Kelet-Magyarország, 1991. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-20 / 143. szám
1991. június 20., csütörtök HÁTTÉR ' Kelet-Magyarország 3 Munkástanács - kantra igazgat! Leépítések az ÉPSZER-nél A miaayag; kereté afctakgyártás a jövőben is meghatározó lesz az ÉPSZER gazdasági életébe*. Elek Emil felvétele Nábrádi Lajos Nyíregyháza (KM) — -Vz elbocsátandók listáján a négygyennekes apa. A melósokat elengedik, a főnökök mind maradnak. Nem átszervezésről, hanem a vezetők hatalmának és vagyonának átmentéséről van szó. A végkielégítés alig elég egy áj öltönyre. Az új osztályvezető nyugati kocsin érkezett, több kft.-nek tagja, s automatikusan bekerült a vállalati tanácsba. Ö is dönt azok sorsa felett, akik itt dolgoznak 15—20 éve. Nincs építeni való, mert a vezetők nem mennek elébe a megrendelésnek. Ez az ÉPSZER munkástanácsa panaszának lényege. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Építő és Szerelő Vállalat munkástanácsának elnöke Kulcsár Miklós anyag- beszerző. Az ő meghívásának teszünk eleget, amikor a Kallói úti parányi irodában végighallgatjuk a fájdalmas, szívből jövő panaszáradatot. És az emberi tényező ? Beszélgetésünk hallatára egymás után jönnek a pa- naszkodók, zsúfolt a helyiség. A beszélgetés középpontjában a vállalat privatizálása és a létszámleépítés. Kulcsár Miklós két céges papírt mutat. Mindkettő azt bizonyítja, hogy a pesti szervező és menedzselő cég vállalná az ÉPSZER vrivatizá- lá sáriak előkészítését. Panaszkodó informátorunk hozzáteszi: „Külső tanácsok nélkül is tudjuk, hogy a privatizációnál a dolgozói részvényeket és az emberi tényezőket kiemelten figyelembe kell venni. Ügy tűnik, a mi vezetőink nem így gondolkodnak.” A munkástanács nem ért egyet a júliustól érvénybe lépő leépítésekkel. A tanács elnöke ingerülten egy újabb papirt vesz elő. s magvarázza. hogy ez másolata annak, amit a tanács az igazgatónak küldött. Idézet a dörgedelmes levélből: „Tudomásunkra jutott, bogy a megüresedett osztályvezetői székbe azt az embert akarják ültetni, akit egy kíl-vel való összeférhetetlJIenség miatt a SZÁÉV-töl elbocsátottak Ez az ember magas fizetést kap itt is és egyből a vállalati tanács tagja lesz. Ez ellen tiltakozunk. A panaszkodők közi szorong Kujbus Sándor osztály- vezető-helyettes. aki tagja a vállalati tanácsnak, vagyis a döntést hozó. legmagasabb helyi fórumnak. Higgadtan, megfontoltan beszel. Így: — Úgy tűnik, a vállalati tanács tagjai közül többen elfogultak a vezetők mellett. A dolgozók általános véleménye az, hogy a vezetők hibái miatt is jutott ilyen mélyre a vállalat. Szerintem is hamarabb kellett volna lépni, korszerűsíteni a vezetőknek. A vt jelentős” létszámleépítést szavazott meg. A létszámot nem ismerem. Dolgozóink többsége a tízezer forintos résztulajdonosi formát elvetette, mert nern látják a vállalat jövőjét. Meddig lehet ilyen bizonytalanságban élni? Elbocsátó levél E kérdésre senki sem felel. Ám megszólal a négygyermekes családapa, Kiss József raktáros, aki pecsétes, gyűrött papírt húz elő zsebéből. Az elbocsátó levelet. S magyarázza, hogy öt a gyerekeire való tekintettel nem bocsátották el első lépcsőben, felajánlották, hogy legyen éjjeliőr. Hangját felemelve mondja, hogy nem vállalta, nem vállalhatta, mert felesége súlyos beteg, nem hagyhatja magára éjszakánként. Hogy mihez kezd a munkanélküli-segély lejárta után, még nem tudja. Egy fiatalember — a nevét nem árulja el — ígv zo- horál: „Átszervezés uián a vezetők és a középvezetők egy része több kft.-nek is tagja lesz. Kérdezzék meg az igazgatót, hogy mikor volt kint munkahelyen a dolgozók közt és hol szerez nekünk munkát!" Megkérdezzük. Tóth Pál igazgató válasza: — Sajnos, kevés a munkahelyünk, de valamennyit látogattam az elmúlt időben. A vitatott, kívülről jött szakembert azért vettük fel vállalkozási osztályvezetőnek, mert jó kapcsolatai vannak a munkaszerzésben. Van is ígéretünk néhány munkára. — Az átszervezés lényege9 Új cég alakul — Sajnos, el kell engednünk 68 dolgozót. Júliusban visszavesszük a két leányvállalatunkat és létrehozunk egv négyszázfős építőipari céget. Üj lesz a kereskedelmi tevékenységünk, ezzel is munkát és bevételt akarunk szerezni. A kft.-sek összeférhetetlenségére a szakszervezeti bizottságunk is felhívta a figyelmet, erre iigve- lünk. Zárszó helyett. Érthető és jogos a munkástanács paná- sza. Ám tudomásul kell venni, hogy nincs elég építeni- való. S ha csökkent a fizikai dolgozók létszáma, csökkennie kell az adminisztratív létszámnak is. Szeptemberi mtmtefes Sunny és a nagyvilág Nyíregyháza (KM—N. L.) — Európa legnagyobb menedzserképző intézete, az angol Open University és az Open Business Scholl az elmúlt napokban megnyitotta megyei iskolaközpontját a nyíregyházi Toldi n. I. szálait. A központi iskolán szeptembertől két osztályt indítanak. 15—15 hallgatóval. A képzést magyar nyelven, levelező formában bonyolítják le. (Távoktatásnak is nevezik.) Megyénk vállalatai, kft.-i a közeli hetekben harminc vezetőt, illetve középvezetőt iskolázhatnak be az újfajta képzésbe. A leendő menedzserek képzésébe bevonják a korszerű audiovizuális technikát, havonta telefonos konzultációkra kerül sor. S félévente (mindig hétvégén) két nap bentlakásos tanfolyamot szerveznek. A telefonon a hallgatók a híres előadóknak kérdéseket tehetnek feL Előírás a csoportos tanulás, a vita is. A szakemberek az oktatáshoz az eredeti angol tankönyveket magyarra fordították le. s adaptálták azokat a magyar viszonyokra. A hallgatók egyebek közt tanulják majd a szervezést. a piacszervezési, különböző gazdasági és jogi ismeretekre is szert tesznek. A képzés a piacgazdaságon alapul Egy, illetve két év tanulás és vizsgák után a hallgatók oklevelet kapna k. Akí a négyéves képzést választja és a szigorú vizsgákon megfelel, az diplomát kap. Az utolsó két évben ugyanis egyetemi szintű a képzés. Beregsurány (KM — GB) — Bevásárlóközpont, repülőtér magánrepülőgépek számára. falusi turistaparadicsom — a ma még fantasztikusnak tűnő tervek. Üj munkahelyek, felvirágzó mezőgazdasági termelés, kulturális fellendülés, s végsösoron a falu népesség- megtartó erejének megerősítése az elérni kívánt eredmény, amelyen már egy jó esztendeje munkálkodik a határmenti beregi kis község, Beregsurány Községszépítő és Környezetvédő Egyesülete. Miközben elképzeléseikről írásban igyekeztek tájékoztatni a legkülönfélébb nyugati befektetőket és lelkes szervező alapító tagjuk, a beregsurányi háza és budapesti lakása között ingázó Angalét Sándor kapcsolatokat teremtett az Egyesült Államok. Ausztria, Németország budapesti nagykövetségeivel, a beregi falu lelkes lokálpatriótái nem ülnek ölbe tett kézzel. Támogatóra találva a helyi önkormányzat és a kulturális élet vezetőiben kiállítást szerveztek Beregsurány fejlődéséről, és azokról az elképzelésekről, amelyekkel a közvetlen környezetük védelmét, javítását kívánják elérni. A hét végén a községi kultúr- házban megnyitott kiállításon bemutatták a tavaly augusztus 18-i helyi ünnepség videófelvételét is. A jövő *hónapban indítják a helyi önkormányzat és a lakosság „szócsövének” szánt egy-, vagy kéthavonta megjelenő újságot, a „Beregsurányi Hírlap”-ot. TÁRCA F ogalma sem volt már arról, vajon hányszor fordultak. Csak ment, markolta keményen a láda nyelét, a benne lévő friss beton azonban csak nem akart könnyebb lenni. Pedig kezdetben még élvezte a szállítást. Lépcső helyett meredek, keskeny pallón kellett egyensúlyozva felmenni, a félig kész lakásban a kanyarok kívántak ügyességet. A negyedikötödik menet után már rutinosan dolgozott társával. A földre tett ládát negyvenöt fokos szögben elmozdították, s az így felfordított edényből már jött is ki a sötétszürke anyag. Néhány rázás után mehettek is a következő fuvarért. Minél több betont dolgoztak be, annál kevesebb ereje maradt. Elindulni még kőmm/n volt. de aztán hiába fe- safOIP meg minden erejét, az akarat paranysának nem engedelmeskedett a nyelet szorító marok. S mint mikor a üt* yíMgymr László, ; ' *•'* 'v í r - t*v’' .« .1 fészekrakás. bimbók kitárulkoznak a hajnali nap érintésére, úgy nyíltak szét ujjat a nehéz teher alatt. Társa izmos karja arról árulkodott, számára nem idegen a fizikai munka. Mindegy volt, hogy elöl ment ragy hátul, fütyörészet, beszélgetett munka közben. Ilyenkor csak egy bólintásra tellett erejéből, vagy egy szűk igenre, nemre. Egyre többször kellett megállnia, s már görcsöt érzett a karjában, a vállában. S hiába iktatott be mind gyakrabban néhány perces pihenőt, a teher nem könyörült meg rajta, sőt mintha szándékosan ellenkezne vele, egyre nehezebb leit. Alig várta már, hogy véget érjen aznapra a munka, r f ppen csak letette a fejét kilencedik emeleti otthonában, már aludt is. Építkezésről álmodott. Hordta a cementeszsákokat, lapátolta a sódert, vitte a béléstesteket. Most nem másnak segített. A magáét építette ... Nézőpont) Érdekvédelem Baraksó Erzsébet B evallom, számomra nem túl egyszerű és nem is elég egyértelmű, ki fog ránk vigyázni, mármint e térség lakóira, ha valamilyen konfliktus- helyzet miatt az ellenzéknek kedve támad a közvélemény hangulatát felkorbácsolni és az embereket az utcára kivezényelni. Megkérdeztem tehát Gó- gény Istvánt, a Vasas Szak- szervezet megyei titkárát a korábbi érdekegyeztető, jelenleg munkaügyi tanács vezetőjét, milyen szervezet milyen érdekeket képvisel megyénkben? Az érdekegyeztető tanács megyénkben a nevezetes taxisblokád után alakult meg, alapítói közül többen ott voltak a barikádoknál Háromoldalú „kerékasztalként” működött ez a szervezet, amelynek tagjai a munkavállalói, munkáltatói, munkaadói és a megyei közigazgatás képviselőiből áll. E szervezet egyebek között feladatának tekintette a megye elmaradottságának csökkentését, a megyei szintű döntések előtt a vélemények egyeztetését, a konfliktushelyzet megelőzését és esetleges levezetését, a megye lakosságának képviseletét az országos szervezeteknél. Mielőtt azonban e szervezet hatékonyabban kifejthette volna működését, megjelent a törvény, amely előírta, hogy hozzanak létre munkaügyi tanácsokat, s a helyi érdekegyeztető testület hatáskörével ruházták fel. Elméletileg ezzel megszüntették az érdekegyeztető testületet, a gyakorlat azonban arra intett, nem szabad elkapkodni. Megyénkben úgy döntöttek, alakuljon meg a munkaügyi tanács, de a háttérben maradjon meg az érdekegyeztető testület is. M ilyen feszültséggócok miatt robbanhat ki megyénkben társadalmi elégedetlenség? Ki fog egy esetleges tömegde-. monstráció alkalmával megvédeni bennünket? E sorok írójának az a véleménye, ha a munkanélküliség, a szegénység, a szociális hátrányok következtében veszélyhelyzet alakulhat ki, majdnem mindegy, mi lesz annak a szervezetnek a neve, mely a barikádon szemben álló feleket békíti. A napokban érzékelhettük, milyen veszélyes országos sztrájkkal fenyegetőzni. Nekem mindegy, hogy hívják azt a testületet, amelyik a közmegegyezést kiküzdi, csak béke legyen, s tudjunk nyugodtan dolgozni. Ismét a régi helyén. Nyíregyháza központjában a OFO- TÉRT-fotó szaküzletben is készülnek szemüvegek SZTK- ra és privát igényre. Balázs Attila felvétele Kommentár Csttdszíikséglel Nagy István Attila ^%égi fogalmakat kell fw mostanában újból megtanulnunk. Közhelynek számít, hogy a rögzült ismereteket (pláne ha azok részeivé váltak valamilyen filozófiai világlátásnak is) nehezebb meghaladni, mint egy-egy alvó mozdulatot. A csődtörvény tervezetéről tárgyalt a parlament. A csőd megtisztítja a piacot az életképtelen vállalatoktól, a rossz csődtörvény az üzleti tisztesség csődjéhez vezet — mondta az egyik képviselő. Szükség van tehát a törvényre. A csőd mögött viszont egy időre lehetetlenné tett emberi sorsok is meghúzódnak: elszegényedés, munkanélküliség. A rendszerváltás szükségességének a kimondása egyszeri, eufórikus aktus volt. Köny- nyű szívvel lehetett rá igent mondani. De hogyan fogadtassuk el azoknak az emberi sorsoknak a létjogosultságát, amelyeket már Balzac is megfogalmazott? Az eredeti tőkefelhalmozás sérültjei. akiket partra vetett a változás, akiknek az emberi értékei fölött átlépett a kíméletlen, a brutális piac. Hogy mondjuk a mai harmincasoknak, negyveneseknek: abba a kapitalizmusba vágyunk mindannyian, amelyik elnyomorította apáinkat, Amerikába küldte a magyarság millióit? Nehéz most az idegekben megbújó indulatokkal észérvekkel felvenni a küzdelmet, ha az emberek úgy érzik: a rosszból haladunk a még rosszabb felé. Navigare necesse est: hajózni muszáj — mondja a latin. Nincs más választás, mint előre haladni. Néhány éve még az emberarcú szocializmus volt a jelszó. M i lett belőle? Mindnyájan tudjuk. Most az emberarcú kapitalizmusban bízunk. Egy biztos: sok-sok hazugsággal leszünk szegényebbek. De önmagunkban talán jobban bízhatunk. A csődtörvény tervezetének általános vitáját elnapolta a parlament. De egyre bizonyosabbnak látszik: a csődöt nem lehet elnapolni.
