Kelet-Magyarország, 1991. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-02 / 101. szám

2 Kelet-Magyarország 1991. május 2 HARANGLÄB KAJAANIBA. Két évvel ezelőtt finn testvérvárosunk Kajaani szaunával ajándékozta meg Nyíregyházát. Cse­rében most Nyír­egyháza Krupiczcr Antal szobrász- művész fából ké­szült művészi ki­vitelezésű ha­ranglábát küldik az északi városba, ahol a város egyik szép parkjában helyezik majd el az alkotást. A me­gyeszékhelyünk ezzel hozzájárul Kajaani és Nyír­egyháza testvér- városi kapcsola­tának tízéves év­fordulójának meg­ünnepléséhez. Támogatták a tehetséges fiatalokat Kocsis-koncert Mátészalkán Forró hangulatú, nagy si­kerű esten, telt ház előtt kon­certezett kedden Kocsis Zol­tán Kossuth-díjas zongota- művész Mátészalkán. Műso­rában Mozart-, Beethoven-, Schumann- és Liszt-művek szerepeltek. A hangverseny bevétele a Kocsis—Hauser zenei alapítvány bővítésére szolgál. Mint ismeretes, alapítványt hozott létre Kocsis Zoltán és a mátészalkai születésű fe­lesége, Hauser Adrienne zon­goraművész 1989 őszén, amellyel a Mátészalkán és környékén élő fiatal tehetsé­geket kívánják segíteni. Ko­csis Zoltán lapunk munka­társának beszámolt arról, AZT HUHOGJÁK: Tollat vált a Bagolyvár Leverik a Városi Galéria vakolatát — telefonálta a mi­nap egyiji olvasónk, aki azt nem érti, hogy a közelmúltban felújított épülethez miért kell máris hozzányúlni? Utána­néztünk a dolognak. A polgármesteri hivatalban Nagy Ká- rolytól, a műszaki iroda vezetőhclyettesétől megtudtuk, ga­ranciális munkálatok folynak az épületen. Ezt erősítette meg Baja Ferenc, a galéria igazgatója. Az épület első részénél vannak problémák, most ja­vítják ki a falrepedéseket. Sem az önkormányzatnak, sem a galériának nem kerül pénzébe. Vakolat a dróthálóra A Bagolyvárat körülbelül három évvel ezelőtt a Nyír­egyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat újította fel 12—13 millió forintból. A javítást az IKSZV (az általa alapított) Quader Kft.-tői ren­delte meg, melynek veze­tője, Hegedűs Attila a kö­vetkezőket mondta: — Arra kaptunk megbí­zást, hogy a régi és az új épületrész között támadt hé­zagot szüntessük meg. Ahogy átvizsgáltuk, az egész felüle­ten hajszálrepedéseket ta­láltunk, s amint a szakembe­rek a vakolat leverését el­kezdték a javítandó helyen, sorra jött le a fal másutt is. Az új épületszárny Mátra gázbetonból épült, egy olyan anyagból, amely már sok magyarnak okozott gondot. Ugyanis zsugorodó termé­szetű, — nedvesség hatására — ha minimális mértékben is, de változik a térfogata, s így idővel kirajzolódnak a hézagok. Ezt a folyamatot erősítheti az áthidalások ál­tal okozott terheléstöbblet a nyílások közelében. Valószí­nűleg ez az oka az egésznek. A műszaki ellenőr utólag el­rendelte, hogy az egész falra erősítsünk dróthálót, s erre hordjuk fel a vakolatot. Kö­rülbelül 200—250 négyzetmé­ternyi falfelület ez, a költség 3—400 ezer forintra tehető. A munkát szerződés szerint május 17-ig befejezzük. Megkerestük Kulcsár Atti­lát, a NYÍRTERV főtervező­jét (itt készítették annak ide­jén a Bagolyvár felújítási terveit), aki a következőket válaszolta: — Minden épületet a ge­Irma néni aranya mmá már ritka az iga- fww zi nagy tanáregyéni- ség. Az utolsó mohi­kánok egyike dr. Romhányi Gyuláné, Irma néni, aki 80. évében jár. Holnap, a név­napján bizonyára felvillan­nak lelki szemei előtt azok a Zrínyisek, akiket évtize­deken át ő készített fel az életre. Művelt, szakmailag jól felkészült, pedáns, igényes tanárnak ismerték tanítvá­nyai. Akik közül még az évtizedek távlatából is élénken emlékeznek Irma néni tanóráira. Földváry József nyugalmazott isko­laigazgató ma Székesfehér­várról küldte emlékező so­rait szerkesztőségünknek. Tőle tudjuk, hogy az idős tanárnő soha nem politi­zált, szókimondása még­sem tetszett az akkori párt­vonalaknak. Irma néni azt hitte, a megbecsüléshez elég a tiszta lelkiismerettel végzett munka, ö az előírt tananyagot saját tudásával és véleményével egészítet­te ki. ö szólt azokról, akik­ről a bürokratikus tanterv „megfeledkezett”. Méltatta például Nagy László peda­gógiai tevékenységét, az il­lető a nagykőrösi reformá­tus tanítóképzőt az ország elsőrangú intézetévé fej­lesztette. Amikor az „átszervezé­sek” megkezdődtek, első­ként mozdították el helyé­ről Romhányi tanárnőt. Az új pedagógusképző intéze­tekben sem jutott státus­hoz. Nyugdíjazása közeled­tével kötelező óráit szét­szórták a városban. Ám ő mindezek dacára fegyel­mezetten, nyugalommal vi­selte el a megalázó bánás­módot. Kemény racionaliz­musát mindig átmelegítet­te a. humánum vagy a já­tékos irónia. Tanítványai lelkét a pedagógia eszkö­zeivel nyitogatta, s a meg­ismert egyéniséghez igazí­totta szavait: a gyámolta­lanokat bátorította, az oko­sabbakat még nagyobb szellemi erőfeszítésre kész­tette. Vele nem bántak tapin­tatosan a hatalom akkori mindenhatói. Nem állt mö­götte patrónus, csak a be­csületes munka. Ez pedig kevés volt ahhoz, hogy ki­emelkedő pedagógiai mun­kásságáért kitüntessék, el­ismerjék. 4 ^m minden elismerés­nél maradandóbb ér­ték az, hogy sok-sok év múltán még hálásan gon­dolnak a tanítványok a névnapját csendes magány­ban töltő Irma nénire. Ez az ő méltó aranya. T. K. rendák magasságában koszo­rúval fognak össz.e. Itt ez ki­maradt, a vasalásokat nem kötötték össze egymással, ami egyrészt a kivitelező, másrészt viszont a műszaki ellenőr mulasztása, hogy nem vette észre. Most, utólag a vakolat alatt fogják össze­kötni a házat. Láttam, ra- bichálót feszítenek a falra, ezután már nem lehet gond, viszont azért kell leverni az egész vakolatot, mert mindig is látszana a javítás helye a színkiilönbség miatt. A ter­vezőre azonban egyelőre még senki sem mutogat. Hég nem perelnek Hlatky Attila, azisJKSZV megbízott igazgatója azon­ban mintha mégsem egészen így látná a dolgot: — Kiderült, hogy tervezé­si és kivitelezési hiba is volt. A tervezésből adódóan kettő: az egyik, hogy a tol­dalékrész süllyed, mégpedig azért mert alapozási problé­ma is van, az alapozási ter­vekből ez kiderült. A másik, a merevítőkoszorúk a tervek szerint nem voltak megfele­lően összekapcsolva. A kivi­telezés viszont aszerint tör­tént, ebből adódik a kivite­lezési hiba. — Ki állja a cechet? — Ez a vállalat magán­ügye, megpróbáljuk a költsé­geket megosztani. Ott még nem tartunk, hogy bíróság­hoz fordulunk, egyelőre a lehetőségeket mérlegeljük. Ki fizeti a kárt? Csatlakozva a megbízott igazgató előbbi mondatához, most valóban az a legfonto­sabb, hogy Nyíregyháza egyik legjellegzetesebb és legszebb épülete, — melyet hosszú idő után sikerült megmenteni az enyészettől, — éke legyen a városnak, za­vartalanul fogadhassa az oda látogatókat. Mégis jó volna, ha egyszer végre már sike­rülne úgy elvégezni egy munkát, hogy abban kivetni­való ne legyen — se kivite­lezői, se tervezői vonalon. Ugyanis a kárát valahol azért a város és lakói látják, fize­tik meg. Cservenyák Katalin hogy zenei tehetségek már korábban feltűntek ezen a tájon, a mostani kuratóriumi ülések úgy döntöttek, a je­lentkezők közül a képzőmű­vészetben jeleskedő fiatalok nyújtották a legjobb teljesít­ményt. A Kocsis—Hauser- alapítvány idei díjazottjait 12 jelentkező közül választotta ki a kuratórium, a legsikere­sebbnek odaítélt támogatást elsősorban nyári képzőmű­vészeti táborok költségeire fordítják. Az alapítvány összegét a Kocsis—Hauser házaspár el­nő koncertje, valamint Ko­csis Zoltán további adomá­nya mellett eddig a követ­kező személyek és intézmé­nyek növelték: Rhédi Ferenc vállalkozó, az MDF helyi szervezete, a városi tanács, a helyi állami tangazdaság, a mátészalkai kórház, a Kraszna menti Mg. Tsz, az ÉRDÉRT és a Pesti Vigadó. A díjazottak: Asztalos Zsolt, Czipa Ildikó, Ecsedi Péter, Hor- nyák Mariann, és Tőkés Zoltán. Mindnyájan a mátészalkai Kö­zépfokú oktatási intézmények növendékei. Tanáraik: Baloghné Béres Györgyi, Bíró Lajos, Sípos Nóra és Szabó Károly művé­szek, pedagógusok. Jelenleg az alapítvány összege megközelíti a 300 ezer forintot, ennek kama­tát, mintegy 35 ezer forintot osz­tották szét az öt díjnyertes kö­zött. Az alapítvány továbbra is nyitott mindazok számára, akik a tehetséges fiatalokat támogatni kívánják. Ki mit kap vissza? Parlamenti képviselők válaszéinak Bár hatályba még nem lépett, a parlament dönté­sével megszületett a kár­pótlási törvény. A szava­zást megelőző huzavonáról, a pártok közötti „húzd meg, ereszd meg”-ről bősé­ges információt kaphat­tunk. Ezúttal annak jártunk utána, a kárpótlási törvény életbe lépése után milyen javakat kaphatnak vissza maguk a törvényt megsza­vazó parlamenti képvise­lők? Bár a lista nem teljes — mint csepp a tenger­ben —, talán mégis szimbo­lizálja az egészet. SZILASSY GÉZA MDF: Én semmit, mert aláírtam azt a korábban megfogal­mazott nyilatkozatot, amelynek értelmében min­den engem érintő kárpót­lásról lemondok. TAKÁCS PÉTER MDF: A nyilatkozat aláírói közé tartozom, semmiféle kár­pótlásra nem tartok igényt. SZENDREY LÁSZLÓ MDF: Semmit nem kérek vissza, igaz, nem is lenne mit. VÁRKONYI ISTVÁN MDF: Személy szerint sem­miféle kárpótlás nem illet meg, feleségem családja kap vissza földet. SZŰCS M. SÁNDOR MDF: Édesanyám öröksé­geként két hektár föld illet meg. JAKAB FERENC MDF: Édesanyám járadékos tsz- tag, ebből kifolyólag rám a kárpótlási törvény nem vo­natkozik. Feleségem révén sem kapunk semmit. MÓRÉ LÁSZLÓ MDF: Szüleim kapnának vissza 18 holdat, ketten vagyunk testvérek, így esetleges örökösök is. NAGY ISTVÁN MDF: Tíz hold föld illetne meg apai ágon. SESZTÁK LÁSZLÓ Ke- reszténydemokra Nép­párt: Személy szerint sem­mit, feleségem három hold nyírségi homok felének várható örököse. Még nem döntöttünk, igényt tartunk- e rá. LABORCZY GÉZA SZDSZ: Még nem foglal­koztam érdemben a kér­déssel. Nagyszüleimnek Kő­vágóőrsön volt annak ide­jén egy darab szőlője, rajta présház. KÁVÁSSY SÁNDOR Független Kisgazdapárt: Apám földbirtokos volt, kétszáz katasztrális holddal rendelkezett. Birtokai azon­ban a határon túlra, a mai Románia területére esnek. A törvény megszavazásakor önzetlen voltam, az osztály­szolidaritás érzése dolgozott bennem. Kovács Éva Van, aki nehezen emészti meg... Kutyaháború—a gazdik között Hároméves kutyaháboní után továbbra sincs békesség a Magyar Németjuhászkutya Klub és a Magyar Ebtenyész­tők Országos Egyesülete kőzzött. Kettejük viszonyára még túl erős az acsarkodás jelző, bár a jelek szerint a MEOE nehezen emészti meg, hogy a német juhászkutya-tenyész­tők klubját felvették a világszövetségbe és tagjai számára az egyesülettől függetlenül készíti el a törzskönyveket. Mindebből a derék négylá­búak semmi különösebbet nem érzékelnek, mindez lát­szott a klub megyei szerve­zetének áprils 21-i nyíregy­házi pályaavatóján. A német­juhász kutyákat egyetlen do­log foglalkoztatta, a paraván mögött lévő „ellenség” pár­názott karjának összeroppan- tása. vagyis a csibészelés. A tenyésztők, tulajdonosok elé­gedetten nyugtázták az új pálya megnyitóját, ugyanak­kor a megyei szervezet elnö­ke, Hadházi Elek nem tit­kolta, szeretnék már végre lezárni vitájukat a MEOE- val. Nem kizárólagos — A szövetségen belül ko­rábban semmiféle szakmai irányítása nem volt a né­metjuhász kutyásoknak, pe­dig az összes kutyafaj tartói közül hazánkban ők a leg- népszerűbbek. tavaly kb. 10 ezer németjuhász kiskutyát törzskönyveztek közülük — kezdi az ellentétek okait a megyei elnök. — 1987-ben megalakult a klub. majd egy év múlva 36 taggal a megyei szervezete. Nem sokkal ez­után megszűnt a MEOE kizá­rólagos joga a törzskönyve­zésre, ezt a jogosítványt a klubunk is megkapta. Viszont a szövetség ezeket a szárma­zási bizonyítványokat tőlünk nem fogadja el, ugyanakkor a tenyészszemlén elért minő­sítéseket sem vezeti be a ma­gyar ebtörzskönyvbe. mond­ván nem a MEOE által dele­gált bírák hozták a döntése­jogosnak találta, ítéletében ' kötelezte a MEOE-t. hogy a klubot vegye vissza tagjai sorába. — Németországi tenyészté­si követelményekhez igazod­va az eddigi gyakorlattal el­lentétben nem a kutya kül­leme az elsődleges — magya­rázza Hadházi Elek —, ha­nem a munkabírása, a fogás- készsége, az őrző-védő telje­sítménye, mennyire engedel­A tenyészszemlén Nyírségi Royal Fedor 1 éves németjuhász kutyát bírálják. Tulajdonosa Nagy Béla. Új sorozat a KölyökTárban Játék és muzsika Üj játék kezdődik Nyíregyhá­zán a Kölyökvárban, a ,,Játék és muzsika 15 percben”. Minden al­kalommal egy gyermek játszhat a jelenlévők közül, akit sorso­lással választanak ki. Ugyanak­kor a többiek is kapnak egy „zsetont”, amely egy hat darab­ból álló képnek a része. Akik össze tudják állítani a teljes képet, részt vehetnek júniusban ' égy sorsoláson. ............... Minden alkalommal 15 kérdés hangzik el. A kérdések iroda­lomhoz, földrajzhoz, képzőmű­vészethez, zenéhez kapcsolód­nak. Ha a játékos 10 kérdésre helyes választ ad, jutalomban részesül. A játék szombatonként 11 órakor kezdődik, tehát már május 4-én is várják, az érdek­lődő1 íiatalókíat. ’ .' v.v; ■ két. Ugyanakkor mi elfogad­juk a szövetség által kitöl­tött törzskönyveket és minő­sítéseket. Kinológusok A klub megalakulása anya­gi bevételkiesést jelentett a MEOE számára, hiszen a tag­díjakon túl a törzskönyve­zésért járó összegtől elesett az egyesület. Az ellentéteket növelte az is, hogy a klubot felvették a Nemzetközi Ki- nológiai Szövetségbe (a ku­tyával kapcsolatos tudomány­ág a kinológia), valamint a Német Juhászkutya Egyesü­letek Világszövetségébe. Arra hivatkozva, hogy erre a lé­pésre a klub nem kért enge­délyt a MEOE-től. az egye­sület kizárta soraiból a klu­bot. Viszont a klub vezetői igazolják, hogy akkoriban a felügyeleti szerv erre a lé­pésre számukra megadta az engedélyt. A Fővárosi Bíró­ság a klub beadott kérelmét meskedik gazdájának és mi­lyen a származása. Az álta­lunk vezetett törzskönyvekbe a dédszülők bírálati eredmé­nyeit is felvezetjük. Ha meg­felel a szempontoknak, ak­kor színes törzskönyvet leap. Ezt Németországban is elfo­gadják. Megosztva A perlekedés megosztja a németjuhászkuitya-tenyész- tőket. akiknek pedig ugyanaz a céljuk: négylábújuk minél jobb eredményt érjen el a tenyészszemlén és a kiállítá­son. A kölcsönös békejobb- nyújtásig a klub megyei szer­vezete nem akar tétlenkedni, az új pályán faházat kíván felépíteni, megfelelő kikép­zőpályát alakítanak ki. ahol hétvégeken a gazdik egy tel­jes napot tölthetnek el a négylábúakkal és társaikkal. • • Máthé Csaba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents