Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-04 / 53. szám
2 Kelet-Magyarország 1991. március 4. nem régen idevezényelt. Ti- szavasváriba való őrvezető, Hamvas Attila. A másik, kisari fiú Kovács Imre határőr, ö a Magyarországra belépőket számolja: Szombat a legforgalmasabb — Háromszázai úszón négy szovjet és hat magyar útlevelet kezeltem eddig — mondja „felforrósodott” bélyegzőjét néhány percig megpihentetve az alig egy hete legnagyobb örömére ideve- zényelt szatmári fiatalember. — Ügy nézem azonban — vet egy pillantást a Kaszony- nál türelmesen (?) várakozó autókra — lesz itt még ma mit csinálnunk. A határőrök, meg az egy szem magyar vámos. Német József főtörzsőrmester állítása szerint a szombati napok a „legerősebbek” a rokonlátogatások miatt. Ezért például szombaton könnyen megközelítheti az átlépők száma az ezer főt Is. Erre kell hát felkészülnünk mind- annyiunknak: határon szolgálatot teljesítőknek, kereskedőiknek és úton közlekedőknek egyaránt. Galambos Béla I Féléves felfüggesztés után a szovjet hatóságok — igaz, a korábbinál szükebb körnek és nagyobb szigorításokkal — ismét engedélyezték Kárpátalja 62 településének lakói számára a kishatáron keresztüli, egyszerűsített határátlépést Magyarországra. A lapos tetejű szovjet határőrségi épület előtt kiszélesedő murvás úton zajlik az élet. Kifelé ugyan csak két- három kocsi vár az útlevél- kezelésiT és a főként magyar részről egyenesen európainak mondható vám- vizsgálatra, befelé viszont sokan jönnek. Természetesen nem fejetlenül! Szigorú rendben A szovjet határőrség részéről a Magyarországra igyekvők átléptetése szemmel láthatóan szigorú rend betartása mellett folyik. A kőhajításra lévő Kaszony község innenső végén lévő sorompó mögött egyre sokasodó. tolongó Ladák. Moszkvicsok, Volgák közül egyszerre csupán huszonegy gördülhet be libasorban a határállomásra. Amíg ezek okmányait. csomag-, és utasterét alaposan át nem vizsgálták. nem ad jelt a fiatal, de annál rigorózusabb parancsnok a következő „tránszport” beengedésére. — Nem lesz könnyű így az együttes munka — int fejével a kocsik közt fel s alá járkáló kolléga felé Juhász Zoltán főhadnagy — pedig nagy szükségünk lesz rá nemsokára. Ugyanis hamarosan, már a hónap közepén, a tiszabecsi határátkelő is bezár. Kamionforgalom lebonyolítására teszik alkalmassá azt az átkelőt, mert a záhonyi híd sem bírja már az ottani igénybevételt. Egy ideig tehát Barabásnak kell átengedni két másik határátkelő forgalmát is. Ehhez pedig jó együttműködésre és rugalmasságra van szükség. Már épp a nyelvemen van felemlegetni a minap elhangzott rádióhírt. miszerint a francia rendőrök megbüntettek egy autóst, mert túl lassan ment. amikor változik a rend a gépkocsik odaátról való eregetésében. Átlátva a helyzetet, hogy ha továbbra is csak ilyen ütemben engedik át magyar területre a Kaszonyban, egyre nagyobb tömegben várakozókat, bizony azoknak nagyon kevés idejük marad vásárolni és délután négy óráig még visz- sza is térni, a parancsnok kétszer huszonegy autót engedélyez két sávban beállni. Tíz rubel a határ — Tíz rubelnél nagyobb értékű áru még egérfogóból sem lehet nálunk — bök a három eladásra szánt műanyag lavórra a Moszkvics hátsó ülése felé K. J.. aki Beregszásztól nem messze lakik és csak Vásárosnamé- nyig megy legfeljebb — ha el tudom adni. akkor bevásárolok ezt-azt. Főként élelmiszerféleségeket. Itt a másik sorból most küldtek visz- sza a vámosaink egy komát, akinél egy gyér méhkerék- pár volt. Soknál van kempingágy. azt meg engedik. Biztos, nem több tíz rubelnél. Tizenegy óra tájt megkérdezem a két ifjú magyar határőrt, akik megállás nélkül bélyegeznek már legalább másfél órája, hol tart a forgalom. — Kilépett eddig 05 magyar és 35 térülő-forduló szovjet, aki csak jött-ment a legközelebbi boltig vagy rokonig — számolja össze a strigulákat a Dunántúlról II főhadsegéd katonás nézetei veszélye van. Politikusok gyakran kijelentik: Magyar- ország nem fenyeget senkit. Nem is tudnánk. A Köztársasági Elnök Katonai Irodájának vezetője dr. Pick Róbert főhadsegéd, szombaton Nyíregyházára kapott meghívást, a Demokrata Műhelyklub tagjaitól. A művelődési központban az aktuális katonapolitikáról beszélgettünk. * Ezredes úr, a köztudatban nem elég ismert ez a státusz, tőhadsegéd. — A fogalom Horthy katonai struktúrájából való. A főhadsegéd feladata, hogy az általános biztonságpolitikai ügyekben segítsen. Az egész tevékenység a honvédség fő- parancsnokának szerepköréhez igazodik, amit az Alkotmány és Honvédelmi Törvény deklarál. Mint tudjuk, a fegyveres erők főparancsnoka a köztársasági elnök, Göncz Árpád. S az ő munkáját segítve jött létre egy katonai iroda, amelynek tagjaihoz még négy hadsegéd, a sajtó nyelvén szárnysegéd tartozik. * A visegrádi találkozó előtt a köztársasági elnök részvételéről néhány televíziós műsor, és több cikk arról tájékozta* Nemrég itt járt a svájci védelmi miniszter, hogy átadja tapasztalatait védelmi rendszerünk kiépítéséhez. —- Az már nagy hiba, ha bizonyos pozíciókban most tanulják, hogy mit kellene csinálni. Ezt már tudni kell. Én azt szeretem, ha a feleségem nem a szakácskönyvből főz, hanem magától tudja, hogy mit kavar. Az ország védelméhez egyébként nem tapasztalat, jó tanács, hanem pénz kell. * Hazánk semleges ország kíván lenni, akkor miért kellett, ha még közvetetten is, bekapcsolódni az Öböl-háborúba? — A semlegességnek önmagában nincs értelme, csak akkor, ha annak nemzetközi garanciája van S ki vállal értünk garanciát? Az. hogy orvosok segíteni akartak a sebesülteken, 350 kilométerre a fronttól. Ez egy humánus magatartás, s nem kell többet tulajdonítani a dolognak, mint ami. A repülőgépek közlekedésének jóváhagyását pedig én helyesnek tartom Számomra egyébként érthetetlen a háború kezdete és a vége is, itt valami trükk van. Bojté Gizella külpolitika alakításában, de a kormány nevében írhat alá nemzetközi egyezményeket. Visegrádon a Magyar Köztársaság képviseletéről volt szó. * A Varsói Szerződés felbontását jó néhányan úgy ítélik meg: nem biztos, hogy kedvez a volt tagországoknak és a Szovjetuniónak ez a döntés. Rendhagyó tantárgyi versenyre került sor március 2- án, Nyíregyházán. Lehetett nevezni egyéni „küzdőként”, de be lehetett szállni három fős csapatokkal is. S ami egészen szokatlan volt: a résztvevők puskázhattak is: használhatták jegyzeteiket, a szakkönyveket, szóval mindazt, ami egyébként tilos. A magyar reformkor kiemelkedő politikusa születésének 200. évfordulója tiszteletére hirdette meg a Magyar Rádió és a Széchenyi Kör ezt az országgos középiskolai vetélkedőt. A „Kortársunk Széchenyi” elnevezésű versenyre történelmi tárgyú pályamunkával kellett benevezni. Az egyéni, illetve csapatmunkában elkészített hétszáz (!) dolgozat közül kétszázhúszat „emeltek ki” a rendezők, s hívták meg készítőiket a huszonkét elődöntő valamelyikére. Bár Széchenyi Nyíregyházán sohasem járt, az egyik elődöntőt a nevét viselő köz- gazdasági szakközépiskola bonyolította le. A megye középiskolásain kívül itt versenyeztek Sátoraljaújhely, Túr- keve, Hajdúböszörmény diákjai, de jöttek tanulók Kárpátaljáról és Erdélyből is. Az. igen színvonalas elődöntőn valamennyien (pontosan: harmincketten) arra törekedtek — mintegy eleget téve Siklós Olga zsűrielnök indító tanácsának —, hogy ne a szobor Széchenyire, hanem az alkotó emberre, a gondolkodóra, a kortárs politikusra irányuljon a figyelem! Az öt középdöntő egyike, május 4-én, szintén a mi megyénkben lesz, a Tiszavirág tanyahajón. Eredményük alapján már biztosan hajó- kázni fognak: Szűcs József, Király László, Papp Mónika, Maczurka Csilla, Liplák Emőke — valamennyien a nyíregyházi Széchenyi Szak- középiskola egyéni versenyzői, valamint Szabó János hajdúböszörményi diák. A csapatok közül továbbjutott két trió a kisvárdai Bessenyei Gimnáziumból, egy a mátészalkai gépészeti szak- középiskolából, s egy-egy csapat Kárpátaljáról, illetve Erdélyből. (kállai) fl keresztény jóakarat tanúi voltak Régen a falu, a város határát jelző utolsó ház környékén feszületet helyeztek el, mintegy az idegen, az érkező vándor tudomására hozva, hogy a településen jóakaratú, keresztény emberek élnek. Persze ez a falubeliek számára is afféle kegyeleti helynek számított, hiszen hajnalban a határba igyekvők vagy a munkából este hazafelé tartó földművelők itt Isten áldását kérhették szorgalmas munkájukra. De nem ritka az olyan kereszt sem, amelyet valaki fohatározott, hogy feltérképezi megyeszékhelyen és környékén lévő feszületek helyét és állapotát, és az idén a pápa látogatásának idejére igyekszik rendbehozni azokat. Fodor Józseftől, a városvédő egyesület titkárától érdeklődtünk, mire jutottak? Nos, megtudtuk, Nyíregyházán és a hozzá tartozó Oroson, Nyírszőlősön mintegy tucatnyi kereszt található, ám két feszületnek hosz- szas nyomozás árán sem sikerült nyomára bukkanni. Az egyik a Debreceni úton a felüljáró környékén állt, s bizonyára az építkezés során gadalomból állított. Mindenesetre a kőből, vasból vagy szegényebb helyen fából készített feszületek hozzátartoztak a település arculatához, közülük nem egy értékes naiv, vagy művészi alkotás. A legtöbb helyen a régebben vagy újabban állított feszületek. a hitéletnek korántsem kedvező politika ellenére, a vallásos emberek ragaszkodása miatt megmaradtak. Közülük sok mégis eltűnt, s ha másnak nem, a város- vagy a falurendezésnek, az építkezésnek az áldozata lett. Sok feszületet az idf> rongált meg, a kereszt, a korpusz vagy éppen a feliratok épsége szenvedett csorbát. A nyíregyházi városvédő egyesület ezért tavaly úgy tűnt el. A másik a Simái úton volt, a kocsma környé-’ kén, de erről sem tudja senki, hová lett. Kérik tehát, ha valaki felvilágosítást tudna adni ezekről, azt az egyesületnél tegye meg. (Nyíregyháza, Luther utca 6.) Hiányzik még valamikor a Garibaldi és Korányi üt sarkán álló kereszt is, amely az egyik legszebb alkotás, de ezt az egyesület tudomása szerint a római katolikus egyház gondozza, és javítás után majd visszahelyezi. Több feszület javításra szorul, némelyiken a feliratozás vált olvashatatlanná. Az egyesület szeretné ha a művészeti szakközépiskola segítene a helyreállítási munkálatokban. (bodnár) tolt, bogy Göncz Árpád szere- pe nem volt egyértelmű. — Az Alkotmány egy közepes erősségű elnöki funkciót, hatáskört enged meg. A köz- társasági elnök ezzel a közepes erősségű joggal nem kívánt mindig élni. Most vált olyanná a szituáció, hogy kilépett reprezentatív helyzetéből és tevékeny elnökként lépett fel. Egyébként is a magyar állam nevében nemzetközi szerződéseket csak a köztársasági elnök köthet. A miniszterelnök részt vesz a — Én mint katona, azt tudom mondani, hogy egy szerződés addig él, amíg az a viszony fennáll, amiért létrehozták. A Varsói Szerződés felbontásának impulzusát az SZDSZ javaslata adta meg, még az első parlamenti üléseken. A VSZ a mi katonai erőnket teljesen megkötötte, és meghatározta. * Igen, de sokan úgy gondolják, hogy eddig tartoztunk valahova, és ez valami biztonságérzetet adott. KI véd meg most bennünket? — A Varsói Szerződés nem adott biztosítékot eddig sem. Belső konfliktusokat nem oldott meg, illetve meg sem engedte, hogy legyen. Magyarországnak nincs tömegpusztító fegyvere, gyengeségünknek pedig valóban nagy NYÍR-DOMUS KERESKEDELMI KFT. Nőnapi meglepetése Március 4-től 8-ig Padló-, futó-, összekötő és középszőnyegek 20% engedménnyel! ISMÉT ELŐLEG BEFIZETÉSE NÉLKÜL vásárolhat 50 000, —Ft-ig áruházunk Bútor, Lakástextil és Műszaki Osztályain, Várjuk kedves vásárlóinkat Nyitvatartás: 9—18 óráig, szombaton: 8,30—12,30 óráig. (792) Gyengeségünknek nagy veszélye van! Helyzetkép a kishatárról Eltűnt keresztek Kortársunk Széchenyi
