Kelet-Magyarország, 1991. március (51. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-18 / 64. szám

1991. március 18. Kelet-Magyarorsság 3 Szabolcsi menedzserek E z év tavaszán néhány szabolcs-szatmár- be­regi vezető és közép­vezető Németországban két- hetes menedzserképző tanfo­lyamon vesz részt. Ha las­san is, de , kezd kialakulni megyénkben a korszerű, nyu­gati típusú gazdasági szak­emberek gárdája. Van pó­tolnivaló a képzésben és a gondolkodásmódban- Az utób­bi néhány évtizedben ugyan­is gyakran pejoratív érte­lemben használták a mene­dzser kifejezést, s hangoztat- ták: a szocializmusban nincs szükség menedzserekre, itt a piac szinte automatikusan és hibamentesen működik. Kockázatokat is vállaló, vi­lágméretekben gondolkodó szakemberekre van szükség megyénkben is. ígéretes, hogy egyre több az ilyen szakember. Az említett né­metországi tanfolyamot a Ma­gyar Gazdasági Kamara Ke­let-magyarországi Regioná­lis Szervezete rendezi. A há­rom keleti megyéből jelent­kező vezetők és középveze- tők a közeljövőben egy két­hetes elméleti felkészítésben vesznek részt Debrecenben. Aztán újabb két hétre Né­metországba utaznak, s ott a gyakorlatban sajátítják el a korszerű ismereteket. Jó tud­ni: a tandíj egy részét a munkaadó fizeti, de a néme­tek is jelentős anyagi hozzá­járulással támogatják a kép­zést. A szabolcs-szatmár- beregi munkaadók anyagi tá­mogatása éveken, esetleg hó­napokon belül megtérülhet. A fejlet nyugati államok szívesebben támogatják a magyar szakemberek képzé­sét, mint a magyar vállala­tok, szövetkezetek. Csak né­hány példát említünk ennek igazolására. Március elejé­től az angol kormány támo­gatásával három megyénk­ben fiatal angliai élelmiszer- ipari üzemekben három hó­napon át tanulmányozhatja az üzleti életet. A svájci kor­mány — mint azt már hírül adtuk —, tízmillió forint tá­mogatást adott a Nyíregyhá­zi MEZŐGÉP Vállalatnak át­képzésre, s e pénz felhaszná­lásával megyeszékhelyünkön egy menedzserképző tanfo­lyamot is indítanak. A nyír­egyházi Szarvas utcai nagy előadóteremben az elmúlt hónapokban osztrák üzlet­emberek segítették a me- gyénkbeliek menedzserkép­zését. Közvetve az amerikai tá­mogatásnak is hasznát vehe- ti megyénk. Mérnök isme­rősöm (egy nyíregyházi kft. ügyvezető igazgatója) a Bu­dapesti Közgazdasági Egye­temen hamarosan befejezi kétéves tanulmányait és a sikeres vizsgák után mene­dzserképesítést kap. Örömmel újságolta, hogy kétéves kép­zésüket a Soros-alapítvány is támogatta, s több híres ame­rikai szakember tartott nekik előadást a menedzselésről. Ismerősöm elfogadásra váró diplomamunkája egy adap­tálható üdülőközpont meg­szervezéséről, létrehozásáról szól. E komplex üdülőköz­pontban nemcsak napozásra van lehetőség, orvos, telex, telefon is található. S ami a lényeg: a nyíregyházi mér­nök-menedzser tényekkel és számokkal bizonyítja, hogy az üdültetés és a vendéglátás nyereségesen is üzemeltet­hető. A nyugati tudnivalókat el­sajátító szabolcs-szatmár- beregi menedzserek szókin­cséből hiányzik a „gazdaság- politika”, ők nem politizál­nak, hanem a jó üzlet remé­nyében vetik magukat mun­kába. (nábrádi) Brazil dollárstop T estvérek között is 2,5 millió dollár az közel 200 millió forint Eny- nyit még akkor is vissza­utasított a budapesti Hajtó­művek és Festőberendezé­sek Gyárának vezetése, mikor köztudott, hogy óriá­si adósságállomány terheli a céget és április közepétől már igencsak kapaszkodnia kell munka után. Ezt a pénzt a brazíliai magyar, Zolcsák úr kínálta a nyír­egyházi leányvállalatért. Szegény embert még az ág is húzza, mondhatnánk, de ennél többről van szó. Kőkemény érdekek üt­köztetése, hosszas . számol­gatás eredménye az elutasí­tás. A fővárosi központban nem kellene annyi admi­nisztratív munkaerő, a ve­zérigazgató jogköre is csök­kenne, ugyanakkor Nyír­egyházán egy jól prosperáló cég működne. A 2,5 millió dollár köte- gekbe rakva, szépen átfőzve ott pihen egy svájci bank­ban. A szerződés alapján az aláírástól számított 15 na­pon belül kellett volna a vevőnek, a brazíliai ma­gyarnak, Zolcsák úrnak utalni. A nagyiparos elesik a kamattól, amit még el tud viselni, viszont a presztízs- veszteséget már kevésbé. Most azt hihetnénk, hogy megfordul és meg sem áll Brazíliáig és azt a képzelet­beli ajtót maga mögött örökre becsukja. Nem így van, ajánlatát továbbra is tartja, ha pedig más jó üz­letet kínálnak számára, ak­kor abba fekteti a pénzét. Viszont legyünk egy kicsit patrióták, ha megvan az a pénz, miért ne Nyíregyhá­zán fejlesszen, miért ne ide hozza azokat a milliós meg­rendeléseket. Ráadásul ígé­rete szerint öt évig a nye­reséget visszaforgatja a ter­melésbe, nem viszi ki az or­szágból. A HAFE vezetősége vi­szont a központosított hata­lomban bízik, egy kézben akarja irányítani a dolgo­kat, ha már süllyedőiéiben van a hajó, akkor úgy véli, mindenki kerüljön víz alá. Ezek után viszont nagyobb határozottságot várnánk a nyíregyházi leányvállalat vezetésétől, szakszervezeti tanácsától és munkástaná­csától. Két hete a vezér- igazgató megsértődött az it­teni gyűlésen és távozott, egy hete békésen elbeszél­gettek a munkások Zolcsák úrral. Azóta mintha abba­maradt volna minden. Cá­foljanak ránk, ez a játszma még nem lefutott... (máthé) Érdekvédelmi Akadémia Az érdekegyeztetés új rendszere és lehetőségei cím­mel dr. Hajdú Attila, az MSZOSZ jogi osztályának vezetője előadást tart márci­us 19-én délelőtt Nyíregyhá­zán, a szakszervezetek szék­házában. Az Érdekvédelmi Akadémia délutáni program­jában pedig Kisgyörgy Sán­dor, az Érdekvédelmi Ta­nácsadó Szolgálat munkatár­sa a sztrájkkal kapcsolatos, jogi tudnivalókról szól. ^íégy termelőszövetkezet várdai, valamint a Kisvárdai Szeszipari Vállalat és a CAROFLEX fékbetétgyár (VSZM) anyagi támogatásával új, korszerű vizsgálóműszerrel gyarapodott a kisvárdai kórház fül-, orr-, gégeosztálya. A német STORZ gyártmányú endoszkóppal az orr- és orrmel- légüregek — arcüregek — vizsgálatát műtéti beavatkozás nélkül tudják elvégezni az osztály orvosai. Felvételünkön az orrüreg endoszkópos vizsgálata közben dr. Nagy Tibor adjunktus, (vincze) Vita az arany- koronáril Ügy tűnik, több hónapos vita után napokon belül megszületik a kárpótlási törvény, s így megnyílik az út a tulajdonviszonyok rendeződéséhez. A törvény hatálybalépésekor azonban nemigen lélegezhetnek fel az igénylők, valamint a földhivatalokban dolgo­zók, hiszen az egykori ingatlanokat igazoló papírok beszerzése még csak ezután következik. A kormánykoalíción belül pár napja megkötött egyez­ség már másnap éreztette hatását a Nyíregyházi Kör- zeti Földhivatalban, ugyanis megnőtt az ügyfelek száma. Pontatlan adatok gyeszékhely arculata. Egy úr a Nyírtourist-iroda helyén ál­ló házról kért igazolást, míg egy másik ügyfél egykoron a Nyírfa Áruház telkét mond­hatta magáénak egy kis épü­lettel együtt. Mint kijelen­tette, neki most is házzal kell visszaadni a területet A termőhelyi értékszám he­lyett megkezdődött a mező- gazdasági termelésre szolgáló ingatlanok aranykorona-érté­kének visszaállítása. Már többen felvetették, hogy a régi aranykorona-érték nem egyezik meg a mostani aranykorona-értékkel. Mivel sok régi betét nem tartal­mazza az aranykorona-érté­ket, félő, hogy ebből még sok vita lesz. (mml) CSAK BÉRBE! Felháborítónak tartotta telefonálónk, hogy a BE- AG nyíregyházi gyára 15 millióért 99. évre eladta egyik üzemcsarnokát a német Krohne, a KEMEV és az Universil Labortech­nikai Vállalat által alapí­tott közös kft.-nek. Ennyi­ért ők is megvették vol­na az építményt. Miért nem hirdették meg az el­adást, hol Itt a vállalkozá­sok támogatása? A kér­désre Sasvári András, az Universil Labortechnikai Vállalat főmérnöke vála­szolt. — Szó sincs arról, hogy a BEAG nyíregyházi gyá­ra eladta volna az üzem­csarnokot. Alapítóként 10 millió forinttal belépett a Krohne-KEMÉV-Uni- versil—BEAG Kft.-be és a társaságnak 15 millió forintért meghatározatlan időre bérbe adta az üzem­csarnokot. Miért hirdet­ték volna meg ezt az üzemcsarnokot? Nem volt szó arról, hogy magánsze­mélyeket bevonjunk a kft.-be, vagy vállalkozók üzemeltessék a csarnokot. Ennél nagyobb gondunk az, hogy a német partner már be szerette volna in­dítani a termelést, viszont a magyar társak anyagi helyzete miatt mindez húzódik. KIÁLLÍTÁS. Havasi Ta­más és Paílay Róbert — mindketten a Krúdy Gyula Gimnázium diákjai —, mun­káiból nyílik kiállítás márci­us 18-án 16 órától a Besse­nyei György Tanárképző Fő­iskola kollégiumi kiállítóter­mében (Nyíregyháza, Sóstói u. 31/B. kollégium, I. e.). Kapcsolat a levéltárral Olcsó húsnak. — Elsősorban nem azért jöttek az emberek, hogy visz- szakapják a földjüket, ha­nem a kárpótlás miatt kérik a tulajdonjog igazolását — tájékoztat Havellant Csaba, a hivatal vezetője. — Nagyon sok távol lakó, pesti, dunán­túli állampolgár is érdeklő­dik. Nehézséget jelent, hogy általában nem közölnek ve­lünk levelükben pontos ada­tokat. Nem tudunk azon _ a nyomon elindulni, hogy „Nyíregyházáról keletre volt a föld”. Kell lennie valami­lyen telekkönyvi végzésnek, szerződésnek, betétmásolat­nak, amely révén vissza tud­juk keresni az egykori tulaj­donviszonyokat. Egyre több igény érkezik a földhivatalhoz. Régi lakások­ról, kis üzemekről, azoknak a helyeiről kérik a telekkönyvi betétek másolatának kiadását az ügyfelek. E kérelmek so­rán felidéződik a régi me­— A földhivatal nincs fel­készülve a kárpótlásra jogo­sultak rohamára, ezért tü­relmei és megértést kérünk — folytatja Havellant Csaba. — Nem tudjuk azonnal ki­adni az igazolásokat, hosz- szabb időt, esetenként több napot is igénybe vesz, ugyan­akkor a napi ügyek határidő­re történő elintézése is gon­dot okoz. A minél jobb ki­szolgálás érdekében felvet­tük a kapcsolatot a levéltár­ral, s ott sikerült olyan ira­tokat találni, amelyek ne­künk nincsenek meg. A szol­gáltatáson igyekeztünk javí­tani azzal is, hogy januártól bevezettük a mindennapos ügyfélfogadást. Délig bárme­lyik nap, szerdán este fél hé­tig várjuk az érdeklődőket. „A minőségből nem engedünk, de az árból igen” — hirdette a Szabolcs Húsipari Vállalat la­punkban. S igen kedvező áron kínáltak boltjaikban például bor­júhúst. Dr. Fábián Sándorné nyíregy­házi olvasónk felbuzdulva a rek­lámon, vásárolni indult a nyír­egyházi Kun Béla utcai hentes­üzletbe. Itt viszont azt az infor­mációt kapta: már elfogyott. Tapasztalata szerint sokan ér­deklődlek, de csalódottan távoz­tak. Egyik ismerősét azzal küldték el, hogy a szállítmányt visszaadták a központnak. Pa­naszosunk nem érti, most akkor mi az igazság: van olcsó hús vagy nincs? Poionkai János boltvezető sze­rint a problémát valószínűleg az okozta, hogy a hirdetés korábban jelent meg, mint ahogy a húst kívltték volna. Március 6-án szerdán csak délben kapták meg a borjúhúst és valóban megtör­tént, hogy a fagyasztott árut visszaküldték, mert nem lett vol­na már idő hét végéig ktolvarz­tani. A kezdeti nagy igény erre a hétre már lanyhult, ugyanis a négy borjú elejéből csütörtök délig még egy egészet sem si­került eladniuk. A látszólagos ellentmondásra magyarázatot Lafkő Tibortól, a vállalat kereskedelmi osztályve­zetőjétől kértünk. — A jelentős árengedmény ha­tására olyan nagy volt a keres­let, amire a boltvezetők nem számítottak. Sajnos, korábban a lakosság — a megfizethetetlen ár miau — „leszokott” a borhúhús- ról. A kereskedők most mérik fel, mennyit rendeljenek az ipar­tól. Van rá példa, egyes helye­ken csökkent, de más helyen például háromszorosára nőtt az igény. A szakemberek bíznak abban, hogy a jövőben a kereslet még tovább emelkedik, egyre több egység kapcsolódik be a forgal­mazásba és elsősorban csütörtö­ki napokon minden hentesüzlet­ben friss borjúhúst találhatnak a vevők, olcsóbban. D. M. Hűséges katona leszek A márciusi napsütésben megható perceket élt át kö­zel 3 ezer ember szombaton délelőtt Nyíregyházán a Damjanich János laktanyá­ban. Több mint ötszáz hon­véd tett esküt a Magyar Köztársaság mellett: teljes életükben, mind békében, mind háborúban a szeretett magyar haza igaz polgárához méltó módon viselkednek. A rangos eseményen részt vett valamennyi politikai párt és a Történelmi Igazságtétel Bi­zottság képviselői, valamint dr. Czap Lajos megyei fő­jegyző is. Az ünnepség egyik fény­pontja volt Nyíregyháza vá­ros ajándékának átadása. A „hazáért és szabadságért” csapatzászlót Felbermann Endre alpolgármester nyúj­totta át a Damjanich János­ról elnevezett lövészdandár­nak. Köszöntőjében emléke­zett az 1848-as huszárok sza­bolcsi zászlójának katonáira, akik ott voltak a szabadság- harc majd minden döntő üt­közeténél. Zászlójukat a Jó­sa András Múzeum még ma is őrzi. Segítőkészségük, szeretetük példaként állhat a mostani honvédek előtt. Az új zászlót Keresztes Szilárd görög katolikus püspök imá­val és áldással szentelte meg. A „zászlóanya” dr. Mihályi Józsefné, az aggódó édes­anyák nevében kért szerete- tet és védelmet fiaiknak. Ha­vasi Tibor ezredes bemuta­tott egy rendkívül értékes új, hadtörténeti kiállítást, mely bárki számára bepillantást adhat a kuruckortól kezd­ve az I. és II. világháború katonai történelmébe, a fegy­verzetek, az akkori felsze­reltségek világába. Föld helyet kárpótlás Roham előtt a földhivatal

Next

/
Thumbnails
Contents