Kelet-Magyarország, 1991. április (51. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-13 / 86. szám

II Kaiéi Magyarország HÉTVÉGI MELLÉKLETE 1991. április 13. Az ET-ben olvastuk A mátészalkai Esze Tamás Gimnázium és Szakközép- iskola ifjúságának lapjában olvastuk többek között azt a két írást, amelyet most köz­readunk. Diákport,é: I „Gomba” bemutatkozik Mi ez? A feladat változatlan. ír­játok meg nekünk, vajon mi is látható a képen. A három szerencsés nyertes jutalma 150-150 forintos vásárlási utalvány. Bekül­dési határidő: április 20. (Fotó: H. P.) — Engedlek kibontakozni, csak magadról kell beszélned, remélem ez nem lesz nehéz. — Oké! Kezdem a legáltalá­nosabbal, a bemutatkozással. Nevem: Varga Csaba. 18 éves vagyok, s itt élek e kisváros­ban. A debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetemen len­ne jó továbbtanulni, programo­zó szakon. — Ó, ne, nem így képzeltem. Osszuk két részre a mondaniva­lód... Egyrészt diákjellegű, más­részt komolyabb dolgokról be­szélj. — Oké, kezdem a zenével... Imádom az instrumentális zenét, kedvencem Mike Oldfield, de ezenkívül a klasszikus zene is közel áll hozzám. Öltözködés...? Számomra ez egy kicsit lényeges, mert szere­tem megválogatni, hogy mit ve­gyek fel. De ha a diákság öltöz­ködését figyelem, úgy veszem észre, a köpenyek eltűnésével kezdenek megszűnni a különbö- zetlenségek... Irodalom...? Ady Endre, Rejtő Jenő — csak így egyszerűen. Filmek...? Elsősorban a siker­filmeket nézem meg, de a mű­vészfilmeket sem hagyom ki, az alkotás szépségéért. Kedvenc színészem Robert de Niro. Tit­kolt álmaim közé tartozott, hogy rendező legyek. Nagyon vonz a színházi élet, kedvenc rende­zőm: Allan Parker. Tv-sorozatok...? A Goulden- burgokra gondolsz? Nekem na­gyon tetszett,- hisz végre egy eu­rópai sorozat az amerikaiak kö­zött. Na, meg kellett már valami a németeknél a Klinika mellé. Amúgy szeretem a tv-sorozato- kat. mert sok-sok estére nyújta­nak szórakozást. Levél a múltba-avagy hogyan élnek a magyar fiatalok? HUNYADI MÁTYÁS ŐFEL­SÉGÉNEK! Felséged ama pa­rancsának — mely szerint vizs­gáltassák fölül a XX. század végi magyar fiatalság helyzete — eleget tettünk. A parancs azért nyert kivizsgáltatást, hogy Felséged képet kapjon a jövő nemzedékének — a több, mint 530 évvel később élő ifjú­ság életének a bemutatásáról. Ezen levelen keresztül bizo­nyosságot teszünk észrevéte­leinkről, és Felségedet kellő pontossággal tájékoztatjuk azokról. A kort, amelyből jöt­tünk, a diákság jó része ismeri a tankönyvekből, történelmi órákról. A Felséged által híven támo­gatott iskolái, bécsi, krakkói egyetemi taníttatások ma már egy vagyonba kerülnének, és éppen ezért a diákság ama ré­sze, amely továbbtanulási szándékkal él, inkább marad a hazai felsőoktatási intézmé­nyeknél. Igen, Felség, ma már legalább féltucat egyetem és főiskola működik kis hazánk­ban. De ne ragadjunk le ennél az egy témánál, hisz oly sok élményünk van, és szeretnénk azokat megosztani Felséged­del. A tanulás után jöjjön a szóra­kozás! Hej, ha Felséged ebben a korban élne, egész biztos, hogy nem ismerné ki magát...! Mert manapság a szórako­zás fogalmába annyi minden belefér, korlátot csak a pénz szabhat. Vegyük például a ze­nét! E téren a fiatalság külön­böző táborokra oszlik. Vannak, akik elszánt hívei a 60-as évek zenéjének, mások a könnyen emészthető popzene mellett voksoltak. Velük éles ellentét­ben állnak a heavysek, akik a kemény rockot részesítik előnyben. Ó Felség! Hol vannak már azok az idők, amikor a finom falatok mellé lanttal előadott halk muzsika