Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-13 / 110. szám
2 Kelet-Magyarország 1991. május 13. MÁV-Tours Szórakozás, nyraU Először szervez majálist a gyerekeknek a MÁV-Tours Utazási Iroda Nyíregyházán. A gyermeknap előtt egy héttel, május 25-én a Bujtosi Szabadidő Csarnokban egésznapos program várja a legfi- atalabbakat. A rendezvényt 9 órakor nyitják meg és kézilabda mérkőzésen szurkolhatnak elsőként a nézők. A Móricz Zsigmond Színház művészei kabaréműsort állítanak ösz- sze erre az alkalomra és 11 órakor lépnek a pódiumra. Mire húzzák a déli harangot, a gyerekek sportvetélkedőn mérhetik össze tudásukat és ügyességüket. Aki a „nagyok” focitudására kíváncsi, megnézheti az NYVSC csapatát: ezúttal a színészek ellen játszanak „vérre menő” rangadót. A szünetben latinamerikai táncokat ropnak a 2—3 ezer főnyi közönség előtt. A népitáncot a Nyírség együttes előadásában láthatják az ifjú vendégek, s akinek kedve kerekedik, a táncházban szakavatott kareográfusoktól lesheti el az egyes elemeket. A BMX bemutató 17 órakor kezdődik, majd az „idősebb” fiatalokat 20 órától a diszkóba várják a szervezők. A MÁV-Tours Utazási Iroda elővételben árusítja máris a belépőjegyeket, amelyek jóval olcsóbbak, mint a hasonló rendezvényeken. Ezt a szponzorok jóvoltából tehetik, akik közt találjuk a tej-, a konzerv-, a dohányipari vállalatot, az iparcikkkiskert, az utasellátót. Bártfai Valéria irodavezetőtől tudjuk: a sportversenyek győztesei szép nyereményeket vihetnek haza. Labdák, sportfelszerelések és az iparcikk-kisker. jóvoltából egy ajándékkosár talál gazdára. Érdemes a tombolára is benevezni, hiszen társas- utazást és utazási utalványokat kapnak ajándékba a szerencsés nyertesek. Amennyiben az első MÁV-Tours majálist sikerrel zárják, úgy hagyományt teremtenek a gyermek napi rendezvényből. T. K. Képzés a piac igénye szerint Műveltség világbanki segítséggel Jelentős szakközépiskolai oktatási program indult el világbanki segítséggel Magyarországon. A Világbank hat feladatkört finanszíroz Magyarországon az „Emberi erőforrások fejlesztése” program keretében, 150 millió dollár kölcsönnel. Az új szakoktatási forma lényege, hogy a Nyugat- Európában sikerrel alkalmazott tananyagok, felszerelések segítségével két évig — a felsőfokú oktatásban is jól hasznosítható — széles körű műveltség elsajátítására adjon lehetőséget. Szakmát a második év után választanak, s a következő két évben a szakmai oktatás jut meghatározó szerephez. A szakképzés korszerűsítésére 200 iskola pályázott, s közülük 60 intézményt választottak ki, ahol elsőként vezetik be az újszerű formát. Péntek délelőtt nagy taps fogadta Gilányi János igazgató úr bejelentését a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola tanári szobájában hogy az intézmény pályázatát is elfogadták. A részletekről a program kidolgozóját, Hargitai István igazgatóhelyettest kérdeztem. — A jelenlegi oktatási struktúra életképtelen, ezért mindenképpen változtatni kell rajta. A képzésnek követni kell a változásokat, ha már megelőzni nem tudja azokat. Akkor lehet előbbre lépni, ha jobban támaszkodunk a képzésben érdekelt intézményekre és vállalatokra. Ha kiépül az új iskolai struktúra, az sem lesz irreális álom. hogy a szakember- képzés a piaci igényekhez igazodik majd. Pedagógiai szempontból az sem elhanyagolható, hogy a tanulók pályaválasztási döntése két évvel elhalasztódik. hiszen csak második után kell elhatározni, milyen szakirányban tanulnak tovább. A mi iskolánkban három lesz: számítástechnika, adminisztráció, pénzügy- technika. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a szakma mellett az eddigieknél is fontosabb lesz az Idegen Megyénk első idegen nyelvű (angol) gépíró osztálya érettségizik Nyíregyházán. nyelvtudás, általában a humán műveltség elemeinek a megszerzése. A negyedik év végén záróvizsgával (érettségivel) fejeződik be a képzés. Az ötödik évben speciális szakmai képzés folyik. — Több mint huszonöt millió forint szerepel a pályázatban. — Ezt az összeget (ha megkapjuk) a tárgyi feltételek javítására, számítástechnikai, nyelvi laborok létesítésére szeretnénk fordítani. Sok még a bizonytalanság, mondja Hargitai István, igazából most jön a munka java. A tervek szerint 1993 szeptemberétől indul az első osztály, hogy lehetőséget adjon a mostaninál nagyobb tanulói aktivitásnak, (n. i. a.) „Meló-diák” vagyis: Diákmeló A Meló-diáknak annyi köze van, a zenéhez, mint amennyi a fagottnak a húros hangszerekhez. Vagyis semmi. Mert leginkább diákmelót jelent. A szellemes szójátékot „közgázos” egyetemisták találták ki, akik 1983-ban megalakították az Univerzitást, s ennek a Budapesten működő diákvállalkozásnak voltak a vezetőségi tagjai. Fő tevékenysége a diákvállalkozás, tulajdonképpen tagja lehet minden diák, aki elfogadja az alapszabályt, s ha középiskolás, befizet 500, ha egyetemista, főiskolás, akkor pedig 1000 forintot. Miután a fővárosi Meló-diák bejára- tódott, 1989-től elkezdték szervezni az országos hálózatot: Debrecen, Pécs és Győr után tavaly januárban Nyíregyházán is megalakult a diákszövetkezet, melynek magját a tanárképzősök alkotják, Szomszédolás. Sárospataki képeslap, (vincze) Menyasszony Norvégiáiból Különös házasságok Ahány ház, annyi szokás. Napjainkban is érvényes ez a mondás, s különösen vonatkozik a házasságkötésekre. Míg ugyanis a legtöbb pár boldogságát szerte kiáltaná az egész világba, mások a „boldogító igen” kimondása után csendben távoznak a házasságkötő terem hátsó kijáratán. Sok furcsaságról tudnak mesélni a nyíregyházi anyakönyvi hivatal munkatársai, de először nézzük a számadatokat. A köztudatban a május a szerelmesek hónapja, s ennek megfelelően ilyenkor kellene köttetnie a legtöbb házasságnak. Az adatok azonban más képet mutatnak. A téli, illetve a tavasz első hónapjaihoz képest májusban valóban magasabb a házasságkötések száma, a tetőpontot azonban a június, a július, az augusztus jelenti. A nyári hónapokban gyakran pénteken is van esküvő, mert szombatra már nincs hely. Az idei májusra eddig 80 pár jelentkezett be, holott tavaly ilyenkor 104 alkalommal rendeztek esküvőt. Az elmúlt évi magasabb létszámban valószínűleg szerepet játszott, hogy sok külföldről áttelepült kötött házasságot. Ha már a külföldi állampolgároknál tartunk, nézzük meg, honnan utaztak Nyíregyházára házasságot kötni. Az elmúlt években érkezett menyasszony Norvégiából, vőlegény pedig az NSZK-ból, Olaszországból, Ausztráliából, Svájcból. Gyakran előfordul, hogy a házasulandók nem kérnek ünnepi szertartást, számukra csak a papír a fontos. Több pár azért nem igényli a házasságkötő beszédét, mert utána majd a templomban mindent „kárpótol” az egyházi esküvő. Divat lett a templomi szertartás, a fiatalok előbb a papot és az éttermet foglalják le, s aztán keresik fel az anyakönyvi hivatalt, ahol bizony a legtöbb esetben már nem tudnak a kért időpontban helyet biztosítani. Arra is volt már példa, hogy a vőlegény és a menyasszony több esküvőt végignézett, hogy melyik anyakönyvvezető mondja a szebb beszédet, s ennek alapján kérték a „szőkét” vagy a „feketét”. Nehezen értették meg, hogy az anyakönyvvezetők igyekeznek minden alkalommal mást és mást mondani, s ez nem a szimpátia kérdése. Ugyanakkor nem lehet kellemes az a párokat összeadóknak, hogy az ünnepi beszéd alatt a jegyesek csak azzal törődnek: mikor melyik videokamerába, illetve fényképezőgépbe nézzenek. Gyakran előfordul, hogy rokonok, ismerősök telefonon érdeklőknek a hivatalnál a házasság időpontjáról. Bármennyire hihetetlen, még a szülőknek sem mondhatják meg az esküvő kezdetét. Az időpont csak a két házasulandóra tartozik, s abba nincs joguk beleszólni a szülőknek akkor sem, ha nem kaptak meghívást a „családi” eseményre. (mmi) de csatlakoztak sokan a‘mezőgazdasági főiskoláról is, és néhány középiskolás diák, a teljes létszám 170 körül mozog. A Meló-diák elnökhelyettese Kocsány Sándor, aki főállásban nevelőtanár a Művészeti Szakközépiskolában. Hangsúlyozza, hogy „cégük” nem munkaközvetítő iroda. Tevékenységükben a vállalkozásjelleg dominál, hisz mindenkinek pénze fekszik az üzletben. Tulajdonképpen alvállalkozók, akik felvállalják, vagy megszerzik a munkát, megalkusznak az árban, majd megszervezik hozzá az embereket, de csak a tagok közül. Nagyon sok megbízást kapnak, főleg fizikai munkára, ügynöki feladatra, de vállalnak fordítást és tolmácsolást is. Van egy különleges húszfős „rohamcsapatuk”, amelyik egy-két órán belül hadra fogható, akármilyen munkára. Most pedig talán eddigi legnagyobb vállalkozásukba fognak; a Hungária Biztosító számára ők kötik a kötelező biztosításokat. A székhely a tanárképző főiskolán van, így telefonon is a 15-222-es számon kell keresni a „diákmelósokat”, a 126-os melléken. Inkább vállalatokkal, különböző cégekkel, kft.-kkel szerződnek. Jő yolt látni őket Schlangerék sikere Az elmúlt héten az Arany János Színházban és a Fővárosi Operettszínházban vendégszerepeit a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház és a debreceni Csokonai Színház társulata. Jó volt látni őket, mert mindenekelőtt értékeket mutattak fel, sajátosat, helyi színekkel, tehetségekkel megvalósítottak A nyíregyháziak a XX. századi angol nyelvű költészet legendásan nagy alakjának, Dylan Tomasnak A mi erdőnk alján című valóban költői-szürrealista hangjátékát vitték színre. Elkövették azt a több szempontból üdvös merészséget, hogy az eredeti helyett Bán Zoltán parafrázisát, Ébren álmunk erdejében címmel rendezte stúdiószínpadi térre Schlanger András, a társulat újdonsült művészeti vezetője. Bán a nyugat-európai kisvárosi légkört, világot, figurákat, cselekménytöredékeket felerészt meghagyta, átmentette, s miközben okosan szelektált, egyszerűsített, elnevezéseivel továbbgondolásaival közelebb hozta az egészet Kö- zép-Európához. Schlanger rendezése jól bontja ki a többszörös polifóniát, s nagy segítségére vannak mindenben a nyíregyházi régiek (Máthé Eta, Földi László, Molnár Erika, Juhász György) és újabbak (Megyeri Zoltán, Máj zik Edit, Ilyés Róbert, Pregitzer Fruzsina) egyaránt. (A Vasárnapi Hírekből) A tárgyalóteremből El Baltával, kapával ® Csak 3 napig! w május 13—15-ig m 30 °£-os engedménnyel 1 kaphatók gyermek, bébi, női és férfi cipők Sport-Munkaruházati Boltunkban, i Nyíregyháza, Jókai tér 6. sz. alatt. Egy családi háromszög bűnügyben „csúcsosodott” ki Nyír- bogáton. A tragikus napon D. L, helyi motorfűrészkezelő kereste a bujkáló feleségét. Amikor megtalálta, villant a kés, a balta, csattant a kapa foka... D.-né az utóbbi időben rendszeresen italozott, néha napokig eltűnt otthonról, elhagyagolta a két kiskorú gyermek nevelését. A férj, vagyis a vádlott is gyakran berúgott, s olyankor agresz- szíven viselkedett, okkal, vagy ok nélkül verte a feleségét. A házasságuk megromlott, az asz- szony a végleges elköltözés gondolatával foglalkozott. Egy nap munka után D. L. nem találta otthon a feleségét. A keresésére indult. Sz. I. udvarára is belopakodott, belesett az ablakon és látta, hogy a felesége felöltözve bár, de szorosan ül az özvegy férfi mellett. A vádlott hazaszaladt egy baltáért és azzal dörömbölt Sz. I. ajtaján, s követelte, hogy a felesége jöjjön haza vele. A házigazda kinyitotta az ajtót, de egy nagy kés volt a kezében és a szíves fogadtatás helyett hadonászott a késsel, s állította, hogy nincs nála senki. A vádlott a baltával kiütötte a kést a házigazda kezéből, ráütött néhányat, majd bement a házba és az asszonyt is elagyabugyálta a balta nyelével. Közben jött hátulról Sz. I. és a kezeügyébe került kapával rátámadt a vádlottra. A vádlott ezt a támadást is kivédte, elvette a kapát és annak fokával alaposan fejen ütögette az özvegy embert. Ezt követően kézen fogta a feleségét és mint jogos „tulajdonát”, hazarángatta. Az orvosszakértő megállapította, hogy a vádlott a sok alkoholtól személyiségzavarral küzd, „de beszámítási képességében nem korlátozott”. A megyei bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a bűncselekményhez az asszony és Sz. I. is hozzájárult magatartásával, súlyosbító körülményként esett a latba, hogy D. L. súlyos testi sértésért már volt büntetve.- A mostani büntetés három év börtön. A mellékbüntetés az alko- holelvonó-kúra. <n. 1.)
