Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-26 / 71. szám
2 Kelet-Magyarország 1991. március 26. Fejlesztés 2000-ig Az újságíró-szövetség közlekedési szakosztályának soproni összejövetele kapcsán már számos érdekességet tártunk olvasóink elé a MAHART-tal, a Hungarocamionnal és a Merkúrral kapcsolatban. Most a vasút „kerül terítékre”. A Győr—Sopron—Ébenfurti Vasút 1879 óta üzemel, azóta áthalad az osztrák— magyar határon, így nem egy esetben politikai jellege is volt. Az 1969-ben lejárt koncessziót két részletben 2007-ig hosszabbították meg, nem véletlen tehát, hogy a tervek eddig az időpontig szólnak. Érdekessége: kereskedő vasútnak is nevezik, mivel az alaptevékenység mellett számos más területen is bevételekre törekszenek. Az osztrák és magyar vas- útigazgatósága mellett utazási irodát működtet (Loco- motív Tourist). Záhony szerepköre Követendő lehet a „nagy testvér”, a MÁV számára a GYSEV azon lépése. hogy vasúti bértábla kidolgozásával új bérrendszer alapjait teremtették meg. A pótlékok különböző szempontok alapján a munkabérbe épültek be — 37 kategóriát állítottak fel — mindez 32 százalékos bérnövekedést jelentett Jó a kapcsolat a MAV-val, számos területen működnek együtt. Március 14-én közös pedíciós irodát nyitnak Triesztben és Porto Logareban, s közös képviseletet hamaro- san Udinében. Megyénket is érinti az az elképzelés, mely alapján fuvarvállaló irodát állítanak fel Záhonyban. A GYSEV vezérigazgatója az Osztrák Közlekedési Hi- telbank vezérigazgatójával tárgyalt a közelmúltban arról: hazánkban is szükség lenne hasonlóra. Sok ugyanis a vasút kintlévősége, s a jövőben akár az is előfordulhat, hogy annak a vállalatnak, amely nem kap banki garanciát fizetési kötelezettségének teljesítésére, sem a GYSEV, sem a MÁV nem fuvaroz majd. Valuta kellene Csárádi János, a MÁV vezérigazgatója a gondokról, s a tervekről is részletes tájékoztatást adott. Míg a hetvenes években prosperált a vasút a 20 milliárdos állami támogatásnak köszönhetően; új vonatokat kapott (a bolgárok és a románok ezzel fizettek); addig a nyolcvanas évek elején azt „találták ki”, legyen önfenntartó, elvonták a támogatások jelentős részét. A jegyTapizók B erlinben törvény védi a nőket a férfi munkatársak ízléstelen megjegyzései, viccel, kínos tapizásai ellen. Bírósági úton az ilyen kellemetlenkedő férfiakra a törvény szigorával sújtanak. Németországban több nőt foglalkoztat ez a téma — olvasható a bonni újságban. — Hiszen sokan ki vannak téve a főnökök zaklatásainak, különösen az alacsonyabb beosztásban dolgozók körében. S a kínos szituációkból gyakran keletkezik harag, feszültség. De sokan elfogadják ezt a helyzetet, hiszen a vezetőktől függ munkahelyi előmenetelük, karrierjük. Akadnak viszont olyan hölgyek is, akik szívesen belemennek ilyen játékokba, ettől remélve magasabb pozícióba való jutásukat. A berlini törvény úgy gondolom, nem csupán német, speciális társadalmi viszonyra vonatkozhat. Ha- tályosulása magyar főidőn is elkelhet — bár mindig kettőn áll a vásár. (bojté) árak emelkedése mellett mindez azt eredményezte: gyengült a pálya, lerobbant a vasúti park. Hetente Bécsbe Szükség lenne mindenképpen jó néhány nemzetközi közlekedésre alkalmas kocsira, de belföldi használatra is több százra. Csak egy adat: egy darab 2. osztályú vasúti kocsi ára 68—103 millió forint között van ... A fejlesztésekről szólva a vezérigazgató kifejtette, úgynevezett Intercity vonatok beállítását tervezik, melyek a főváros külső területeiről a helyi közlekedést pótolnák, illetve egészítenék ki Budapest szíve felé. Ugyancsak új kezdeményezés. hogy a főváros és Miskolc között az új menetrend életbe lépésével — próbaképpen — 3 óránként közlekednek majd gyorsvonatpárok. Megyénk lakói körében kelthet érdeklődést, hogy ezzel egy időben —■ hetente egyszer — közvetlen vonat megy Nyíregyházáröl Bécsbe és vissza. A tervek szerint péntek kora hajnalban indul a megyeszékhelyről, 9—10 óra között ér Bécsbe, majd este fordul is visz- sza, érkezés szombat hajnalban. Aki bírja a gyűrődést, bő egy nap alatt bevásárolhat az osztrák fővárosban . . . Záhony, „Kelet kapuja” forgalma még tovább növekedhetne a vasút vezetői szerint, ha a túloldalon jobban szerveznék meg a munkát; a vonatok indítását és fogadását. Megnyugtató, hogy a kormány célprogrammal is támogatja a vasutat, erre épüt a MÁV 2000 elnevezésű koncepció. A kormányanyag lényege, hogy az állam magára vállalja az infrastruktúra fenntartását és további építését; a vasút használati díjat fizet majd ezekért. K. D. Kiizzadt forintjaink Drága idegen nyelv „Már megint a pénzesek! Nekik találták ki ezt is, hogy villoghassanak, hogy mondhassák : nekünk erre is futja.” Magam is hallottam még ennél vaskosabb morgásokat is, amikor híre ment: tandíjas osztály indul egyik neves gimnáziumunkban. Plebejus indulataimat csillapítva mondogattam: már az iskolába is belépett a pénz de... ugyan miért is éppen ez a terület maradna ki — morfondíroztam. Igen. A Zrínyi gimnázium tantestülete úgy döntött: belevág a Középfok Nyelvi Alapítvány idegen- nyelv-oiktatási kísérletébe. Előtte biztosan sokat mérlegelték az ellenérveket: nem fog az ötlet tetszeni mindenkinek, sőt, pénzszűke világunkban esetleg kiválthatja a kényszerűen kí- vülrekedtek ellenszenvét, haragját is. A legfontosabb: a kísérlet nem érinti az iskola egészét, csupán egy húsz + húszas (normál osztálynyi) csoportra koncentrálódik. Az ingyenes (?) állami oktatásban tehát változatlan feltételekkel működik a gimnázium további tizenhat osztálya. Az ötvenhétezer forint tandíjért — amit csak az ún. nulladik évben kell fizetni — a felvettek a következő szolgáltatásokat kapják: összesen ezernyolcvan órán vesznek részt; ebből hétszázhúsz óra a választott idegen nyelv (angol vagy ■német) tanulására fordítódik; a száznyolcvan órás testnevelésen kívül három tantárgyi blokkra további száznyolcvan óra jut. Számoljunk csak egy kicsit! Vegyük csupán a nyelvi órákat! Egyetlen osztási művelet és kiderül: egy óra még nyolcvan forintba sem kerül! Közelítsünk más oldalról! Nem magániskoláról van szó, hanem alapítványi osztályról, ahová a „csatlakozás” — természetesen — önkéntes. Érthető persze, hogy akinek nincs közel hatvanezer forintja, eleve csak legyint. „A pénzesek, a butikosok ... Ók majd mellényzsebből állják a cehhet. Pedig buta az istenadta gyerekük!” Jó, jó! De ne feledjük! A felvételi döntés nemcsak a pénztárcáktól függött, hanem a gyerekektől, a vizsgateljesítménytől. Hetven százalék fölötti „produkcióval” lehetett bejutni, s nem önmagában az ezresek (ötezres még nem volt!) lobog'tatásával! Nyilvánvaló: pénznek lenni ikell(ett), igaz: három részletben lehet leróni. A befizetett összeg bizonyos hányada viszont leírható az adóalapból (lévén alapítványi támogatásról szó), így az említett, nyolcvan forint körüli óradíj tovább zsugorodik. És még egy tény. Kétszeres volt a túljelentkezés. (Az anyagi háttérről azért ez is sejtet valamit!) Elsősorban persze a tehetősek próbálkoztak, akiknek nem kellett hozzányúlni a tartalékhoz, vagy összekaparni a családi „bankszféra” utolsó garasait a „beugróhoz”. De, s szerintem ez a fontos, a milliós Mazdák, tíz-tizenöt milliós „magánvárak” korában sokan jelentkeztek a közepes vagy gyenge anyagi helyzetűek közül is. Ök voltak azok, akik nem a pénzvilág luxusához akartak igazodni, amikor gyermeküket a tandíjas osztályba küldték. Kállai János Az idegenforgalmi idényre készülve a Képzőművészeti Kiadó két hasznos kiadványt jelentetett meg. Mindkettő angol és német nyelven kalauzolja a fővárosba érkező idegent vagy visszatérőt. Az egyik könyvecske Budapest, a múzsák városa címet viseli és 41 színes fotóval a művészetek fővárosát igyekszik bemutatni az ismert épületek mellett, mint például az Operaház, a Halász- bástya, Zeneakadémia, Vigadó, Nemzeti Múzeum vagy a Vígszínház. Olyan létesítmények is szerepelnek a kötetben, mint a Na-Ne Galéria, a Vasarely Múzeum, a Broadway mozi, vagy a Petőfi Csarnok melletti bolhapiac. A másik könyvecske harminc keresztény templomhoz kalauzol. Bár a templomok, mint műemlékek ed- dig is sűrűn előforduló szereplői voltak a Budapestet bemutató fotóalbumoknak és útikönyveknek, így egy csokorba gyűjtve még nem je- lent meg. Mi az a koncesszió? A parlament ülésén nemrég szerepelt a koncessziós törvényjavaslat általános vitája. A koncessziós szerződésben egy olyan adásvételről lenne szó, ahol az egyik fél (az állam) kénytelen valamijét eladni, mert eladósodott helyzetében így juthat pénzhez. A vevő, a gazdasági erőt képviseli (vállalkozók, tőkések). S mit adna el az állam, illetőleg az önkormányzat? Lemondhat kizárólagos tevékenysége gyakorlásáról vagy ideiglenesen átengedheti azt úgy, hogy a jogosultnak teljes, vagy részleges piaci monopóliumot ad. A szerződés tartalma lehet többek között repülőtér, távközlésre használható frekvencia, szerencsejáték, postái alapszolgáltatás, személy- szállítás . . . Az új törvény adta lehetőségektől a jogalkotók azt remélik, hogy ezek a tevékenységek hatékonyabban fognák működni. Nyilvános pályázaton a legkedvezőbb ajánlatot tevő kapja meg például a vasúti személyszállítást. A pályázaton egyébként külföldiek is részt vehetnek. A döntésnél pedig a nemzeti, helyi érdekek dominálnák. A javaslat egy kerettörvényként került a parlament elé. A speciális részletszabályokat ágazati törvények állapítják meg, melyek meghozatalára több hónap múlva kerülhet sor. A törvényalkotás nehézkes voltában ugyanis az is szerepet játszik, hogy a tervezetek — elsősorban időhiány miatt — nem eléggé kidolgozottak. S a rengeteg módosító indítvány felét maga a törvénytervezetet készítő, előterjesztő kormánypárti tagok nyújtják be. (bojté) Művésztanárok hangversenye A kultúra — sajnos, érzékelhető — térvesztéseinek napjaiban valamelyest megnyugtató olyan „szigetekre” bukkanni, ahol az értékteremtők (közvetítők. a csodát felmutatók maroknyivá zsugorodott csapata mégis megpróbálkozik lelkünket — éppen a művészetek kathartikus ereje által — rádöbbenteni önnön mélységeire, örömeire, fájdalmaira, megnyugváskereső lehetőségeire. A nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola zenei tagozatának művésztanárai és a Miskolci Szinfonikus Zenekar meghívott tagjai nemrég élményt adó koncertjükön egy ilyen békés „szigetre” invitáltak bennünket, bizonyítva szakmaszeretetüket. Jól szerkesztett, változató- san összeállított műsorukban a zeneirodalom klasszikusaiHalálos gázolás Vaja belterületén kb. 68 km-es sebességgel közlekedett a nyíregyházi Gibba László. Ha lassabban és figyelmesebben vezetett volna, most nem terhelné a lelkiis- meretét egy ember halála. Este volt és a fiatalember tompított fénnyel közlekedett. Az egyik útkereszteződésben éppen akor haladt át egy férfi. Magabiztosan ment, valószínű, nem nézett csak előre, biztonságban érezte magát. A gépkocsit vezető a viszonylagos gyorshajtása és figyelmetlensége miatt későn észlelte a gyalogost és az úttest széléhez közel elütötte. A gázolás következtében a szerencsétlen ember a helyszínen meghalt. A Nyíregyházi Városi Bíróság Gibba Lászlót halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt tíz hónap felfüggesztett börtönre ítélte. Mellékbüntetésül tízezer forintot kellett fizetnie, fizette a hatezer forintos bűnügyi költséget, s egy évre eltiltották a gépjárművezetéstől. Az ítélet jogerős. nak népszerű és kevésbé ismert darabjait egyaránt megszólaltatták. Felcsendültek Bach. Händel, Chopin, Weber, Stamitz művei; a Mozart-évforduló jegyében az A-dur klarinétkvintett és az Oboa-kvintett két tétele. Igazi zenei csemege vált hallani Liszt Dante-szonátáját (más címen: Dante olvasása közben) Kollonay Zoltán lenyűgözően virtuóz interpre- tálásában. A jobbára tanítványokból verbuválódott közönség soraiban (kár, hogy „kívülről jöttek” viszonylag kevesen voltak) méltán váltott ki „hangos” elismerést Mozart A-dúr klarinétkvintettje (előadták: Novák József, klarinét; N. Füzes Mária, hegedű; Részegh Benedek, hegedű; Miklós András, brácsa; Nagy Mariann, gordonka) és Stamitz F-dúr fagottkvartettje (előadták: Halász István, fagott; Részegh Benedek, hegedű; Miklós András, brácsa; Halászná Rózsa Márta, gordonka). Oratóriumest A komolyzenei évad legrangosabb hangversenyére került sor csütörtök este a Bujtosi Szabadidő Csarnokban, a Nemzeti Filmharmónia rendezésében. Haydn: Teremtés című oratóriumát a Magyar Állami Énekkar (karigazgató Antal Mátyás), az Állami Hangversenyzenekar adta elő, Erdélyi Miklós vezényletével. A szólisták Ardó Mária, Molnár András és Kálmándy Mihály voltak. A közel kétórás oratórium igen magas művészi szinten szólalt meg, a kiváló előadók és Erdélyi Miklós gondos, stílusos, elmélyült munkájának eredményeként. A Bujtosi Szabadidő Csarnokban több alkalommal rendeztek már hangversenyt. Mindig problémát okozott a tompa akusztika. A színpad jelenlegi elhelyezésével sikerült ezt a gondot megoldani. A lelátón ülők maradéktalanul élvezhették a mű leg- meghittebb, halk részeit is. Az énekesek recitativóit kísérő csembaló és gordonka szólista játéka is intenzíven jutott el a hallgatósághoz. Elismerés illeti a Bujtosi Szabadidő Csarnokot és a Nemzeti Filharmóniát azon igyekezetükért, hogy igazi kulturális értékek egyre több emberhez juthassanak el. Babka József Piaci vágányon a vasút leles írási épületek Kommentárunk r •• nt qif OvAfíhlUÍvan A tárnái öreghegyen a tavasz közeU *• <í\Ka vrcgliTvg j C11» ledtével megindult az élet. Ez a szőlővel kapcsolatos munkákon kívül a „környezet” alakítását is jelenti. A kishegy gazdái összefogása nyomán közösen a szőlötelkck végében útépításre szövetkeztek a gazdák. A tsz (térítés ellenében) gépi munkával segíti az építést.
