Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-11 / 59. szám

1991. március 11. Kelet-Magyarország 3 Tőlünk mindenki utazhat Mint közismert, már­cius elsején ismét meg­indult a kishatármenti személyforgalom Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja kö­zött. Míg korábban ezen a módon négy járás la­kói jöhettek át hozzánk, a kárpátaljai települé­sek közül most csak *62 község kapta meg ismét a lehetőséget. Magyar részről tulajdon­képpen le sem állították a kishatármenti forgalmat, így a korábbiakhoz képest nem történt semmi változás — kaptuk a tájékoztatást Kása András őrnagytól, aki a nyír­egyházi városi rendőrkapi­tányság igazgatásrendészeti alosztályának vezetője. — To­vábbra is az érvényes tehát, hogy Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye teljes területén mindenki megkaphatja a kishatármenti engedélyt, amelyhez útlevélkérőlap és 200 forintos okmánybélyeg szükséges. A rendőrség a szovjet fél egyoldalú felfüg­gesztése ellenére megadta az elmúlt hónapokban is az en­gedélyeket, s aki az ottani ha­tárőrséggel lerendezte, az ab­ban az időben is átmehetett a kishatármenti engedéllyel. Ugyanakkor a határ túlsó oldalán sem volt teljes a zár­lat: jöttek Kárpátaljáról me­gyénkbe egyénileg és cso­portosan is látogatók ezzel az engedéllyel. A Nyírbátori Határőrke­rülettől kapott adatok sze­rint a kishatármenti enge­déllyel jelenleg csak Tisza- becsnél és Barabásnál lehet átmenni a határon naponta 8 órától 16 óráig. Záhonynál, Beregsuránynál, Lónyáná! egyelőre szünetel a kishatár­menti forgalom. Jó tudni azt is, hogy mit vihetünk ki magunkkal az ilyen utakra. Természetesen vihetjük a személyes haszná­latú ruhákat, valamint a ki­sebb használati tárgyakat. Saját felhasználású gyógy­szer az orvos által igazolt szükséges mennyiségben le­het a táskában. Személyen­ként ki lehet vinni továbbá 2 kilogramm élelmiszert, 1/2 liter szeszes italt, 1 liter üdí­tőt, valamint vagy 6 darab szivart, vagy 20 szivarkát, vagy 20 gramm dohányt. A szeszes ital és a dohányáru kivitelének engedélye a 16 éven aluliakra nem érvé­nyes. Kivihetjük a szakmánk­hoz, a vállalt munkához szük­séges eszközöket. Mindezek mellett .500 forint összérték­ben ajándék címén még le­hetnek nálunk különböző cikkek. Visszautazáskor 500 forint belföldi forgalmi ér­téket meg nem haladó össz­értékű árut vámmentesen behozhatunk, további 500 fo­rint értékű áru után pedig vámot kell fizetni. A kishatármenti forgalom­ra is érvényes a Pénzügymi­nisztérium devizagazdálko­dási rendelete, így nem vi­hető ki az országból többek között kávé, tea, importból származó ital, cukor, étolaj, margarin, mosószer, babaápo­lási termék. (mml) ÁRAMSZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK megrendelésére dolgozik a leveleki Dózsa MG Tsz villamosüzeme. Képünkön aszinkron motorok tekercselése. A meghívottak kintrekedtek Ófehértón A birkanyájat kerülgetem a vendégmarasztaló sárban Ófehértó határában. Tűi a falutáblán, a cigánytelep köze­lében böngészem a Mező utcai számokat. Bár két utca­rész is viseli ezt a nevet, a 42-es szám sehol. Márpedig ezt jelölte meg lakhelyül az önmagát Máté Tiborncnak nevező asszony De, mint ahogy ilyen számú ház sincs, ilyen névre hallgató falubeliről sem tudnak. Amit leír a fiktív olvasó, az viszont érdekesnek ígér­kezik. Nemrégiben hango- sanbeszélővel körbejárták a falut és gyűlésre invitálták az embereket. Am amikor a megjelölt időben odaszállin­gózott a nép a polgármesteri hivatal tanácstermébe, alig jutott szék áz érkezőknek. Akkor minek csődítettek oda? — kérdezi az anonim levélíró, — még most is csak bolondítják a népet' — Valóban láttuk mi is az autót, amelyről a hangosbe­Még hiányzik az elhelyezkedés garanciája Védd magad átképzéssel A magyar kormány megyénknek is milliókat adott a munkanélküliek átképzésére. A nyíregyházi Széche­nyi utcán már épül az átképző központ, ahol szep­tembertől a munkanélküliek egy része ingyen tanulhat. Ez a korszerű intézmény nem fogja megoldani (csak enyhítheti) a foglalkoztatási gondokat. A témáról be­szélgettünk dr. Marosi Lajossal, az Észak-magyarorszá­gi Regionális Munkaerőfejlesztési és Átképző Központ nyíregyházi kirendeltségének igazgatójával. — Nyugati tapasztalatok alapján hozzák létre az intéz­ményt. Vajon hazánkban és főleg megyénkben alkalmaz­hatók lesznek-e a jól bevált nyugati tapasztalatok ? — Részben igen. A nyuga­ti államok — igaz, jó gazda­sági háttér mellett — jól ke­zelik ezt a témát. A magyar Munkaügyi Minisztérium szervezésében a közelmúlt­ban én is résztvettem egy há­romhetes németországi ta­pasztalatcserén. Előadásokat hallgattunk, munkaerőhivata­lokat látogattunk. Az ottani hivatalok komplex tevékeny­séget folytatnak. Üzemekben is tanulmányoztuk a témát, jártunk egy repülőgépgyár­ban és egy számítógépgyár­ban is. Németországban kü­lön intézmény foglalkozik a hátrányos szociális helyzetű emberek foglalkoztatásával, illetve átképzésével. Ebben az intézményben is jártunk, ilyen intézmény nálunk is el­kelne. Hangsúlyozom, hogy Né­metországban az átképzésben résztvevők mindegyikének garantálják a munkába állás lehetőségét. Sajnos, ez nálunk egyelőre nem valósítható meg. Ettől függetlenül gyűjt­jük és ahol lehet, alkalmaz­zuk a nyugati tapasztalato­kat. Egyik munkatársam nem rég Dániában a számítás- technikai átképzést tanulmá­nyozta és programokat is ho­zott haza. Egy másik munka­társam március elején utazott Angliába egy három hónapos menedzserképzésre. — Mutassa be az épülő in­tézményt, s informálja az ér­dekelteket: kik és mikor je­lentkezhetnek átképzésre? — A Széchenyi utcán a volt zeneiskola helyén száz­tízmillió forintos költséggel hozzuk létre az átképző köz­pontot. A tantermek és mű­helyek mellett egy nyelvi la­bort is kialakítunk itt. Külön helye lesz a számítástechni­kának, s egy helyiséget bérbe adhatunk majd kezdő vállal­kozóknak, telefonnal együtt. Most négy főállású munka­társa van a nyíregyházi ki- rendeltségnek, szeptembertől 12 lesz. Több oktatónk má­sodállásban dolgozik majd. lesz — főleg érettségizettek­nek — a számítástechnikai oktatás és az ipari alapkép­zést is indítjuk szeptember­ben. Jelentkezni csak július­tól lehet. Kellő időben a me­gyei lapban és a nyíregyházi rádióban is közzé tesszük a jelentkezés helyét és módját. — A megyei foglalkoztatási központtal és a vállalatokkal milyen kapcsolatot alakíta­nak ki? — Az egész átképzés a foglalkoztatási központ, vagy­is a munkaerőpiac informá­cióira épül. Az átképzésre jelentkezők egy részét pszi­chológus vizsgálja majd, irá­nyítottság is lesz a képzés­ben. A MEZÖGÉP-pel és a dohánygyárral máris kapcso­latot alakítottunk ki, több ki­helyezett tanfolyamot is indí­tunk. Néhány vállalattól és szövetkezettől vas,- ía- és textil alapanyagot szeretnénk kapni a gyakorlati oktatás­hoz. Mondhatni: a munkaerő- piac kereslete és kínálata alapján működik majd in­tézményünk. (nábrádi) szélő tudatta: február 11-én felugyűlésre várnak minket — emlékszik a szervezésre Kertész Jánosáé. — Igaz, én most munkanélküli let­tem — a tsz varrodájában nincs munka egyelőre —. de esténként a gyerekekkel fog­lalkozom, kisebb gondom is nagyobb, mint gyűlésekre járni. Falugyűlésre gondoltak — Engem is az érdekel, mit főzök másnap — toldja meg a szomszédasszony, Kácz Imréné nyugdíjas. — Nincs énnekem bajom a közélettel, akkor minek menjek? — Korábban sem akartam az első sorban állni, most meg végképp nincs szükség a nyüzsgésre — folytatta Kertcszné. — Itt születtem, a rokonság is itt lakik az ut­cában, nem vágvom el a fa­luból. bár egyre-másra jön­nek a gondok. A gyerekeket kénytelen voltam kivenni a napköziből, mert már nem győzzük fizetni á magas té­rítési díjat Engem az ilyen hétköznapi gondok nyomasz­tanak, nem az, hogy a falut ki vezeti és miképpen, és ki hogy kritizálja. Most eljöttek Szeptemberben kezdik Az intézmény naponta százötven ember átképzésére elméleti és gyakorlati foglal­koztatására lesz alkalmas. Ám szeptemberben még nem „teljes kapacitással” indu­lunk. Az már biztos, hogy szabó-varró tanfolyammai nyitunk, kezdő tanfolyam Megyeközpontunkban a Nyírség Ruházati Kisipari Szövetkezetben az elmúlt héten 890 tavaszi export­ruha varrását fejezték be a Magsröder NSZK-cég számára. Képünk a ruhák vasalásakor készült. (Ha- rasztosi Pál felvétele) — Nagy volt a felháboro­dás, amikor a folyosón is ácsorogtak az emberek a be­harangozott gyűlésen — en­ged bepillantást a szervezés­be Zakor Zoltánná jegyző. — A helyzet az. hogy évek hosszú sora óta ilyenkor fa­lugyűlésre hívtuk, vártuk az embereket, most viszont szó sem volt erről, hanem nyil­vános önkormányzati ülést tartottunk. Ezért csodálkoz­tak el sokan, hogy miért a tanácsteremben ülésezünk, hiszen oda alig férnek be. Viszont az önkormányzat rendezvényeire öten-hatan, ha eljöttek. Semmi okunk nem volt rá, hogy átvigyük a népet a művelődési házba. — Még az irodákból is be- hordtuk a széket, hogy aki akar, kényelmesen hallgassa az ülést — tette hozzá Or­bán Ferencné adóügyi elő­adó. — Akkor kezdtek zúgolód­ni, amikor a költségvetést tárgyaltuk és nem a falu­gyűléseken szokásos témákat tűztük napirendre. Egyesek dérrel-durral távoztak. Pedig mi az elképzelés és az előze­tes megbeszélés alapján a költségvétést, a fejlesztést akartuk megvitatni. — Én is azt hittem, falu­gyűlés lesz és arról akartam beszélni: legyen többféle ke­nyér és köztük az olcsóbbat is tartsák a boltban, meg ar­ról: tegyék olyan helyre a gázcseretelepet, hogy ne tör­jenek be illetéktelenül — hallottuk Szabó Gáboi nétól. Röpködi hfrharangak Azt már csak hallomásból tudni: aláírásgyűjtést szer­vez valaki a faluban, hogy ne emeljék a pedagógusok bérét 20 százalékkal. noha ezt az emelést központilag adják és az önkormányzat csak továbbítja. Arrói ;s sut­tognak, a költségvetési intéz- mémekben sokan vannak. Pedig a jegyző szerint a 91- ből nemigen lehet elküldeni, ha zavartalan egészségügyi, oktatási, művelődési, igazga­tási alapellátást akarnak. Még azt is rebesgetik egyesek, nincs egység a ve­zetés és a képviselő-testületi tagok között. Zakómé azon­ban állítja: az átmeneti idő­szak nehézségei közepette gyakorolják a demokratikus játékszabályokat és csak az táj: egyesek a közvéleményt akarják megdolgozni céljaik elérése érdekében. Tóth Kornélia JEGYZET O lvasom a jó hírt csütörtöki lapunk­ban: Elérhető a gyógyulás. Aztán a kel­lemetlenebb részét, hogy Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében ezren kapnak infarktust éven­te, s hogy közülük 659 meghal, mielőtt kórház­ba, illetve orvoshoz ke­rülhetne. Ezután fel­csillan a remény: a Ma­gyar Szívalapítvány szű­rőállomása a betegség korai felismerésében kí­ván segítséget nyújtani. Es most következik a slusszpoén: 3000 forintért. Ha az ember végig­gondolja, milyen válto­zást nyújthat e 3000 fo­rintos vizsgálat a koráb­biakhoz képest, nem látszik különösebben nagynak. Mert akik meg­halnak, vagy olyan sú­lyos károsodást szenve­dett szívük, hogy a kór­házban is hasoMő sorsra jutottak volna, vagy a megye olyan pontjain él­nek, ahonnan lehetetlen, vagy kilátástalan az or­voshoz jutás, legyen az kórház, vagy a Szívala­pítvány szűrőállomása. Természetesen és nyil­vánvalóan sokat segíte­ne a betegség korai fel­ismerésében. az úgyneve­zett rizikófaktorok csök­kentésében. ha nem len­ne ilyen nagyon sokak számára elérhetetlen az ára, s ha többet volna képes nyújtani,, mint a kórházak belgyógyászati osztályai, ahol — gondo­lom — legalább olyan jó és korszerű műszerek­kel rendelkeznek. Csak ott ingyen vizsgálják és gyógyítják a beteget. Igaz, a Szívalapítvány­ról szóló írás felcsillant egy új reményt: a társa­dalombiztosítás esetleg a későbbiekben megtéríti a komplett kivizsgálás árát. De ott van, hogy esetleg és hogy a későb­biekben, a pénzt pedig ma kell kifizetni. S eset­leg olyanoknak, akiknek kenyérre és tejre sem jut elég. Magyarországon az al­kotmány szerint állam- polgári jogon jár min­denkinek az egészségügyi ellátás. Az volna tehát a normális, ha csak azután kérnének a szűrőállomás vizsgálataiért pénzt, ha már megváltozik, biztosí­tássá válik az egészségügy finanszírozása. Addig azonban mindennek ma­radni kellene a régiben, s ezeket a műszereket — amelyeket úgy tudjuk, hogy az amerikaiak ajándékoztak az alapít­ványnak — az ingyenes egészségügyi ellátás esz­közeiként kellene fel­használni. Már csak azért is, mert úgy szól az alapítványról szóló írás utolsó bekezdése, hogy „Adva van egy in­tézmény, amely több milliót érő műszerrel és berendezéssel várja a betegeket. Adott egy me­gye, ahol az országos át­lagnál is gyakrabban arat a hirtelen halál. Kár lenne sokáig várni.. Valóban adva van egy megye, ahol a legtöbb a szegény ember, ahol a legtöbben nem lesznek képesek kifizetni egy vizsgálatért a 3000 forin­tot. Értük nem volna kár? Balogh József Szereptévesztés a porondon

Next

/
Thumbnails
Contents