Kelet-Magyarország, 1991. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-06 / 31. szám

1991. február 6. Kelet-Magyarország 3 KÉT ÚT VAN ELŐTTÜNK Átalakuló iskolák A MÚLT EV KÖZÉPÉN az Oktatáskutató Intézet megjelen­tetett egy nagy visszhangot ki­váltott könyvecskét Csak refor­mot ne címen. Ebben tizenkilenc vezető-kutató, a közoktatás leg­különbözőbb problémáit elemez­ve talán csak egyetlen kérdésben tudóit megegyezésre jutni, törté­netesen abban, hogy „hagyomá­nyos értelemben vett strukturális iskolareformot többé nem szabad Magyarországon csinálni." A reformokban gondolkodó, de abba jócskán bele is fáradt oktatásirányítás és pedagógus­közvélemény a meglehetősen summás paradigmaváltásra több­féleképpen reagált. A vélemény- különbségek azonban hamarosan két szélső értékvonal mellett, egymástól meglehetősen távol álló iskolakoncepcióban kezde­nek testet ölteni. Mivel mindket­tő — helyesen — történelmi előzményekre épít, az egyiket, amely a mai iskolarendszer fo­lyamatos továbbfejlesztését cé­lozza konzervatív reformernek, a másikát, amely az államosítás előtti magyar iskolarendszer főbb elemeiből, intézményeiből próbál építkezni, radikális kon- zervaíívnak lehet minősíteni. A kormányzathoz ez utóbbi áll közelebb. Erre utal rfA nemze- ti megújodási programijában megrajzolt iskolaszerkezet is. Ennek erősen sematizált lénye­ge, hogy a jelenlegi négyosztá­lyos alsó tagozat hatosztályos alsó alapiskolává alakulna át. Melynek elvégzése után kétfelé válna a rendszer: négyosztályos algimnáziumba és ugyancsak négyosztályos szakiskolákba iratkozhatnának be a tanulók. Mindkét iskola feladata, hogy ál­talános műveltséget adjon. Az algimnázium elvontabb, értelmi­ségi, pályaorientáltabb, több ide­gen nyelv oktatását tartalmazó tanterv szerint működne. A szak­iskola első két évében döntően általános ismereteket nyújtana. A képzés a magasabb évfolya­mokon válna gyakorlatiasabbá, valamely szakma általános alap­jainak birtoklását is biztosítva segítené elő a tovább nem tanu­lók munkába állását. E KÉT ISKOLATÍPUST végigjárva 16 éves korig, vagyis a jelenleg érvényes tankötele­zettségen belül a tanulók záró­vizsgát tesznek. Ennek alapján a rendszer 3 éves középiskoláiban: —főgimnáziumokban vagy tech­nikumokban — folytathatják ta­nulmányaikat. A gimnáziumi középfokú ok­tatásnak egy másik, külön ágát jelentenék a döntően elit (intel­lektuálisan elit) képzését fel­vállaló 8 osztályos gimnáziumok, melyekbe a tanulók a hat- osztályos alapiskola első négy osztályának elvégzése után ke­rülhetnének. Ez az iskolakoncep­ció tehát a 8 osztályos gimnáziu­mot kivéve, egy évvel meg- hosszahítaná az érettségit nyújtó képzési időt. A másik struktúrafejlesztő koncepció — noha program típu­sú megfogalmazása még nem történt meg — lényeges elemei a szakirodalomból már többé-ke- vésbé ismertekké váltak. Eszerint az általános képzést a jelenleg érvényes kötelező is­koláztatásig (16 éves korig) kell kiterjeszteni, oly módon, hogy az általános képzés tantárgyai ne a nyolcadik osztályban záruljanak, hanem a tizedik (második) osz­tály végén. Ez a koncepció is gimnáziumi és szakképző intézményrend­szerrel számol. Az előbbit a he-, lyi lehetőségektől függően igen variábilisnek képzeli el: szervez­hető négy elemi plusz nyolc gimnázium: nyolc általános plusz négy gimnázium és tíz ál­talános és két gimnázium rend­szerben. Lényeg az, hogy tíz ál­talános képzőosztály után a tanu­lónak egységes külső alapmű­veltségi vizsgát kell tennie, és ennek minősítését figyelembe véve folytathatják tanulmányai­kat vagy a gimnáziumi képzés valamelyik formájában vagy tíz osztály után szervezett, arra épü­lő (1—3 éves) szakképzés intéz- ményrendszerében. Mindkét struktúra külső és belső vizsgarendszerekkel kíván­ja a szükségesnek ítélt művelt­ségtartalmak minőségének ellen­őrzését, illetve az iskolarend­szeren belüli átjárhatóságát biz­tosítani. Hasonlóan mindkét koncepció az általánosan képző szakaszt kívánja két évvel meg­toldani, &/2Z lényegében tízosz­tályos kötelező népoktatással számol. KÜLÖNÖSEN AZ ELSŐ koncepciót szakmai körökből kemény támadások érik. Első­sorban azt vetik szemére, hogy nem szervesül megfelelően a je­lenlegi magyar közoktatással, emiatt számtalan értékvesztéssel járna. Másrészt a pályaválasztás időszakát hihetetlenül lerövidíte­né (12 éves korra hozza előre), ami pedagógiailag elfogadhatat­lan. De a rendszer látens veszé­lye, hogy egy rejtett körzetesítést indítana el, ami a megvalósítást igencsak gyötrelmessé tenné. A második variáció képviselői elképzelésük értékének a meg­szakítatlan szerves fejlődést hir­detik. Vallják, hogy rendszerük könnyebben, rövidébb idő alatt és olcsóbban építhető ki. Nem szólnak viszont a program gyen­ge pontjairól, hogy az átjárható­ság, vagyis az iskolaválasztás ugyanolyan nehézkesnek ígérke­zik, mint az elsőben. Hogy a be­ígért helyi fejlesztésekre épülő variábilítás a mai viszonyok erő­teljes túlélésére, az egész folya­mat parttalan elhúzódásához ve­zethetne. Mindent egybevetve: itt egy felülről és egy alulról vezérelt rendszerváltási koncepció éríe- lődésének lehetünk tanúi. Egyi­ket döntően kormányzati szintről kívánják kiépíteni, a másikat pe­dig inkább helyi szükségleteket és lehetőségeket ismerő, ezeket vállaló önkormányzatokra bíz­nák. A modem magyar oktatás- történetben az első utat már járták, a másodikat még nem. Úgy tűnik, tisztán egyik út sem követhető, valahol a kettő között kellene a helyes arányokat, me­chanizmusokat megtalálni, job­ban építve a mai magyar isko­lastruktúrákra és a helyi társa­dalmak iskolateremtő erejére. Kuknyó János Kisvárdai Kisvárdán 11— üzem, szövet­kezet és intézmény — munka­hely s azok szakszervezetei, lét­rehozták a városi szakszervezeti kerekasztalt. A résztvevők elfo­gadták működési ügyrendjüket, s elkészítették a- Városi Érdek­egyeztető Tanács (VÉT) ügy­rendjét. A polgármesteri vélemé­nyezés után ő hívja össze a VET- et alakuló ülésre. Ha az alakuló ülésen egyetértés születik a mű­ködési rendről, akkor megkezdi munkáját Kisvárda városban a VÉT. A VÉT alapvető gazdasági, jövedelmi, szociális és munka­ügyi kérdésekkel foglalkozó, fo­lyamatosan működő mikroszintű fórum, amely a konfliktuskeze­lést is szolgálja. Célja a munka- vállalók, a munkáltatók-munka- adók és az önkormányzat érde­keinek, törekvéseinek, konfliktu­sainak a feltárása, egyeztetése, valamint információcsere, javas­latok alternatív megvizságálása alapján a megállapodások kiala­kítása. A VÉT gazdasági konzultatív bizottságának az önkormányzati program, csomagtervek, a gaz­daságpolitika, rendetetek megvi­tatása, véleményezése lesz a fel­adata. A munkaerőpiaci bizott­ságnak a munkavállalók és mun­káltatók munkaerőpiaci alkal­mazkodását elősegítő megálla­podások és intézkedések kialakí­tása, különös tekintettel a foglal­koztatásra, a munkafeltételekre és a szakképzésre. A jószolgálati-etikai bizottság feladata az együttműködési nor­mák, illetve a konfliktuskezelés rendszerének kidolgozása és a konfliktusok kezelésének előse­gítése. A PÉNZNEK (EZÚTTAL) NINCS SZAGA For int vizsgáló számvevőszék A szócsata még a napjainkban is folyik Hágel-Mayer úr, az Állami Számvevőszék elnöke és a Demisz képviselői kö­zött az ifjúsági szervezet vagyonelszámoltatásával kapcso­latban. A számvevőszék megyei kirendeltségén megtudtuk, hogy az elmúlt évben ők is vizsgálták a megyei Demisz és elődszervének, a KISZ-nek a vagyonelszámoltatását. Hibákat találtak, ennek egyik oka a figyelmetlen munkavég­zés, de mindezek nem voltak szándékosak. Voltak tételek, amelyek kimaradtak, ezeket pó­tolták. Nagyító alá került a volt megyei MHSZ egy része is, kü­lönösebb kivetnivalót itt sem ta­láltak. Kifogást is emelhet Kenéz Sándor tanácsos, a me­gyei kirendeltség munkatársa elmondta, a két szervezet vizsgá­latán kívül hat témakörben ké­szítettek tanulmányt. Elöljáró­ban leszögezte, feladatuk kizáró­lag az állami vagyon, az állami forrásból származó pénzek vizs­gálata, munkájuk során vélemé­nyeznek, minősítenek, ugyanak­kor szankcionálási lehetőségre is van alkalmuk. Feljelentést tehet­nek, az ÁSZ elnöke elrendelheti állami pénzek visszafizetését is. Az iroda három munkatársának tevékenysége miatt a vizsgált fél is emelhet kifogást. Az egy éve újjáalakult szervezet (korábban a 40-es években működött hason­ló) az Országgyűlés irányítása Felkötik •a textilt Jó körülmények között sajá­títhatják el a szakma fogásait a tanulók az Újfehértói Textil­gyár tanműhelyében, ahol a ha­gyományos szövőgéppel is megtanulnak szőni (jobbra), egy másik gép segítségével pe­dig a szalagszövést gyakorolják (lent). a mostanában rémálmokat látok, tudatom homályos mezején nem j szigorú beszédű hona- r tyák parlamenti viada­lai ködlenek fel. hanem magyar pénzintézetek \ folyosóin kódorgók, s minduntalan a 30 szá­zalék feletti kamatot hirdető feliratok vicso­rítanak rám. Ha valaki azt gondolná, azért tör a frász, meri közeledik a törlesztés r. ,ya, na­gyon téved. A boldog ember is lei -vék, nem tartozom az ■ Pnek Ám anni eszeseb­ben közeled: a nap. amikor a körtéién tanlerv arra kénysze­rít, hogy A fösvényt, Moliére-nek a Móricz Zsigmond Színházban ,A fene egye meg a méltányosságával együtt, fulladjon meg ott, ahol van, az az is játszott darabját fel kell dolgozzam 15 éves gimnazista nebulókkal. A darab ifjú hőse, Cléante ugyanis imi­gyen méltatja azt a sze­mélyt (mellesleg az apukáját, de ezt akkor még nem tudja sze­gény]I, aki hajlandó kölcsönt adni neki: útonálló, az a hóhér! Ilyen uzsorát életemben nem hallottam. Nem elég neki az az őrjítő kamat...” Kérem szépen, tetsze­nek tudni, mennyi az a kamat. ami miatt útonállót és hóhért kiált a kölcsönre szoruló ifjú? 25 százalék! Ami, ugye, a magyar pénzin­tézetek kamatához ké­pest smafu. Akkor mit mondjak én a diákjaim­nak? Azt, hogy a fös­vénynél is fösvényebb az OTP? Tudom én azt túl­licitálni, hogy „úton­álló” és „hóhér”? S legalább tudnám, hova forduljak taná­csért! De az Országos Pedagógiai Intézetet megszüntették, Beke Kata pedig felmondott. Minden intelmet — jöj­jön bárkitől — nagyon szépen megköszönök, előre is. De ha tehet, pénzintézetek kímélje­nek! H. P. alá tartozik, a beterjesztett anya­gokat a Parlament fogadhatja el, illetve utasíthatja el. Az elmúlt évben az elsők kö­zött vizsgálták a megyében lévő tanácsok 1989-es gazdálkodását. Általános megállapítás, hogy a szabolcsi tanácsok pénzügyi po­zíciói az átlagtól rosszabbak vol­tak. Túlságosan nagy kötelezett­séget vállaltak fel, ennek követ­kezményeként számtalan tanács került az eladósodás szélére. A tanácsi kezdeményezésű privati­záció során 26 tanácsi vállalatból 9-en kezdtek valamilyen vállal­kozásba. Utóbbiak 24 társaságot hoztak létre, amelyből 17 a tör­vényben előírt minimális alaptő­kével jött létre. A megye 126 ta­nácsából mindössze 4 városi ta­nács kezdett vállalkozásba. Az alacsony szám oka a tőkesze­génység. Szabályos pénzek A másik anyag szerint a lete­lepedési alapból megyénkben 23 millió forintot költöttek el. Az áttelepültek részére ebből a pénzből finanszírozták a szállást, étkezést, a gyámügyi és szociális juttatásokat, illetve besegítettek a lakásszerzésben. Szabálytalan­ságot a pénzek elosztásánál nem állapítottak meg. At. elmúlt rendszerhez kötődő pártok, tár­sadalmi szervezetek felülvizsgá­latánál a már említett kettő be­számolóját tekintették át alapo­san. A választási pénzek ellenőrzé­sénél kiderült, az előírásokat be­tartották, a felhasználási előírá­sok szerint költötték el az erre fordítható összeget. Az MDF nyíregyházi szervezetének gaz­dálkodásánál megállapították, a kevés pénz kifizetése a válasz­tással összefüggő juttatások vol­tak. Jelentősebb hiányosság itt sem volt. Tőkeszegénység Sajnos az egészségügynél és az oktatásban előírt kötelező bér­emelések a megállapítások sze­rint tovább növelték az országos átlagtól való lemaradásunkat. Forintban kifejezve mindez egy zöldhasút is kitesz. Erősen érző­dött a differenciálás hiánya. Minderre egy példa: két telepü­lésen, amelyek 5 kilométerre vannak egymástól, azonos beosztásban, azonos munkakört ellátó óvónő az egyik helyen 11 100-at, a másikon 7800 forin­tot keres. Hat megyei települé­sen pedig a technikai dolgozók fizetése magasabb, mint az ott dolgozó pedagógusoké. Ezeken az aránytalanságokon helyileg lehet változtatni. A vizsgálat szerint kevés helyen differen­ciáltak, általában ragaszkodtak a központi irányelvekhez. Összegzésként Kenéz Sándor hozzáfűzte, a mégye települései­nek több mint fele hátrányos helyzetű, jellemző a tőkesze­génység, az alacsony hatékony­ság, az infrastruktúra kiépítetlen- sége, az itt élők az országos át­lagtól kevesebbet keresnek, ugyanakkor a szabolcsiak tör­vénytisztelőbbek, mint más me­gyebeliek. Komoly