Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-27 / 72. szám
Göncz Árpád: Magyarország még nem ért el a demokratizálásban maga elé tűzött minden célt, de úgy gondolom, hogy mindent elértünk, amire reálisan számíthattunk — mondotta Göncz Árpád a L, Echo című belga gazdasági lapnak brüsszeli látogatása alkalmából adott interjújában, amelyet az újság keddi száma közölt. Ami a közé-európai térség kisebbségi kérdéseit illeti, Göncz Árpád úgy foglalt állást, hogy az egész térség jövője attól függ, sikerül-e az egyének szintjén érvényesíteni az emberi jogokat. Nem meglepő, hogy a felszíni internacionalizmus által leplezett problémák most nyíltan jelentkeznek. Rendezésükhöz most át kell menni egy szakaszon, amelyben a kérdéseket világosan megfogalmazzák, majd pedig megvitatják: megoldásukra pedig az egyedüli út az emberi jogok érvényesítése. — Bár a kérdéseket még csak részben közelítették meg, a legnehezebben már túl vagyunk — fejtette ki véleményét a köztársaság elnöke a L, Echo hasábjain. Tovább mélyül a gazdasági krízis? A vállalati barométerek rossz időt jósolnak A gazdálkodók és a lakosság gazdasági barométere a „rossz idő” folytatódását ígéri. Legalábbis ez derül ki a Gazdaságkutató Intézetnek (GKI) a napokban közzétett jelentéséből, amely közel ezer gazdálkodó egység — társaságok, szövetkezetek, vállalatok — január végi véleményét összegzi az 1991-ben várható gazdasági tendenciákról. A mintegy ötven oldalas tanulmányból világosan kitűnik, hogy a gazdasági élet szereplői a válság mélyülésével számolnak ebben az esztendőben. Érdekes, hogy a kelet-európai gazdasági kapcsolatok rendszerének összeomlása ellenére a vállalatok az e térségből származó, forintban számított exportbevételeik 50 százalékos — a GKI véleménye szerint illuzórikus mértékű — növekedésével számolnak. A hazai keresletet, a vállalatok és a GKI véleménye szerint, egyre mélyülő, ugyanakkor a gazdálkodó egységek helyzetét erősen differenciáló recesszió lógja jellemezni. Emiatt a termelés és az értékesítés visszaesésére kell számítani, ami — például a belkereskedelmi vállalatok döntő, 90 százalékos többsége szerint — a piaci verseny éleződéséhez vezet ebben az évben. Továbbra is felsszínen maradnak a külföldi tőke bevonására irányuló szándékok. A Gazdaságkutató Intézet prognózisa szerint — a tavalyi tapasztalatokat is figyelembe véve — a tőkeimport érezhetően eltolódik a közepes és a nagyobb vállalatok irányába. A gazdaság változásai felgyorsítják a magán- vállalkozók körében megindult polarizációt. Rigai verő Pátrohán Kalapács alatt a tsz Felszámolják, elárverezik a Pátrohai Zöldmező Tsz-t. Az árverezést tegnap kezdték a Pénzintézeti Központ képviselőinek jelenlétében. A gazdálkodási nehézségek mellett aszálykár sújtotta a közös gazdaságot és a kamatterheket is ne- hezien viselték. ötéves próbálkozás, illetve „vergődés” után szánták rá magukat az illetékesek erre a ritkaság számba menő intézkedésre. A tsz vagyonának kikiáltási ára egyben 300 millió forint volt. Jelentkező nem akadt, így részleteiben árverezik a vagyont. Az első napon elkelt a gépműhely, a kesztyűgyártó üzem, néhány hektár föld, több épület. A cipőfelsőrészt készítő melléküzemág gépeire egy magánvállalkozó és egy rigai szovjet cég licitált. A szovjetek ígértek többet, így övék lehetnek a még jól működő gépek. A tehenekre és lovakra az első napon nem akadt vevő. Az is elhangzott az árverésen, hogy a földterület egy részét bérbe vehetik az érdeklődők. A gazdaságban erőteljesek az inflációs várakozások. Legmagasabb (30—40 százalékos) a kitermelő- és energetikai szektor vállalatainál és a kereskedelemben. A lakosság várakozásai — a Szonda-Ipsos közvéleménykutató felmérései alapján — még nagyobbak, 50 százalék körüliek, amit a GKI túlzottnak tart. A vállalatok széles köre súlyos gondokat lát likviditási helyzetének az alakulásában, bár ennek ellenére a mérleg szerinti eredmény növekedésére számítanak. Kivételt képeznek ez alól az építőipar és a mezőgazdasági szervezetek. A bizonytalan pénzügyi helyzetnek megfelelően a vállalatok a bérverseny gyengülését jósolják, többségük az inflációtól lényegesen elmaradó béremelést kíván végrehajtani. Ennek a mértékét az iparban 23—25 százalékra, az építőiparban 20 százalékra, a mezőgazdasági üzemekben 10 százalékra valószínűsítik. (bp szerk. — sinka) Magyar—szovjet kapcsolatok Lesz üzlet tollárért is Majdnem öröm Nem a mértéke — mert az még lesz számunkra kedvezőbb is —, hanem önmagában a tény az ami óriási abban a hírben, hogy részletre is lehet a Merkúrnál autót kapni. Nagyon régen várta már több száz ezer ember ebben az országban, ennek az időnek az eljöttét. Amikor megszűnik végre az a megalázónak is felfogható helyzet, hogy az állampolgárnak a nehezen (másoknak könnyebben) összegyűjtött pénzével együtt sincs túl sok becsülete, vásárlói rangja a nagyhatalmú Merkúrnál. Annál a személygépkocsi-értékesítő vállalatnál, amelyik csupán elosztotta évtizedeken át az országba behozott gépkocsikat. Hosz- szú évekig várakozásra kárhoztatva a vételár egy részét előre megfizető vásárlókat, akiknek a pénzét is — egészen a legutóbbi időkig — nevetséges kamat .fejében használta. Eljött végre, az autókereskedelemben is a valódi, kereslet-kínálat szabályozta piac, ahol felemelt fejjel mehet vásárolni a vevő. Zsebében a sok pénzzel végre kedvére válogathat, hisz ezt még a tízforintos savanyú cukorkával is megtehette eddig. Netán az is előfordulhat, hogy még egy teával is megkínálják a valamelyik autó árának mondjuk a felét leperkáló vásárlót? Csak egy szépséghibája van az autókereskedelemben most kialakult már-már „ideális” helyzetnek. A kínálati autópiachoz ugyanis az egyszerű honpolgár nem annyira az árak megkétszerezése, a vásárlóerejének a drasztikus csökkenése révén, hanem a gépkocsikínálat elérhető árakon történő növelésével szeretett volna eljutni. G. B. Eddig mintegy 58 millió dollár értékben nyitottak meg akkreditíveket a szovjet bankok a magyar és a szovjet külgazdasági vezetők a közelmúltban folytatott tárgyalásainak eredményeként. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere legutóbbi moszkvai tárgyalásán Szitarjan miniszterelnök-helyettestől arról kapott játékoztatást, hogy a Szovjetunió Miniszteri Kabinetje a legrövidebb időn belül megtárgyalja a kialakult helyzetet, és az indikativ lista alapján dönt az év első negyedében esedékes magyar szállítások ellenértékének ki- egyenlítéséhez szükséges fizetőeszközök biztosításáról, így várható, hogy a közeli napokban érezhető javulás lesz a szovjet fizetési kötelezettségek teljesítésében, illetve megnyílhat a lehetőség a magyar termelőknél felhalmozódott, és a szovjet fél számára egyébként szükséges áruk mielőbbi szállítására, összességében mintegy 150 millió dollár értékű akkreditív megnyitására lehet számítani. Világútlevéllel Európában A Koreai Köztársasággal kedden megkötött vízumegyezmény is jelzi: Magyarország Európán kívül is építi kapcsolatait. A turisták tömegeit persze azért elsősorban „szűkebb hazánk”, Európa érdekli. De vajon mikor érezhetjük majd magunkat valóban európainak? Mikor jön cl az az idő, hogy a legtermészetesebb dolog lesz például Svájcba csak úgy átruccanni? Az adminisztratív akadályok mindenesetre eltűnőben vannak. Sztankovics Imrét, a Külügyminisztérium konzuli főosztálya vezetőjét arról kérdeztük: melyek azok az európai országok, ahová nem kell vízumot kiváltani a magyar állampolgároknak. — A kérdést ma már sokkal egyszerűbb lenne úgy feltenni: hol érvényesül még a magyarok számára a vízumkényszer. Történetileg áttekintve 1964. január 1-jén Csehszlovákiával kötöttük az első megállapodást és ezt 1987-ig további tíz követte. — Melyek voltak ezek a „kivételezett” országok? — Lengyelország, Bulgária, Jugoszlávia, Románia, Finnország, Ausztria, Szovjetunió, Málta, Svédország és Ciprus. Huszonhárom esztendő tehát 11 megállapodáshoz volt elegendő. A nagy áttörés éve 1990, amikor a politikai változások hatására 17 európai országgal szűnt meg a vízumkényszer. — Mire való tulajdonképpen a vízum? — Korábban a nemzetközi gyakorlat tette kötelezővé. Ha valaki el akart utazni egy másik országba, akkor egyrészt útlevelet kellett ki(Folytatás a 4. oldalon) Élelmiszerért Dacia-alkatrész Határ menti tárgyalások A Magyar -Gazdasági Kamara Kelet-magyarországi Regionális Szervezetének »meghívására tegnap Nyíregyházára érkezett Gheorghe Racovan, a Szatmárnémeti Gazdasági és Kereskedelmi Kamara elnöke és Vasile Hnetila titkár. Együttműködési megállapodást kötöttek a regionális kamarával. A szerződést magyar részről dr. Jakab Imre, a regionális kamara szabolcs-szatmár- bereg megyei megbízottja HAT SZOLGÁLATI LAKÁS kap helyet e szemre is tetszetős épületben a tiszabecsi főutcán. A szerencsés családok még a nyáron beköltözhetnek a lakásokba. (B. G. felv.) írta alá. A megállapodás értelmében a jövőben megyénk és a szomszédos Szat- már megye üzemei árucsere-forgalmat bonyolítanak le és lehetőség lesz a turistaforgalom bővítésére is. A romániai gazdasági-tke- reskedelmi szakemberek megyénktől egyebek közt élelmiszereket, üdítőitalokat, festéket és pamutot kérnek, Cserébe Daoia-alkatnészeket, bútorokat, hőszabályozókat, darálókat ajánlanak. A gazdasági-kereskedelmi együttműködést a két megye önkormányzata is támogatja. Tegnap délután Nyíregyházán a megyei közgyűlés épületében tanácskoztak megyénk exportálni szándékozó vállalatai, szövetkezetei. A tanácskozáson részt vettek a szatmárnémeti szakemberek is. Itt bejelentették: április végén Szatmárnémetiben kiállítást rendeznek a megyénk - beli üzemek. A Szatmár megyei üzemek termékeiből az év második felében rendeznek kiállítást Nyíregyházán. Kamattüske (3. oldal) Oscar- eső I Átadták az idei Oscar-dí- jakat tegnapra virradóan Los Angelesben. Képünkön: a 60 éves Sophia Loren kezében „az Oscar”, amelyet életművéért kapott. (További képes beszámolónk a i. oldalon.)
