Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-10 / 134. szám

4 Kelet-Magyarország TÚL A MEGYEN 1991. június 10., hétfő Külpolitikai jegyzet fogadóképesség... Sipos Béla MM elet-Közép-Európának IC ismét a saját lábára kell állnia és be kell illeszkednie a világpiacba. Ezt Német Miklós, az Eu­rópai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank alelnöke, volt miniszterelnök jelentette ki szombaton Bárt fán. A kelet-szlovákiai üdülőhelyen tattott nemzetközi kon­ferencia témája a kelet-kö- zép-európai térségnek nyújtandó nyugati támoga­tás ügye volt. A támogatásra szoruló európia térség országai — amelynek lakói Németh Miklós szerint mindmáig nem polgárként éltek, ha­nem olyan gyermekként, akiről az állam gondosko­dott — évente óriási ösz- szegeket fizetnek a koráb­ban felvett kölcsöneik tör­lesztéseként a Nyugatnak. Nem beszélve a kamatokról, amelyek csak úgy ráadás­ként terhelik az állampol­gárokat. Éppen ezért ezek­nek az országoknak nem további hitelekre, vagy se­gélyekre van szükségük. Sokkal inkább a működő tőkét hiányolják, ami fel­lendítené a hazai ipari, megmozgatná az állóvizet. Magyarország viszonylag kedvező helyzetben van a térség többi országával szemben. Szívesen jönnek a külföldi befektetők, hoz­zák a pénzüket, csak az a bizonyos bürokrácia ne lenne, sokszor a hivatalok packázása miatt hiúsulnak meg az üzletek. Ugyanis nem bírják már kivárni a tőkések az engedélyeket, ami érthető, ők a pénzüket kínálják, kockáztatják, s néhány hónap alatt is je­lentős kamattól eshetnek el. Ám mint mindent, ezt is tanulni kell, s talán az utóbbi időben mintha job­ban mennek a dolgok. Vi­szont az is tény, leginkább a hazánkból elszármazott nyugati—magyar tőkések hozzák vissza a pénzüket, ők látnak üzletet magyar- országban. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szerint Kelet-Közép-Európa a ki­lencvenes évek talán leg­nagyobb profitlehetősége­ket magában rejtő régiója, s ezt a forrást a közvetlen tőkebefektetések révén le­het leginkább hasznosítani. Szerencsére jól tudják ezt a pénzügyi szakemberek, a tőkések, s nem akarnak lekésni erről. Túl vonzó pi­ac ez, hogy figyelmen kívül lehessen hagyni. Viszont nem lehet ölbe tett kézzel várni a tőke jövetelét, meg kell újulni a gazdaságnak, minél hamarabb ki kell alakítani a piacgazdaságot, hogy fogadóképessé váljék az ország. Egy országos diáksztrájk bázisán Nagykálló (KM — K. J.) — A megyén túl ható diák- sztrájk előkészületeinek híre érkezett Nagykállóból. a Ko­rányi gimnáziumból, amely két tanítási nyelvű kísérlet­ben vesz részt, s ezért moz­dulásait megkülönböztetett figyelem kíséri szűkebb pát­riánkban és országosan is. — Mi késztetett bennete­ket erre a június 10-i. kor- rántsem szokványos tiltako­zási akcióra — kérdeztük Jobbágy Krisztinától. aki egyik irányítója a készülő­désnek. — Több dolgot is említhe­tek, ami miatt felhívást küldtünk az ország két taní­tási nyelvű iskoláiba, s leve­let írtunk Andrásfalvy Ber­talan miniszter úrnak. Azt kértük tőle, hogy személye­sen vegye át petícióinkat jú­nius 10-én, Budapesten. Az utóbbi időben egyre inkább érzékeltük: nem törődnek velünk úgy. mint ahogyan ígérték, mint ahogyan egy fontos oktatási kísérlettel kellene. Nem tudjuk, milyen is lesz majd a mi érettsé­gink, és leginkább: mit ér majd! — Tulajdonképpen mit szeretnétek? — Az ún. nemzetközi érettségi lenne az igazi, amit a világon mindenhol elfogad­nak. A közép- vagy felsőfo­kú nyelvvizsga, amit sokan Jobbágy Krisztina és Lendvai Zsuzsa a diákok képviseletében tanácskozik az iskola vezetőivel. Harasztosi Pál felvétele. már az első év végén meg­csinálnak, nem lehet plusz az érettségihez. Többet aka­runk ennél. A nemzetközi­nek, tudjuk, valutáris vonza- tai vannak, ha ez nem megy, akkor azt szeretnénk elérni, hogy a célnyelv országainak egytemeire (esetünkben: a német nyelvterületre) előké­szítő év nélkül juthassunk be. — Miért maradtak nyitva ezek a kérdések, ha ennyire nyilvánvaló, mit is szeretné­tek? Lendvai Zsuzsa (már má­sodikos) több alkalmat is megemlít, amikor szerették volna az illetékesek vélemé­nyét kikérni, amikor vendé­geket vártak találkozókra, értekezletekre, de nem jött senki. Volt egy „igazlátó napjuk” márciusban, tulaj­donképpen ott „borult ki” minden, aztán május elején terveztek egy fórumot. de miniszteriális képviselő itt sem jelent meg. — Hétfőn valamennyi itte­ni kéttannyelvűs részt vesz a tiltakozásban, de tudjuk: több korányis is mellettünk van. Ez az ügy — közvetve — őket is érinti. A harminc- egynéhány kéttanyelvű isko­la közül tizenháromból már június 7-én Budapesten tar­tózkodtak a delegátusok, akik a sztrájk napján átad­ják a közösen fogalmazott petíciót a minisztériumban. Most itt tartunk! Hétfőn az első három tanítási óráról távol maradunk, ami látszó­lag nem nagy ügy. De emö- gött jóval jelentősebb dolgok húzódnak meg. Ezért csinál­juk! Kifizetődőbb termelést! Gazdakörök országos tanácskozása Pakisztánban szombaton egy zsúfolt személyvonat belero­hant egy álló tehervonatba. Legalább 200-an vesztették éle­tüket és több százan megsebesültek. Szabad beutalók Balatonföldvár, 2-f-l-es, június 10—20-ig, I. o., 6000 Ft. Érdeklődni: 18-723, Bog- dányiné. Debrecen, 2+1-es, júl. 11—24-ig, I/A. o., 7980 Ft. Lillafüred, házaspáros, aug. 28—szept. 6-ig, I. o., 3800 Ft. Siófok, házaspáros, aug. 30—szept.12., II. o., 4480 Ft. Igényelhető: SZA- ÉV, 15-611. Siófok, házas- pári nov. 22—dec. 5-ig, 5040 Ft. Hévíz, házaspári, dec. 11 24-ig, 4480 Ft. Igényelhető: MEDOSZ Megyei Bizottsá­ga, 12-344/163. Mátraháza, egyéni, aug. 15—28-ig, 2660 Ft. Igényelhető: ÉRDÉRT 17. Sz. Gyára, Vásárosna­mény, 44-71-600. Hajdúszo­boszló, júl. 4—17-ig, 2+1-es, 6300 Ft, II. o. Parádfürdő, Szanatórium, II. o., júl. 24— aug. 13-íg, szóló, 3150 Ft. Bakonybél, házaspáros, III. o., szept. 12—25-ig, 3640 Ft. Hévíz, II. o., házaspáros, gyógy., II. o., okt. 30—nov. 12-ig, 4480 Ft. Bakonybél, házaspáros, III. o., nov. 7— 20-ig, 3640 Ft. Mátraháza, házaspáros, 1. o., nov. 7— 20-ig, 5320 Ft. Hévíz, házas­páros, gyógy., I/A. o., dec. 5—18-ig, 6440 Ft. Igényel­hető: Vasasszakszervezet Megyei Szövetsége, 12- 344/138. Lakossági fórum Lakossági fórumot rendez az MSZP hétfőn 17 órától a megyeszékhelyen, az Ung- vár sétány 33. alatti közös­ségi házban. Vendég: Mádi Zoltán, Nyíregyháza polgár­mestere. Fogadóórák Dr. Sőregh István, a má­tészalkai rendőrkapitányság vezetője és dr. Hajzer Lász­ló megyei rendőrfőkapitány fogadóórát tartanak ma hi­vatali helyiségeikben. Ső­regh alezredes 8-tól 12-ig, Hajzer főkapitány pedig 14- től 17 óráig fogad. Június 12-én 9 és fél 12 között Kiss Pál alezredes irodájába mehetnek érdek­lődők, panaszosok. Néhány hete az alezredes a megyei hadkiegészítési parancsnok­ság megbízott vezetője. 