hibát a vizs­gálódásuk során nem lehetett észlelni. A megyei kirendeltség jelenleg áthúzódó feladatokkal foglalkozik. Néhány lakossági bejelentést is kaptak, ezeket to­vábbították az illetékes szervek­nek. „ M. Cs. KÉPZETTSÉGPÓTLÓ TANFOLYAM A siker megalapozója? Hol szerezzen naprakész ismeretet a vállalkozó, az ingatlanközvetítő, a ren­dész, a személyzetis, avagy a munkaügyi kérdésekkel fog­lalkozó szakember? Folytat­hatnánk a sort, amelyből ki­derül: a gazdasági és a tár­sadalmi élet átrendeződése nyomán mind újabb és újabb szakismeretet kíván' meg az élet a dolgozóktól. Lendvayné Juhász Gabriellát, a megyei oktatási és továbbkép­zési intézet igazgatóját arról kér­deztük: a jegyzők és a polgár- mesterek képzésén túl milyen tanfolyamokkal sietnek a meg­változott munkáltatói és munka- vállalói igények kielégítésére? — Változatlanul fontos fel­adatnak tartjuk az államigazga­tás területén dolgozó szakembe­rek sokirányú továbbképzését — hallottuk az igazgatónőtől. — Például azoknak az Álla­migazgatási Főiskolát végzett szakembereknek, akik még nem részesültek számítástechnikai képzésben, vagy csak a Commo­dore 64 típusú gépen tudnak dol­gozni, szervezünk egy IBM-PC kompatibilis tanfolyamot. Ter­mészetesen nemcsak az állam- igazgatási főiskolát végzetteket, hanem minden érdeklődőt szíve­sen fogadunk, még lehet jelent­kezni. Vizsgabizonyítványt kap­nak a hallgatók, és utólag beírják a főiskolai indexbe az itt szerzett eredményt. Márciusban indítanak egy in­tenzív felvételi előkészítő tanfo­lyamot az államigazgatási-főis­kolára jelentkezőknek. A nappali vagy levelező tagozat majdani hafgatói magyar irodalmat és történelmet tanulhatnak az elő­készítőn. Újdonság, hogy az öt­éves államigazgatási gyakorlat­tal rendelkező a főiskolai felvé­telnél 5 pluszpontot kap. ha a je­lentkezés idején is az államigaz­gatásban dolgozik. Mint megtudtuk, az új tanfo­lyamokkal igyekeznek pótolni azokat a hiányosságokat, ame­lyek a felsőoktatásban jelenleg nem teszik lehetővé bizonyos te­rületen a szakemberképzést. Ezért lehet majd népszerű min­den bizonnyal a középfokú ren­dészeti tanfolyam, amelyet a kö­zületi rendészeti munkakörben foglalkoztatottaknak hirdetnek meg. A február második felében kezdődő tanfolyamra még lehet jelentkezni. A közeljövőben in­dul közép- és felsőfokú személy­es munkaügyi szakvizsgára, va­lamint különbözeti vizsgára fel­készítő tanfolyam a sóstói inté­zetben. Bizonyára közérdeklődésre tarthat számot az ingatlanközve­títéssel foglalkozó tanfolyam. Az ilyen irányú szakismeretre azért lesz belátható időn belül nagy szükség, mivel 1992. január el­sejétől csak alapfokú ingatlan- közvetítői szakvizsga birtokában folytathatnak ilyen tevékenysé­get az állampolgárok. Március­ban indítják a 80 órás tanfolyami előkészítőt, amelynek végén vizsgáznak a hallgatók. Ameny- nyiben sikeres, úgy középfokú ingatlanbecslési tanfolyamra je­lentkezhetnek azok, akik bővíte­ni akarják ilyen irányú tudásu­kat. Több új tanfolyamot indítanak a gazdálkodással, vállalkozással, adózással és banki ügyletekkel foglalkozók vagy a téma iránt érdeklődők számára. t. k.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents