Kelet-Magyarország, 1991. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-20 / 169. szám
Kosa Ferenc új filmet készít Korábbi témát folytat: Csernobil, Béressel Marik Sándor Budapest (KM) — Kosa Ferenc jeles filmrendező. Mióta országgyűlési képviselő lett, szinte nem is hallani rendezői munkájáról. A közelmúltban egy plenáris ülés szünetében a Parlament folyosóján kérdeztük: foglalkoztatják-e most rendezői tervek, vagy teljes mértékben kielégíti a politikusi pálya? — A parlamenti munkám minden várakozásnál nagyobb elfoglaltsággal jár — mondta a bevezetőben —, ugyanis a plenáris ülések mellett a kultúrával, oktatással, sajtóval-tévével, sporttal foglalkozó bizottság és annak két albizottsága (a kulturális, valamint a sajtó-tévé ügyekkel foglalkozó) sok munkát ad. Gyakorlatilag hétfő reggeltől péntek éjjelig a Palamentben telik az életem. Annak idején jeleztem is a választóimnak, hogy csak abban az esetben tudom vállalni a képviselőséget, ha mellette a hivatásomat is gyakorolhatom, de erre egyre kevesebb esélyem van. Egyszerűen nem fér be az időbe. — A rendezés nem is foglalkoztatja? — Bizonyos mértékig foglalkoztat, egyetlen ügyet mindenképpen a szívem közelében tar, tok. Ez pedig a Béres-ügy. Egy hónapja is hagytam csapot-pa- pot, és elmentem forgatni Kijev- be, Csernobil környékére, ahol sok tíz ezer gyerek és felnőtt a legkülönfélébb betegségekben szenved. Főként Csernobil következményeként ezeknek a betegségeknek közös nevezője az, hogy az immunrendszerük leromlott és különféle betegségeBeres József és Kosa Ferenc két kaptak emiatt. Béres József meg is bízott azzal, hogy humanitárius céllal vigyünk ki a kijevi gyermekklinikára Béres-cseppe- ket, azokat bocsássuk az orvosok rendelkezésére, hogy segíthessenek a rászorultakon. Kijev- ben végiglátogattam a klinikákat, azonkívül részt vettem egy tudományos tanácskozáson, ahol a Béres-ügyről tavaly készített új filmemnek a vetítése volt. Professzorok, akadémikusok, orvosok voltak jelen, valamint Béres József fia, aki szintén tudományos kutató és Gróf doktor Debrecenből. Ott egy nagyon érdekes és tartalmas eszmecsere keretében kialakult egy humánus, ,,embertől—emberig” kapcsolat, aminek az a lényege, hogy Magyarország ingyen átnyújt jó néhány ezer adag Bé- res-cseppet a kijevi klinikáknak, és az orvosok ott szakszerűen gyógyításra használják. — Erről szól tehát új filmje? — Mint a Béres-ügy krónikása, ezt az aktust rögzítettem. Pár hónap múlva újra kimegyek, fölkeresem az orvosokat, profesz- szorokat és rögzítem a véleményüket, s kialakult tapasztalataikat is. Őszintén szólva, nagyon hiányzott már a filmezés is az életemből, és az, hogy annyi parlamenti vita, csatározás és szócséplés után ismét rádöbbenjek arra: mégiscsak a legfontosabb az emberi élet. Az embernek ott kell segítenie, ahol úgy érzi, hogy egy másik emberen segíthet, mert ott van rá szükség. — Tehát hamarosan új filmjét láthatjuk? — Ha szerény mértékben is, de próbálok filmesként is helytállni. Ha most a Parlamentben jön a nyári szünet, akkor lesz alkalmam ezt a filmet, a leforgatott részeket összeállítani, és talán, ha az ősz folyamán előfordulok Nyíregyházán, akkor már esetleg — ha csak szűkebb körben is —, meg tudom mutatni új filmemnek a végleges változatát. Elek Emil felvétele Till Aran aranyoz Emlékmű a Tisza áldozatainak Tiszadada (KM—BE) — Senki nem mondaná — mert nem fogja a kor — ha ő el nem árulná, hogy már 82 esztendős, nagy munkabírással dolgozik, életvidám, jó a kedélye, és a humora egy pillanat alatt régi ismerőssé varázsolja. Ha meg nem sértődik, ilyennek találtam Till Arant első látásra — valóban, nem Aranka ő, hanem Arán, vagy ahogyan Tiszadadán ismerik, Arán ,,úr”. Egyszemélyes intézmény. Eredeti foglalkozását tekintve fényképész, de életéből jó részt a szobrászatnak