Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-15 / 164. szám

1991. július 15., hétfő CSUPA ERDEKES Ha végre itt a nyaralás Már nem titkos a titkos ismerős... Cseke, a Szabad Európától Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — „Itt a Szabad Európa Rádió a 19. 21 és 31 méteres rövidhullá­mon. Gseke László műsora, a teenager-parti következik” — idéződnek fel bennem az oly régen, oly gyakran hallott mondatok, s lelki füleimmel már a jobbnál jobb zenéket is hallom. A hullámok hátán lovagoló madár, a Zöld me­zőkön, a Felkelő nap háza cí­mű slágereket ifjúságom fél­tett darabjaiként őrzöm. A kedvenc nótákat csak lé­lekben hallom, a műsorveze­tő Cseke László jellegzetes hangját viszont élőben élvez­hetem. Egy dologban külön­bözik az emlékemben őrzöt- től, mégpedig annyiban, hogy most az „adást” semmi nem zavarja, a hang nem recseg, nem közeledik és távolodik tőlem. Nem csoda, hiszen Cseke László itt ül mellet­tem. A Bujtosi Szabadidő Csarnokban a szovjet csapa­tok kivonulását ünneplő kon­cert alkalmából érkezett Nyíregyházára. „Nőm kívánatos siomély lettem* — 1949. szeptemberében Aggteleknél, Csehszlovákián keresztül szöktem el Magyar- országról. Előbb Németor­szágba, majd Franciaország­ba, s álmaim városába, Pá­rizsba mentem. Hogy miért? Üjságíró voltam a Kossuth Népénél, ahol a Marosán kezdeményezte fúzió után let­tem nemkívánatos személy. A kommunista és szociáldemok­rata párt egyesülését követő­en a lapnál dolgozóknak is kommunistává kellett lenni­ük. Ez ellen én tiltakoztam. Később külsősként dolgoztam a Magyar Nemzetnél, majd a Hazám című lapnál. Egyre szűkült körülöttem a világ, mind kevesebb lett a levegő. Egyke voltam, megbeszéltem a szüleimmel, nem maradok tovább az országban. Ha nem is örültek, de megértettek, így elszántam magam és útnak indultam. O A két lap fúziója után ön is tehetett volna úgy, mint annak idején oly sokan mások. Ha nem is meggyöző- déses, de „elméleti" kommu­nista azért maradhatott vol­na, s békén hagyják, jól meg­él ... — 1927. márciusában szü­lettem. A legszebb korban él­tem meg a felszabadulást. Talán el sem tudja képzelni, milyen életöröm, lelkesedés fűtötte az embereket, amikor a pincéből feljöttek. Akkor érettségiztem, imádtam az életet. Kinyitottak a boltok, tele voltak a színházak, min­denki örült, hogy létezett. S akkor jött Rákosi. Elolvastam az általa jegyzett alkotmányt, s rájöttem, itt nem kibonta­kozás, hanem jóval rosszabb jöhet. Mint újságírónak bő­ven voltak információim egyéb helyekről is. Mivel tudtam, hogy a cseh-magyar határon nincs műszaki zár, a menekülésre ezt az irányt vá­lasztottam. O Mivel várta Párizs, az álmok városa? — Jóval és rosszal egy­aránt. Előbb szobainas lettem, majd egyetemre jártam, s közben dolgoztam a francia rádió magyar nyelvű adásai­nak. Kis sokszorosítógépemen magyar emigráns lapokat nyomtattam, egyebek mellett a Látóhatárt, melynek szer­kesztői Svájcban éltek, ahol illegális lapot nem lehet ki­adni. Olyan emberekkel dol­gozhattam együtt, mint Des- sewffy Gyula, aki 4ö-ban emigrált Párizsba, amikor Rákosi megszüntette a Kis­gazdapártot. ö volt az, akit a washingtoni kormányszervek megbíztak, állítsa össze egy olyan rádióállomás szerkesz­tőségét, amely Magyarország­ra sugározza adásait. Ez volt a Szabad Európa Rádió mű­ködésének kezdete, melyhez székhelyül Münchent jelölték ki az amerikaiak. Építettek ehhez egy megfelelő épületet is, máig is onnan sugározzuk adásainkat. Az indulás napja 1951. október 6. volt. Dessew- ffy Gyulának olyan embere­ket sikerült maga köré gyűj­tenie, mint Márai Sándor író, Szabó Zoltán néprajzkutató, s az idősebbek még emlékez­nek talán a jegyzetíró Galli- kusz nevére is. O Mi volt a SZER ideoló­giája, honnan gyűjtötték az információkat? — A hidegháború idején minden szimplifikált volt. Ha valamire a kommunisták ne­met mondtak, arra nálunk igen volt a válasz. Mivel tu­dósítóink nem voltak, a nagy nyugati távirati irodák jelen­téséből, különféle mozaikok­ból igyekeztünk kigyűjteni a valóságot. Legnagyobb erős­ségünk épp az adatgyűjtés volt. Máig pontos és fontos információink vannak szá­mos dologról, személyekről és eseményekről egyaránt. L*lk*t öntöttek az emberekbe O Akkor önök most nagy szolgálatot tehetnének a IH/3- as lista körüli bonyodalmak tisztázásában... — Az biztos. Kaptam is már ilyen irányú felkéréseket. A III/3-ban sok a hamis adat, épp ezért szerencsésebb len­ne egyeztetni a miénkkel. Ná­lunk ugyanis a valós adatok találhatók, hiszen a ferdítés nem volt érdeke senkinek. O Az 56-os események ide­jén és után élte virágkorát a Szabad Európa Rádió. Az üzenetekre, a rejtjeles szív- küldikre magam is emlék­szem ... — Legfőbb feladatunknak tartottuk, hogy lelket öntsünk az emberekbe, bátorítsuk a letargiába süllyedt nemzetet. O A teenager-parti és Cse­ke László neve a korábbi év­tizedekben szinte egybefor­rott. Hogyan esett épp önre a választás? — Én voltam a legfiatalabb, s ez sokáig mit sem változott. Épp ezért furcsa, hogy most viszont a legidősebb vagyok, rövid idő múlva nyugdíjba vonulok. így a műsort, me­lyet az ötvenes évektől a nyolcvanas évek derekáig ve­zettem, most egy New York-i fiatalember készíti. Azokat a leveleket és kívánságokat, melyeket annak idején százá­val, ezrével kaptam hetente, soha nem fogom elfelejteni. O ön csak nem olyan ré­gen, Bush amerikai elnök lá­togatása idején járt először Magyarországon. — Pontosan így történt. Di- szidálásom óta akkor léptem át először a magyar határt. Nem azért modom, de külön lapom volt Horn Gyula alá­írásával, hogy beléphetek Magyarországra. Igaz, a repü­lőtéren volt egy kis izgalom, a belügyeseket ugyanis elfe­lejtették jöttömről értesíteni. Negyedórás telefonálgatás után minden a helyére ke­rült. O A Szabad Európa Rádió megszűnéséről terjedtek el mostanában hírek. Mi igaz belőlük? — Nem megszüntetésről, hanem átszervezésről, racio­nalizálásról van szó. Buda­pesti irodánk továbbra is mű­ködik. Pártsomlogos műsorok O Korábban olyan vádakat is lehetett hallani, hogy az Önök állomása egyes pártok­kal szimpatizál. — Erről szó sincs, nem is lehet. Amerikának nem ér­deke, hogy bármely párt felé elkötelezett legyen. Az meg­eshetett, hogy a kampány idején esetleg egyik párt va­lamivel több, másik valami­vel kevesebb műsoridőt ka­pott, de ez csakis a véletlen műve lehetett. O Mondjon valamit a csa­ládjáról. — Három gyermekem van, a lányom újságíró, a Süd­deutsche Zeitung munkatár­sa, egyik fiam biokémikus, a másik fotós. A család Münc­henben él, s nyugdíjazás után is ott maradok. O Ön és műsora élő legen­da. Vannak-e kedvenc sláge­rei? — Nincsenek. Nekem az el­múlt harminc-negyven év volt a kedvencem. Legenda sem vagyok. A Kádár-rend­szer volt legendásan ostoba, hogy ziccert adott a SZER- nek, s így a rádió, benne Cse­ke László nevét megismerhet­ték az emberek. Budapest (MTI-Press) — Itt a nyár, a szabadság, a vakáció ideje. Sokan kere­sik fel a strandokat, utaz­nak a Balatonra, vízpartra. A vízparti nyaralás, üdülés legvonzóbb része a napozás, fürdőzés. Mit tegyünk, hogy bőrünk ne égjen le, ne kap­junk napszúrást. Mikor na­pozzunk, és mikor pihen­jünk inkább az árnyékban? Angol tudósok megfigye­lései szerint az ember saját árnyéka a legjobb segítő a napsugárzás megállapításá­ban. Ha testünk árnyéka ugyanolyan hosszú, mint a testmagasságunk, akkor a nap 45 fokos szögben áll, és az atmoszféra 2,4 erős­ségű védelmet biztosít. Mi­nél hosszabb a test árnyéka, annál nagyobb napfényvé­delmet nyújt az atmoszféra. Ha az árnyék rövidebb, mint a testmagasságunk, ajánlatos árnyékba vonulni. Az erős sugárzás ugyanis káros a bőrre és a szerve­zetre is. Napozásnál igen fontos a megfelelő bőrápolás. Na­pozás előtt kenjük be bő­rünket naptejjel, napolaj­jal, majd zuhanyozás, für­dés után használjunk meg­felelő hűsítő testápolót. Évről évre sokan utaznak a nyári időszakban déli országokba, tengerpartra nyaralni. A szabadság örö­mét sokszor tönkreteszi a szokatlan hőség. Néhány jó tanács, hogy a déli orszá­gokban eltöltött szabadság ne legyen ártalmas egészsé­günkre: — Meleg napokon a tes­tünk sok vizet, és ezzel sok sót is veszít. Ezért lehe­tőleg sokat igyunk. Erre legalkalmasabbak az ás­ványvizek, mert így pótolni tudjuk a szervezet só- és ásványianyag-szükségletét. — Ha nagyon melegünk van locsoljunk hideg vizet a kezünkre és az alsó ka­runkra. Az ujjainkban és a kezünkben lévő erek nagy mennyiségű vért hűtenek le, és szállítanak tovább, és így pillanatnyilag jobban érez­zük magunkat. — Ne mérgelődjünk, mert ez is fokozza a hőérzetet. — Ügyeljünk arra, hogy a hálószoba levegős legyen. Éjszaka a testünk kissé hűvösebb hőmérsékletet kí­ván. Ha nem tudunk elalud­ni, ne forgolódjunk izzadtan az ágyban, hanem keljünk fel, és zuhanyozzunk le langyos Vízzel. Ezáltal lehűl a bőrünk és az egész tes­tünk. Könnyű . anyagból készült hálóinget, pizsamát viseljünk, és paplan helyett csak lepedővel takarózzunk. Nyári estéken igen kelle­mes üldögélni a kertben, a teraszon vagy a kemping­ben. Ezt a kellemes pihe­nést, sőt éjszakai nyugal­munkat is gyakran megza­varják a szúnyogok és egyéb csípő rovarok. Körülbelül 3000 különbö­ző csípő rovarfélét isme­rünk, melyek a trópusokon a legveszedelmesebbek. Ott ugyanis súlyos betegségeket terjesztenek, mint például a malária, a sárgaláz stb. Közép-Európában a szú­nyogok általában nem ter­jesztenek betegségeket, de a csípésük igen kellemetlen. Ha a viszkető szúnyogcsípés helyét elvakarjuk, fennáll a bőrfertőzés veszélye. Hogyan védekezzünk a szúnyogok, rovarok csípései ellen? Naplemente után, amikor a leggyakrabban csípnek a szúnyogok, hosszú nadrá­got, hosszú ujjú blúzt vagy pulóvert és harisnyát is ve­gyünk fel. Szabad bőrfelü­letünkre — kezünkre, nya­kunkra, arcunkra — vi­gyünk fel úgynevezett szú­nyogriasztó krémet vagy sprayt. Kelet-Magyarország 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents