Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-27 / 122. szám

KORMÁNYPROGRAM MEGYÉNK FELZRRKÓZTRTRSRRR A vendégeket a megyei és városi önkormányzat vezetői, a köztársasági megbízott, a megye országgyűlési képvi­selői és sok-sok érdeklődő fo­gadta. Néhány perces város­házi tartózkodás után embe­rek százainak sorfala között vonultak el az Országzászló térre, ahol a II. világháború­ban elpusztult nyíregyháziak emlékművét avatták fel. Ezrek állták körül a teret, mikor a Himnusz elhangzása előtt a katonai díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett a kormányfőnek, majd Fazekas Árpád, a II. világháborús emlékműalapítvány kurató­rium nevében köszöntötte az eseményen megjelenteket, s akik adományaikkal hozzá­járultak az emlékmű létesí­téséhez. Külön szólt köszön­tője Antall József minisz­terelnöknek. aki sűrű kül­Legyen végre büszke a magyar! —mondta Antall József Nyíregyházán, a Hősök emlékművének avatásán Magas vendégeket üdvözölhetett Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg lakossága vasárnap délelőtt a megyeszékhely központjában. R városháza elé érkezett különbuszból elsőként Antall József miniszterelnök lépett ki, majd sorra követték a kormány tagjai: Andráslalvy Bertalan művelődésügyi, Bőd Péter Ákos ipari, Baross Péter belögy, Botos Katalin tárcanélköli, Gergácz Elemér löldmövelödésögyi, Keresztes K. Sándor környezetvédelmi, Kiss Gynla munkaügyi, Nagy Ferenc József tárcanélköli, Siklós Csaba közle­kedési, hírközlési és Sarján László népjóléti miniszter. földi és belföldi programja közepette is eljött felavatni az emlékművet. Köszöntötte Gyurcsek Ferenc Munkácsy- díjas szobrászművészt, az emlékmű alkotóját. Antall József kormányfő beszéde elején Szabolcs- Szatmár-Bereg megyéről mondott meleg szavakat. Ar­ról a megyéről, amelyik so­ha nem tartozott az elké­nyeztetett megyék közé, de mindig elöl járt az áldoza­tok meghozatalában, s ak­kor is. amikor a hősöket, ka­tonákat kellett adni ennek az országnak. Az 1848—49-es szabadságharc alatt 4500 em­ber. az I. világháborúban 6700 hősi halott, a IÍ. világ­háborúban 12 ezer halott volt ennek a városnak a vesztesége. Emlékezett a nácizmus áldozataira, akik innen mentek a haláltábo­A történelem sorsfordu­lóinak áttekintése után arról szólt, hogy ez a megye adta a II világháborúnak azt a miniszterelnököt, Kállay Miklóst, aki megkísérelte Teleki Pál politikájának foly­Ez nem Magyarországon múlt. hanem a világtörténe­lem kényszerítő körülményei, földrajzi helyzetünk miatt lettünk a hitleri Németország szövetségesei és Jalta áldo­zatai. dulat történt itt. A hétköz­napok embert próbáló, sok­szor szegénységet, életszín­vonal-csökkenést, minden­fajta szempontból súlyos gondokat jelentő esztendők és hónapok közepette sem fe­Tanácskozás a megyeházán. rokba, s arra az 1944. no­vember 2-i napra, amikor kétezer embert összegyűjtöt­tek. s elvitték a szovjet Gu- lagra. Emlékeztetett a későb­bi áldozatokra, azokra az ez­rekre, akik megjárták a bör­tönöket. az internálótáboro­kat s akik megismerhették, hogy a különböző korszakok ^diktatúráiban mi jut osztály­részül egy nemzetnek. tatását, megkísérelte kivezet­ni az országot a háborúból, megkísérelte a kiugrást. Ez volt az utolsó nagy kísérlet arra, hogy ez az ország anél­kül. hogy harctérré változ­zék. anélkül, hogy elveszítse embertömegeit, vagyonát, egy jobb, egy igazabb béke­rendezés részese lehessen. Nem sikerült. Emlékezett a IV. Hadik András huszárezredre, ame­lyik 1941-ben a keleti fron­ton létszámának 20 százalé­kát vesztette el, a nyíregy­házi gyalogezredre, amelyik 1944-ben a Kárpátok előtt szenvedett súlyos vereséget De ezek a magyar katonák nem a nácik kollaboránsai, nem hitleristák, hanem kato­nák voltak. Magyar katonák, akiknek áldozatvállalásai r.em politikai azonosulást jelen­tettek, akik miatt szemlesüt­ve, vagy szégyenkezve kelle­ne élni. Mi hősökre, áldoza­tokra emlékezünk És emlé­kezni kell a holocaust, a koncentrációs táborok áldo­zataira. Beszéde következő részé­ben Antall József 1956 erőt adó forradalmáról szólt, majd arról beszélt, hogy az országnak ez a csücske most is az utolsó lesz, amelyet 1991. június 29-én elhagynak a szovjet csapatok. Haza­mennek azok a katonák, akik az utóbbi évtizedekben az or­szág szuverenitásának korlá­tái voltak. Ez a nap lesz, amely tudatosítja ebben a népben, hogy mekkora for­ledkezhetünk meg arról, hogy ez az ország független, sza­bad, szuverén Magyarország­gá válik. — Tudjuk — mondta a miniszterelnök —, hogy a kis­nyugdíjasoknak, a kisfizeté- sűeknek mindennapi gondjai vannak. Azért vagyunk itt, hogy mindent megtegyünk, hogy elvégezzük azt a nagy műtétet, ami egy eltorzított gazdasági rendszer, egy, a magyar történelmi fejlődés­től idegen gazdasági-politi- kai-társadalmi rend átalakí­tásával jár. Ehhez nemzeti összefogásra, szolidaritásra van szükség. „Szeretném, ha emelt fővel hajtaná végre a nemzet ezt a feladatot. Le­gyen végre büszke a ma ­gyar, gondolja át történel­mét, vonja le 'tanulságait, és készüljön fel a hétköznapok nagy politikai tetteire, ame­lyek áldozatokat is kíván­nak. Az elhunyt áldozatok adjanak ehhez erőt, s az a tudat, hogy a megkezdett út előre vezet. E munkához ké­rek erőt, hitet, bizalmat” — fejezte be avatóbeszédét Antall József. Különprogram Nem voltak együtt egész napi a kormány tagjai, Botos Kata­lin, Bőd Péter Ákos és Siklós Csaba vállalkozók egy csoport­jával találkozott a nap folya­mán. A vállalkozók természe­tesen adókedvezményt kértek, Botos Katalin pedig azt vázol­ta: nem illik egyetlen európai rendszerbe sem amit kérnek és a külföldi befektetők egyéb­ként is csak egy helyen adóz­nak. A decentralizálásra pedig, hogy a leányvállalatok önálló­sodása nem szerepel a tör­vénytervezetben, a Vagyonügy­nökség ilyen kérdésekben önállóan dönt. A vállalkozók támogatása az önkormányzato­kon mú.lik, lobbizni kell. Siklós Csaba közlekedési mi­niszter az infrastruktúrával kapcsolatos felvetésre azt mondta: koncessziós alapon épül a telefonhálózat, a megye más térségeknél 30 százalékkal többet kap, de még ezzel sem kerül a legjobban ellátott te­rületek közé. Bőd Péter Ákos a szovjetek­kel folytatott kereskedelem folytatására biztatott, legna­gyobb érdeklődés a textilfélék iránt mutatkozik. A privatizá­ció kényes kérdés, még nem sikerült választ kapni, hogy a nyugati tőkés azért Jön, hogy bezárja, amit megvesz, vagy továbbfejlessze a termelést. A megyének a gyógyidegenfor- galom, a turizmus fejlesztése terén van nagy esélye. Antall József miniszterelnök szoboravató beszédet mond. Sárái Sándor, a kuratórium tagja adta át jelképesen a tö­rött kardot ábrázoló emlék­művet Mádi Zoltánnak, Nyíregyháza polgármesteré­nek. Ezután koszorúzás kö­vetkezett, majd Magyar Lász­ló evangélikus lelkész öku­menikus imát mondott. A Szózat elhangzása után a díszzászlóalj elvonulásával ért véget az avatóünnepség. Antall József ezután az Északi temetőben nemrég avatott emlékművet tekintet­te meg, amelyet Szilágyi László és Tomasovszky And­rás emlékére emelt a megye lakossága. Ebéd után a megyeházán folytatódott a miniszterelnök és a kormány tagjainak programja. Előbb a megyei munkavállalói kerekasztal de­legációja egy petíciót nyúj­tott át Antall Józsefnek, amelyben szóvá tették, hogy az energiaár-emelés nagy fe­szültséget okoz, s hogy az érdekképviseletet kirekesz­tették a mostani tárgyalások­ból. Szorgalmazták, hogy a kormány azoknak is adjon kárpótlást, akiket évtizedekig ingázásra kényszerített sor - suk, most pedig munkanél­küliként itthon tengetik éle­tüket. Antall József megértőnek Mutatkozott a gondok iránt, s segítséget ígért megoldá­sukra. Nyilvános sajtótájékoztató Késő délután nagy érdek­lődés kísérte Antall József és a kormány jelen lévő tagja­inak nyilvános sajtókonferen­ciáját a Szarvas utcai iroda­ház nagytermében. Dr. Ta­kács Péter országgyűlési kép­viselő üdvözlő szavai után a miniszterelnök összegezte a megye és Nyíregyháza veze­tőivel folytatott több örás ta­nácskozás főbb kérdéseit. A kormányfő egyebek kö­zött elmondta: azért került sor a nyíregyházi tanácsko­zásra. mert Szabolcs-Szat­már-Bereg megye és Nyír­egyháza problémái súlyosab­bak az országos átlagnál. Ezek közé tartozik a jövedel­mek alacsonyabb foka, az a tény, hogy itt a személyi jö­vedelemadó tekintetében nemhogy befizetés történik az államháztartásba, hanem az inkább kiegészítésre szo­rul. Ebben a térségben a munkanélküliség az országos átlagnál lényegesen na­gyobb, 9,5—10 százalékos. Ezek azok a jelenségek, ame­lyek bennünket arra sar­kalltak, hogy ide jöjjünk és itt, a helyszínen tanulmá­nyozzuk a helyzetet, s a kor­mány tagjai ne csak jelen­tésekből, statisztikákból, ha ■ nem közvetlenül is érzékel­hessék azokat. (Folytatás a 4. oldalon) NYÍREGYHÁZA NÉGY NAPON ÁT VÁSÁRVÁROS! Június 6-tól 9-ig nemzetközi vásár a Bujtosi Szabadidő Csarnokban KELET ÉS NYUGAT SZÁZNÁL TÖBB VÁLLALKOZÁSA RANDEVÚZIK Egy hasznos találkozás! prTTT pimex •SFt . I XLVIII. évfolyam, 122. szám ÁRA: 6,10 FORINT 1991. május 27., hétfő

Next

/
Thumbnails
Contents