dukált! Na de fél­re a nosztalgiát, hisz a zenéhez a tánc is hozzátartozik. Ma már feltaláltak egy olyan „intéz­ményt”, amit diszkónak szokás nevezni, ahol a fiatalok kedvük­re kiugrálhatják magukat. Külö­nösen, ha meghallják a Snapet, a Depeche-t vagy a New Kids- et. Ezek ma menő együttesnek számítanak. Ilyenkor aztán megy a rap... Elmehetünk egy moziba is, megnézni például: hogyan alakít Tom Cruise a Mint a villám c. film főszerepében. De ha más­hoz van kedvünk — különösen a fővárosban —, működnek re­neszánsz és görög táncházak is, emellett olyan klubok, ahol agyagozhatunk, mézeskalácsot készíthetünk, szőhetünk, vagyis belekóstolhatunk középkori mesterségekbe. Ha már a kós­tolónál tartunk, ehetünk is vala­mit. Manapság — a fiatalok kö­rében is — egyre több híve van a reformkonyhának. Ez azt je­lenti, hogy a Felséged korában elmaradhatatlan sülteket felvál­tották a szójából, kukoricaliszt­ből, zöldségfélékből készült éte­lek. Jelmez, maskara, ruházko­dás... A fiatalok többségének kedvelt elfoglaltsága az öltözkö­dés. Szeretnek divatos, gyakran egymást túllicitáló ruhákban jár­ni. Minden divat, ami farmer, pamut, vagy bőr, de megmaradt az alkalmi selyem és brokát (igaz, hogy ezt a két anyagot már nem a velencei és firenzei kalmárok hozzák). Végezetül pedig reméljük Fel­séged megértését és beleegye­zését az iránt, hogy itt szeret­nénk élni, ebben a korban. Bár hiányozni fog a díszudvar, a füg­gőkért, benne a márványból készült villa, s természetesen a felséged udvarát övező pompa, de minket jobban vonz a XX. század rejtélye. Mátészalka, 1991. Pető Ildikó, lll/D. Sepa Gyöngyi Csilla, lll/D. Szerelem...? Ó... Szerintem nagyon fontos, hogy valami ösz- szekapcsolja az embereket. Mármint a férfiakat és a nőket. Nincs példaképem. Honnan ered a „Gomba" név? A bátyámat nevezték el még ál­talános iskolai osztálytársai. Tu­dod, Varga, vargánya, gomba. S mivel én kisebb vagyok, így let­tem „kis Gomba”. Nem... Nem hiszek Istenben, nem vagyok vallásos. Milyen a jó tanár? Legyen tájé­kozott a szakmában, jól le tudja adni az anyagot, de mint ember — időnként — lehessen jól be­szélgetni vele, ...szóval a jó ta­nár szemében a tanuló ne csak diák legyen, hanem ember is. Miiyennek találom a diákéletet itt a suliban? Szerintem a gimi- ben nincs szoros kapcsolat az osztályok között, mert nincs egy olyan ember, aki szervezne vala­mit. Nagyon örültem volna pél­dául egy amatőr diákszínpadnak. Rajz? Na végre, célhoz ér­tünk. A rajzolás engem bármikor le tud kötni..., néha tanórákon fi­gyelés helyett is rajzolok, de ezt a tanáraim valahogy nem tudják értékelni. Otthon, persze ha len­ne időm, általában rajzolnék... de hát, tudod, ez a tanulás... Egyéb­ként csak ide az ET-be szoktam rajzolgatm. Az egyetem után nem lenne rossz ilyen irányba orientálódni... Hogy jó vagyok-e magamnak? Elfogádom Varga Csabát, de azért egy-két tulajdonságomat szívesen megváltoztatnám. Pél­dául a lustaságot. Ja, azt mon­dod, ezzel nemcsak én vagyok így...? — Koszi! — Már búcsúzunk? — Igen, köszönöm a monoló­got. Kívánom, a gomba nőjön, fejlődjön... és szaporodjon. Vass Judit, IV/D Neves zenészekkel slágerzene Az olimpiai sportbál sztár­vendége volt márciusban Sol­tész Rezső, a méltán népszerű énekes. Bő háromnegyed órán át szórakoztatta a nagyérde­műt, a táncolok között énekel­ve nagyszerű hangulatot te­remtett, a néhány apró techni­kai malőr sem zavarta meg. A buli után váltottunk néhány szót. — Három aranyásó, Egy viha­ros éjszakán,... Mi jut eszedbe róla? — Az, hogy öreg vagy — felelt nevetve. — Az életemnek egy szakaszát is jelenti, amikor a Corvinában játszottam. Viszont slágert énekelek ma is,, bár más körülmények között; a stílus is változott, hiszen modernizálódott a zene. Hadd kellemetlenkedjek kicsit: nem érzed, hogy ez, és az ehhez hasonló fellépések a hak­nizást jelentik? Nem lealacsonyí­tó? — Mit értesz hakni alatt? — kérdezett vissza. — Én pejoratív tartalmú szónak érzem. Nem at­tól függ egy buli, egy fellépés, hogy színházban, klubban, vagy egy bálon lép fel az ember. En mindenütt maximális teljesít­ményre törekszem, ez számom­ra szent dolog. Mindenütt meg kell felelni az elvárásoknak. Úgy, mint az újságírásban. Te más­képp írsz a Kelet-Magyarország- ba, a Kurírba, vagy egy kis helyi lapba? Ugye nem? Nekem is mindig ott kell a maximumot nyújtani, ahova hívnak, ahol fel­lépek. Mindenütt ugyanúgy me­gyek ki a színpadra. Az a fontos, hogy találkozzam a közönség­gel, s jól érezzük magunkat, nem a helyszín befolyásolja az ember alkotókedvét. Ha 3 szám után le­lépnék, akkor mondhatnák, hogy hakni. — A play backről szóló zene van akit zavar, mivel más a hatá­sa a zenekari kíséretnek... — Egy zenekari fellépés 60 ezer forintnál kezdődik. A hely­zetekhez alkalmazkodni kell, van amikor — mint ebben az esetben — a takarékosságra kell töre­kedni. Hiszen ma például az olimpikonok támogatása volt a cél. Egyébként a fellépésnek ez a formája eléggé elterjedt, nem újdonság. Miért lenne dehonesz­Rímről rímre táló? Nagyon örülök annak, hogy olyan közönséggel találkoztam, akik szeretnek engem, s akik körében jól éreztem magam. A közvetlen kapcsolatteremtés volt az oka, hogy lementem közéjük a színpadról, így könnyebb. — Mit hoz a jövő, stílust vált-e Soltész Rezső? — Én a szó nemes értelmében vett slágerzene mellett kötelez­tem el magam, ha ismered leme­zeimet, tudod, hogy neves ze­nészek közreműködésével ké­szültek. Arra törekszem, hogy magamat adjam. Hobbyból új­ságcikkeket is írok, a Kurírban vasárnaponként állandó rovatom van Valami mindig történik cím­mel. A Csim-Bumm újság, ame­lyet létrehoztam, egy zenészek­nek, zenészekről szóló lap. Bol­dog vagyok, ha van mit megír­nom, s azt meg is teszem, mert van véleményem. K. D. ,/, gy látszik, tavasz­: ! szál a múzsa is te­M vékenyebb, így hát sok verset tar­talmazó borítékot hozott a szerkesztőségbe a posta. Hogy milyeneket? Nos, a színvonal változó, ám az a véleményem, hogy az em­bernek csak haszna szár­mazik abból, ha olykor írás­ban is rendezi a gondolatait. Végeredményben jó dolog, ha kiírhatjuk magunkból a fájdalmat, örömet, de nem szabad abban a hitben rin­gatózni, hogy amit leírtunk, az rögtön költemény vagy más irodalmi alkotás. Cs. Beáta például nagy­anyjának szeretné elküldeni a Kelet-Magyarországban megjelent versét, mivel a nagymama oly sokat tett érte. Kedves Beáta! A kö­szönetnyilvánításnak oly sok módja van, bizonyára neked is sikerül megtalálnod a megfelelőt. Hidd el, nagyma­ma már annak is nagyon örül, ha gyakran meglátoga­tod. A szerelem tragédiája című írásod bizony nem vers. Sőt! Egyenesen az el­lenkező hatást váltják ki ítz ilyen sorok: „De mikor látta, a fiú kezében kés,/ akkor megálltf.visított és/ — kész.” Brrr! V. I.: Attól sem lesz vers­sé az írás, hogyha a sorok végeit teletűzdeljük a fenn- költ állapotra utaló ókkal, írod például, hogy „élni egy valóságot ój ezt szeretném én ój hiányoztál ö”. Csupa óóó. Javaslom, inkább más­képp éld meg a valóságot, és ne ámítsd magad azzal, hogy költő leszel. F. Krisztina: Leveledben írod, hogy negyedik osztá­lyos tanuló vagy. Ebből nem­igen lehet megállapítani, hogy az általános vagy a kö­zépiskolában. Ha az előbbi, akkor korodhoz képest egé­szen jól fogalmazol, ha vi­szont gimnazista vagy, akkor kevésbé illet meg a dicséret. T. Görgy: A legjobb soraid­ban erős áthallásokat érzek: „az voltál nekem, mint föld­nek az eső./ Szavaim át­adom a szélnek.” Mindazon­által sok szép gondolatot is megfogalmazol verseidben. Igényesebben, eredetibb mó­don kellene kifejezni őket. T. Zoltán: Látom, sok min­den foglalkoztat. Ám a meg­fogalmazás? Mintha Toldival egy időben íródott volna né­melyik: „Most dühöm csití- tom, leteszem a toliam/ Nem vagyok kíváncsi, mit tud Aja- tollah/ Nem dob fel az se már, ha szakálla leég,/ hagy­jatok magamra! Van dolgom elég/ Hátraszegem fejem, fölnézek az égre/ S várok ám de némán! Isten kegyelmé­re." Modernebbül kellene írni. T. Katalin: Fordulatosak írásaid, ám eredetibbnek kel­lene lenned neked is. Koleszár Ferenc: (Tisza lök) Tetszik a versed, a so­rokban vibráló színek olyan: ná teszik, mintha egy imp­resszionista festmény lenne. Ötletes. Kár, hogy nem küld- tél többet. Közöljük is néhány sorát: ,,L/LA ruhájában tündökölt a Nap BÍBOR színe volt az égnek feje felett LÁNGVÖRÖS az alja. amerre volt kelet NARANCS illata volt ott minden virágnak ARANY fényként vibrált tűznyelve a lángnak. EZÜST volt az út. amin hozzá mentem SZÍNES álom volt csak. de már felébredtem’ ’ Várjuk továbbra is külde­ményeteket/ Bodnár István (A mai slágerlistát a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége állította össze a tényleges hanglemezeladások alapján.) 1. BONANZA BANZAI: 1984 2. SZANDI: Tinédzser l’amour 3. DEMJÉN Ferenc: Elveszett gyémántok 4. R-GO/MOHO SAPIENS: Angyalbőrben 5. DÓRA: Dóra 6. POP TARI TOP: Pop Tari Top 7. PA-DÖ-DÖ: Kiabálj 8. REPUBLIC: Indul a mandula 9. ÉVA-NEOTON: Édentől keletre 10. SZANDI: Kicsi lány Gyermekeknek Most láthatod a természetben A mocsári gólyahír Ha március végén, április ele­jén mocsaras, vízállásos terüle­teken kirándulunk, avagy me­gyénktől távolabb hegyvidéki pa­takok mentén vizsgálódunk, nagy, fényes, narancssárga virá­gú növények hívják magukra fi­gyelmünket. Ez a jókora „bok­rokban” növő, s gólyáink érkezé­sének ideje táján virító kedves növény a mocsári gólyahír. Te­nyérnyi, fényesen csillogó levelei majd szétcsattannak a bennük felgyülemlett nedvességtől, s va­lami leírhatatlan életerőt sugá­roznak. Már messziről sárgáll­nak virágai, melyek felépítése igen érdekes, ezért szenteljetek néhány percet tanulmányozásá­ra. Valójában a fényesen csillogó öt virágtakaró nem sziromlevél,­tünk, melyeket mind-mind e nö­vény csalogat magához. Hússzínű vagy rózsaszínes szára olykor hozzásimul a talaj­hoz. Évelő növény. Kertekben ritkán találkozhatunk vele, holott igénytelen, gyakori, de mutatós növény. Ennek oka vízigénye mellett talán az lehet, hogy a gó­lyahír bizony mérgező növény. A legelésző állatok ösztönösen ki is kerülik. Mérgező volta miatt ne szedjétek le kislibák, kiskacsák etetése végétt a leveleit, mert az állatkák elpusztulását okozhatja. Megyénk nedves rétjein, de külö­nösen a Rétközben hatalmas mennyiségben megtalálhatjuk, s elhúzódó virágzásában olykor május közepéig. is gyönyörköd­hetünk. Egy-egy példányát okta­tási célból iskolátok kertjében is érdemes megtelepíteni. Agárdy Sándor hanem igen mutatós csészeleve­lek, középütt a sok-sok sárga porzóval és a termővel. Miköz­ben a gólyahírt vizsgáljuk, renge­teg rovarral is megismerkedhe­Az oldalt összeállította: M. Magyar László 6 ____

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents