Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-10 / 83. szám

1991. április 10. Kelet-Magyarország 3 Jutalom ruhára, ebédre Tsz-apanázs Farmerek Mekkája lesz Debrecen Tanárok a barázdában Díjtalan szaktanácsadást nyújt ez év június 30-ig a gyakorló és kezdő mezőgazdasági vállalkozók ré­szére a Debreceni Agrártudományi Egyetem Ter­melésfejlesztési Intézete. A copfos hajú, másodi­kos buji kislány bol­dog arccal szorongat­ta kezében a pénzt. Jeles rendű bizonyítványáért, ju­talmul kapta a helyi Uj Élet Termelőszövetkezet „Gyermekekért 1988" Ala­pítványtól. A tanévzáró ün­nepélyen átadott ezerötszáz forintból édesanyja másnap ruhát vett neki, a három gyermekes család kis jöve­delméből erre aligha futot­ta volna. A buji téesz tagjai két éve tettek alapítványt a jó képességű, illetve szegény sorsú gyermekek támogatá­sára. Nyereségükből előbb kétszázezer forint törzstőkét helyeztek el az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Nyíregyházi Fiókjánál; ma pedig egymillió forint kamatát osztják évente szét, mintegy négyszázezer fo­rintot. Felét a buji téesz tagjainak jó képességű, leg­alább négyes tanulmányi eredményt elérő gyermekei kapják, tanuljanak bárme­lyik iskolában. Tavaly pél­dául a középiskolások átla­gosan háromezer, a főisko­lások majd hatezer forint jutalomnak örültek. Köny­veket, ruhákat, színházbér­letet vettek belőle, de volt, aki az alapítvány által adott pénzből mehetett gya­logtúrázni a Mecsekbe. A búj iák azokról a gyer­mekekről sem feledkeztek meg, akik üres gyomorral ülik végig a tanítási napot, A koalíciós kormányzás­ból eltelt egy év nián a Földművelésügyi Minisz­tériumban (FM) elkészült a mezőgazdaság talpraálli- tását és verseny képessé té­telét célzó agrárpolitikai csomagterv. A felelős kormányzati for­rásból származó értesülés szerint a koncepció azt te­kinti kiindulási alapnak, hogy a különböző nemzet- gazdasági ágak közül c me­zőgazdaság tekinthető a pia­ci viszonyokhoz legközelebb állónak, már ami a tulaj­donszerkezetet illeti. A prog­ram ugyanis rögzíti: a kár­pótlási törvény végrehajtása után, a termelőszövetkezeti vagyon teljes körű nevesíté­sével a földvagyonnak csu­pán 7—8 százaléka marad állami tulajdonban. A ter­melő tevékenység minden felelősségét a termelőnek kell vállalnia, ám befekteté­si hajlandóságának serken­tése, a termelői kedv bizto­sítása érdekében elkerülhe­tetlen, hogy az állam olyan agrárpiaci rendtartást ala­kítson ki, amely a főbb ter­mékek árát hosszú távra, reálértékben garantálja. A napi árat a kereslet és a kí­nálat határozza meg, de ha az ár a garantált érték alá süllyed, akkor az állam az intervenció eszközével biz­tosítja a termelő bevételét. Az intervenció pénzügyi alapjának megteremtése ér­dekében a FM lemond min­den egyéb támogatási mód­ról. Ennek megfelelően a kedvezőtlen termőhelyi adottságú tsz-ek sem juthat­nak a termékekhez kapcso­lódó normatív ártámogatás­hoz. Az ilyen termelők szá­mára a termelés minden alanyára azonos szabályok­kal kialakítandó új földadó nyújthat segítséget. A föld­mert szüleiknek nincs pén­zük kifizetni az étkezési dí­jat. Az éves kamat másik feléből ezeknek a gyerme­keknek az iskolai étkezteté­sét teszik lehetővé; senki se éhezzék, mert családja nincstelen, vagy nagyon né­pes. Feltételt nem szabtak, bármelyik tanuló kaphat ét­kezési hozzájárulást, ha rá­szorult a szociális segítség­re. A termelőszövetkezet alapítványa cél, és mérték is lett az iskolások szemé­ben. Javult a tanulmányi át­lageredményük, igyekeznek jobban tanulni, hogy őket is megjutalmazzák a tanév vé­gi ünnepségen. Legalább száz iskolás kapott már ju­talmat, s vele ösztönzést ké­pességeinek megcsillogtatá- sára, és ennél is több gyer­mek ebédelhetett az alapít­vány támogatásából a helyi általános iskola napközijé­ben. Sajnos — tudomásunk •szerint — egyedülálló kez­deményezés ez a megyében. S ha az TJj Élet Termelő- szövetkezet, amelyik tíz éve nyereséges, nem bír meg­küzdeni a változásokkal és felbomlik, az alapítvány akkor is él, és teljesíti, ami­ért létrejött. Ahogy Szulics Imre téeszelnök mondta: gondoskodunk a tehetséges vagy nehéz körülmények közt élő gyermekek támoga­tásáról — nagyon sokáig. adó általános mértéke a ter­vek szerint a búza egy hek­tárra eső termelési költségé­nek egy százalékát sem ha­ladná meg, míg bizonyos aranykoronaérték alatt „ne­gatív" adó, térítés járna a termelőnek. E támogatás fel- használása teljes mértékben szabad. Az új koncepciót április végén tárgyalja meg a kor­mány. Alapjainak megveté­se a jövő évi költségvetés meghatározásával, az új adótörvény megalkotásával várható. Ide kapcsolódó hír, hogy a FM vezetői e héten Hollandiában tárgyalnak a hazánk mezőgazdaságának nyújtandó segélyről, s a meggyőzés érdekében már az új koncepció tervével operálnak. (bpszerk. — k. L) A több mint negyed száza­dos szaktanácsadói tapaszta­lat birtokában minden sze­mélyesen hozzájuk forduló vállalkozó számára segítséget akarnak adni az intézet szak­emberei annak érdekében, hogy a folytatott, vagy meg­kezdeni kívánt tevékenység sikeres legyen. Piacot teremteni Egy sor — elsősorban pri­vatizációval kapcsolatos jog­szabály jelenlegi hiányától tán még nagyobb probléma a vállalkozók számára a vál­lalkozás feltételeinek és a termékek piacának a megte­remtése. Napjainkban nem ritkán ellentétes információk, és nagyon sok — csupán lát­szólag jónak tűnő — ajánlat, hatás éri az élelmiszerágazat kezdő vállalkozóit. A speci­ális szaktanácsadással már régebben is foglalkozó intéz­mények, vállalatok mellett az utóbbi időben megjelen­tek ezen a „piacon" is olyan kisebb magáncégek, amelyek ajánlatai között sajnos jó néhány esetben megalapo­zatlan javaslatok is vannak. Nyugati országok szakta­nácsadási rendszerének ta­nulmányozása után, sikerült sokoldalúan mérlegelni a ha­zai lehetőségeket a debrece­nieknek. „Mi nem abban va­gyunk érdekeltek, hogy egy vállalkozó milyen típusú te­vékenységet folytasson, ha­nem abban, hogy a vállalko­zása sikeres legyen." — vall­ja a szebb jövőben bizakodó intézeti igazgató, dr. Lovas Imre. akinek meggyőződése, hogy a leghatékonyabb szak- tanácsadói munkát a mező- gazdaság területén dolgozó oktatási intézmények végez­ték. Magas szinvonafon A szaktanácsadónak leg­fontosabb feladata a vállal­kozás jó előkészítése. A gaz­dálkodni szándékozók pedig olyan tevékenységre vállal­kozzanak, amelyet jól, magas színvonalon képesek végezni. A szakmai hozzáértés mellett ezért nagyon fontos a tevé­kenység feltételeinek a fel­sorakoztatása. A vállalkozó érdekében figyelemmel kell kísérni a megkezdett gazdál­kodást. és meg kell adni, menet közben a szükséges segítséget. A mai vállalkozók nagy része nincs abban a helyzet­ben, hogy a szaktanácsadást díjazás ellenében is igénybe vegye. Ezt ismerték föl a Debreceni Agrártudományi Egyetem Termelésfejlesztési Intézetében, ahol bíznak ben­ne. hogy kormányszinten is meg fogják találni hamaro­san a szükséges forrásokat erre a célra. Tanácsadás althon Jó lenne, ha az év második felétől és saját gazdaságuk­ban is megkaphatnák a na­gyobb biztonságot jelentő szakmai tanácsokat Debre­cenben a tiszántúli vállalko­zók. Mert nem valószínű, hogy a hazai szaktanácsadás lehet annyira elütő a világ hasonló célú jól működő rendszereitől, hogy nélkülöz­ni tudná a vállalkozás hely­színén szerzett benyomáso­kat. Galambos Béla 9 ■ Nincs egy hely Polgármester Ür! Van az önkormányzatának tulajdoná­ban egy belvárosi épület. Ügy b&JUk, számos jelentkező el­lenére tSn nem hajlandó bér­beadói?! — tettük fel a kér­dést Hegedűs Antalnak, Vá- sárosnaoiény polgármesteré­nek. — Nézze! Elég butik meg kocsma nyílt már a vá­rosban. minek még egy? Itt mindenki csak eladni akar, de arra nem gondolnak, hogy összesen kettőezerötszáz di­ák jár a város iskoláiba, de nincs egy tejivó, ahol meg­ehetnének egy brióst bárom deci kakaóval! Nincs egy igazi cukrászda, ahová az átutazó is betérhetne, s ahol nem feltétlen diszkóval te­lik el az este. Egyetlen hely a Bereg Hotel, ahol meg­ebédelhet, vacsorázhat a vendég. S nemcsak a Vol­vóval közlekedőkre kellene gondolni! Még egyszer mondom, ab­ban a belvárosi helyiségben sem kocsmát, sem bntikot nem akarok látni! Hanem például tejivót. Ha valaki erre vállalkozik, még ked­vezményt is kaphat a bér­leti díjba. S ne higyje, hogy nincs jelentkező! Egy tsz-el tárgyalunk épp, remélem sikerrel. — Most ön kérdezzen! — Miért vágták, s vágják ki a fákat a negyvenegyes út mentén? r---------------------------------------­A korszerű táplálko­zásért folytatott küz­delem kis családun­kat maximálisan hidegen hagyja. Semmi esetre sem cserélnénk fel a jól bevált csülkös paszulylevest és a házi tejföllel gazdagon dú­sított töltött káposztát müzlivel, vagy éppenség­gel pintyeknek való mag- eleséggel. Naponta bom­báznak azonban minden­féle új dologgal, s ami­kor a múltkoriban a szó- jagranulátum zacskóján azt olvastam, hogy: „a mai kor emberének élel­me", úgy éreztem, halad­nom kell a mai korral. Mondtam is rögtön csa­ládom fejének, mit láttam a boltban: — Nem is rossz ötlet — vette rögtön fontolóra a dolgot. — Csinálsz be­lőle egy jó főzeléket, s megesszük pörkölttel. Felvilágosítottam, hogy bár biológiai ismeretei precízek, és a szója va­lóban a hüvelyesek (ná­lunk ez leginkább tarka­babot jelent) családjába tartozik, eme szárított törmelék leginkább a hús pótlására, mi több, annak étrendünkből való teljes száműzetésére szolgál. Már nem voltam olyan sikeres az ötlettel. Aprócska fin­torok és szájhuzogatások után biztosítékot kaptam afelől, hogy senki nem gördít akadályokat elé­be, ha én egyedül meg akarom mutatni a világ­nak, hogy igenis, képes vagyok úrrá lenni maga­mon, és rezzenetlen szem­mel rágcsálom a szója- müzlit, míg asztaltársam puha kenyérkével kimár- togatja a sült pipi zsírját. A harcot nem adtam fel. Utálom a csalókat, de egészséges életmódunk ér­dekében bármiféle kegyes csalásra hajlandó vagyok. Kiválasztottam a megfele­lő napot, amikor jóval ha­marabb értem haza, mint életem párja, megvettem és beáztattam a szóját — fasírtnak —, közben elké­szítettem a kelkáposztafő­zeléket. Egyedül attól tartottam, hogy kedvenc kutyám lesz az árulóm, aki oly annyira húsfaló, hogy a nagybetűs nokedlit is csak becézve szereti — ugyanis ez a neve. Már vidáman Totyogott a zsírban a fasírt, az ola­jat azért egyelőre túlzás­T. Z. Szójalátta csirke Tóth M. Ildikó Piaci intervenció, földadó Lazul a zabola • ÜJ ÜLÖGAR- NITŰRÁT gyárt a máté­szalkai Szat- már Bútor­gyár. A Gerda három darab­ból áll, tetsze­tős huzatokkal készül, és há­romszemélyes fekvőhellyé is átalakítható. (E. E. felv.) FATÜZELÉSÜ KÁLYHÁK gyártását kezdték meg a Kis­várdal Vulkán (Sütődéi Vállalatnál, ahol ebben az évben kétezer darabet készítenek tőkés exportra. Képünkön a kályhák szerelése. (Harasztosi Pál felvétele) nak tartottam, amikor ha­zaért kis családom feje. Asztalhoz ültünk, s bor­zasztó izgalommal vártam a hatást. Amikor a ne­gyedik szójafasírtot emel­te ki,a tálból, csak nem tudtam megállni szó nél­kül, holott előre felkészül­tem a válaszadásra, ha 6 kezdi. A rra gondoltam, ha megkérdezi, mi hi- * * ányzik a fasírtból, nem azt felelem, hogy a hús, hanem udvariasan felényújtom a sószórót. De ekkora étvágy láttán ágaskodott bennem a di­adalérzet, hát megkérdez­tem: — Milyen a fasírt? — Nagyon finom! — hangzott a válasz. — Szójából készült — mondtam bátortalanul. — Nem rossz! — erősí­tette meg az előbbieket életem párja, s már nyúlt is a sült csirkemellért, amit azért mindenre fel­készülve időben az asztal­ra tettem... Cservényük Katalin __________________________Z

Next

/
Thumbnails
Contents