12-én tart továbbá foga­dóórát két nyíregyházi ke­reszténydemokrata képvi­selő: dr. Endreffy Ildikó al­polgármester és Tormássi Géza önkormányzati frak­cióvezető. Mindketten a Luther u. 6. alatt várják a segítségre szorulókat, dél­után öttől hatig. Budapest (MTI) — Az ag­rárszektor fenntartása és megfelelő működtetése Ma­gyarország létkérdése, egy­ben stratégiai célja, és elemi érdeke a kormánynak — hangsúlyozta Antall József miniszterelnök szombaton Kiskunmajsán, a Gazdakörök IV. országos tanácskozásán. Kiemelte: hazánkban a meg­termelt összes termék egyne­gyede mezőgazdasági erede­tű; ebben az ágazatban dol­gozik a keresőképes lakosság 22 százaléka, s a mezőgaz­daságból származó export adja az összkivitel 30 száza­lékát. Mind az élelmiszer­kivitel, mind a mezőgazda- sági lakosság megtartása szempontjából tehát alapve­tő feladat intenzívebbé és mi­nél kifizetődőbbé tenni a mezőgazdasági termelést. Cá­folta, hogy a kormány az Eu­rópai Közösséghez való csat­lakozás érdekében feláldozta volna, vagy feláldozni kíván­ja a magyar mezőgazdasá­got. A csatlakozással kapcso­latos tárgyalások középpont­jában ‘ — mondta — éppen az áll, hogy miként tudjuk a mezőgazdasági exportot a to­vábbiakban is garantálni. Vi­lágosan látni kell azonban — tette hozzá —, hogy „azzal az ártámogatással, ami a nyu­gat-európai országokban ta­pasztalható, Magyarország semmiképpen sem versenyez­het. Nekünk nincs miből ilyen támogatást nyújtani. Az egyedüli út tehát az agrár- termelőket olyan helyzetbe hozni, hogy képesek legyenek az európai piacon belül is versenyképesek maradni”. "A miniszterelnök a ma­gyar mezőgazdaság helyzetét elemezve rámutatott a mono­póliumokkal szembeni fellé­pés szükségességere. Az ag­rártermelőknek meg kell te­remteniük a saját érdekkép­viseleteiket. Ilyenek például a gazdakörök, amelyek óriási segítséget jelenthetnek a fe­lesleges értékesítési láncsze­mek kiiktatásában, termelők és fogyasztók egymáshoz va­ló közelítésében — hangoz­tatta. Antall József leszögezte: A módosított kárpótlási tör­vényt az Országgyűlésnek mi­előbb, még a nyári szünet előtt el kell fogadnia, termé­szetesen az Alkotmánybíró­ság döntését figyelembe vé­ve. „Az újratárgyalás soián nem törvénytervezet kerül a parlament elé, hanem olyan jogszabály, amelyet az Or­szággyűlés egyszer már elfo­gadott, és amelyet az alkot­mányos jogokkal kell össz­hangba hozni”. Mindenki számára igazságos kárpótlás nem létezhet, és bár a kor­mány a törvénytervezet meg­alkotásakor erre törekedett, ez teljes körűen nem lehet­séges, mindenképpen valahol határvonalat kell húzni a tulajdoni sérelmek tekinteté­ben — tette hozzá. A kormány jövőképébe: a magántulajdonon alapuló pi­acgazdaságba illesztve az ágazatot úgy fogalmazott, hogy az ideális változat az egy család által intenzíven megművelhető farmergazda­ság, ám Magyarország sokfé­le településszerkezetéből adó­dóan nem lehet egységes, mindenütt alkalmazható ag- rármodellt előírni. Abból kell kiindulni, hogy a XX. század utolsó évtizedében, Európában élünk, ehhez kell magunkat, lehetőségeinket, adottságainkat, a gazdálko­dási módozatokat alakítani — mondta Antall József, vé­gezetül ismét méltatva a gaz­dakörök szerepét az átalakí­tásban. Ezt követően Varga Zol­tán, a Gazdakörök Országos Szövetsége elnökségének titkára számolt be az elmúlt egy-másfél esztendő ered­ményeiről, mintegy 120 gaz­dakör tevékenységéről. lowM ratÉnnttck Budapest (MTI) — Szeidára összehívták a Független Kis­gazdapárt Országos Ellenőrző Bizottságának etikai albizott­ságát — jelentették be szom­baton Torgyán József Szirá- kon összehívott sajtótájékoz­tatóján, Györgyi Árpád, az FKgP ellenőrző bizottságá­nak jelen lévő elnöke el­mondta: a döntést az tette szükségessé, hogy az elmúlt napokban a párt társelnöké­vel kapcsolatosan a párt or­szágos vezetői különböző, egymásnak és a tényeknek is ellentmondó kijelentéseket tettek. Torgyán József egy kérdés­re válaszolva megerősítette, hogy újból megfenyegették. Elmondta: pénteken éjfél kö­rül, amikor hazaért, rendőr­autó fékezett a háza előtt; a rendőrkapitányság kapta ugyanis a jelzést, miszerint meg akarják ölni. Miután nem először éri hasonló sú­lyos fenyegetés, ha esetlege­sen úgymond váratlanul va­lamilyen esemény történnék vele, senki ne gondoljon ön- gyilkosságra. A párt a közel­gő nagyválasztmányi ülésével kapcsolatban határozottan kijelentette: a többség az ő elnökké választását kívánja. Éppen ezért koholnak ellene vádakat, hogy elnökké vá­lasztását megakadályozzák. Köxélot Expo, SZDSZ-szemmel Nyíregyháza (KM) — A vi­lágkiállítás volt a témája an­nak a beszélgetésnek, ame­lyet szombaton rendezett Nyíregyházán az SZDSZ he­lyi szervezete. Meghívott vendégként Kuncze Gábor országgyűlési képviselő arról tájékoztatta az érdeklődőket, hogy miért nem akarja a Szabad Demokraták Szövet­sége a világkiállítás megren­dezését. Utalt arra, hogy a világ- kiállítás oly mértékben meg­növelné a lakosság terheit, amit már nem lehetne elvi­selni. Ebbe a kockázatos ka­landba az embereket és az országot nem volna szabad belevinni. Az Expo érdeké­ben olyan dolgokat kellene megvalósítani — pl. a szenny­víz-elvezetés —, ami iránt a külföldi tőke nem érdeklő­dik. S ha ezt és a hasonló jellegű beruházásokat nem sikerülne vállalkozói alapon megoldani, akkor a költség- vetésből kellene a pénzt el­vonni. Hangsúlyozta, ilyen gazdasági helyzetben lévő or­szág még sohasem rendezett világkiállítást. Emlékeztetett az 1896-os kiállításra. Azt a rendszerváltás után több mint 20 évvel rendezték meg, az ország sokkal nagyobb volt, s a kapitalizmus robba­násszerű fejlődése volt a jel­lemző, míg most leszálló ág­ban van az ország. Cáfolta azt az állítást is, hogy a világkiállítás megold­ja a munkanélküliséget. A beruházások adta munkale­hetőségek fontosságát nem tagadta, azonban véleménye szerint nemigen fogják alkal­mazni most sem a szakkép­zetlen tömeget.

Next

/
Thumbnails
Contents