Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-23 / 119. szám

2 Kelet-Magyarország 1991. május 23. Szupertiszta labor épül Nyíregyházán Orvosság gyógyszerhiányra Rövidesen új laboratórium építésébe kezd Nyír­egyházán a Megyei Gyógyszertári Központ. A je­lenlegi épület annak idején társalgóval, öt tárgya­lóval nyitotta meg kapuit, a szakmai feladatokhoz viszont csak minimális helyet adott. Az új gyógyszertörvény életbelépésével most halaszt­hatatlanná vált a bővítés, az új szárny megépítése. Igaz, a gyógyszertári központ ve­zetői szerencsétlen előz­ménynek tartják, hogy a környék lakóinak tudatában környezetszennyező létesít­ménynek számít a leendő laboratórium, s e vélemé­nyüknek aláírások gyűjtésé­vel is hangot adtak. Szűr! klíma — Holott erről szó sincs — kezdi a lényeggel Buschor László laboratóriumi osz­tályvezető. A létesítendő la­boratórium a legkényesebb környezetvédelmi igényeket is kielégíti. Ugyanakkor nem alapanyaggyártásra, hanem kizárólag összeszerelésre, a már meglévő gyógyszerké­szítmények felhasználására lesz alkalmas. A gyógyszer- előállítás, e formája pedig mentes minden káros szeny- nyezéstől. Bizonyítékul ta­lán elég annyit mondani, a létesítendő laboratórium bel­ső tere tisztább lesz, mint a kinti környezet. Szennyező­anyagok kibocsátásáról pe­dig már csak azért sem le­hetne szó, mert a legmo­dernebb szűrő- és védőbe­rendezéseket építik be a szakemberek, s ráadásul az új létesítményben minden gépi szellőzéssel működik, benne a gyógyszerészek úgynevezett szűrt klímával dolgoznak. A nemzetközi gyártási, minőségi szabvány előírásai­nak az új létesítmény tehát minden szempontból megfe­lel, a szabályok betartását, szigorú ellenőrzését pedig az OGYI, az Országos Gyógy­szerészeti Intézet mint ható­ság ellenőrzi. A Nyíregyhá­zán alkalmazandó eljáráso­kat pedig nemhogy jóvá­hagyták, egyenesen példaér­tékűnek tekintik a szakem­berek. Hiánycikkek ellen S hogy mi indokolja a fejlesztést, az új laboratóri­um építését? Több dolog is. Első és legfontosabb, hogy a viszonylag új létesítmény annak idején a bevezetőben említett szempontok alapján épült, s ennek köszönhetően az úgynevezett magisztrális gyógyszerek ma a gépkocsi- tárolóban készülnek. Másik alapos indok az új gyógy­szerrendelet életbelépése, amely a gyártási kötelezett­ség megszűnésével új hely­zetet teremtett: a gyógyszer- gyárak ma már csak azt gyártják, amiből egyértel­műen kimutatható hasznuk van. Ennek várható követ­kezménye pedig az, hogy a patikákban a korábbiaknál is több hiánycikkre lehet majd számítani. Mivel a gyógyszergyárak számára a kisszériák nem gazdaságo­sak, azoknak gyártását a gyógyszertári központok kénytelenek felvállalni. A nyíregyházi laboratórium is ezen okok miatt nyit kaput, ugyanakkor a gyógyszerellá­tás javítását, a dolgozók 'munkakörülményeinek Javí­tását is jelentősen fokozza. Saját zsebből Az új létesítmény közvet­lenül a gyógyszertári köz­pont mellett, a szomszédos kézilabdapálya egy részén, Beiutett a litvánunk Normantas Paulius önálló kiállítása a Műcsarnokban Bevallom, amikor először említette, hittem is, meg nem ás, talán — gondoltam — va­laki rosszul fordította le ne­ki az intézmény nevét, me­lyet kiállítása helyéül meg­nevezett, nyelvi akadályai vannak a jó megértésnek. És most meghozta a posta a hi­vatalos meghívót: a Műcsar­nokban lesz egy hónapon át tartó kiállítása Normantas Paulius litván fotóművész­nek, akihez egy ideje im­már Nyíregyházának is van köze. A Műcsarnokban, cs®port tagjaként kiállítani — egyi­ke a legrangosabb hazai megmérettetéseknek. A Mű­csarnokban egyénileg kiállí­tási — az ilyen eseményt már jegyzik a művészi élet­rajzban. Sokat talpalt érte a Litvániából hozzánk települt fotós, a szó szoros értelmé­ben is: vette a kabátját, meg a fényképezőgépét, és nagy szálkás léptekkel nekiin­dult, olykor a sarkvidékre, máskor eldugott kis szibériai falvakba, vagy a dalai láma földjére. Nemrégiben megje­lent Apadó források című albumában megörökített tíz, esetleg elsorvadásra ítéltetett finnugor népet. Menni kell, mondja, ezt diktálja egy bel­ső hang. Jön az égi üzenet. Bevallom, most, hogy má­jus 24-én megnyílik a kiál­lítása a Műcsarnokban, büsz­ke vagyok Pauliusra ... BE. a már meglévő épületekkel szoros egységet alkotva épül, s a tervezők szándéka sze­rint a továbbfejlesztés lehe­tőségét is megteremti. Az építési engedély kiadá­sa folyamatban van, az elő­írt szigorú feltételeknek minden szempontból megfe­lel. A szükséges szakhatósá­gi engedélyek hiánytalanul együtt vannak, így nincs akadálya annak, hogy az építkezés még ebben a fél évben megkezdődjék. A be­ruházás várható befejezése egy év múlva lesz. A költsé­geket a gyógyszertári köz­pont saját erőből állja, hoz­zájárulva ezzel ahhoz a tá­volabbi tervhez is, amely a közelgő privatizáció megva­lósítását jelenti. Kovács Éva AZ EGÉSZSÉGÜGY a szociálpolitika és a társadalombiztosítás megújításának előhírnö­kei vizsgáznak a DOTE nyíregyházi egészségügyi főiskoláján. Az elsősök a hagyományos tantárgyakon kívül állam- és jogtudományi ismeretekből, politológiából, szociális mun­kából és szociológiai ismeretekből tesznek vizsgát. Ezzel egyidőben felvételiznek a leen­dő hallgatók, akik közül sokan jelentkeznek az új egészségügyi ügyvitelszervezői szakra is. (Balázs Attila felvétele) Fulladozó vizek Mi folyik a Tiszánál? KATASZTRÓFA, botrány, szégyen! E szavakkal ve­rik félre a vészharangot Közép-Európa egyetlen ősáLla- potú folyójáért, a Dráváért a magyarországi zöldek — oil vasom a hírt a minap, s arra gondolok, vajon mikor emelik fel szavukat szűkebb hazánk, a Túr és a Tisza védelmében. Azzal büszkélkedtünk eddig, hogy az ország legtisztább vizű folyói, s ha a tény még ma is igaz, azért szólnunk kell azon riasztó hírekről is, melyek manapság érkeznek Szatmárból, Ugocsából, s Márama- r ősből, A Kárpátalján élő ismerősöm szerint fel kell készül­nünk a Tisza szennyezésére, mert felépült Visken egy vegyiüzem, s annak használt vizét mind nagyobb meny- nyiségben egy patakon, keresztül tisztítatlanul engedik a Tiszába. Ennek ellenére a „legmagyarabb folyó” vízmi­nőségéneik tönkretétele hála „az Ürnak még, nem öltött katasztrofális méreteket — legalábbis a felső’szakaszon, — ám a Túr már hónapok óta valami zavaros, barna vi­zet hoz Romániából. A környékbeliek eleinte arra gya­nakodtak csupán, hogy a kányaházi tározóban össze­gyűlt hordalékot, cipeli, ám a napokban Szatmárnéme­tiből ennél sokkal hihetőbb, S aggasztóbb információval térhettünk haza. Ott úgy tudják, hogy a Tűre környéki bányák szennyvize jut a folyóba és semmi remény arra, hogy belátható időn belül odaát valamicskét is javul a helyzet. AM SÖPÖRJÜNK a saját portánk előtt is! Sok jel szerint a nyíregyházi vízügyi igazgatóság va­lami oknál fogva egyáltalán nem szíveli a Túrt, főleg a Sonkádnál elkanyarodó Öreg-Túrt. Különösen a hetve­nes és nyolcvanas évek fordulóján érezhette úgy az em­ber, hogy az igazgatóság módszeresen a kis folyó élő­világának tönkretételére tör. Felfoghatatlan, hogy miért, de lezáratta a sonkádi zsilipet, így a korábban bővizű folyóban éveken át térdig sem ért a víz, menekült hát minden élőlény, amerre csak tudott. Aztán az akkori igazgatót menesztették, s az új ve­zető már a hagyományaihoz méltóan bánt a Túrral, melynek lassacskán kezdtek mutatkozni az- első ered­ményei. Visszatért a vidra, a paduc, s kezdtük hinni, hogy visszaáll a normális élet, ám most egy hónapja az igazgatóságon újból a régi módszerhez folyamodtak. Egy jó hétig zárva tartották a sonkádi zsilipet, s a folyóból pillanatok alatt leszaladt a víz. Partra kerülték a gyö­kerek, a nádasok, a zsombékok, elpusztult a -fnil 1 ió hal- ivadék. Hiszen az ívás időszak kellős közs&p&n történt mindez! .tó vrrviiA r.tjj A Tisza szerencsére erősebb, edzettebb a Túrnál, így aztán könnyebben viseli el az emberi beavatkozást. Ám ma már lassan az is fulladozik a partmohti kövezések között. Áldozató lesz maholnap a Tisza is a magyar víz­építők túlbuzgóságának, akiknek úgy tűnik, feltett szán­dékuk, ha nem elébb, de utóbb határtól 'hatgrig , kővel borítják be a folyó partját. Ma már nincs is talárr olyan kanyar, meredek szakasz, amit le ne betonoztak volna, s ma ráadásképpen egy új, „forradalmi” módszert is be­vetnek országszerte. Nem elég, hogy kikövezik a meder szélét, de még egy fóliával is betakarják a partot, hogy onnan egyetlen kérész, egyetlen élőlény sem bújhasson elő. A beavatkozásra természetesen néhol szükség van. Például ott, ahoil a folyó már-már a gátat nyaldossa, mint mondjuk a kisari híd környékén. De ott, ahol a töltés két-háram kilométerrel messzebb van... !? TEGYÜK FEL, a folyó minden évben két-három mé­tert is leharap a meredek partból. Kiszámolták már a vízügyesek, a háromezer métert mikor „eszi” meg ilyen tempóban...!? Milyen indok alapján hordják hát temérdek költséggel uszály számra a követ mondjuk Jánd, vagy Tarpa alá... !? Ahol a parton kivágott fák most is azt jelzik, újabb kövezésre számíthatnak a hely­beliek. Egy nyílegyenes, törésmentes szakaszon. Elfogy­tak a kanyarok, s most már azok kerülnek sorral? Az ember előtt pedig felrémlik Bős, Nagymaros. Ott is elhitették velünk, hogy szükség van arra a Hold-béli, kibetonozott Duna-mederre. Aztán megfordult a világ, így fogunk majd járni a Tiszával is egykor ... ? Balogh Géza Német nyelvű színház vendégjátéka | Sohi keres bemutató Fiatal párocska Bécs külvárosából. A lány igazi Madonna-vigée, úgy jár, öltözik, beszél alkár egy világ­sztár, s arról álmodozik, hogy egyszer talán a ri­valdafénybe kerül. A fiú munkanélküli, bele­keveredik egy jobbolda­li bandába, verekedés, rendőrségi ügy ... s végül nem változik sem­mi. A nyíregyházi Váci Mihály Művelődési Központ koncert­termében csak úgy röpköd- /tek az „sch”-’k, pattogtak a kemény mássalhangzók ked­den este: Ami a honi színpa­dokon meglepő, de a szek­szárdi Német Színház ország­járó előadásain, így a nálunk is bemutatott „Madonna és Mike”-on a Világ legtermé­szetesebb dolga. Nyolc évvel ezelőtt bemu­tató színkörként indultak, évi egy előadással. Ma há­rom darabot tartanak reper­toáron, több mint száz fellé­pést, s mellette kétszer annyi rendhagyó irodalomórát ter­vezve. Annak idején a cél az volt, hogy a német nemzeti­séghez anyanyelvükön szól­janak, ma már a nyelvet ta­nulókkal keresik a kapcsola­tot. Három darab, három kor­osztály. A kicsinyeknek Csiz­más Kandúr, a tiniknek Ma­donna és Mike, a félnőttek- nek egy vérbeLi osztrák víg­játék. A jövő a népszínműveké, amelyekkel a részben német­lakta települések közül még a legeldugottabbra is eljut­hatnak. De ehhez színészek is kel­lenek. Jó színészek. Akik a kenyerüket adó színház kö­telezettségei közé be tudják zsúfolni a szekszárdi próbá­kat, a fellépéseket, s melles­leg, a német nyelvvel is bol­dogulnak. Nagyon nehéz ta­lálni ilyet. A Nyíregyházán bemutatott darab férfi fősze­replője, Malcsiner Péter szin­te kuriózumnak számít, hi­szen míves mesterségbeli tu­dásához, a nyelv tökéletes birtoklása is társult. A szekszárdi Német Szín­ház azokhoz szól, akik nem­csak a nyelvet tudják, hanem akik megőriztek még, vagy megszereztek már valamit a Rajna—Majna menti világ hangulatából is. Ám nekünk, akiket szókincs híján a szín­padi történések vezetnek nyomra, nem mond többet Madonna és Mike példája, mint amennyit egy műholdas adás filmje mondhat. Nyolc Werbung (reklám) társasá­gában. CENTRUM Gyermeknapi vásár A CENTRUM ÁRUHÁZBAN május 23—24—25-én la vegyes osztályon egyes JÁTÉKOK 40% ENGEDMÉNNYEL a konfekció osztályon egyes GYERMEKRUHÁK 40% ENGEDMÉNNYEL A videokazetta kölcsönzőben a mese- és ifjúsági filmék kölcsönzése 50,— Ft-os kedvezményes áron! Május 23-án, csütörtökön 16,30-kor gyermekruha divatbemutató az áruház földszintjén. Az ACTIVE árukhoz kapott sorsjegyeket a divatbemutató után sorsoljuk. A divatbemutatón jelenlévő nézők között további ACTIVE árukat sorsolunk ki! (2305)

Next

/
Thumbnails
Contents