Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-20 / 143. szám

1991. június 20., csütörtök HÁTTÉR ' Kelet-Magyarország 3 Munkástanács - kantra igazgat! Leépítések az ÉPSZER-nél A miaayag; kereté afctakgyártás a jövőben is meghatározó lesz az ÉPSZER gazdasági életébe*. Elek Emil felvétele Nábrádi Lajos Nyíregyháza (KM) — -Vz elbocsátandók listáján a négygyennekes apa. A me­lósokat elengedik, a főnökök mind maradnak. Nem át­szervezésről, hanem a veze­tők hatalmának és vagyoná­nak átmentéséről van szó. A végkielégítés alig elég egy áj öltönyre. Az új osztályvezető nyugati kocsin érkezett, több kft.-nek tagja, s automatiku­san bekerült a vállalati ta­nácsba. Ö is dönt azok sor­sa felett, akik itt dolgoznak 15—20 éve. Nincs építeni való, mert a vezetők nem mennek elébe a megrende­lésnek. Ez az ÉPSZER mun­kástanácsa panaszának lé­nyege. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Építő és Szerelő Vál­lalat munkástanácsának el­nöke Kulcsár Miklós anyag- beszerző. Az ő meghívásá­nak teszünk eleget, amikor a Kallói úti parányi irodában végighallgatjuk a fájdal­mas, szívből jövő panaszára­datot. És az emberi tényező ? Beszélgetésünk hallatára egymás után jönnek a pa- naszkodók, zsúfolt a helyi­ség. A beszélgetés közép­pontjában a vállalat privati­zálása és a létszámleépítés. Kulcsár Miklós két céges papírt mutat. Mindkettő azt bizonyítja, hogy a pesti szer­vező és menedzselő cég vál­lalná az ÉPSZER vrivatizá- lá sáriak előkészítését. Pa­naszkodó informátorunk hozzáteszi: „Külső tanácsok nélkül is tudjuk, hogy a pri­vatizációnál a dolgozói rész­vényeket és az emberi té­nyezőket kiemelten figye­lembe kell venni. Ügy tűnik, a mi vezetőink nem így gon­dolkodnak.” A munkástanács nem ért egyet a júliustól érvénybe lépő leépítésekkel. A tanács elnöke ingerülten egy újabb papirt vesz elő. s magvaráz­za. hogy ez másolata annak, amit a tanács az igazgató­nak küldött. Idézet a dörge­delmes levélből: „Tudomá­sunkra jutott, bogy a meg­üresedett osztályvezetői székbe azt az embert akar­ják ültetni, akit egy kíl-vel való összeférhetetlJIenség mi­att a SZÁÉV-töl elbocsátot­tak Ez az ember magas fi­zetést kap itt is és egyből a vállalati tanács tagja lesz. Ez ellen tiltakozunk. A panaszkodők közi szo­rong Kujbus Sándor osztály- vezető-helyettes. aki tagja a vállalati tanácsnak, vagyis a döntést hozó. legmagasabb helyi fórumnak. Higgadtan, megfontoltan beszel. Így: — Úgy tűnik, a vállalati tanács tagjai közül többen elfogultak a vezetők mellett. A dolgozók általános véle­ménye az, hogy a vezetők hibái miatt is jutott ilyen mélyre a vállalat. Szerintem is hamarabb kellett volna lépni, korszerűsíteni a veze­tőknek. A vt jelentős” lét­számleépítést szavazott meg. A létszámot nem ismerem. Dolgozóink többsége a tíz­ezer forintos résztulajdonosi formát elvetette, mert nern látják a vállalat jövőjét. Meddig lehet ilyen bizonyta­lanságban élni? Elbocsátó levél E kérdésre senki sem fe­lel. Ám megszólal a négy­gyermekes családapa, Kiss József raktáros, aki pecsétes, gyűrött papírt húz elő zse­béből. Az elbocsátó levelet. S magyarázza, hogy öt a gyerekeire való tekintettel nem bocsátották el első lép­csőben, felajánlották, hogy legyen éjjeliőr. Hangját fel­emelve mondja, hogy nem vállalta, nem vállalhatta, mert felesége súlyos beteg, nem hagyhatja magára éj­szakánként. Hogy mihez kezd a munkanélküli-segély lejárta után, még nem tudja. Egy fiatalember — a ne­vét nem árulja el — ígv zo- horál: „Átszervezés uián a vezetők és a középvezetők egy része több kft.-nek is tagja lesz. Kérdezzék meg az igazgatót, hogy mikor volt kint munkahelyen a dolgo­zók közt és hol szerez ne­künk munkát!" Megkérdezzük. Tóth Pál igazgató válasza: — Sajnos, kevés a munka­helyünk, de valamennyit lá­togattam az elmúlt időben. A vitatott, kívülről jött szak­embert azért vettük fel vál­lalkozási osztályvezetőnek, mert jó kapcsolatai vannak a munkaszerzésben. Van is ígéretünk néhány munkára. — Az átszervezés lényege9 Új cég alakul — Sajnos, el kell enged­nünk 68 dolgozót. Júliusban visszavesszük a két leány­vállalatunkat és létrehozunk egv négyszázfős építőipari céget. Üj lesz a kereskedel­mi tevékenységünk, ezzel is munkát és bevételt akarunk szerezni. A kft.-sek össze­férhetetlenségére a szakszer­vezeti bizottságunk is fel­hívta a figyelmet, erre iigve- lünk. Zárszó helyett. Érthető és jogos a munkástanács paná- sza. Ám tudomásul kell ven­ni, hogy nincs elég építeni- való. S ha csökkent a fizi­kai dolgozók létszáma, csök­kennie kell az adminisztra­tív létszámnak is. Szeptemberi mtmtefes Sunny és a nagyvilág Nyíregyháza (KM—N. L.) — Európa legnagyobb me­nedzserképző intézete, az angol Open University és az Open Business Scholl az el­múlt napokban megnyitotta megyei iskolaközpontját a nyíregyházi Toldi n. I. sz­álait. A központi iskolán szeptembertől két osztályt indítanak. 15—15 hallgató­val. A képzést magyar nyel­ven, levelező formában bo­nyolítják le. (Távoktatás­nak is nevezik.) Megyénk vállalatai, kft.-i a közeli hetekben harminc vezetőt, illetve középveze­tőt iskolázhatnak be az új­fajta képzésbe. A leendő menedzserek képzésébe be­vonják a korszerű audiovi­zuális technikát, havonta telefonos konzultációkra ke­rül sor. S félévente (mindig hétvégén) két nap bentlaká­sos tanfolyamot szerveznek. A telefonon a hallgatók a híres előadóknak kérdése­ket tehetnek feL Előírás a csoportos tanulás, a vita is. A szakemberek az oktatás­hoz az eredeti angol tan­könyveket magyarra fordí­tották le. s adaptálták azokat a magyar viszonyok­ra. A hallgatók egyebek közt tanulják majd a szer­vezést. a piacszervezési, kü­lönböző gazdasági és jogi ismeretekre is szert tesz­nek. A képzés a piacgazda­ságon alapul Egy, illetve két év tanu­lás és vizsgák után a hall­gatók oklevelet kapna k. Akí a négyéves képzést vá­lasztja és a szigorú vizsgá­kon megfelel, az diplomát kap. Az utolsó két évben ugyanis egyetemi szintű a képzés. Beregsurány (KM — GB) — Bevásárlóközpont, repü­lőtér magánrepülőgépek szá­mára. falusi turistaparadi­csom — a ma még fantasz­tikusnak tűnő tervek. Üj munkahelyek, felvirágzó mezőgazdasági termelés, kulturális fellendülés, s végsösoron a falu népesség- megtartó erejének meg­erősítése az elérni kívánt eredmény, amelyen már egy jó esztendeje munkálko­dik a határmenti beregi kis község, Beregsurány Köz­ségszépítő és Környezetvé­dő Egyesülete. Miközben elképzeléseikről írásban igyekeztek tájékoz­tatni a legkülönfélébb nyu­gati befektetőket és lelkes szervező alapító tagjuk, a beregsurányi háza és buda­pesti lakása között ingázó Angalét Sándor kapcsolatokat teremtett az Egyesült Álla­mok. Ausztria, Németország budapesti nagykövetségei­vel, a beregi falu lelkes lo­kálpatriótái nem ülnek öl­be tett kézzel. Támogatóra találva a helyi önkormány­zat és a kulturális élet ve­zetőiben kiállítást szerveztek Beregsurány fejlődéséről, és azokról az elképzelésekről, amelyekkel a közvetlen környezetük védelmét, ja­vítását kívánják elérni. A hét végén a községi kultúr- házban megnyitott kiállí­táson bemutatták a tavaly augusztus 18-i helyi ün­nepség videófelvételét is. A jövő *hónapban indítják a helyi önkormányzat és a lakosság „szócsövének” szánt egy-, vagy kéthavonta megjelenő újságot, a „Be­regsurányi Hírlap”-ot. TÁRCA F ogalma sem volt már arról, va­jon hányszor fordultak. Csak ment, markolta keményen a lá­da nyelét, a benne lévő friss beton azonban csak nem akart könnyebb lenni. Pedig kezdetben még élvezte a szál­lítást. Lépcső helyett meredek, kes­keny pallón kellett egyensúlyozva fel­menni, a félig kész lakásban a kanya­rok kívántak ügyességet. A negyedik­ötödik menet után már rutinosan dol­gozott társával. A földre tett ládát negyvenöt fokos szögben elmozdítot­ták, s az így felfordított edényből már jött is ki a sötétszürke anyag. Néhány rázás után mehettek is a következő fuvarért. Minél több betont dolgoztak be, an­nál kevesebb ereje maradt. Elindulni még kőmm/n volt. de aztán hiába fe- safOIP meg minden erejét, az akarat paranysának nem engedelmeskedett a nyelet szorító marok. S mint mikor a üt* yíMgymr László, ; ' *•'* 'v í r - t*v’' .« .1 fészekrakás. bimbók kitárulkoznak a hajnali nap érintésére, úgy nyíltak szét ujjat a nehéz teher alatt. Társa izmos karja arról árulkodott, számára nem idegen a fizikai munka. Mindegy volt, hogy elöl ment ragy hátul, fütyörészet, beszélge­tett munka közben. Ilyenkor csak egy bólintásra tellett erejéből, vagy egy szűk igenre, nemre. Egyre többször kellett megállnia, s már görcsöt ér­zett a karjában, a vállában. S hiába iktatott be mind gyakrabban néhány perces pihenőt, a teher nem könyörült meg rajta, sőt mintha szándékosan el­lenkezne vele, egyre nehezebb leit. Alig várta már, hogy véget érjen az­napra a munka, r f ppen csak letette a fejét kilence­dik emeleti otthonában, már aludt is. Építkezésről álmodott. Hordta a cementeszsákokat, lapátol­ta a sódert, vitte a béléstesteket. Most nem másnak segített. A magáét épí­tette ... Nézőpont) Érdekvédelem Baraksó Erzsébet B evallom, számomra nem túl egyszerű és nem is elég egyértel­mű, ki fog ránk vigyázni, mármint e térség lakóira, ha valamilyen konfliktus- helyzet miatt az ellenzék­nek kedve támad a közvé­lemény hangulatát felkor­bácsolni és az embereket az utcára kivezényelni. Megkérdeztem tehát Gó- gény Istvánt, a Vasas Szak- szervezet megyei titkárát a korábbi érdekegyeztető, je­lenleg munkaügyi tanács vezetőjét, milyen szervezet milyen érdekeket képvisel megyénkben? Az érdekegyeztető tanács megyénkben a nevezetes taxisblokád után alakult meg, alapítói közül többen ott voltak a barikádoknál Háromoldalú „kerékasztal­ként” működött ez a szer­vezet, amelynek tagjai a munkavállalói, munkálta­tói, munkaadói és a me­gyei közigazgatás képvise­lőiből áll. E szervezet egye­bek között feladatának te­kintette a megye elmara­dottságának csökkentését, a megyei szintű döntések előtt a vélemények egyez­tetését, a konfliktushely­zet megelőzését és esetle­ges levezetését, a megye lakosságának képviseletét az országos szervezeteknél. Mielőtt azonban e szerve­zet hatékonyabban kifejt­hette volna működését, megjelent a törvény, amely előírta, hogy hozzanak lét­re munkaügyi tanácsokat, s a helyi érdekegyeztető testület hatáskörével ru­házták fel. Elméletileg ez­zel megszüntették az érdek­egyeztető testületet, a gya­korlat azonban arra intett, nem szabad elkapkodni. Megyénkben úgy döntöttek, alakuljon meg a munka­ügyi tanács, de a háttérben maradjon meg az érdek­egyeztető testület is. M ilyen feszültséggócok miatt robbanhat ki megyénkben társa­dalmi elégedetlenség? Ki fog egy esetleges tömegde-. monstráció alkalmával megvédeni bennünket? E sorok írójának az a véle­ménye, ha a munkanélküli­ség, a szegénység, a szociá­lis hátrányok következté­ben veszélyhelyzet alakul­hat ki, majdnem mindegy, mi lesz annak a szervezet­nek a neve, mely a bariká­don szemben álló feleket békíti. A napokban érzé­kelhettük, milyen veszélyes országos sztrájkkal fenye­getőzni. Nekem mindegy, hogy hívják azt a testületet, amelyik a közmegegyezést kiküzdi, csak béke legyen, s tudjunk nyugodtan dol­gozni. Ismét a régi helyén. Nyíregyháza központjában a OFO- TÉRT-fotó szaküzletben is készülnek szemüvegek SZTK- ra és privát igényre. Balázs Attila felvétele Kommentár Csttdszíikséglel Nagy István Attila ^%égi fogalmakat kell fw mostanában újból megtanulnunk. Köz­helynek számít, hogy a rögzült ismereteket (pláne ha azok részeivé váltak va­lamilyen filozófiai világlá­tásnak is) nehezebb meg­haladni, mint egy-egy alvó mozdulatot. A csődtörvény tervezeté­ről tárgyalt a parlament. A csőd megtisztítja a piacot az életképtelen vállalatok­tól, a rossz csődtörvény az üzleti tisztesség csődjéhez vezet — mondta az egyik képviselő. Szükség van te­hát a törvényre. A csőd mögött viszont egy időre lehetetlenné tett emberi sorsok is meghú­zódnak: elszegényedés, munkanélküliség. A rend­szerváltás szükségességé­nek a kimondása egyszeri, eufórikus aktus volt. Köny- nyű szívvel lehetett rá igent mondani. De hogyan fogad­tassuk el azoknak az embe­ri sorsoknak a létjogosult­ságát, amelyeket már Bal­zac is megfogalmazott? Az eredeti tőkefelhalmozás sé­rültjei. akiket partra ve­tett a változás, akiknek az emberi értékei fölött átlé­pett a kíméletlen, a brutá­lis piac. Hogy mondjuk a mai harmincasoknak, negy­veneseknek: abba a kapi­talizmusba vágyunk mind­annyian, amelyik elnyomo­rította apáinkat, Ameriká­ba küldte a magyarság mil­lióit? Nehéz most az idegek­ben megbújó indulatokkal észérvekkel felvenni a küzdelmet, ha az emberek úgy érzik: a rosszból hala­dunk a még rosszabb felé. Navigare necesse est: ha­józni muszáj — mondja a latin. Nincs más választás, mint előre haladni. Néhány éve még az emberarcú szo­cializmus volt a jelszó. M i lett belőle? Mind­nyájan tudjuk. Most az emberarcú kapita­lizmusban bízunk. Egy biz­tos: sok-sok hazugsággal leszünk szegényebbek. De önmagunkban talán jobban bízhatunk. A csődtörvény tervezeté­nek általános vitáját elna­polta a parlament. De egy­re bizonyosabbnak látszik: a csődöt nem lehet elna­polni.

Next

/
Thumbnails
Contents