől, vállalatoktól, ma­gánszemélyektől. Vajon ki tudná megmon­dani, hogy az elmúlt évti­zedekben mennyi híradás jelent meg szívműtétre, csontvelő-átültetésre, ge­rincműtétre váró gyerme­kekről. Vajon hány szülő nem hunyta le szemét éj­szakáról éjszakára, azon emésztve magát, hogy ki­hez forduljon, kitől kérjen esetleg kölcsön, milyen alapítványt hozzon létre, amelynek számlájára a tö­megkommunikációs esz­közök felhívásai nyomán csordogálnak az adomá­nyok. Gyakran már ismert volt a műtétet vállaló kli­nika helye, az orvos pro­fesszor neve, de az anya­giak miatt tolódott az ope­ráció hétről hétre, hónap­ról hónapra. Egészen 1991 júliusáig kellett arra várnunk, hogy létrejöjjön az az alapít­vány, amely kifejezetten a beteg apróságokon kíván segíteni. Azokon, akiknek a gyó­gyítása Magyarországon nem megoldható, a külföl­di gyógykezelés költségeit pedig a szülök mm tud ják megfizetni Amit hosz- szú évtizedeken keresztül az állam nem vállalt fel, azt most megtette a Skála Coop Rt.: „Egy szív a gyer­mekekért” elnevezéssel lét­rehozta alapítványát. Mbar félő, hogy az öt- millió forintos alap­tőke nem lesz elég, azonban az alapítvány nyi­tott, s így hazai és külföl­di magánszmélyek, jogi személyek, közösségek egy­aránt csatlakozhatnak hoz­zá. •r. . ■'. j. y - , y i> 3 ■ Üj szolgálati lakásokat adtak át Tiszabecsen. Képünkön a lakások előtti parkoló befejezése látható. HARASZTOSI PÄL FELVÉTELE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents