Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-10 / 134. szám
1991. június !•_. hétfő HÁTTÉR Kelet-Magyarország ' Zsákutcában a szakképzés Megyénkre figyel a kormány (4.) A arinafen uttaMI május Z6-i IMmút kutatást a luuúy tagjwfscí- mára. Hdftk uHak a ks- fibb kérdések és auli'i hogy** reagállak? — EHmondlIam, hogy a normatív finaresniimgäasall. az önkormányzati irányítással nem fejlesztettük: az oktatást, sőt a megyei mitraroí— nyék egy része a mmködés- képtdenség felé sodiődík. Zsákutcáiba jutott a szakképzés, a gazdaság szerkezetű átalakításával nines fogtadőhe- lye a tanulók gyakorlati képzésének. Ebben az évben ilyen ok miatt háromezren nem tudnak »^iimiiapadlliiinfz ülni a megyében. Az érettségi - zettek nagy része munkanélkülivé válik, szükséges a szaktanfolyam! átképzés. ■ént — Szóltam arról, hogy nincs megoldva e térségben a tehetséges gyerekek kibontakozásának lehetősége, illetve hiány van brzramfos ágazatokban felsőfokú végzettségű szakemberekben, így pénzügy, kereskedelem, idegenforgalom. Fbntnsnak tartjuk, bogy a közoktatási törvény le^lább alap- és középiskolai szimtemi kodifikálja az egyházaknak az oktatásban betölthető szerepét. — Javasoltam, legyen lehetőség arra, hogy az önkormányzatok, a kfiUfc, a vállalatok kapjanak adókedvezményt, ha oktatásra-kutatás- ra fordítják a pénzüket. Kapják meg akkor ezt is, ha magasszintű gyakorlati képzésre vállalkoznak. Már most szeptemberben fontos lenne egy olyan széles körű háló- zatot kiépítem átképzésre, amely az embereket a munkanélküliségből kiemeli és számukra értelmes munkát juttat. Kérjük, hogy megyénkben ezt a világbanki hittel felhasználásával is támogassa a kormány. — fámén tettem az itteni elképzeléseket a tehetséggondozásról illetve egy szellemi- tndományos-kulturális centrum tervezett kialakításáról. mainmek Fel vázoltam egy universitas képzeteseit Az universitas magában foglalná a többkarú, többfokozatú főiskolai, egyetemi képzést és tudományos kutatást mint alaptevékenységet Az intézmény fő- üsflmllaB részéhez tartozna a jetomlegj négy nyíregyházi nőiskola, új kar lenne a pénzügyi-számviteli és a kereskedelmi, valamint az államigazgatási kar. Kértem a segítséget ahhoz, hogy az anyaintézmények ellenállásukkal ne tegyék lehetetlenné e gondolat megvalósítását, végezetül arra utaltam, ez az universitas igen fontos tényezője lehet a mélypontról való elmozdulásnak, hiszen ez lenne a térség szellemi, tudományos és kulturális központja. — Andrásfalvy miniszter úr a válaszában az oktatási intézmények és az egyház kapcsolatáról elmondta: szerinte közmegegyezésre lesz szükség és nem kodifikáció- ra. Arra, amit én elmondtam, Antall József miniszter- elnök úr is reagált az összefoglaló zárszavában. Egyetértett a felvetett problémákkal, sőt, még ki is egészítette; többet kell itt az oktatásra fordítani, hiszen az országos arányokat tekintve több itt a gyerek. Az universitassal kapcsolatban kifejtette: a kormány szakemberei hívei az integrációnak, de meggondolásra javasolta, hogy itt, Nyíregyházán szükséges-e egy ilyen intézmény, nem kellene-e inkább a debreceniekhez csatlakozni? Segítség jün! — Nagy bíztatást kaptunk a nyelvi képzéshez, úgy tűnik, elég sok segítség jön ide hamarosan a svédektől és az olaszoktól. Lehetőség van pl. megpályázni száz millió svéd koronát olyan intézménynek, amely környezetvédő szakemberek képzésére egy-két éven belül önálló tanszéket hozna látre. Szóba került svéd tanszék létesítése is, valamint egy olasz nyelvi tanszék megalapítása. — Felvetődött még az oktatással kapcsolatban a cigánykérdés is, úgy vettem észre, abból előre jól felkészültek, viszont összességében nem volt olyan érzésünk, hogy tényleg olyan fontosnak tartják az oktatást, mint ahogyan beszéltek róla. Remélem, a tettek rá fognak cáfolni erre az érzésre. Záhony a legfiatalabb • CsngerstkakMK • Ifireiyháza:+ 5,57. • Temérdek kölcsön A megye település-hálózatában jelentős változás következett be az címűit évtizedben. Városa szerepet kapott Cseceer. Nfagykálló. Tisza vasvári. Záhony, visszakapta nevét TiszavixL Gyüte, Nagyvarsány, Üjjdommhrúd önállók lettek a korábbi Till» társközségek. Ma a megye tőz városában él a lakosság; 38%-a a megyék átlaga 53» J- A 218 község négytizedének lakónépessége non éri ei az ezer főt, itt él a latasság 9,2%-a. A városok közül Záhonyban a legmagasabb a H éven aluliak ((27.1**», s legalacsonyabb a €0 éven felüliek ará- unja <9J3%». Viszonylag alacsony a fiatalok, magas az idősek aránya Csengerben. HaSsodban az ötszáz főn aluli településeken alacsony a fiatalok 119.2) és magas az idősek aránya. Tíz év alatt nyolccal gyarapodott az ötszáz lakos alatti települések száma, elsősorban a nagyarányú elköltözések miatt. A foglalkoztatási lehetőségek szűkössége, a munkaképes korú családok elköltözése, a funkció nélkül maradt kisközségek gyarapodása, az önálló tevékenység megvonása, a korlátozott ellátás mind közrejátszott abban, hogy közel 20%-kal csőként ezen települések lakónépessége. Valamivel több mint egytizeddel fogyott a kétezer főn aluli települések lakónépessége. A városokba történő beköltözés üteme lelassult ugyan, de még így is Nyíregyháza lakónépessége 5,5%-kal növekedett. A gazdaságilag elmaradott térségek település-hálózatára a törpe- és aprófalvak túlsúlya jellemző. Szinte valamennyi 500 főnél kisebb lélekszámú település e térségekben található, de az ezer főn aluli települések 85%-a is a gazdaságilag elmaradott térségekben van. Magas a személyi tulajdonban épült lakások aránya, mindez a megye lakosságát ma úgy érinti, hogy 860'n-uk kölcsön felhasználásával készült, ezért viselni kell az állampolgároknak a magas kamatterheket, de a visszafizetések terhei is jobban érintik a lakoságot, mint más megyebelieket. (v.) TÁRCA N ehéz mm wnxaetámek lemen.. Mindez StbokmmekrSL, m szomszédomról, Fortxmm .kepptítjé- ról jut az eszembe. Mint egy mutó- miesodät Eggcsm&msrm. mepszmml tns- nya&tUyasmaJk lemmL Sőt! Elf ebeyUXt a földöm jármi. Azt momfjjn métoem: — Szomszéd mr! Ma kocwtml Hegyid ■ hobbüteirteimbe, « vikmmdOhé- zamba. Eddig csak telek colt, bodega. Wa de, ha egy őlomamtocml megy oda az ember* Akkor legyem az a telek hobbi, a deszkatáJkohmöag meg cőfceudhéz. Már csak a kocsira ralö tekiufettel is ___ Szóval megyünk a garázson — több évig üres volt —, Sta/hantek iáéit és rángatózik a csodakocsi. Csak élűmé. , — Rukverc Stofommek mr — kaaltok, — rukverc. ment kmiszi a garázs tfuMaL Stohauek kiszállj remeg az idegességtől, és megkérdezi: — Hol a francba zom zzen a rmk- verc? — Tőlem kérdi ? Miért nem azoktól kérdezte, akiktől a bocsit kapta. Na de mindegy. Üljön a volánhoz, bor- mángozzon, és én feltolom az üstét. Tolom a kocsit, de meg sem moccan. Tolom egyszer , tolom kétszer. semmi Már szakadok meg. amikor belem, nyilall a felismerés! A motor jár, a kocsi sebességben van. — Vegye ki a sebességből maga fél- nőtás — kiáltom. Stohanek kiszáll és megkérdezi, mit akarok. — Semmit sem akarok, csak állítsa te a motort és tegye üresjáratba. Hát maga semmit sem tud? — Engem maga ne oktasson — csattan fel Stohanek. — Mit ugráltat. Különben is elmúlt már az az idő, hogy egy lépést előre, két lépést hátra. Vegye tudomásul, én nem is akarok rük- vercezni Ha én megyek, akkor csak dóré. Ennek meg mi baja van? így akarja leplezni, hogy pancser, szakmai analfabéta, antitalentum. Na de én úr vagyok. Ember szelídítő. — Nyugi szomszéd úr — duruzsu- lom. — Üljön a volánhoz, nulla sebesség és a többit majd megbeszéljük. A garázson kívül már esik az eső. Be kellene kapcsolni az ablaktörlőt. Látom, van a kormányzáron ilyen bi- gyó, olyan pöcök, tele a műszerfal is ilyen meg olyan gombbal és Stohanek mindent kipróbál. Az ablaktörlő, az meg se moccan. A szomszéd mar nemcsak ideges, de káromkodik is. Visszasírja a régi Trabantját. És akkor megtörténik a csoda. Elindulunk. De nem előre, rükvercbe. — Álljon meg, — kiáltok — kiszállok. — Jobb is — üvölti rám a szomszéd — maga már az agyamra megy. N em Stohanek állítja meg a kocsit, hanem az ecetfa. Szegény ecetfa. Szegény kocsi. Na de ez a Stohanek! Már kiadta a dühét és vigyorog. Vigyorog, mert végre tudja, hol az a rukverc a sebváltóján. Néa0 Értéktelen érték Nagy István Attila Á z életben vannak szép és látványos gesztusok. Nagy és szent elhatározások feszítik az ember mellkasát. Pályát választ, megméri önmagát és a környezetét. Partnert keres és talál. Választ és reménykedik. Férfias vagy nőies próbáknak veti alá magát. Megtörik a kudarcok, aztán felegyenesedik, mert eszébe jut Pascal metaforája: Az ember gondolkodó nádszál. Képes arra, hogy felmérje a sorsát, szembenézzen az idővel, és kihívóan a szemébe vágja a sorsnak: vállallak! Az életnek vannak szép és látványos gesztusai. Meg olyanok is, amelyektől ösz- szeszorul az ember torka. Azon gondolkodom mostanában, hogy átalakultak-e már a házi könyvtárak? Eltűntek-e a polcokról a régi ideológiát tükröző alkotások? Milyen ütemben cserélődik ki körülöttünk és bennünk a régi világ? S vajon: a helyenként lábrakapó boszorkányüldözés sietteti-e ezt a folyamatot? Ügy gondolom, évek kellenek ahhoz, amíg kilúgo- zódnak az emberekből a régi élmények, a művészi alkotások kínálta átélhető sorsok és eszmények. Mindaz a világ, amely akkor és ott értelmet, hitet adott sok-sok ezer embernek, s amiről most kiderült: nem is volt igazi érték. Hitpótlék volt csupán, manipuláltak velünk. Mikor fogjuk kiheverni, hogy valakik, valamikor becsaptak, visz- szaéltek a bizalmunkkal? . Á könyvheti standokon kínált 10 és 20 forintos könyvek között már-már klasszikus értékeket vesztegetett a váltás. Leértékelte, hogy megszabaduljon tőlük. Kommentár Agráraggodalmak Galambos Béla Igazán szakértőknek nevezhető előadói voltak a Szocialista Párt által az elmúlt hétvégére szervezett agrártanácskozásnak, amelyet Vásárosnaményban tartottak. A mezőgazdaság súlyos gondjait a szocialista parlamenti képviselő dr. Lakos László ecsetelte igen részletesen és kellő ismeret birtokában, hisz „civilben” maga is tsz-elnök Pest megyében. Mind ő. mind pedig az utána következő Filipsz László MOSZ jogtanácsos „kivesézték” a parlament előtt lévő új szövetkezeti és a szövetkezetek jövő év március végéig kötelezően előírt átalakulását szabályozó, úgynevezett átmeneti törvényt. Az előbbit egyértelműen jónak ítélte képviselő, érdekképviseleti jogász egyaránt. Az utóbbiról már eltérően vélekedtek. Amit a termelésben dolgozó vezető szabályozatlannak, a szövetkezeti tisztségviselők kötelező újraválasztásával kapcsolatban sandaságnak és túlzott felelősség vállalásnak tartott, az a jogász szemével kellő szabadság- jogokat nyújtó — persze döntési nehézségekkel is együttjáró — kiváló keret- törvény. A vezetők újraválasztása bár tagadhatatlanul megmérettetés. de ugyanakkor lehetőség is az önkéntes visszavonulásra, illetve a tagság akaratának kifejezésére. A fórumon felszólalt szabolcsi, beregi vezető szakemberek aggodalmukat fejezték ki úgy a szövetkezetek, mint az egész megye mezőgazdaságával kapcsolatban. Az itteni tíz aranykoronás földeken lehetetlenné válik támogatás nélkül bármiféle szövetkezet fennmaradása és félő, hogy nem lesz olyan vezető, aki — ha teljes vagyonával kell feleljen a gazdálkodásért — vállalja az elnöki tisztet. Egy, magát a fórumot is bíráló hozzászóló szerint az egyszerű embereknek fogalmuk sincs mi történik ma körülöttük, ezért központi kérdés kellene legyen, hisz végsősoron róluk van szó, a parasztemberek sokkal jobb és számukra is érthető tájékoztatása. Vásárosnaményi új városkép. Elek Emil felvétele Harasztosi Pál feiv.