szentelt. Amint mondja, „mezítlábas" szobrász, hisz nincs papírja képzőművészeti stúdiumokról, viszont az első kiállítása Rómában volt. Most Tiszadadán dolgozik a római katolikus templomban az oltárképen, aranymetállal szegélyez, és a családi hagyatékból származó 22 karátos arannyal fedi a hangsúlyos részeket. Megszerette a dadaiakat, akik meghívták, magát a falut is, s mert Hódmezővásárhely, ahol él, nem becsülte eléggé, odaadta Dadának az életművét: ötven éven át készített kétszáz egyházi témájú szobrát. Most készíti az újabb művét a Tisza-öbölben: a 44-es tiszai átkelés áldozatainak és az évszázadok során a Tiszába veszett áldozatok emlékművét. — Hálám jeléül és ajándékba adom Dadának — mondta —, amiért királyivá varázsolták az istállót, ahol a szobraimat elheAz emlékmű lyezték. És hithirdetőnek is szánom az emlékművet a Madonna mosolyával, a jerikói vak óhajtásával: „Uram, add, hogy lássak”; Alul a feszülettel, felül Jézus feltámadásával... uram? Tőle sokat szenvedtem, a gyerekek is, féltünk tőle, mert csak jött és vert engem. A kislányom mellém állt, közibénk, és bizony gyakran ő kapott ki helyettem. Egyik alkalommal egy metszőollót akart belém vágni, és a kislányom kezét szúrta át vele. Nehéz nekem visszagondolni ezekre, mert a sorsomban több a rossz, a keserűség, mint a jó. Hat hajtott el bennünket a háztól, tán volt is neki valakije, a sok ital megtette a hatását, májbetegségben halt meg, elég korán. Hívott vissza később minket, beszéltünk is, de ha már egyszer elzavart, akkor nem megyünk vissza. Ha szegényen éltünk is, de békességben. Árendás házba szorultunk, a fiam fizette az albérleti bérleti díjat. A cseszton és a simi után ide jutottunk. Tán ezért is szeretnek engem a faluban, hogy annyit tűrtem. Amikor ennyire beborult, én a nádüzemben dolgoztam, ott szerettek is, kerestem ezernégyszáz forintot, de a türülközőket mostam, hazahordtam, éjszaka meg kimostam, hogy azért is kapjak valamennyit. Ötvenhat éves koromban kényszerültem el dolgozni a nádüzembe, s négy óv múltával kaptam a nyugdíjat, vajmi csekélyét, de az üzem vezetője felokosított, hogy a férjem után jár segély, meg miegymás. A tanácsnál is mellém álltak, úgy kerekedett fel a nyugdíjam 2200 forintra. Szép volt az, köszönet érte. Most meg már meghaladja mindjárt a négyezer forintot. kisebbik lányomék- A kai lakom, amikor Zj megépült ez a ház, JL JL azt mondták a gyerekek, a vejem, hogy maradjak csak itthon, ne dolgozzak én már sehol. Az a baj, hogy elszaladt az idő, de még mindennap teszek-veszek a kertben, a ház körül, korán kelek, s amit tudok, elvégzek, ritkán még a hegyre, a mezőre is kimegyek, ültetgetek, gyomlálok, kapálgatok, meg ellátom a jószágokat, nyulaim is vannak. Gyönyörködök az unokáimban, öt van, és szeretnek is engem. Ma már nem elég erős a karom, hogy minden munkát ellássak, s a lábam is gyakran fáj, különben jól érzem magamat. Megértem hetvenöt esztendőt, az anyám hetvenhárom évesen halt meg. Nem tudom nekem még mennyi időm lehet. Minden embernek szolgája Minorita tervek Nyírbátorban Baraksó Erzsébet Nyírbátor (KM) — Negyvenévi eltiltás és kényszerű szünet után újra megkezdi, illetve folytathatja működését a minoriták rendje — többek között Nyírbátorban is. A közeli jövőben elfoglalja helyét a nyírbátori volt minorita kolostorban Horváth János szerzetes, akit ebből az alkalomból kérdeztünk a rendről és a szolgálatról. 9 Hogyan értelmezzük pontosan a minorita rend fogalmát? A minorita, amint a szó fordítása is jelzi, kisebbséget jelent. A ferencesek rendjéből 1517-ben vált ki egy ág, a kisebb testvérek rendje, azzal a céllal, hogy minden embernek a szolgája akarunk lenni. További két rend is kivált abban az esztendőben és mind a három rendnek van generálisa. A rend szerzeteseinek szolgálatát a világi papokétól az különbözteti meg, hogy legalább háromfős csoportokban, „családokban” élnek és a lelkipásztori tevékenység mellett megvan az életüknek a meditációra, közös imádságokra épülő közösségi rendje, illetve karitatív munkát is végeznek. 9 A közelmúltban járt megyénkben Rómából a minorita rend feje, Serrini rendgenerális, aki Nyírbátorban tájékozódott a körülményekről. Mi volt Bátor a minoriták számára és hogyan kezdik újra a működésüket? — A rend a XVIII. századtól plébániát vezet Nyírbátorban, illetve hajdan, 250 évvel ezelőtt Kelemen Didák iskolát létesített Bátorban, amely még ebben a században is működött. A templom melletti épület celláiban laktak a szerzetesek. Azokat a cellákat múzeumi célra alakították ki, és azok közül — a jelenlegi tudomásom szerint — néhányat visszakap a rend. Bátori minorita szerzetesként elsősorban lelkipásztori tevékenység lesz a felaHorváth János datom, beleértve a temetést vagy a hitoktatást is, és a tervek szerint Bátor lenne az újoncképzés helyszíne, amennyiben az új belépők az első évet Nyírbátorban töltenék. Meg kell a továbbiakban alakítani a szerzetes- rendhez kapcsolódó világi rendet is, a hívek sajátos közösségét, melynek tagjai a szegények, elesettek szolgálatára készen állanak. 9 Kik jelentkezhetnek a rendbe és ki jogosult a felvétel elbírálására? — Tizennyolc éven felüli fiúk, férfiak léphetnek be, ha egyházi- lag szabad állapotúak. Világi pap is beléphet. Jelentkezni a miskolci provinciálisnál lehet, vagy szeptembertől nálam is Nyírbátorban, mint definitor asszisztensnél — ezt a címet a rendgenerális adja három évre — a felvételről három kijelölt illetékes dönt. 9 Megtudhatnánk, Önt mi motiválta a szerzetesi élet választására? — Az esztergomi ferences gimnáziumban eltöltött évek szelleme elkísért azután is, hogy a hittudományi főiskolát elvégeztem és pappá szenteltek. Szent Ferenc egyénisége volt rám olyan hatással, hogy 1982-ben beléptem a rendbe és 1986-ban tettem örök fogadalmat. • Úgy hallani, nagyon bánkódnak Ön után azok a hívei, akik között az utóbbi tíz évet töltötte, mert nagyon sokat tett értük, és most mindent megmozgattak, csakhogy Önt el ne vigyék tőlük. Hogyan búcsúzik ezektől a gyülekezetektől? — Úgy érzem, nemcsak megőrizni sikerült, amit tíz éve Tiszadadán és környékén átvettem, hanem plébánosként gyarapítani is tudtam. Tíz éve idős asszonyok és kisgyermekek jártak templomba, most több generációt ott találunk. Kisfástanyán nem vettem át semmit, hagyok egy templomot. Tiszalökön is templomot építettem, begyógyítani a háborús sebeket. Rejeta- nyán kápolna készült, megnyitottuk a Till Aran- szoborgy űjte- mény múzeumát. Szerveztem hagyományos kulturális rendezvényeket, beválasztottak a tiszadadai képviselő-testületbe, és kérnek, járjak vissza a gyűlésekre. Jólesik a ragaszkodás, de emlékeztetek arra, van a tisza- löki templomban egy szobor, alatta a felirat: Ferenc, nem tótod, hogy omladozik az én házam, eredj, építsd fel újra. Ezért kell elmennem... 9 És melyek lesznek a legsürgősebb teendők Bátorban? gától, de ki kell mondani: legalább százmillióra van szükség ahhoz, hogy a templomot és oltárait megmenthessük. A templom mentése a legsürgősebb, a világhírű Krucsay-oltárral, azután rendbe kell rakni a barokk kolostorudvart, feladat a reneszánsz kút kibontása, sürgősen el kell végezni az épület körül a statikai méréseket az esetleges veszély miatt, majd fel kell tárni a Báthoriak temetkezési területét. Szeretném folytatni Nyírbátorban azt a kulturális közéleti tevékenységet, amely hozzátartozik az életvitelemhez, remélem sikerül magam a zenei napok szervezésénél hasznosítani és a múzeummal szorosabb kapcsolatot kialakítani. Héliosz paripái (K. F.) — Félek az összeg nagysá1991. július 20. _____A %det-9víaflijarorszáfl hétvégi meííéíjteU | 9
