Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-04 / 53. szám

2 Kelet-Magyarország 1991. március 4. nem régen idevezényelt. Ti- szavasváriba való őrvezető, Hamvas Attila. A másik, kisari fiú Ko­vács Imre határőr, ö a Ma­gyarországra belépőket szá­molja: Szombat a legforgalmasabb — Háromszázai úszón négy szovjet és hat magyar útle­velet kezeltem eddig — mondja „felforrósodott” bé­lyegzőjét néhány percig meg­pihentetve az alig egy hete legnagyobb örömére ideve- zényelt szatmári fiatalember. — Ügy nézem azonban — vet egy pillantást a Kaszony- nál türelmesen (?) várakozó autókra — lesz itt még ma mit csinálnunk. A határőrök, meg az egy szem magyar vámos. Német József főtörzsőrmester állítá­sa szerint a szombati napok a „legerősebbek” a rokonlá­togatások miatt. Ezért pél­dául szombaton könnyen megközelítheti az átlépők száma az ezer főt Is. Erre kell hát felkészülnünk mind- annyiunknak: határon szol­gálatot teljesítőknek, keres­kedőiknek és úton közleke­dőknek egyaránt. Galambos Béla I Féléves felfüggesztés után a szovjet hatóságok — igaz, a korábbinál szükebb körnek és nagyobb szigo­rításokkal — ismét engedélyezték Kárpátalja 62 tele­pülésének lakói számára a kishatáron keresztüli, egy­szerűsített határátlépést Magyarországra. A lapos tetejű szovjet ha­tárőrségi épület előtt kiszé­lesedő murvás úton zajlik az élet. Kifelé ugyan csak két- három kocsi vár az útlevél- kezelésiT és a főként ma­gyar részről egyenesen európainak mondható vám- vizsgálatra, befelé viszont sokan jönnek. Természete­sen nem fejetlenül! Szigorú rendben A szovjet határőrség ré­széről a Magyarországra igyekvők átléptetése szem­mel láthatóan szigorú rend betartása mellett folyik. A kőhajításra lévő Kaszony község innenső végén lévő sorompó mögött egyre soka­sodó. tolongó Ladák. Moszk­vicsok, Volgák közül egy­szerre csupán huszonegy gör­dülhet be libasorban a ha­tárállomásra. Amíg ezek ok­mányait. csomag-, és utaste­rét alaposan át nem vizsgál­ták. nem ad jelt a fiatal, de annál rigorózusabb parancs­nok a következő „tránszport” beengedésére. — Nem lesz könnyű így az együttes munka — int fejé­vel a kocsik közt fel s alá járkáló kolléga felé Juhász Zoltán főhadnagy — pedig nagy szükségünk lesz rá nemsokára. Ugyanis hama­rosan, már a hónap közepén, a tiszabecsi határátkelő is bezár. Kamionforgalom le­bonyolítására teszik alkal­massá azt az átkelőt, mert a záhonyi híd sem bírja már az ottani igénybevételt. Egy ideig tehát Barabásnak kell átengedni két másik határ­átkelő forgalmát is. Ehhez pedig jó együttműködésre és rugalmasságra van szükség. Már épp a nyelvemen van felemlegetni a minap el­hangzott rádióhírt. miszerint a francia rendőrök megbün­tettek egy autóst, mert túl lassan ment. amikor változik a rend a gépkocsik odaátról való eregetésében. Átlátva a helyzetet, hogy ha továbbra is csak ilyen ütemben enge­dik át magyar területre a Kaszonyban, egyre nagyobb tömegben várakozókat, bi­zony azoknak nagyon kevés idejük marad vásárolni és délután négy óráig még visz- sza is térni, a parancsnok kétszer huszonegy autót en­gedélyez két sávban beállni. Tíz rubel a határ — Tíz rubelnél nagyobb értékű áru még egérfogóból sem lehet nálunk — bök a három eladásra szánt mű­anyag lavórra a Moszkvics hátsó ülése felé K. J.. aki Beregszásztól nem messze lakik és csak Vásárosnamé- nyig megy legfeljebb — ha el tudom adni. akkor bevá­sárolok ezt-azt. Főként élel­miszerféleségeket. Itt a má­sik sorból most küldtek visz- sza a vámosaink egy komát, akinél egy gyér méhkerék- pár volt. Soknál van kem­pingágy. azt meg engedik. Biztos, nem több tíz rubelnél. Tizenegy óra tájt megkér­dezem a két ifjú magyar ha­tárőrt, akik megállás nélkül bélyegeznek már legalább másfél órája, hol tart a for­galom. — Kilépett eddig 05 ma­gyar és 35 térülő-forduló szovjet, aki csak jött-ment a legközelebbi boltig vagy ro­konig — számolja össze a strigulákat a Dunántúlról II főhadsegéd katonás nézetei veszélye van. Politikusok gyakran kijelentik: Magyar- ország nem fenyeget senkit. Nem is tudnánk. A Köztársasági Elnök Katonai Irodájának vezető­je dr. Pick Róbert főhad­segéd, szombaton Nyíregy­házára kapott meghívást, a Demokrata Műhelyklub tag­jaitól. A művelődési köz­pontban az aktuális kato­napolitikáról beszélgettünk. * Ezredes úr, a köztudatban nem elég ismert ez a státusz, tőhadsegéd. — A fogalom Horthy ka­tonai struktúrájából való. A főhadsegéd feladata, hogy az általános biztonságpolitikai ügyekben segítsen. Az egész tevékenység a honvédség fő- parancsnokának szerepköré­hez igazodik, amit az Alkot­mány és Honvédelmi Tör­vény deklarál. Mint tudjuk, a fegyveres erők főparancs­noka a köztársasági elnök, Göncz Árpád. S az ő mun­káját segítve jött létre egy katonai iroda, amelynek tag­jaihoz még négy hadsegéd, a sajtó nyelvén szárnysegéd tartozik. * A visegrádi találkozó előtt a köztársasági elnök részvéte­léről néhány televíziós műsor, és több cikk arról tájékozta­* Nemrég itt járt a svájci védelmi miniszter, hogy átadja tapasztalatait védelmi rendsze­rünk kiépítéséhez. —- Az már nagy hiba, ha bizonyos pozíciókban most tanulják, hogy mit kellene csinálni. Ezt már tudni kell. Én azt szeretem, ha a fele­ségem nem a szakácskönyv­ből főz, hanem magától tud­ja, hogy mit kavar. Az or­szág védelméhez egyébként nem tapasztalat, jó tanács, hanem pénz kell. * Hazánk semleges ország kíván lenni, akkor miért kel­lett, ha még közvetetten is, be­kapcsolódni az Öböl-háborúba? — A semlegességnek ön­magában nincs értelme, csak akkor, ha annak nemzetközi garanciája van S ki vállal értünk garanciát? Az. hogy orvosok segíteni akartak a se­besülteken, 350 kilométerre a fronttól. Ez egy humánus magatartás, s nem kell töb­bet tulajdonítani a dolognak, mint ami. A repülőgépek közlekedésének jóváhagyását pedig én helyesnek tartom Számomra egyébként érthe­tetlen a háború kezdete és a vége is, itt valami trükk van. Bojté Gizella külpolitika alakításában, de a kormány nevében írhat alá nemzetközi egyezményeket. Visegrádon a Magyar Köz­társaság képviseletéről volt szó. * A Varsói Szerződés fel­bontását jó néhányan úgy íté­lik meg: nem biztos, hogy ked­vez a volt tagországoknak és a Szovjetuniónak ez a döntés. Rendhagyó tantárgyi ver­senyre került sor március 2- án, Nyíregyházán. Lehetett nevezni egyéni „küzdőként”, de be lehetett szállni három fős csapatokkal is. S ami egészen szokatlan volt: a résztvevők puskázhattak is: használhatták jegyzeteiket, a szakkönyveket, szóval mind­azt, ami egyébként tilos. A magyar reformkor ki­emelkedő politikusa születé­sének 200. évfordulója tiszte­letére hirdette meg a Magyar Rádió és a Széchenyi Kör ezt az országgos középiskolai ve­télkedőt. A „Kortársunk Széchenyi” elnevezésű ver­senyre történelmi tárgyú pá­lyamunkával kellett bene­vezni. Az egyéni, illetve csa­patmunkában elkészített hétszáz (!) dolgozat közül két­százhúszat „emeltek ki” a rendezők, s hívták meg ké­szítőiket a huszonkét elődön­tő valamelyikére. Bár Széchenyi Nyíregyhá­zán sohasem járt, az egyik elődöntőt a nevét viselő köz- gazdasági szakközépiskola bonyolította le. A megye kö­zépiskolásain kívül itt verse­nyeztek Sátoraljaújhely, Túr- keve, Hajdúböszörmény di­ákjai, de jöttek tanulók Kár­pátaljáról és Erdélyből is. Az. igen színvonalas elő­döntőn valamennyien (ponto­san: harmincketten) arra tö­rekedtek — mintegy eleget téve Siklós Olga zsűrielnök indító tanácsának —, hogy ne a szobor Széchenyire, ha­nem az alkotó emberre, a gondolkodóra, a kortárs poli­tikusra irányuljon a figye­lem! Az öt középdöntő egyike, május 4-én, szintén a mi me­gyénkben lesz, a Tiszavirág tanyahajón. Eredményük alapján már biztosan hajó- kázni fognak: Szűcs József, Király László, Papp Mónika, Maczurka Csilla, Liplák Emőke — valamennyien a nyíregyházi Széchenyi Szak- középiskola egyéni verseny­zői, valamint Szabó János hajdúböszörményi diák. A csapatok közül továbbjutott két trió a kisvárdai Besse­nyei Gimnáziumból, egy a mátészalkai gépészeti szak- középiskolából, s egy-egy csa­pat Kárpátaljáról, illetve Er­délyből. (kállai) fl keresztény jóakarat tanúi voltak Régen a falu, a város ha­tárát jelző utolsó ház kör­nyékén feszületet helyeztek el, mintegy az idegen, az érkező vándor tudomására hozva, hogy a településen jóakaratú, keresztény em­berek élnek. Persze ez a fa­lubeliek számára is afféle kegyeleti helynek számított, hiszen hajnalban a határba igyekvők vagy a munkából este hazafelé tartó földmű­velők itt Isten áldását kér­hették szorgalmas munká­jukra. De nem ritka az olyan ke­reszt sem, amelyet valaki fo­határozott, hogy feltérképezi megyeszékhelyen és környé­kén lévő feszületek helyét és állapotát, és az idén a pápa látogatásának idejére igyek­szik rendbehozni azokat. Fodor Józseftől, a városvé­dő egyesület titkárától érdek­lődtünk, mire jutottak? Nos, megtudtuk, Nyíregy­házán és a hozzá tartozó Oroson, Nyírszőlősön mint­egy tucatnyi kereszt találha­tó, ám két feszületnek hosz- szas nyomozás árán sem si­került nyomára bukkanni. Az egyik a Debreceni úton a fe­lüljáró környékén állt, s bi­zonyára az építkezés során gadalomból állított. Minden­esetre a kőből, vasból vagy szegényebb helyen fából ké­szített feszületek hozzátar­toztak a település arculatá­hoz, közülük nem egy érté­kes naiv, vagy művészi alko­tás. A legtöbb helyen a régeb­ben vagy újabban állított fe­születek. a hitéletnek koránt­sem kedvező politika ellené­re, a vallásos emberek ra­gaszkodása miatt megmarad­tak. Közülük sok mégis el­tűnt, s ha másnak nem, a vá­ros- vagy a falurendezésnek, az építkezésnek az áldozata lett. Sok feszületet az idf> rongált meg, a kereszt, a kor­pusz vagy éppen a feliratok épsége szenvedett csorbát. A nyíregyházi városvédő egyesület ezért tavaly úgy tűnt el. A másik a Simái úton volt, a kocsma környé-’ kén, de erről sem tudja sen­ki, hová lett. Kérik tehát, ha valaki felvilágosítást tudna adni ezekről, azt az egyesü­letnél tegye meg. (Nyíregy­háza, Luther utca 6.) Hiány­zik még valamikor a Gari­baldi és Korányi üt sarkán álló kereszt is, amely az egyik legszebb alkotás, de ezt az egyesület tudomása sze­rint a római katolikus egyház gondozza, és javítás után majd visszahelyezi. Több feszület javításra szo­rul, némelyiken a feliratozás vált olvashatatlanná. Az egyesület szeretné ha a mű­vészeti szakközépiskola segí­tene a helyreállítási munká­latokban. (bodnár) tolt, bogy Göncz Árpád szere- pe nem volt egyértelmű. — Az Alkotmány egy köze­pes erősségű elnöki funkciót, hatáskört enged meg. A köz- társasági elnök ezzel a kö­zepes erősségű joggal nem kívánt mindig élni. Most vált olyanná a szituáció, hogy ki­lépett reprezentatív helyzeté­ből és tevékeny elnökként lépett fel. Egyébként is a magyar állam nevében nem­zetközi szerződéseket csak a köztársasági elnök köthet. A miniszterelnök részt vesz a — Én mint katona, azt tu­dom mondani, hogy egy szer­ződés addig él, amíg az a vi­szony fennáll, amiért létre­hozták. A Varsói Szerződés felbontásának impulzusát az SZDSZ javaslata adta meg, még az első parlamenti ülé­seken. A VSZ a mi katonai erőnket teljesen megkötötte, és meghatározta. * Igen, de sokan úgy gon­dolják, hogy eddig tartoztunk valahova, és ez valami bizton­ságérzetet adott. KI véd meg most bennünket? — A Varsói Szerződés nem adott biztosítékot eddig sem. Belső konfliktusokat nem ol­dott meg, illetve meg sem engedte, hogy legyen. Ma­gyarországnak nincs tömeg­pusztító fegyvere, gyengesé­günknek pedig valóban nagy NYÍR-DOMUS KERESKEDELMI KFT. Nőnapi meglepetése Március 4-től 8-ig Padló-, futó-, összekötő és középszőnyegek 20% engedménnyel! ISMÉT ELŐLEG BEFIZETÉSE NÉLKÜL vásárolhat 50 000, —Ft-ig áruházunk Bútor, Lakástextil és Műszaki Osztályain, Várjuk kedves vásárlóinkat Nyitvatartás: 9—18 óráig, szombaton: 8,30—12,30 óráig. (792) Gyengeségünknek nagy veszélye van! Helyzetkép a kishatárról Eltűnt keresztek Kortársunk Széchenyi

Next

/
Thumbnails
Contents