Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-11 / 59. szám

4 Kelet-Magyarország 1991. március 11. Ismét B, Jelcin mellett Tüntetések több orosz nagyvárosban Véres összecsapás Belgrádban Hét halott, Ifibb tucat sebesült Moszkva központjában az utóbbi idők legnagyobb tüntetése zajlott le vasár­nap Borisz Jelcin támoga­tására. A Kreml tőszom­szédságában a Demokrati­kus Oroszország tömörü­lés szervezte megmozdulá­son a rendezők közlése szerint közel félmillióan vettek részt. A Mainyezs téren fcaftoitt gyűlésen az ellenzéki erők vezéralakjai mondtak be­szédet, s Jelcinhez hason­lóan elvetették az új szövet­ségi szerződés tervezetét, mert az úgymond a jelenle­gi központ hatalmának fenn­tartását célozza. Többen is igen élesen bí­rálták Mihail Gorbacsovot, sőt,egyesek az ország hely­zetének des tahitizálásávai vádolták meg. Gavrül Po­pov moszkvai polgármester kijelentette: Gorbacsov nem a nép, hanem az apparátus hatalmát testesíti meg. Több ízben is elhangzott, hogy az elnök az ország jövője ér­dekében mielőbb mondjon I«. ■ , n i­Telman Qdlján népképvi­selő a gyűlésen bejelentette, hogy megalakítja az SZKP és a kormányzat ellen küz­dő Oroszországi Néppártot. Jurij Afanaszjev, a Demok­ratikus Oroszország társel­nöke, majd Szergej Sztanke- vics, Moszkva alpolgármes­tere is kifejtette: a demok­raták nem ellenzik az új szövetségi szerződést, csu­pán azt akarják elérni, hogy az valóban önkéntesen, két­oldalú szerződésekre épül­jön. Felszólították a hall­gatóságot, hogy március 17- én szavazzon nemmel a szö­vetség jövőjét érintő kér­désre. A megmozdulás résztvevői közfelkiáltással nyifiartkoaa- tot fogadtak el, amely egye­bek között a szovjet elnök lemondását követelte. A szervezők a tömeg egyetér­tésével újabb demonstrá­ciót helyeztek kilátásba március 28-ra, az oroszor­szági népképviselők kong­resszusának nyitó napjára. Többek véleménye szerint ugyanis a konzervatív erők Jelcin megbuktatására akar­ják felhasználni a tanácsko­zást, s ezért szükséges a demokratikus erők mozgó­sítása. Hasonló Jelcin-párti tün­tetések zajlottak vasárnap Oroszország más nagyváro­saiban, így SzverdHovszkban, Omszkba-n, Inkutszkban is. Leningrádban a televízió be­számolója szerint a Palota téren gyűlt össze szokatla­nul nagy tömeg, s a moszk­vaiakhoz hasonlóan határo­zottan kiállt Jelcin mellett. Kisgazdák, demokraták, keresztények, nem keresz­tények; Magyarok fel a győzelemig! — adta ki az „újkori honfoglalásra" buzdító jelszót szombaton Budapesten megtartott nagygyűlésén Torgyán Jó­zsef kisgazdapárti vezető. Ütemes tapssal, forró han­gulatban köszöntötték a Testnevelési Főiskola szűk­nek bizonyult auditóriu­mában az összeseregiett hívek „Torgyán vezért”, aki az elmúlt; napokban inten­zív sajtókampánnyal haran­Albán menekültáradat A húszezer albán menekült szombatra virradóan immár a harmadik éjszakát töltötte a brindisi kikötő mólóján, fa- gyoskodva a kiosztott nejlon­hálózsákokban, étlen-szom- jan. Egyre több az ájulás, be­tegség, az egészségügyi ható­ságok járványveszélytől tar­tanak. A menekültek egy része el­hagyta a lezárt kikötőt, és csoportokba verődve kóborol az olasz város utcáin, élelmet kérve a helyi lakosoktól. Brindisi, Otranto és Bari la­kosai önkéntes adakozással igyekeznek enyhíteni az al­bán menekültek helyzetén, miközben az olasz hatóságok egymásra mutogatnak. A kormány utasítására a parti őrség elkobozta a hajó­kat, amelyek a menekülteket átszállították az Adrián, így akarván elriasztani újabbak érkezését. Helikopterekkel és parti őrnaszádokkal próbál­ják feltartóztatni az újabb bárkákat, eddig azonban si­kertelenül. gozta be a magyar társada­lom és gazdaság ezer baját gyógyító programikomplexu­mát. A rendkívüli várakozás­nak megfelelő rendkívül plasztikus hasonlattal ve­zette be a szónok mondan­dóját: az ország ma olyan helyzetben van, mint a repülőgép, amelynek megbe­tegedett pilótája elvesztette uralmát a jármű felett. Va­lamit tenni kell, odaugra- ni a kormányhoz és fel- rántani a gépet, mielőtt be­következne a tragédia. Ilyen helyzetben nem fé­kezni kell, hanem gázt ad­ni. Más megfogalmazásban: véget kell vetni az állóvíz­politikának. különben csőd­be jut az ország. Ami a hon állapotát il­leti, Torgyán Józsefet vég­telen szomorúsággal tölti el, hogy az összeomlás hatá­ráig jutott Magyarország. Államapparátusát, társadal­mi viszonyait, gazdaságát egyaránt a káoszhelyzet jellemzi. Állapotát súlyos­bítja az ellenzéki pártók félrehúzó, tagadó maga­tartása, amivel nem segítik a hon felvirágoztatását. Még fájdalmasabb a kisgaz­dák számára, hogy még az MDF-en belül is vannak olyan erők, amelyek elve­tik a magántulajdon szent­ségének -helyreállítását. En­nek kapcsán Torgyán Jó­zsef figyelmeztetett: nem szabad késlekedni a földék visszaszolgáltatásával, mert az nemzeti katasztrófához vezet. Ne várják meg, amíg a nép kétségbeesetten cse­lekszik. Ha pedig valamely kérdésben a nép és a kor­mány másként gondolkodik, akkor sohasem a kormány­nak van igaza. A földkér­dés mielőbbi rendezését sürgeti az is, hogy a lezül- lesztett magyar ipar nem alkalmas a kitörésre, ezt a szerepet csak a mezőgaz­daság vállalhatja. Az pe­dig egyenesen érthetetlen, kárpótlási törvényjavasla­tában a kormány miként hirdethetett meg olyan jog­ellenes konstrukcióikat, mint például a kárpótlási jegy, amely éppen a nép kifosz­tóinak kezébe játszana át a vagyont. A hont sújtó bajok közé sorolta a szónok a túlmé­retezett Országgyűlést is. Véleménye szerint egy tíz­milliós kis országnak éppen elég lenne 180, legfeljebb 200 honatya. Véres összecsapásokba tor­kollott szombaton az a belg­rádi ellenzéki nagygyűlés, amelyet a sajtószabadság kivívásáért és a televízió ve­zetőinek leváltásáért hirde­tett meg a Szerb Megújhodá­si Mozgalom és kilenc másik ellenzéki párt. A megmoz­dulások csúcspontján mint­egy százezer tüntető állt szemben a karhatalmi erők­kel, amelyek többször meg­próbálták szétoszlatni a tö­meget. Szombat délutáni közlés szerint az összecsapásoknak két halottja van, egy rendőr, s egy fiatal tüntető, akit lőtt sebbel vittek be a baleseti sebészetre. Ezen a klinikán egyébként mintegy negyven sebesültet láttak el. Az el­lenzéki vezetők azt követelik, hogy a kormány teljesítse összes követelésüket a sajtó­val kapcsolatban, s este már azzal fenyegetőztek, hogy megalakítják a nemzeti meg­mentés kormányát, ha a kor­mány tovább halogatja a vá­laszadást. Követelték a bel­ügyminiszter leváltását is, mivel őt tartják felelősnek a tüntetők elleni erőszakért. Az első rohamot akkor ha­tározták el. amikor a tünte­tők első csoportjai áttörték a város központi tere. a Köz­társaság tér köré vont rend­őrkordont. Ekkor könnygázt és vízágyút vetettek be. Ha­marosan azonban újabb cso­A további tüntetések meg­fékezésére tucatjával vonul­nak Belgrádba az M—85-ös tankok március 9-ikén. A hétvégén kialakult utcai harcokban legalább ketten meghaltak és 80-an megse­besültek. portok érkeztek, s a rendőr­ség ekkor előbb visszavonult a környező utcákba, majd páncélozott jármüvek és lo­vasrendőrök érkeztek, s ezek újra lecsaptak a több tíz ez­res nagygyűlésre. Belgrád központja csata­térré vált, az emberek a nemzeti színház épületébe menekültek, sok volt köztük a sebesült, sokan a kövezeten maradtak A tömeg kőzápor­ral válaszolt a rendőrroham­ra, s ismét sikerült vissza­vonulásra késztetniük a biz­tonsági erőket. Belgrád ostromlott város képét mutatja, mindenütt felfordított és kiégett autókat látni, a tüntetők számos he­lyen barikádokat építettek, husángokkal fegyverezték fel magukat. PONTOSÍTÁS: Kimaradt egy szó szombati lapunk 4. oldalán az „Erdélyben is megünneplik március 15-ét” című írásunkban. A hibás rész helyesen: „...ügyelve arra, hogy etnikai összetűzé­sekre ne kerülhessen sor .. Belépődíj Pestre? B ombameglepetéssel szolgált a fővárosi ön- kormányzat MDF- frakciója, közelebbről va­lamilyenné Pataki Etelka pénteken. Először azt hit­tem, rosszul haltok, ami­kor a Tv-híradó műsorve­zetője ismertetni kezdte az ötletet, aztán — noha egy­re elképesztöbb volt, amit mondtak — meggyőztek: nem az én fülem rossz. Az MDF-frakció azzal az ötlettel állt elő, hogy nekik van javaslatuk a budapesti villamos- és buszjegyek árának csökkentésére, il­letve arra, hogy ne kelljen emelni. És pedig: a főváro­siak ezután is a régi árat fi­zetnék, egy vonatjegy vi­szont kerüljön 25 forintba, amit közismerten a vidéki­ek vesznek igénybe. No, mit tetszenek szólni? Nem rossz! És újdonság miatt még találmányi díjra is jogot formálhat Pataki Etelka. Mert a szocializmus­nak is voltak ötletei: mikor Pesten 80 fillér volt egy ki­lowattóra áram, addig a fa­lusi ember 2,40-et fizetett, aztán — bár emelkedett az ár — a különbség arányai­ban hosszú ideig három­szoros maradt. De többet fizetett a vidéki a gázért, a vízért, a szemétszállítás és a csatornadíj pedig ingye­nes volt, miközben az ottani keresetek kétszeresét, há­romszorosát tették ki a vi­dékinek; miközben a költ­ségvetésből fejkvótaként leosztott vidéki pénzeket is hárommal szorozták ami­kor a főváros kapott, s a vi­déki ingázók jövedelemadó­ja is a főváros zsebét hiz­lalta. És most Pataki Etelka még tett rá egy lapáttal. Biztos végiggondolta, hogy míg mondjuk itt Nyíregy­házán 12 forintért utazhat az ember két-három kilo­métert, Pesten Vecséstől Törökbálintig ülhet valaki ugyanennyiért, így még cso­dálkozni sem fog a vidéki a nagy különbségen. Nem rossz ötlet, sőt to­vábbfejlesztésre is érdemes. Például a vidékiek pénzé­ből körül lehetne keríteni Budapestet és aki nem fő­városi lakos, azt csak úgy beengedni, ha belépődíjat is fizet. Fizessenek a gyalo­gosok is. Balogh József Fűben, fában, A gyógynövények gyűjtése Ismeretes a szólás: kiitta a keserű poharat. . . Eredete az ókorba nyúlik vissza, amikor a halálos büntetés eszköze-módja volt a méregpohár ... — A ter­mészetjáró, a természetkedvelő emberek jó része ismeri a bü­rök növényt, aminek hatóanya­ga, Vagyis főzete és az a bizo­nyos méregpohár hajdan szo­rosan összetartozott ... A maszlag, a nadragulya, a be- léndek, az anyarozs, a gyöngy­virág és még jó néhány gyógy­növény hatóanyaga mérgező. Tehát, aki akár saját hasz­nálatra, akár felvásárlásra kí­ván gyógynövényt gyűjteni, an­nak ismernie kell a növénye­ket — a mérgezőket és a nem mérgezőket egyaránt. Bár a természetgyógyászat és annak terjesztése iránt nagy a buzgalom, ezen belül a gyógy­növényeknek, pláne ezek gyűj­tésének igen szerény hely jut. Mondhatni semmi, mert míg nyakló nélkül szervezik a talp­masszázs, a hipnózis és még sok minden más okítására a tanfolyamokat, a gyógynövé­nyek ismeretével aligha foglal­kozik szervezetten valaki. Pedig ugye, termesztett vagy vadon termő gyógynövény fel­vásárlás van, hiszen ezekből töltik fel a Herbária-boltokat. Csakhogy amíg itt, a mi vidé­künkön csupán 4—5 félét ter­mesztenek, s alig tucatnyit gyűjtenek be erdőkből, mezők­ről pl. csalánt, bodzát, fecske­füvet, legalább 200 különféle gyógynövény terem meg, amit különféle nyavalyák ellen le­hetne felhasználni. Igaz, a XX. század a vegy­ipar százada volt a gyógyászat­ban is. így a gyógynövények, különösen a szintetikus szerek uralomra lépését követően hát­térbe szorultak a gyógyszer- alapanyagok tekintetében is. Nem tudom, manapság mek­kora lehet az ország gyógynö­vény exportja, de azt igen, hogy a negyvenes évek elején, amikor Szabolcsban is 3000—4000 holdon termeltek borsosmentát. több mint 10 ezer tonna áru hagyta el az országot. Mostanában nem csak a per­metezés nélküli, a vegyszer­mentes gyümölcsöt, zöldséget keresik Nyugaton, hanem a ,,vissza a természethez” hangu­latban, a természetgyógyásza­ton belül egyre jelentősebb a növénypatika szerepe is. Nincs szándékomban vállal­kozásra bujtogatni senkit gyógynövény termelésére, ter­mesztésére, vadonterrnők be- gyűjtetésére és a drog értékesí­tésére, exportálására. A szövet­kezeti kereskedelem állítólag csinálja — a Herbária bizonyo­san. Inkább maradjunk abban, hogy jó lenne a természetgyó­gyász-tanfolyamok sorában gyógynövénygyüjtők tanfolya­mát is szervezni egyrészt, és vállalkozni arra — mint a piaci gombaszakértők teszik — hogy a begyűjtött gyógynövényt azonosság végett megvizsgál­nák, tanácsot adnának arra. hogy mely növényi részeket mi­ként kell megszárítani, tárolni. A természetjáró gyógynö­vénygyűjtőnek elengedhetetlen segítője az egyes növények fel­ismeréséhez a lehetőleg színes ábrákkal ellátott szakkönyv, amiben a különféle betegségek leküzdésére ajánlott teakeveré­kek és egyéb gyógykészítmé- nyek leírása, összetétele is meg­található. Vannak legújabbkeletű gyógy­növénykönyvek, pontosabban gyógytea-keverék összeállítá­sok. Ezek közül a külföldiek azért nem jók, mert olyan dro­gok — gyógynövények — is szerepelnek bennük, amelyek nálunk nem fordulnak elő. A hazaiak közül komoly segítő a Rápóti—Romváry: Gyógyító növények, de igen praktikus, zsebben hordható ..Gyógynö­vények” című könyv a búvár sorozatból mintegy száz hazai gyógynövény rövid leírásával és ezek színes ábrájával. S. A. Változatlan áron BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉG A TERVEZETT DÉLI AUTÓPÁLYA MENTÉN IRODÁK ÉS ÜZLETEK létesítésére felkínáljuk a Vásárosnamény, Rákóczi úton az itt bemutatott terv szerint megépítendő épület 300 négyzetméter alapterületű fsz-i részét. Az igényelhető alapterület min.: 40,00 négyzetméter. Az emeleti részeken egyedi kialakítású lakásokat kínálunk. RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁS: Költségvetési Üzem Vásárosnamény III., Damjanich u. 1. sz. Telefon: Oláh László igazgató 44/71-566. (942) Kisgazdagyűlés a fővárosban Torgyán felemelte a zászlót

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents