Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-27 / 72. szám

Göncz Árpád: Magyarország még nem ért el a demokratizálásban ma­ga elé tűzött minden célt, de úgy gondolom, hogy mindent elértünk, amire reálisan szá­míthattunk — mondotta Göncz Árpád a L, Echo című belga gazdasági lapnak brüsszeli látogatása alkalmá­ból adott interjújában, ame­lyet az újság keddi száma közölt. Ami a közé-európai térség kisebbségi kérdéseit illeti, Göncz Árpád úgy foglalt ál­lást, hogy az egész térség jö­vője attól függ, sikerül-e az egyének szintjén érvényesíte­ni az emberi jogokat. Nem meglepő, hogy a felszíni in­ternacionalizmus által leple­zett problémák most nyíltan jelentkeznek. Rendezésükhöz most át kell menni egy sza­kaszon, amelyben a kérdése­ket világosan megfogalmaz­zák, majd pedig megvitatják: megoldásukra pedig az egye­düli út az emberi jogok ér­vényesítése. — Bár a kérdé­seket még csak részben köze­lítették meg, a legnehezeb­ben már túl vagyunk — fej­tette ki véleményét a köztár­saság elnöke a L, Echo ha­sábjain. Tovább mélyül a gazdasági krízis? A vállalati barométerek rossz időt jósolnak A gazdálkodók és a lakosság gazdasági barométere a „rossz idő” folytatódását ígéri. Legalábbis ez derül ki a Gazdaságkutató Intézetnek (GKI) a napokban közzétett je­lentéséből, amely közel ezer gazdálkodó egység — társasá­gok, szövetkezetek, vállalatok — január végi véleményét összegzi az 1991-ben várható gazdasági tendenciákról. A mintegy ötven oldalas tanulmányból világosan kitűnik, hogy a gazdasági élet szereplői a válság mélyülésével szá­molnak ebben az esztendőben. Érdekes, hogy a kelet-eu­rópai gazdasági kapcsolatok rendszerének összeomlása el­lenére a vállalatok az e tér­ségből származó, forintban számított exportbevételeik 50 százalékos — a GKI vélemé­nye szerint illuzórikus mér­tékű — növekedésével szá­molnak. A hazai keresletet, a válla­latok és a GKI véleménye szerint, egyre mélyülő, ugyan­akkor a gazdálkodó egységek helyzetét erősen differenciáló recesszió lógja jellemezni. Emiatt a termelés és az ér­tékesítés visszaesésére kell számítani, ami — például a belkereskedelmi vállalatok döntő, 90 százalékos többsé­ge szerint — a piaci verseny éleződéséhez vezet ebben az évben. Továbbra is felsszínen ma­radnak a külföldi tőke bevo­nására irányuló szándékok. A Gazdaságkutató Intézet prognózisa szerint — a tava­lyi tapasztalatokat is figye­lembe véve — a tőkeimport érezhetően eltolódik a köze­pes és a nagyobb vállalatok irányába. A gazdaság válto­zásai felgyorsítják a magán- vállalkozók körében megin­dult polarizációt. Rigai verő Pátrohán Kalapács alatt a tsz Felszámolják, elárvere­zik a Pátrohai Zöldmező Tsz-t. Az árverezést tegnap kezdték a Pénzintézeti Köz­pont képviselőinek jelenlé­tében. A gazdálkodási ne­hézségek mellett aszálykár sújtotta a közös gazdaságot és a kamatterheket is ne- hezien viselték. ötéves pró­bálkozás, illetve „vergődés” után szánták rá magukat az illetékesek erre a ritka­ság számba menő intézke­désre. A tsz vagyonának kiki­áltási ára egyben 300 mil­lió forint volt. Jelentkező nem akadt, így részleteiben árverezik a vagyont. Az el­ső napon elkelt a gépmű­hely, a kesztyűgyártó üzem, néhány hektár föld, több épület. A cipőfelsőrészt ké­szítő melléküzemág gépeire egy magánvállalkozó és egy rigai szovjet cég licitált. A szovjetek ígértek többet, így övék lehetnek a még jól működő gépek. A tehe­nekre és lovakra az első na­pon nem akadt vevő. Az is elhangzott az árverésen, hogy a földterület egy részét bérbe vehetik az ér­deklődők. A gazdaságban erőteljesek az inflációs várakozások. Legmagasabb (30—40 száza­lékos) a kitermelő- és ener­getikai szektor vállalatainál és a kereskedelemben. A la­kosság várakozásai — a Szonda-Ipsos közvélemény­kutató felmérései alapján — még nagyobbak, 50 százalék körüliek, amit a GKI túlzott­nak tart. A vállalatok széles köre sú­lyos gondokat lát likviditási helyzetének az alakulásában, bár ennek ellenére a mérleg szerinti eredmény növekedé­sére számítanak. Kivételt ké­peznek ez alól az építőipar és a mezőgazdasági szervezetek. A bizonytalan pénzügyi hely­zetnek megfelelően a vállala­tok a bérverseny gyengülését jósolják, többségük az inflá­ciótól lényegesen elmaradó béremelést kíván végrehajta­ni. Ennek a mértékét az ipar­ban 23—25 százalékra, az építőiparban 20 százalékra, a mezőgazdasági üzemekben 10 százalékra valószínűsítik. (bp szerk. — sinka) Magyar—szovjet kapcsolatok Lesz üzlet tollárért is Majdnem öröm Nem a mértéke — mert az még lesz számunkra ked­vezőbb is —, hanem önma­gában a tény az ami óriási abban a hírben, hogy rész­letre is lehet a Merkúrnál autót kapni. Nagyon régen várta már több száz ezer ember ebben az országban, ennek az idő­nek az eljöttét. Amikor megszűnik végre az a meg­alázónak is felfogható hely­zet, hogy az állampolgár­nak a nehezen (másoknak könnyebben) összegyűjtött pénzével együtt sincs túl sok becsülete, vásárlói rang­ja a nagyhatalmú Merkúr­nál. Annál a személygépko­csi-értékesítő vállalatnál, amelyik csupán elosztotta évtizedeken át az országba behozott gépkocsikat. Hosz- szú évekig várakozásra kárhoztatva a vételár egy részét előre megfizető vá­sárlókat, akiknek a pénzét is — egészen a legutóbbi időkig — nevetséges kamat .fejében használta. Eljött végre, az autóke­reskedelemben is a valódi, kereslet-kínálat szabályoz­ta piac, ahol felemelt fej­jel mehet vásárolni a ve­vő. Zsebében a sok pénzzel végre kedvére válogathat, hisz ezt még a tízforintos savanyú cukorkával is meg­tehette eddig. Netán az is előfordulhat, hogy még egy teával is megkínálják a valamelyik autó árának mondjuk a felét leperkáló vásárlót? Csak egy szépséghibája van az autókereskedelem­ben most kialakult már-már „ideális” helyzetnek. A kí­nálati autópiachoz ugyan­is az egyszerű honpolgár nem annyira az árak meg­kétszerezése, a vásárlóerejé­nek a drasztikus csök­kenése révén, hanem a gépkocsikínálat elérhető árakon történő növelésével szeretett volna eljutni. G. B. Eddig mintegy 58 millió dollár értékben nyitottak meg akkreditíveket a szovjet bankok a magyar és a szov­jet külgazdasági vezetők a közelmúltban folytatott tár­gyalásainak eredményeként. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok mi­nisztere legutóbbi moszkvai tárgyalásán Szitarjan minisz­terelnök-helyettestől arról kapott játékoztatást, hogy a Szovjetunió Miniszteri Kabi­netje a legrövidebb időn be­lül megtárgyalja a kialakult helyzetet, és az indikativ lis­ta alapján dönt az év első negyedében esedékes magyar szállítások ellenértékének ki- egyenlítéséhez szükséges fi­zetőeszközök biztosításáról, így várható, hogy a közeli napokban érezhető javulás lesz a szovjet fizetési kötele­zettségek teljesítésében, il­letve megnyílhat a lehetőség a magyar termelőknél felhal­mozódott, és a szovjet fél számára egyébként szükséges áruk mielőbbi szállítására, összességében mintegy 150 millió dollár értékű akkredi­tív megnyitására lehet szá­mítani. Világútlevéllel Európában A Koreai Köztársasággal kedden megkötött vízum­egyezmény is jelzi: Ma­gyarország Európán kívül is építi kapcsolatait. A tu­risták tömegeit persze azért elsősorban „szűkebb hazánk”, Európa érdekli. De vajon mikor érezhetjük majd magunkat valóban európainak? Mikor jön cl az az idő, hogy a legtermé­szetesebb dolog lesz példá­ul Svájcba csak úgy átruc­canni? Az adminisztratív akadá­lyok mindenesetre eltűnőben vannak. Sztankovics Imrét, a Külügyminisztérium kon­zuli főosztálya vezetőjét ar­ról kérdeztük: melyek azok az európai országok, ahová nem kell vízumot kiváltani a magyar állampolgároknak. — A kérdést ma már sok­kal egyszerűbb lenne úgy feltenni: hol érvényesül még a magyarok számára a ví­zumkényszer. Történetileg áttekintve 1964. január 1-jén Csehszlovákiával kötöttük az első megállapodást és ezt 1987-ig további tíz követte. — Melyek voltak ezek a „kivételezett” országok? — Lengyelország, Bulgá­ria, Jugoszlávia, Románia, Finnország, Ausztria, Szov­jetunió, Málta, Svédország és Ciprus. Huszonhárom esz­tendő tehát 11 megállapo­dáshoz volt elegendő. A nagy áttörés éve 1990, amikor a politikai változások hatására 17 európai országgal szűnt meg a vízumkényszer. — Mire való tulajdonkép­pen a vízum? — Korábban a nemzetközi gyakorlat tette kötelezővé. Ha valaki el akart utazni egy másik országba, akkor egyrészt útlevelet kellett ki­(Folytatás a 4. oldalon) Élelmiszerért Dacia-alkatrész Határ menti tárgyalások A Magyar -Gazdasági Ka­mara Kelet-magyarországi Regionális Szervezetének »meghívására tegnap Nyír­egyházára érkezett Gheorghe Racovan, a Szatmárnémeti Gazdasági és Kereskedelmi Kamara elnöke és Vasile Hnetila titkár. Együttműkö­dési megállapodást kötöttek a regionális kamarával. A szerződést magyar részről dr. Jakab Imre, a regionális kamara szabolcs-szatmár- bereg megyei megbízottja HAT SZOLGÁLATI LAKÁS kap helyet e szemre is tetszetős épületben a tiszabecsi fő­utcán. A szerencsés családok még a nyáron beköltözhetnek a lakásokba. (B. G. felv.) írta alá. A megállapodás értelmében a jövőben me­gyénk és a szomszédos Szat- már megye üzemei árucse­re-forgalmat bonyolítanak le és lehetőség lesz a tu­ristaforgalom bővítésére is. A romániai gazdasági-tke- reskedelmi szakemberek megyénktől egyebek közt élelmiszereket, üdítőitalokat, festéket és pamutot kérnek, Cserébe Daoia-alkatnészeket, bútorokat, hőszabályozókat, darálókat ajánlanak. A gazdasági-kereskedel­mi együttműködést a két megye önkormányzata is tá­mogatja. Tegnap délután Nyíregyházán a megyei közgyűlés épületében ta­nácskoztak megyénk expor­tálni szándékozó vállalatai, szövetkezetei. A tanácskozá­son részt vettek a szatmár­németi szakemberek is. Itt bejelentették: április végén Szatmárnémetiben kiállí­tást rendeznek a megyénk - beli üzemek. A Szatmár megyei üzemek termékeiből az év második felében ren­deznek kiállítást Nyíregy­házán. Kamat­tüske (3. oldal) Oscar- eső I Átadták az idei Oscar-dí- jakat tegnapra virradóan Los Angelesben. Képünkön: a 60 éves Sophia Loren kezé­ben „az Os­car”, amelyet életművéért kapott. (To­vábbi képes beszámolónk a i. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents