Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-10 / 83. szám

2 Kelet-Magyarország 1991. április 10. A sokarcú „Kabay' Eminens elképzelések Egy volt „apparátcsík” manapság nem a legbiztatóbb előjelek és hangu­latok között teheti meg élete talán dön­tő lépését, amikor elhatározza: megcé­loz egy megüresedő iskolaigazgatói szé­ket. Takács Mihály, a tiszavasvári haj­danvolt városi tanács művelődési osz­tály vezetője mégis rászánta magát er­re. Tette — tehette — ezt pedig azért, mert nem ismeretlen közegbe szándé­kozott visszatérni, hanem pályakezdé­sének, sok éves tanári pályafutásának szeretett emlékű színhelyére: a „Ka­bay ”-ba! És, mintegy igazolva az élet­menetének mégiscsak éssze­rűen működő rendjét, kilenc- venhét százalékos „igen”-t kapott lendő tantestületétől. S most tovább tervezgetheti (formálgathatja) a város leg­nagyobb általános iskolájá­nak már a múltban is ka­rakteres arculatát. Ne kallód­janak el A „Kabay” mamutintéz­mény. A hét épületben éven­te kilencszáz-ezer gyerek tanul. Ezt a sokágú komp­lexumot még területileg sem egyszerű áttekinteni, nem­hogy arra is ügyelni: a nagy tömegben szem előtt marad­jon mindenki, ne kallódjanak el a nehezebben felszínre dobható tehetségek sem. Mert rájuk, a valamiben jobb eredményt, sikert felmuta­tókra ebben az iskolában igencsak figyelnek. Túlzás nélkül mondható: a tehetség- kutatás, -gondozás pedagó­giai programjuk vezérfonala. Szlogenjük tartalma is ezt sejteti: „Nemcsak behozni kell a gyerekeket az iskolá­ba, itt is kell tartani!” A népszerű sulinak nincse­nek beiskolázási gondjai. A lassan közeledő népesedési apály sem valószínű, hogy radikális létszámcsökkenés­sel fog majd járni. Ennek el­lenére nem ülnek ölbe tett kézzel, hanem a már megala­pozott sikerágazatok fejlesz­tésén, újak kialakításán gon­dolkodnak. Az ének-zene vonal már régóta erőssége az intézmény­nek. Most azon fáradoznak, hogy a dalosok minél több szereplési lehetőséget kap­hassanak, bővüljenek az énekkar nemzetközi kapcso­latai. Gyorsan ráhangolódtak az idegennyelv oktatás változta­tás kényszerére is: jelenleg négy angol és három német átképzősük van, s bár tisztá­ban vannak a diplomáig el­jutás nehézségeivel, bíznak benne, hogy négy-öt éven be­lül a nyelvoktatói gárda — mind létszámban, mind pedig minőségben — stabilizálódni fog. Figyelmet érdemel a szá­mítástechnika oktatás terén tapasztalható aktivitásuk is. Saját elképzelésű program­juk éppen „kiépülőben” van s az sem mellékes, hogy me­gyei bázisiskolaként bekap­csolódnak a továbbképzések szervezésébe, versenyek le­bonyolításába is. A sportban is jól léptek 'mindig, de nem specializá­lódtak. A legfontosabb — szerintük — a diáksportkör sikeres működtetése, no meg az, hogy minden tanuló mo­zoghasson, sportolhasson na­pi szükségleteinek megfele­lően Lépések a sportban Amit eddig számba vet­tünk, az sem kevés! De né­hány dologról, ami valóban unikum, okvetlenül szólni kell még! Táborozással kom­binált, komplex tehetséggon­dozási programjuk — a me­gyében, de talán országosan is egyedülálló — a képes­ség- és személyiségfejlesztés együttes megvalósítását tűzte ki célul. Az „igaz tehetség- fejlesztés iskolájában” — mondta az igazgató — évente mintegy száz válogatott gye­reknek teszik lehetővé, hogy 10 napos táborozáson vehes­sen részt. Itt aztán edzhetnek a kisdiákok legszeretettebb tantárgyaik szakmai csoport­jaiban,. de a lazán szervezett délutánok alkalmat adnak, hogy kipróbálhassák ügyes kezüket, foglalkozhassanak természetvédelemmel, iroda­lommal. csillagászattal, önis­mereti kérdésekkel, s azt hi­szem: inagyon fontosak lehet­nek az esti őszinteségbeszél­getések. No, meg az egész na­pos kirándulás! A tábori részvétel önköltséges (na, nem horribilis pénzekre kell gondolni!), de megtalálták a módját az anyagiak enyhítá­MOST OLCSÓBB AZ ÉRDÉRT MÁTÉSZALKAI GYÁREGYSÉGE 11" ,,-kaI OLCSÓBBAN KÍNÁL FŰRÉSZÁRU ÉS HENGERESFA FÉLESÉGEKET MEGYÉNKBEN A LEGOLCSÓBB ÁRON A KEDVES VÁSÁRLÓ AZ ÉPÍTKEZÉSÉHEZ minden szükséges fenyőterméket MEGTALÁL ÜZEMÜNKBEN Cím: ÉRDÉRT MÁTÉSZALKA, SALLAI U. Telefon: 44/11-244; 44/11-675 Fax.: 44 10-754 sének is. A Kabay Alapít­vány éves hozadéka a nehe­zebb szociális helyzetűeket segíti hozzá a jelenléthez. Csöndes szorgalom Aztán még egy nagy szere­lem: a természet- és környe­zetvédelem, a húsz éve az is­kolában működő Bölcs Ba­goly Oktatóközpont. Itt együtt dolgozik, gyarapítja tudását az óvodáskorú kis­gyermek, az általános- és a középiskolás. Munkájúik sike­reire már határainkon túl is felfigyeltek. A közeljövő­ben angol természetvédőde­legáció látogat el hozzájuk. És még egy! Ami hosszabb távú érdeklődésfelkeltést ga­rantál: a törökbálinti iskola­kísérlethez csatlakozva, az ősztől indítják értékközvetí­tő és képességfejlesztő prog­ramjukat. Az elmondottakhoz sok hozzátenni való nincs! A té­nyek. mint már tudjuk, ma­gukért beszélnék, s ha lehet is, nem nagyon érdemes vi­tatkozni velük. A „kabay- sok” egyébként sem szeretik az öncélú szócséplést; helyet­te — csöndes szorgalommal — múltjuk értékeit megőriz­ve, már a jövő század iskolá­ját alapozzák. Kállai János 5 zilágyi Sándort, ha jól belegondolok is­merem már vagy húsz éve. A Kisarban élő tanáremberrel egy nagy, közös szenvedély kötösz- sze: a horgászat. Csak sejtem, hogy ö akkor is a festő szemével méricskéli a tájat, ami­kor egyébként őszi vize­ket fröcskölő baiinok után bóklászik, amikor süllőket keres a meredek kövezések alján, amikor a harcsanász végét várja, hogy elővegye a tenyér­nyi támolygó kanalait. Más, ha megfogja a ha­lat, szépen hazaballag, s már készül a következő kirándulásra. Ám nála még csak ezután kezdő­dik az élmények feldol­gozása. Vásznat és ecse­tet vesz elő, s nekiüli festeni. És ecsetje nyomán megelevenedik a táj. Ma­gas, szakadt partok alatt rohan a Tisza, vén, gö- csörtös fákkal övezve bandukol a Túr, vastag jég alatt alszik a holt ág. Az égen fellegek úsz­nak, a fákon zúzmara ül, az ártéri erdőbén ke­ményre fagyott a gyalog­út. És bármerre nézünk, nem látunk mást, mini a rajongásig szeretett Túr mentét, Tisza mentét. A szűkebb hazáját. (bg) A nyíregyházi Zrínyi Az ország negyedik gimnáziuma?! (Mindenesetre vidéki első helyezett) A fővárosi Radnóti Gimnázium tanárai által kidolgozott statisztikai rendszer szerint, amely a különböző egyetemeken tett sikeres felvételik, s a nyelvvizsgák számát veszi figyelembe, a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium az előkelő, országos negyedik helyre soroltatott. Ez év márciusában a Heti Világgazdaság hasábjain lá­tott napvilágot egy tabella, amely az ország húsz leg­jobb gimnáziumát rangso­rolta. Ebben csak azt vet­ték figyelembe, hogy az egyes iskolákból hány diák került be felsőfokú intézet­be. Ám mindannyian tud­juk, hogy van olyan hely, ahová a nyolcvan pont sok, van olyan, ahová a százhúsz is kevés. A radnótis tanárok csak azokat az iskolákat vették be értékelésükbe, amelyek­nél a felvételi arány 40—70 százalékos. Ebből került ki a tizenöt legjobb,. Köztük egyetlen megyebeli, a nyír­egyházi Zrínyi Ilona Gim­názium. Először aszerint rangso­rolták őket, hogy a diákok hány pontot szereztek a felvételiken. Ebben tizen­egyedik a Zrínyi. A leg­gyengébben az orvosi egye­temek felvételijén szerepel­nek a nyíregyházi diákok,, itt is „csak” a tizenegyedik helyre futotta. Ám a tudo­mányegyetemeknél a kilen­cedikek, s a műszakiaknál a harmadikok (!) az ország­ban. S ami biztosította az összesítésbeli jó helyezést, az a nyelvvizsgával rendel­kező felvételizők aránya. Így lett a gimnázium há­rom budapesti után egy újabb budapestivel holtver­senyben a negyedik-ötödik. A telefonvonal végén Pintér Miklós, a gimnázium igazgatója. — Ennél jobb tavaszi szü­netet követő iskolakezdést egyetlen igazgató sem kí­vánhat magának! — S a tantestület sem, hiszen őket dicséri ez az eredmény, s nem engem. — Hogyan értékeli a rad­nótis kollégák felmérését? — A mostani táblázat ár­nyaltabb, differenciáltabb, mint a korábban megje­lent. — Ezt mondja egy előke­lő helyre rangsorolt iskola vezetője! — No igen, de a felvéte­lin elért pontok bizonyos mértékig öbjektívek, tükrö­zik az eredményességet. — S -ezen pontok szerint a Zrínyi a legjobb vidéki gimnázium! — Ez a cím mindenkép­pen hízelgő, rendkívül jó hangulatot teremtett a ta­nári szoba környékén. De egyben kötelezettség is! Szép eredményeket értek el a megyénket képviselő csapatok a múlt hét végén befejeződött X. Országos Fi- latelista Vetélkedőn Tisza- dobon. A többnapos rendezvé­nyen az ország minden tájá­ról érkező versenyzőknek nehéz feladatokkal kellett megküzdeni: A kiállítási al­bum készítése, Széchenyi István életét feldolgozó szel­lemi totó és a bélyeggyűj­téssel kapcsolatos szakkér­dések mellett jutott azonban idő egy tiszalöki kirándulás­ra is. Gyermek korcsoportban elsőtől hatodig helyezettig sorrendben a következő eredmények születtek: szombathelyi gyermekház, Budapest Belvárosi Művelő­dési Palota, Üllői úti általá­nos iskola, Jásd általános is­kola, várpalotai helyőrségi klub és a Nyíregyháza Bem József Általános Iskola csa­patai. Az ifjúsági korcsoportban szintén a szombathelyi gyer­mekháziak végeztek az élen, míg a második helyet a nyírteleki művelődési és if­júsági ház bélyeggyűjtői sze­rezték meg. (Tagok: Horváth Tünde, Ádám Péter és Ban­kó Mihály. Szakkörvezető: Gidófalvy Péter.) Harmadik a budapesti Arany János is­kola csapata lett. D. M. Ecsetjén folyik lakainak Vetélkedő bélyeopjtók

Next

/
Thumbnails
Contents