Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-22 / 170. szám

4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYÉN 1991. július 22., hétfő KOlpotitikai jegyzet Bisi illúzióink Páll Géza A lighanem megint sze­gényebbek lettünk egy illúzióval. Ne­vezetesen a Bős—Nagyma­ros néven közismert víz­lépcső megépítése körüli illúzióvesztésre gondolok. Amikor ugyanis északi szomszédainknál nagyot fordult a kocka, a történe­lem kereke, végleg a múl­té lett az előző-társadalmi­politikai berendezkedés, el­kezdődhetett az átalakulás, sokan nagy reményeket tápláltak hazánkban az oly sok milliárdba került, poli­tikai és presztízsszem pon­tok alapján elindított víz­lépcsőépítés mindkét fél számára előnyös megoldása ügyében. Azóta volt alkalmunk ta­pasztalni, hogy az esemé­nyek nem automatikusan kapcsolódnak egymáshoz, s meglehet, ami nekünk ter­mészetes és igen fontos ter­mészetvédelmi és közgazda- sági érdekünk, mármint hogy ne épüljön meg a vízlépcső, az a másik olda­lon nem olyan egyértelmű. Néhány napja a tévéhír­adóban is láthattuk a szlo­vák részen több napig tar­tó tiltakozó láncot, amely az építkezés ellen irányult. S láttuk, igaz csak intim képekben, a rendőrségi be­avatkozást is, amelynek eredményeként néhány tün­tetőt átmenetileg őrizetbe vettek, majd néhány óra múlva szabadon bocsátot­ták őket. Köztük magyar résztvevőket is, akik azóta már itthon érzékelhetik, igen kemény diót kell fel­törniük. Az illúzióvesztésen azon­ban kár lenne sopánkodni, mert logikus volt azt vár­ni, hogy a másik oldalon is belátható időn belül meg tudnak szabadulni az előző rendszer által az országin kényszerűéit döntés igen káros következményeitől és sikerül közös nevezőre jut­ni az ügyben. Sajnos, nem így történt. Vélhetően a szlovák ol­dalon nem okoz olyan ká­rokat, — vagy még nem érzékelik a tárgyilagos szakemberek figyelmezte­tését — az építkezés, mint nálunk. Más, nehezen meg­közelíthető érzelmi, indu­lati tényezők is tapadhat­nak az építkezés folytatá­sához, amelyről persze Cseh és Szlovákiában is megoszlanak a vélemények. De a döntő mégis az, hogy a kormány által is képvi­selt álláspont szerint ők meg akarják építeni, szinte minden áron, a vízlépcsőt és megértést kérnek tő­lünk. Persze, mi is hason­lóan gondolkodunk, szeret­nénk, ha ők értenék meg, hogy jó okunk van az épít­kezés sztornózására.'Mind­ezek mellett a „mérkőzés" állása jelenleg döntetlenre áll és úgy vélem, kölcsö­nös engedmények nélkül nem köszönt viharcsend a Dunakanyarra. Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Budapest (ISB) — A ma­gánszektor fejlesztését, a privatizációt, a magyar gaz­daság szerkezetének átala­kulását, a vállalkozások ha­tékonyságának növelését kí­vánja finanszírozni a nem­régiben megalakult Magyar— Holland Fejlesztési Alapít­vány (HUDEFO). A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ), valamint a Holland Iparszövetség kez­deményezéseként létrejött alapítvány működéséhez a holland kormány 9 millió guldennel (közel 4,5 millió dollár), a magyar kormány az infrastrukturális feltéte­lek biztosításával járul hoz­zá. Három év alatt saját láb­ra kell állnia, hiszen a hol­land pénzügyi támogatás csak erre az időszakra szól — hallottuk a bemutatkozó sajtótájékoztatón, amelyen részt vett a holland kor­mány megbízottja, valamint Bőd Péter Ákos ipari és ke­reskedelmi miniszter is. A HUDEFO tizenöt éves holland tapasztalatokra épít majd a közép- és kisvállal­kozások szerkezeti átalakítá­sának elősegítésében — je- lentete ki a holland partner képviselője. Bőd Péter Ákos arra hívta fel a figyelmet, hogy a kereskedelem, a ven­déglátás és a turizmus intéz­ményeinek lehet a legna­gyobb szüksége az alapít­ványra, azon belül is a kö­zépméretű cégeknek, illetve azoknak a vállalatoknak, amelyek ugyan nem szere­pelnek a privatizációs prog­ramban, de szeretnének be­kapcsolódni a privatizációs folyamatba. A HUDEFO ked­vezményesen vizsgálja meg a pályázó cégek kondícióit, s tesz javaslatokat az átszer­vezésre. A magyar és a holland kormány képviselőiből, az Állami Vagyonügynökség, valamint a VOSZ delegált­jaiból álló kuratórium illet­ve az abból alakult ideigle­nes ügyvezetőség két hét múlva hagyja jóvá a pályá­zati feltételeket, a tényleges indulás pedig szeptember vé­ge felé várható. RÉVFÜLÖP: Csaknem négyezren vágtak neki a Balaton átúszásának, július 20-án. Hatalmas sor kígyózott a start­helynél. KM TELErOTÖ Alapfeltétel: a kiváló minőség Zöldségkonferencia Nyírbátorban Cselényi György Nyírbátor (KM) — Konfe­renciát szervezett zöldség- gyümölcstermelőknek július 20-án Nyírbátorban a Hanns Seidel Alapítvány és a város önkormányzata. A tanács­kozáson , bajorországi üzlet­emberek is részt vettek. Nyír­bátor és környéke zöldség­gyümölcstermelői tájékozta­tást kaptak a közös piaci or- szágokbeli értékesítési lehe­tőségekről, a szabványokról és előírásokról, de alkalom nyílt a személyes kapcsolat- teremtésre is. Petróczki Ferenc polgár- mester megnyitó szavai után Claus Uhle, a Szövetségi Élelmezésügyi Hivatal mün­cheni irodájának vezetője tartott előadást. Többek kö­zött elmondta, hogy a német­országbeli 80 millió fogyasz­tónak átlagon felüli a vásár­lóereje, melyre a világ ex­portőrei tekintettel vannak. Valamennyiük áruinak szigo­rú előírásoknak kell megfe­lelniük. Vannak olyan termé­kek, melyek ha a minőségi, csomagolási és szállítási kí­vánalmaknak eleget tesznek, nem engedélykötelesek, vagy­is Németországba ár- és mennyiségi korlátozás nélkül bevihetők. Ezekre csak a vá­mot (0—20%) kell megfizetni. Emellett a közös piaci ható­ságok egy-két megszigorítás­sal is élnek, például az almá­nál. A feldolgozott áruk, — mondjuk a meggy —, a gombakonzerv vagy a szárí­tott, aszalt szőlő esetében a mennyiségi korlátozásnál Magyarország is érintett volt. Limitárrendszert alkalmaz­nak, vagyis a cikkeknek egy minimális árat el kell érniük, melynek célja a közös piaci országok termelőinek védel­me. Limitárat írnak elő -a meggy, a sárgabarack, az al­ma, körte, őszibarack, cse­resznye, szilva, csemegeszőlő, a padlizsán, az uborka és a paradicsom esetében. A li­mitárakat a piaci árakkal na­ponta egyeztetik. Ha az ex­portőrök árai a limitárat nem érik el, akkor Brüsszelben ki­egyenlítő hozzájárulásról döntenek, ami a kettő közötti, differenciát fedezi, s. lényegé-, ben egy vámnak felel meg. Magyarországnak a kiegészí­tő árral évente egyszer-két- szer volt gondja. Alapkövetelmény: mindig a legjobb minőségű árut kell szállítani, és a mennyiséget a piaci felvevőképességgel egyeztetni. A Magyarország­ról érkező hagyma, spárga, dinnye, zöldpaprika (ezekre nem vonatkozik a korlátozás) általában megfelel az igé­nyeknek, de a paradicsom­mal, a meggyel, a sárgaba­rackkal és az almával előfor­dulnak problémák. A Szövetségi Hivatal a zöldség-gyümölcs minőségét szúrópróbaszerűen ellenőrzi. Az áruknak a szabványelő­írásoknak a szállítás kezde­tétől a fogyasztásig meg kell felelniük. A Magyarországról exportált árumennyiséget — tekintettel a jó talajadottsá­gokra és klimatikus viszo­nyokra — jócskán meg lehet­ne növelni. (Sajnos 1990-ben Kevesebb szovjet célpont Washington (Reuter) — Az amerikai katonai vezetés csökkentette a Szovjetunió­val esetleg megvívandó nuk­leáris háborúban megsemmi­sítésre kijelölt célpontok szá­mát — közölte vasárnapi számában a The Washington Post című lap. A tekintélyes amerikai új­ság washingtoni illetékesek­re hivatkozva közli, hogy a Pentagon legújabb listája szerint egy nukleáris háború idején a korábbi 10 ezer he­lyett hétezer szovjet célpon­tot próbálnának megsemmi­síteni. A Richard Cheney védelmi miniszter által a közelmúlt­ban jóváhagyott lista azért lehet szűkebb, mint a koráb­bi, mert a szovjet csapatok kivonulása miatt megszűntek a kelet-európai célpontok, a tavalyi szerződés értelmében csökkent a Szovjetunió ha­gyományos fegyveres erői­nek és fegyverzetének ereje, javult az amerikai aíomra- kéták találati pontossága és Washington a korábbinál megbízhatóbb adatokkal ren­delkezik a szovjet erők se­bezhetőségéről. összesen 42 ezer tonnát vit­tünk oda, ami az előző évi 63 ezer tonnához képest jelentős visszaesés, de ebben a rossz hagymatermés is közreját­szott.) Lehetőség van alma, körte, sárgabarack, meggy, cseresznye, szilva, étkezési hagyma, paprika, paradicsom, uborka, padlizsán, spárga, málna, feketeribizli, köszmé­te, eper, és torma németor­szágbeli értékesítésére. . Sajnos a Magyarországról szállított áru mennyiségéhez képest elég magas a kifogá­solható termékek aránya. Például 1989-ben 63 ezer tonna áruból. 13 ezer tonnát vizsgáltak meg, melyből 2127- nek nem volt megfelelő a minősége. Gyakran rothadt, kukacos, ütődött, foltos, éret­len, nem tiszta, és sok per- metszert tartalmazó árut in­dítottak útnak. Pedig ezeket a problémákat a termékek gondos válogatásával el le­hetett volna kerülni. Amelyik cikk minősége nem kielégítő, annak ára mélyen a limitár alá kerül. Magyarországnak sok be- hoznivalója van a csomago­lás terén. Emiatt hazánk nagy kárt szenved. Nálunk sokan kapnak önálló export­jogot, de a közös piaci sza­bályokkal nincsenek tisztá­ban. A német szakértők sze­rint egy jól működő minő­ségellenőrző szolgálatot na­gyon megérne létrehozni Márkajelek bevezetése is ta­nácsos. A termékek imázsa, illetve, a reklám -és marke­ting is javítandó. Jó lenne a cikkek szállításidejét rövi­díteni. s a határidőket meg­tartani, valamint optimális hőmérsékleten tárolni, fuva­rozni. Vigyázni kell arra: mit. milyen áruval visznek együtt. Például a paradicso­mot uborkával nem szabad egy térben szállítani, ugyanis az uborka olyan anyagot bo- asát ki, amely a paradicsom érését meggyorsítja. A rossz áru még olcsón sem adható el. Viszont a jót, ha drága is, megveszik. A közös piaci országok együttműködnék, s a kihí­vások a jövőben még sokré­tűbbek tesznek. A növekvő vásárlóerő fokozza a minő- ségcentriikusságot. Az embe­rek nyugaton egészségesen akarnak élni, s a táplálkozá­sukban a zöldségeknek, gyü­mölcsöknek a jelenleginél is nagyobb szerepe lesz. Ha Magyarország meghozza a szükséges intézkedéseket, ak­kor gazdasági sikerre szá­míthat. Ezután Kurt Ehrenstorfer, állami hivatalos minőségel­lenőrző szakértő, a Gyü- mölcs-Agentur tulajdonosa tartott tájékoztatót. Egyebek mellett kifejtette: a magyar termékek a kiváló ízük mi­att mindig jó hírnévnek ör­vendhettek. A csomagolás, az adjusztálás fontosságát ő is kiemelte. Számos nyugati mezőgazdasági termék szép, tetszetős, de ízetlen. Ezért a magyarok üzleti lehetőségei jók. Méginkább a vegyszer­nélküli cikkek jönnek divat­ba, s a természetes aromákat szeretnék élvezni. A csoma­golóanyagok legyenek kör- n: ANKARA: George Bush amerikai elnök és Turgut Üzal török elnök az elnöki palotában szombaton megtartott eszmecserén. km telefotO Közélet Nem szervezik a hetedik frakciót Krecz Tibor Budapest (ISB) — Két hó­napja alakult meg a Nemze­ti Demokrata Szövetség, melynek egyik meghatározó személyisége Bíró Zoltán. Ak­koriban azt válaszolta mun­katársunk érdeklődésére, hogy hosszabb időt igényel azoknak a tanulságoknak a számbavétele, melyeket egy másik mozgalom, a Magyar Demokrata Fórum irányítá­sában szerzett. Bíró Zoltán ezúttal a tanulságokról nyi­latkozik. — Egy mozgalom indításá­nak rengeteg tanulsága van. Mindenek elé helyezem az emberekkel való kapcsolat- tartás rendszerét. Az MDF sorsának fontos alakítója volt, hogy egyszemélyes koc­kázatot vállaló csoport indí­totta el, majd a feltöltődés folyamán olyan emberek so­kasága került a mozgalomba, akik nem az áldozatvállalás tudatával, hanem különféle álmoktól, vágyaktól vezérelve dolgoztak, illetve tudatosan építették a karrierjüket. Ez utóbbiak habitusa napi akti­vitásban is tükröződött, meg­előzve az alapítók megfontol­tabb modorát. A másik ta­nulság: egy erős testületi munka után, mint amilyet az elnökség végzett, szinte fel­dolgozhatatlan a testület rendkívül gyors szétesése, s a párhuzamos hatalomkon­centráció. Az elnökség tevé­kenysége kuszává, esetlegessé vált. Az MDF vezető testüle­tének politikai elemzéseket kellett volna készítenie az önkormányzati választások vagy a taxisblokád után, ezt azonban rábízta a szűk poli­tikai vezetésre. — Közismert, hogy nem azonosult a centralizált párt­irányítással. Ma igazolva lát­ja magát? — Igen. Természetesen lel­kiismereti vizsgálódással is járt az MDF-ből való kilépé­sem, de túl vagyok rajta. Nem maradhattam tagja egy formális szerepre kárhozta­tott testületnek. Két alkalom­mal tettem kísérletet a kor­rekcióra, miután nem jártam sikerrel, nem maradhattam tovább. Látnom kellett, hogy az MDF egy kényszerpálya sodrásába került, mely sod­rást az MDF belső hatalmi koncentrációja, más pártok­hoz való viszonya és az álta­lános politikai helyzet okoz­ta. Az MDF az én kilépésem idején olyan párt volt, amely­ben kizárt volt a korrekció le­hetősége, ami pedig elemi de­mokratikus lehetőség. — Térjünk a Nemzeti De­mokrata Szövetség tevékeny­ségére! Csúnya a kifejezés, de így kérdezem: az NDSZ arra a leépülésre játszik, ami a ma meghatározó pártokban zajlik? — Mi sem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, hogy megfi­gyelhető ez a leépülés, de nem ezt hangsúlyozzuk. A le­épülés nem a párttagság szempontjából érdekes, ha­nem a hat parlamenti párt társadalmi támogatottságát tekintve. Bizalmi válság van kialakulóban, amelynek oka­it és lehetséges következmé­nyeit elemezve dolgozunk. Megfelelő felkészültséggel és szilárd erkölcsiséggel meg­szerezhető a bizalom. — Az NDSZ egyik vezér­alakja Pozsgay Imre, akitől az MDF két és fél éve elha­tárolta magát. Ma harcostár­sak. — Az MDF-ben heves vita előzte meg ezt a döntést. A fórum korántsem volt egysé­ges, ma is sok olyan ember van ott, akinek szimpatikus az a politikai irány, amely­hez Pozsgay Imre is tartozik. — Megállta a helyét az a kombináció, hogy Pozsgay Imre alkalmas arra, hogy az őszre parlamenti frakció szerveződjön köré? Képvise­lőket is említhetek: Beke Ka­ta, Csapody Miklós, Király Zoltán. — Ezt a kérdést rendre ne­künk szegezik. Mi azt az ál­láspontot alakítottuk ki, hogy nem szervezünk hetedik frakciót. Az más kérdés, hogy mi történik, ha az MDF-en, az MSZP-n vagy más frakci­ón belül elindul egy mozgás. Ennek látható jelei vannak. — Az NDSZ hibát követne el, ha nem használná ki az esetleges mozgást. — Nekem is ez a vélemé­nyem. — Hol tartanak a mozga­lomszervezésben? — Anyagi bázisunk szinte' a nullával egyenlő. Néhány tízezer forintos támogatások­kal oldjuk meg legszüksége­sebb feladatainkat, a postá­zást, néhány terembérletet. Fokozatosan szervezzük a tagságot, párhuzamosan ala­kítjuk a programot.* Ez utób­bi nem átfogó kötet lesz, ha­nem a gazdaságra és a szo­ciálpolitikára koncentráló részprogram. Ez a változat felel meg leginkább a mai követelményeknek, őszre ke­rülünk olyan állapotba, hogy aktív politikai szerepre vál­lalkozhatunk.

Next

/
Thumbnails
Contents