Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-27 / 72. szám

2 Kelet-Magyarország 1991. március 27. A szellemi kiürülés ellen Össztűzben a nyolcosztályos Fehérgyarmat vonzáskörzetéhez 48 aprófalvas település tartozik. A városban három általános iskola működik, a környéken általában 2—3 falu tanulói számára hoztak létre körzeti iskolákat. Kevés az értelmiség, a lakosság zöme a mezőgazdaságból él, vagy kiegészítő tevékenység­ként végez mezőgazdasági jellegű munkát (az értelmiség zöme is!). Sikeres bemutatkozás A Picceli Archi a tavaszi fesztiválon A megélhetés nehéz, nap­jainkban különösen nagy arányú ebben a térségben a munkanélküliség. Joggal ne­vezik ezt a térséget halmo­zottan hátrányos helyzetű­nek. Az anyagi gondok, a megerőltető munka mellett a gyerekekre kevesebb figye­lem jut. Elkallódó gyerekek A kultúra alacsony szintű, az érdeklődés beszűkült, a gyerekek többsége ingersze­gény környezetben él. Súlyos ellentmondás, hogy a szat­mári ember megőrizte az Ady és Móricz által is jel­lemzett nemes tulajdonsága­it: becsületességét, n yiltszi- vűségét, munkaszeretetét, emberi tisztességét, ugyan­akkor mostoha körülményei miatt nem tud érvényesülni, gyermekeit most is az elkal- lódás veszélye fenyegeti. A korábbiakhoz képest a helyzet romlott. Az általános iskolák panaszkodnak, hogy nincs, vagy alig van jó ké­Az Országgyűlés rövide­sen elfogadja a kárpótlási törvényt. A volt tulajdo­nosok „ládafiáiból” elő­kerülnek a „megsárgult iratok”, melyek igazolják a földhöz, az ingatlanhoz való jogot. S mi történik, ha a gazda vagy az örö­kösök nem találják a pa­pírokat? Dr Gyarmati Zsigmondot a megyei levéltár igazgatóját kérdezem a lehetőségekről., A törvénytervezet szerint az eredeti iratokhoz kell ra­gaszkodni. A kárpótlásba be­vont föld, telek, ingatlan stb. közül a föld kérdése a legjelentősebb. Amennyiben a tulajdonosnak nincs a ke­zében a bizonyító okirat, akkor elsősorban az illetékes földhivatalhoz kell fordulni. A levéltár közös egyeztetés után a földhivatal rendelke­zésére bocsátja a náluk lévő dokumentumokat. (Régi ka­taszteri, szántóföldi színes térképeket, telek-, föld-, ki­osztási és törzskönyveket.) Fontos tudni, hogy a tu­lajdoni lapok csak az illeté­kes földhivatalokban talál­hatók meg. Amennyiben ők saját irattárukból és a levél­tári „kölcsönből'' nem tud­nak kielégítő választ adni, ismét megkeresik a levél­tárat, ott a felkutatott esetle­ges egyéb másodlagos forrá­sokból még segíteni tudnak az ügyfeleknek. Hangsúlyoz­zák, földügyekben egyéni­leg ne forduljanak a levéltár­hoz, mert csak nehezítik sa­ját és az ott dolgozók mun­káját. Az államosítási iratokat (ház, üzlet, telek stb.) az igényllők elsősorban az illeté­kes volt tanács jogutódjánál, a polgármesteri hivatalok­ban kereshetik. Ugyanis nem minden dokumentum kerül levéltári őrizetbe. Továbbá, a fellebbezések miatt a volt megyei tanácsi irattárban is utána lehet járni az okira­toknak. S ha ez is sikertelen marad, akkor érdeklődhetnek a levéltárban. Jó tudni az ügyfeleknek, ahány szervhez fordulnak, annyiszor kell illetéket fizet­pességű tanulójuk (noha nyilván nemcsak a képessé­gekkel van baj). A jók egy része — élve a körzethatá­rok felszámolásával — el­megy kéttannyelvű gimnázi­umba, egyházi, nagyvárosi iskolába, másik része szak­középiskolába, szakmunkás - képzőbe. A környék jó ké­pességű tanulói közül keve­sen maradnak helyben. Elvárható-e a kényszerbe- iskolázásos, esetenként íelté- telhiányos gimnáziumoktól tartósan jó eredmény? Hihe­tő-e kellő komolysággal, hogy a gyenge, közepes, vagy az elégséges tanuló eleget tud tenni a jelenlegi köve­telményeknek, melyek több­ségükben egy maximalizált pontrendszerben gondolkodó egyetemi-főiskolai rendszer kényszerű — sokszor ember­telenül nehéz feltételeket tá­masztó — függvényei? Ma­rad tehát az eredménytelen­ség számokkal is kifejezhető konstatálása. A fenti gondolatok abból a pályázatból valók, amelyet a Zalka Máté Gimnázium ve­zetése küldött a Művelődési és Közoktatási Minisztérium­ba. — Ha nem akarunk él­ni, — mivel a jelenlegi ren­delkezések szerint minden­féle „hiteles másolat” ille­tékköteles. A levéltárból adott információkért — még ha nemleges is — be kell fizetni a háromszáz forintot. (Csak remélni lehet, hogy a kor­mány felmentést ad az effaj­ta dokumentumok illetékfi­zetési kötelezettsége alól.) Saj­nos, az elmúlt években nagy volt az irattermelő bürokrá­cia, de még nagyobb a pusz­títás. A telekkönyvek egy része megsemmisült, de elő­fordult, hogy jegyzőkönyvet sem vettek fel-az állami tu­lajdonba véteLkor, vagy ta­gosításkor. S ami lényeges, felállna^ az úgynevezett kárpótlási hi­vatalok is. Bízva az ott dol­gozó szakemberek ismereté­ben, felkészültségében, pon­tos tájékoztatást adnak majd az érdekelteknek az ügyin­tézésről. A földhivatal és a leendő kárpótlási hivatal közigazgatási intézmények, Viszont a levéltár tudomá­nyos intézet, feladatai ennek megfelelőek. A levéltárosok mégis mindent elkövetnek, hogy segítségére legyenek a lakosságnak. szürkülni, tovább kell lép­nünk. Ezért a nyolcosztályos gimnáziummá alakulás me­nekülés — előre. A tantestü­let jelentős szellemi poten­ciákkal, tartalékokkal ren­delkezik — mondja Adud Nándor igazgató. — A har­minc nevelőből huszonhatan egyetemi, négyen főiskolai végzettséggel rendelkeznek. Menekülés előre A város és vonzáskörzete értelmiségének jelentős ré­sze az iskola tanulója volt. Ha a környék gyermekei kö­zépiskolás korukban elkerül­nek innen, az értelmiség utánpótlásának biztosítása nehezebb lesz, a tájegység szellemi kiürülése folytatód­ni fog. Ezért is tekintjük szívügyünknek a nyolcosztá­lyos gimnáziumot. Nem aka­rom az előnyeit feisorolni, mert eléggé közismertek. Csupán néhányat: csökken a tanulói túlterhelés, több idő marad a gyakorlásra; tizen­négy éves korban nem kerül sor iskolaváltoztatásra, reáli­sabb lehet a pályaválasztás: a biztosabb tudás nagyobb esélyt nyújt a továbbtanu­lásra. Ellen- MH propaganda — Hogyan fogadták Gyar­maton a kezdeményezést? — Ellenségesen. Durva el­lenpropagandát fejtettek és fejtenek ki ellene a három általános iskolában. Félnek, hogy eljönnek a jó képessé­gű gyerekek, esetleg meg kell szüntetni az amúgy is kis- létszámú osztályokat. A gye­rekekkel együtt jön a fejkvó­ta is. Ez pedig költségvetési gondokat jelenthet. Külön­ben pedig meg tudják olda­ni a tehetséggondozást az ál - talános iskolában is. Nagyjá­ból ezek az érveik. Ügy gondolom, hogy a legfonto­sabb a gyermek érdeke: a minél sokoldalúbb tudás megszerzésének lehetősége. Ezt biztosítja majd a nyolc­osztályos gimnázium. — Mikortól? — Néhány hete kaptuk meg az engedélyt a minisz­tériumból, de természetesen nem most kezdjük a szerve­ző munkát. A Kossuth Gim­názium programját vesszük át, de nekühk is lesznek fel­adataink. Április 12-ig lehet jelentkezni az új típusú osz­tályba. Addig minden lehet­séges módon tájékoztatjuk az érdeklődőket, illetve mi is elébe megyünk az igények­nek. A gimnáziumban szep­tembertől egy speciális né­met osztály, egy általános tantervű osztály indul a nyolcosztályos gimnáziumi mellett. A helyi önkormány­zat vállalta ennek az új mo­dellnek a finanszírozását. Az elmúlt hét végén egy­valami múlta felül Buda­pesten a tavaszi fesztivál sokszínűségét, gazdagságát: a természet. A várnegyed­ben például a simogató napsugarakon kívül néhány virágzó fa is várta a közön­séget és a művészeket. Utóbbiak között a nyíregy­házi Piccoli Archi zenekar tagjait is, akik hamarabb koncerteztek az Egyesült Államok metropoliszaiban, mint fővárosunkban. Ott tavaly nyáron, emiatt a leg­utóbbi vasárnapon mutat­koztak be. A fesztiváliroda és az Ifjú Zenebarátok Magyarországi Szervezete meghívására a történeti múzeum Király Pincéjében léptek fel Bartók Béla, Lisznyay Gábor, Vival­di, Farkas Ferenc, Decsényi János és Kókai Dezső egy- egy darabjával, valamint Ti­nódi Krónikás dallamainak vonószenekari átdolgozásá­val. Bartók és Lisznyay neve nem véletlenül került előre. Az ő alkotásaiknak a meg­szólaltatásakor különleges felfedezéseket tehetett a hall­gatóság. Mert biztosan kevesen is­merik azt a székely fohászt, amit Kerekes Eszter dalolt el, közvetlenül az Este a szé­kelyeknél felhangozása előtt. Ez a könyörgőének ősibb, mint az a XVIII—XIX. szá­zad körüli műdal, amit Szé­kely himnuszként fogadunk el. Az archaikusabb imát komponálta Bartók a sokszor játszott műbe. Lisznyay Gáborról, a né­hány éve halott orgonista­zeneszerzőről azért kell be­szélni, mert a publikum és a szakma kevesebb figyelmet fordít(ott) rá, mint amennyit a munkái érdemelnek. A Pic­coli Archi ez alkalommal Amint vagyok című opuszát vitte a nyilvánosság elé. A kompozíció egy zsoltár lírai hangú átirata. Az itt leírt zenetörténeti tényeket nem magam bá­nyásztam elő. Tóth Nándor, az ifjú muzsikusok karmestere mondta el bevezetőiben, szol­gálva egyik fontos céljukat, az interpretálással egybekap­csolt tudományos ismeretter­jesztést. A tizenévesekből álló zene­kar — újra — sikert aratott. Ez egyrészt tehetségüknek köszönhető. Kiemelném a Vi­valdi C-moll gordonkaver­senyének első és második té­telében szólózó ifj. Tóth Nándor produkcióját, vala­mint Uhrin Viktor és Had- házy Ildikó elsőhegedűsök teljesítményét Farkas Ferenc Régi magyar táncaiban. Másrészt a siker kovácsa a már említett karmester, aki pótapa, menedzser és művé­szeti vezető is: A koncertek előtt kiosztja tartalék cso­kornyakkendőit a feledéke­nyebbeknek. Egyesületei és alapítványt szervez, szponzo­rok után futkos. Megteremti az együttes hagyományait és arculatát (— így nyújtotta át dr. Endreffy Ildikó, Nyíregy­háza alpolgármestere 1990. december 17-én az Orr La­jos szobrászművész tervezte Pro Archi és Pro Piccoli Archi érmeket az arra érde­meseknek.) Ezen cselekedetek célja: a vonós hangszerek népszerűsí­tése, a csellózó, bőgőző, he­gedülő gyerekek képességei­nek kibontakoztatása. A Piccoli Archi most egy április végén Veszprémben megrendezendő zenekari ver­senyre készül. Sok szeren­csét! Gyüre Ágnes A Nyíregyházához tartozó Butykatelepen él férjétől kü- lönváltan G. Gy.-né. Tavaly nyáron költözött el a nyíregy­házi közös lakásból, vagyon­megosztás után. A közelmúlt­ban már jogtalanul tört be az egykori közös lakásba. Ment­ségére szól, hogy gyermekét kereste... A volt férje ugyanis a kö­zös gyermeküket hétvégére megegyezéses alapon magával vitte a nyíregyházi lakásba. A következő hét elején a gyermeket nem vitte vissza, ezért az asszony jogos aggo­dalommal csengetett be volt férje lakásába. Többszöri csengetésre senki nem nyitott ajtót, ezért arra gondolt, hogy Csekk a volt foglyoknak Meglepően sokan jötték el a közelmúltban a Debre­ceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem aulájába azok iközül, alkilket az a közös múlt köt össze, hogy mind­annyian katonák voltak a II. világháborúban és nyu­gati fogságba kerültek. Mint lapunkban is megje­lent: Farkas Gáborné, a rendezvény szervezője el­ső alkalommal hívta talál­kozóra a „nyugatosokat”. A közel 600 résztvevőt Tütös Sándor, a Kárpótlási Hiva­tal elnöke tájékoztatta: a kormány határozott szándé­ka, hogy minden jogos kár­pótlási igényt kielégítsen. A hosszú,' mintegy „kétmilliós listán” első helyen termé­szetesen a Szovjetunióba el­hurcoltak erkölcsi és anyagi rehabilitációja áll. Közü­lük, várhatóan májusig min­denki megkapja a nyugdíj­kiegészítést. A nyugati (amerikai, brit, francia) fogságokból csak­nem 200 ezer honfitársunk tért haza. Helyzetük általá­ban jobb volt, mint akik a Szovjetunióban raboskod­tak. A kárpótlási hivatal eddig 11 és fél ezer 'kérelmet tart nyilván ebben a kör­ben. De jelenleg nincs még olyan jogszabály, amely le­hetővé tenné a végleges rendezést, a kárpótlás lehe­tőségét. A találkozón jelenlévő Menczer Gusztáv, a kárpót­lási hivatal kollégiumának elnöke kitért arra: a szaba­duláskor kapott hadifogoly- utalványok ellenértékét ke­vesen kapták meg a hazaté­rők közül. A tervezett kár­pótlás közel 40 ezer embert érintene, s nemcsak azokat, akik igazolni tudják, hogy a fogolytáborban végzett munkájuk ellenértékeként csekkhez jutottak. Menczer Gusztáv utalt arra is, a kormány az ősz folyamán a parlament elé kíván terjesz­teni egy olyan kárpótlási javaslatot, amely az el­múlt évtizedekben a sza­badságukban korlátozott, vagy megfosztott minden magyar állampolgárra vo­natkozna. A félreértések elkerülése érdekében Farikas Gáborné szervező elmondta: a nyu­gati hadifogságban lévők kárpótlási igényének beje­lentése előtt országos fel­mérést kell végezni. Ezt eddig adatlapok hiányá­ban még nem tudták meg­kezdeni. Kérik az érdekel­teket, figyeljék a sajtót és a tömegkommunikációs esz­közöket, hol lehet majd be­szerezni az adatlapokat, mert az ígéretek szerint ezek két héten belül elkészül­nek. A résztvevő Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei nyu­gati foglyok és hozzátarto­zóik a közeljövőben sze­retnék megalakítani a regi­onális szövetségüket. Ehhez várják a még élő bajtársa- iik, vagy azok özvegyeinek, hozzátartozóinak jelentke­zését. (dankó) a gyermeket valaki bent rej­tegeti és csendben maradás­ra kényszeríti. Betörte a be­járati ajtót, s mivet nem ta­lált a lakásban senkit, távo­zott. Ám később visszajött, s ott találta volt férjét a gyer­mekkel együtt. A gyermeket hazavitte Butykatelepre. A volt férj feljelentést tett az asszony ellen: „A laká­somból ellopott nyolcezer fo­rintot.” Ezt azonban nem tudta bizonyítani, így a Nyír­egyházi Városi Bíróság csak magánlaksértés miatt bün­tette meg G. Gy.-nét, három­ezer forintra. Az ítélet jog­erős. (dankó) Nagy István Attila If lliimlrilf Any/ftls Félszáznál is több tagja van a MEOSZ fehérgyarmati szövet- KUiyuitiitvptaii. ségének. Különböző fajtájú kutyákkal foglalkoznak. Most néhány tenyésztő szakosodik németjuhász fajtára. A kutyákat a személy- és vagyonvé­delemben eredményesen használják. Ármos Gyula kiképző irányításával hétvégeken rendszeresen foglalkozásokat tartanak a kutyabarátok. " I Megkeresem a levéltárban Nem hivatal, de segít A tárgyalóteremből A gyermekét követelte

Next

/
Thumbnails
Contents