Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-11 / 84. szám
Rezdülj lélek! M a ünnepeljük a költészet napját. Helyesebb lenne talán azt írni, hogy ma van a költészet napja. Ünnep nélkül. Olvasom a híreket az újságban: a legnagyobb téma Zwack Péter nagykövet helyzete, a kárpótlási törvény alakulása, a hatpárti egyeztetés időpontja. Lassan állandó rovatot kapnak a munkanélküliek. Gond és baj mindenütt, miközben azt várják mindnyájunktól, hogy legyünk egy kicsit optimistábbak. Kit érdekel a költészet? Nemcsak a mai napon, hanem úgy általában is? Sokan, sokszor leírták már, hogy hallgatási periódusát éli a mai magyar költészet. Pedig azt se lehetne mondani, hogy nem történnek olyan sorsfordító változások ebben az országban. amelyek a szívben és az észben egyaránt rombolnak és építenek, amelyekre szükségképpen rezdül a lélek. Miért hát a hallgatás? Ügy gondolom, hogy azért, mert nemcsak avers születéséhez szükségesek az intim pillanatok, hanem befogadásához is. Nyugalom, elmélyülés, csend, béke és harmónia. Bizalom a jövőben, hit a holnapban, a megélhető távlatban. Érzelmi szomjúság, szellemi éhség. Azt mondta valaki cinikusan, hogy a költők is kérhetnének kárpótlást mindazért a megaláztatásért, amikor az elmúlt évtizedekben a hatalom a torkukra forrasztotta a szót. kárpótlást a meg nem valósítható tervekért, a kényszerű emigrációért, az egzisztencia feladásáért, a börtönben töltött évekért, a belső száműzetésért. A költészet önmagunk felfedezése. Imádság a bennünk élő másikhoz és másikért. A költészet kitárt tenyerű barátkozás, kapcsolatteremtés élő és élő, élő és élettelen között. A költészet a tavaszi vadvirágok illata, a csillagvirág embertelen magánya. A költészet: az ember. Addig. amíg képes lesz önmagára és másokra egyszerre figyelni. Nagy István Attila | Május elsején felszáll az első Repülőgépgyár Nyíregyházán A második világháború utáni legnagyobb szériájú könnyű repülőgépek összeszerelése és gyártása valósul meg Nyíregyházán, a GATE mezőgazdasági főiskolájának egyik csarnokában. A bérlő az elmúlt héten bejegyzett ELA Közlekedési Eszközöket Gyártó Kft. Az ELA név az Európai Könnyűrepülőgép Gyár nevet takarja, ennek használatához még várják a minisztériumi engedélyt. A 20 millió alaptőkével megalakult társaság alapítói Berkes János magyar származású svéd üzletember, egyben ügyvezető igazgató, Edland, Einar stockholmi repülőgépek eladásával foglalkozó üzletember, Burton David John kanadai konstruktőr és repülőgépgyártó, valamint Nánási Sándor és Sztarna Attila. A szóban forgó CUBY—II. könnyű repülőgép kanadai konstrukció, meghódította a világot. Ennek licencét vette meg a kanadai úrtól Berkes János, hiszen hazánkban sokkal olcsóbban össze lehet szerelni és később gyártani. A gép kétszemélyes, acélcső szerkezetből áll, 50—90 LE motorokkal szerelik fel, maximális sebessége 110 mérföld óránként. Sport, hobbi, kirándulás valamint mezőgazdasági munkákra használják. Kanadában már januárban összeállítottak egy KITT-et vagyis egy elemeire szerelt gépet valamint 10 másikat, amelyeket konténerben hajón kívánták Hamburgig, majd onnan kamionnal Nyíregyházára szállítani. A kanadai kormány úgy ítélte meg. hogy stratégiailag fontos nyersanyagról van szó, és az Öböl-menti háború miatt szükségük van tartalékra, ezért nem adták meg a szállítási engedélyt. A szárazföldi harcok másnapján, amikor látszott a szövetséges haderő győzelme, felnyitották a lezárt sorompót. Itthon már egy szerelői team Hársvalvi Sándor vezetésével várta a rakományt és megkezdődhetett az összeszerelés. Az első kész gép várhatóan május elejére lesz kész. Eddig 45 gépre érkezett megrendelés, amelyeket idén leszállítanak. Árúk kb. 100 ezer svéd korona, amely 20 százalékkal alacsonyabb a jelenlegi svéd árnál. Az első gép elkészültekor a svéd hatóságok berepülik a CUBY—Il-t és megadják a típusengedélyt. Az első gép repülve teszi meg az utat a skandináv országba, a többi összeszerelve (a szárnyakat leszerelik) utazik konténerben. Nyíregyházán járt a finn partner is, amely a gép eladásával foglalkozik és ígéretet tett, hogy az általa árusított gépeket is a Nyírségben készítik. Egy dán konstruktőr a saját maga által tervezett gépek összeszerelését is Nyíregyházán tervezi. A bérmunka-összeszerelés a főiskola 300 négyzetméteres csarnokában kezdődött meg, amelyet többszörösére kívánnak bővíteni. Idén 15, jövőre 70, két év múlva 80, elsősorban jelenleg munkanélküli szakképzett embert kívánnak foglalkoztatni. Ehhez támogatást kérnek a Megyei Foglalkoztatási Központtól. M. Cs. Átalakítják a hivatali Tájékoztató a városházán Befejeződött a polgár- mesteri hivatal átalakítása, van már költségvetése is a városnak, indulhat a munka Nyíregyházán — nagyjából így foglalható össze röviden az a sajtó- tájékoztató, amelyet tegnap tartottak a városházán. Mádi Zoltán polgármester nem kis büszkeséggel mondta, hogy a költségvetés egyhangú elfogadása az országOrszágos második díj Befejeződön a húsfeldolgozók szakmai versenye Ünnepélyes eredményhirdetéssel és értékeléssel fejeződött be 1991. április 10- én a húsfeldolgozó szakmában meghirdetett „Szakma Kiváló Tanulója” verseny országos döntője Nyíregyházán. Az eseményre egybegyűltek először a verseny vizsga- bizottsága elnökének, Szlo- vicsák Gábornak az értékelését hallgathatták meg. A háromnapos rendezvény keretében harminchat leendő szakmunkás gyakorlati, írásbeli és szóbeli megméretésen bizonyíthatta az átlagosnál magasabb szintű felkészültségét. A végeredmény kialakulása szempontjából lényeges változtatás volt, hogy azok a versenyzők, akik az összteljesítmény alapján legalább hetven százalékosan szere(Folytatás a 4. oldalon) Nagy Zoltán az élelmiszeripari szakmunkásképző intézet tanulója átveszi az országos második helyezésért kapott díjat. (Harasztosi Pál felv.) ban szinte egyedülálló, a hivatal átszervezésével —. s hogy mindezt botrányok nélkül sikerült megtenni — pedig elsők a megyei jogú városok között. A meghatározó szemléleti változások megtörténtek, a bürokratikus, hierarchikus rendszer helyébe egy kisebb létszámú, stratégiai kérdéseket jobban feldolgozó, s jobban fizetett szervezet lépett. Az átszervezéskor a legfontosabb szempont a szakmaiság volt. Körülbelül negyven embert érintett az átalakítás, de róluk is igyekeztek emberi módon gondoskodni, s akik közel álltak a nyugdíjhoz, korkedvezményt kaptak. Minden irodának van már vezetője, őket is bemutatta tegnap a polgármester. . A hatósági iroda élére Köteles István került, aki a szolgáltató jelleg erősítését tartja legfontosabb feladatának, az udvarias ügyfélfogadást, és azt, hogy harminc napon túl elintézetlen ügy ne legyen. Az áttekinthetőbb ügyfélforgalom érdekében nemsokára lezárják a Kossuth téri bejáratot, így a Bethlen Gábor utca felől várják majd a polgárokat. A városüzemeltetési iroda vezetésével Ro- manovits Istvánt bízta meg a polgármester, s mellette tevékenykedik majd a városi főmérnök, Valasinyovszki István. Az iroda — pályáz- tatásos alapon — hamarosan hozzálát az útépítésekhez és -karbantartásokhoz, megkezdődik a közvilágítás kor(Folytatás a 4. oldalon) TAJPEJ: Vu Cse-Lang, ellenzéki parlamenti képviselő az elnök asztalára ugorva fejezi ki elégedetlenségét április 9-ikén, a tajvani nemzet- gyűlés rendkívüli ülésszakának második napján, amikor az ország demokratizálását célzó alkotmányi reformokról döntenek Göncz Árpád Delhiben Göncz Árpád köztársasági elnök indiai kollegája, Ra- maszvami Venkataraman meghívására szerdán ötnapos hivatalos látogatásra Indiába érkezett. Bombayból az elnök és kísérete különrepülőgépen utazott tovább az indiai városba. Delhi Palam katonai repülőtéren Szubrama- niam Szvami kereskedelmi és igazságügyi miniszter, I. P. Khosla külügyminiszter-helyettes, az indiai külügyminisztérium vezető beosztású tisztségviselői, valamint Magyarország delhi nagykövetségének diplomatái köszöntötték a magyar delegációt. Untán József évi gyorsmérlege Megszilárdult az alkotmányos mai A Magyar Demokrata Fórum elnöki tisztében és kormányfői minőségében az elmúlt esztendő honi gyorsmérlegének megvonására vállalkozott szerdán Antall József az MDF központjában megtartott nemzetközi sajtókonferenciáján. A pártelnök-kormányfő a legfontosabb politikai-társadalmi történéseket felvázolva emlékeztetett arra, hogy a Magyar Demokrata Fórum meghatározó törekvése az ország szuverenitásának helyreállítása volt. Ennek legfontosabb elemei közé tartozott a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonása és a kilépés a Varsói Szerződésből. A kormány ezeket az ügyeket jól kezelte, aminek gyümölcsei voltak a csapatkivonásról, illetve a VSZ katonai szervezetének megszűnéséről megkötött szerződések. A szomszédokat sorra véve Antall József leszögezte: hazánk stabil, jó, „minél virágzóbb” kapcsolatokat kíván fenntartani Romániával. E törekvés példájaként említette a megkötött kétoldalú katonai, illetve kulturális megállapodást. Következő lépésként Magyarország a kolozsvári magyar főkonzulátus ügyének megoldását szeretné elérni. Antall József az elmúlt esztendő sikerei közé sorolta — részben pártja hathatós közreműködésének eredményeként — az új alkotmányos rend megszilárdulását, a maKinek fütyül a fülemile? (2. oldal) gyár parlamentáris demokrácia alapintézményeinek kiépülését. A kormányzat egységét ért bírálatokra válaszolva Antall József kifejtette: a koalíciós kormányzati forma működtetése valóban bonyolultabb feladata, mint az egypárti rendre épülő kormányzás. Ugyanakkor az MDF kész adottságnak tekinti a koalíciót jelenlegi ösz- szetételében, meg van győződve arról, hogy a kabinet képes az ország kormányzására. Gazdasági kérdéseket érintve Antall József hangsúlyozta: az elmúlt esztendőben a kormány monetáris politikája stabilizálta az ország pénzügyi helyzetét. Különösen örvendetes, hogy megduplázódtak a Magyar Nemzeti Bank tartalékai, s az előző kormány 54 milliárd forintos negatív költségvetési záróegyenlegével szemben tavaly gyakorlatilag deficit nélkül zárt az államháztartás. A kárpótlási törvényjavaslat vitája kapcsán Antall József az átalakulás kulcskérdésének nevezte a jogszabály megalkotását. A törvény' elfogadásával alapjaiban rendeződhetnek a magyar tulajdonviszonyok, ami megteremti a gazdasági kibontakozáshoz elengedhetetlen beruházói biztonságot. Az éles vitákra utalva a kormányfő leszögezte: nem lehet nemzeti konszenzus a tulajdonviszonyok ügyében. A súlyos érdekellentéteik miatt a kérdést az Országgyűlés többségi határozata dönti el; „tetszik, nem tetszik, nincs más megoldás”. Antall József végezetül, kettős pártelnöki és kormányfői tisztében jelképesen elásta a csatabárdot a kormánykoalíció és a sajtó között. XLVIII. évfolyam, 84. szám ÄBA: 6,10 FORINT 1991. április 11., csütörtök Lcápolóii (3. oldal)
