Kelet-Magyarország, 1991. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-06 / 31. szám

1991. február 6. Az Országhizban történt Az új ötvenrubeles A* új ötvcarabelea bankjegy, amelyet 1ML jaaaár Sb-án hoxtak forgalomba, miatta január 2J-án, meglehetősen rö­vid határidőt hagyva a lakosságnak a beváltásra, kivonták a forgalomból a régi 50 és 100 rnbeleseket. Walesa a pápánál Haditechnikai csoda A Missouri (Folytatás az l. oldalról) ügyi hiányokat, az. inflációs hatásokat és a lakosság le­terhelését, csak olyan kár­pótlási megoldást tart elfo­gadhatónak, amely — függet­lenül a politikai szempontok­tól és a jogosultak körétól — nem haladja meg a 70—Dö milliárd forintot A pénzügyminiszter ezután részletezte az ország anyagi helyzetét, kitérve arra, mi­lyen forrásokból lehetne kár­pótolni. Beszámolt arról, hogy az állami vállalatok vagyona 1800 milliárd forintra be­csülhető. Ebből 300 milliárd forint az önkormányzatokat illeti meg, újabb 100 mil­liárd forintot pedig a társa­dalombiztosításra különíte­nek el. A fennmaradó 1400 milliárd forinttal szemben ugyanekkora összegű állam­adósság áll fenn — ami pe­dig azt jelenti, hogy nincsen pénz. összegezve tehát — hangoztatta — egyetért a fia­tal demokraták vezérszóno­kával: a kárpótlást a társa­dalom fogja megfizetni, minthogy az államnak erre nincsen forrása. Ezért mérle­gelni kell a gazdasági lehető­ségeket és a társadalom tű­rőképességét. Ezután szólt a gazdasági kockázatokról, amelyeket a kárpótlás von maga után. Először is rámutatott: a kár­pótlással újabb államadósság jár. Továbbá: a kárpótlási jegyek 9 százalékos idei ka­mata is az államot terheli majd, s nem felhtőlen e je­gyek hatása a formálódó ér­tékpapírpiacra sem. A leg­nagyobb problémát viszont a privatizációs ügyekkel kap­csolatban látta. A nagy ösz- szegű kárpótlási jegyhez ha­talmas összegű, azonnal ren­delkezésre álló privatizálan­dó vagyonra lenne szükség, hiszen a jegy értékét az szabja meg. van-e máris va­gyon mögötte. Erősíteni és gyorsítani kell tehát a pri­vatizációs folyamatot, ami pedig — vélekedett — jelen­tős feladatot ró a kormányra. A képviselőcsoportok má­sodik vezérszónokaival foly­tatódott ezt követően a kár­pótlási törvény általános vi­tája. Szabó Iván (MDF), a vitá­ban elhangzott pártvélemé­nyekre reagált. A beterjesz­tett törvényjavaslattal kap­csolatban egy szójátékot megemlítve kifejtette: ha a kárpótlási törvény igazságos, akkor nem jogszerű, ha jog­szerű, akkor pedig nem igaz­ságos. Ezt követően arra mu­tatott rá, hogy a kárpótlási törvényt egy új társadalmi szerződésként kell értékelni, amelyet a népképviselet szerve, az Országgyűlés köt meg. Tardos Márton (SZDSZ) pártja második vezérszóno­kaként hangsúlyozta, hogy a gazdasági rendszerváltásra Pártunk úgy ítéli meg, hogy a rendszerváltás után alapvető tartalmi fordulat a fő kérdések­ben még nem történt. A tulaj­donviszonyokban nincs számot­tevő változás, a földkérdés nincs megoldva. Szaporodnak a rossz közgazdasági szabályozók,, nincs igazi vállalkozásélénkítési gyakorlat, a parlamentben főleg pártérdeket igyekeznek érvénye- síteni. A taxisblokádig a lakos­ság többségét kitevő munkavál­lalók és munkaadók érdekeit fi­gyelmen kívül hagyták. Jelenleg is meddő vita folyik a kormány és érdekegyeztető tanács kö­zött a kormány taktikázó maga­tartása miatt, szól többek között az állásfoglalás. Hangsúlyozza: A lakosság egyre növekvő hánya­dának bizalmát veszti el a kor­mány az indokolatlan, elviselhe­tetlen magas terhek miatt, a ki­látásba helyezett áremelések, szigorító intézkedések következ­tében. A lakosság terheit át kell ütemezni több évre. Megfontoltabb külföldi tőke- befektetési feltételek mellett a hazai vállalkozók, vállalkozni szándékozók részesedjenek a tervezettől nagyobb arányban, lé­nyegesen kedvezőbb feltételek­kel a lebontandó állami vagyon­ból, tulajdonból. Minden érin­tett réteget azonos elvek szerint még mindig nem került sor. Szerinte olyan privatizációra van szükség, amelynek fon­tos résztvevője minden ma- gyár állampolgár és az álta­luk létrehozott intézmények. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a magyar föld leértékelődött, és bogy a megcélzott közös piaci tag­ság — minden más előnye mellett — számos hátrány­nyal is fog járni a magyar mezőgazdaság számára. Oláh Sándor, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka nem kisebb feladatra vállal­kozott, minthogy „elsimítsa azokat a göröngyöket”, ame­lyek a kárpótlási törvény megalkotásához a konszen­zus útjában állnak. Részlete­sen vitába szállt az addig el­hangzott pártvéleményekkel. Kifogásolta, hogy a Balsai István igazságügy-miniszter által előterjesztett kárpótlási törvény nem kellő gondos­sággal készült. A frakciók vezérszónokai sorában ezután Katona Bé­la ismertette az MSZP állás­pontját. Mint mondta a szo­cialisták támogatták, hogy e kérdés mielőbb a plenum elé kerüljön, a beterjesztett tör­vényjavaslatot azonban sem tartalmában, sem színvonalá­ban nem tartják elfogadha­tónak. Glattfelder Béla (Fidesz) a törvényjavaslat gazdasági kérdéseit elemezve kijelen­tette: a hatást nehéz meg­ítélni. mert ma még azt sem tudni, hány hektár föld kerül vissza az egykori tulajdono­sokhoz. A tervezetet bírálva kifogásolta: az Országgyű­lésnek úgy kellene döntenie e kérdésről, hogy nem tudja hány milliárd forintot juttat a volt tulajdonosoknak. A képviselő szerint a kárpótlá­si jegyek tovább növelik az ország nettó államadósságát. Sokan megélhetésük érdeké­ben lesznek kénytelenek el­adni azokat, amelyeket spe­kulánsok fognak felvásárol­ni. Ily módon az ügyeskedők lesznek a kárpótlási jegy igazi nyertesei. Rótt Nándor, a KDNP ve­zérszónoka egyetértett azok­kal a képviselőkkel, akik sze­rint a kárpótlási törvény ter­mőfölddel foglalkozó fejezete önmagában nem tisztázza a helyzetet. A keresztényde­mokrata képviselő az új szö­vetkezeti és földtörvény szükségessége mellett érvelt. A képviselők az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes ny ugdíjkiegé- szltések megszüntetéséről szóló javaslatot csak a jövő héten tárgyalják. A törvényhozás utolsó na­pirendi pontjaként határoza­tot hoztak a nemzeti és et­nikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról. A költségvetésben jóváha­gyott 200 millió forintos tá­mogatás szétosztásáról intéz­kedő határozatot jóváhagyta a parlament, mely a jövő héten folytatja munkáját. kell kárpótlásban részesíteni jog­talanul elvett javaikért. A földet a legsürgősebben vissza kell ad­ni a jogos tulajdonosaiknak, a farmergazdaságok működtetésé- hez kedvezményes kölcsönöket kell biztosítani. Nyugattól a vállalkozások tá­mogatására adott és várható köl­csönöket a kormánytól független, önkormányzati alapon működő választott testület kezelje és pá­lyázat útján kizárólag a magán- vállalkozások kapják meg az eddigiektől lényegesen kedve- zőb feltételekkel. A lakosságot, a vállalkozókat sújtó intézkedések, a központi akarattal kierőszakolt helyi adók várható kivetésével a lakosság tűréshatára túllépte a küszöböt. Bármilyen újabb sokkoló hatású elvonás kiszámíthatatlan követ­kezményekkel járhat, amit pár­tunk szeretne elkerülni. Követeljük, hogy csökkentsék 30 százalékra a magánvállalko­zók 53 százalékos társadalombiz­tosítási és más magas adóter­heit. Kérjük az önkormányzito- kat, ne vessenek ki újabb ter­heket jelentő helyi adókat. Tiltakozunk az ellen, hogy a taxisblokád idején az érdek- egyeztetési tárgyalásokon elfo­gadott benzinárcsökkentést is­mét életbe léptették annak elle­nére, hogy azóta csökkent és A lengyelek most, hogy megszabadultak Jalta tra­gikus örökségétől és vissza­nyerték szabadságukat, ösz- szefogással és az egyház köré tömörülve birkózhatnak meg az őket sújtó hatalmas gaz­dasági, szociális és morális bajokkal. A világnak segíte­nie kell Lengyelországot, amely nemcsak túlélte a ne­héz időszakot, hanem az eu­rópai keresztény kultúra egyik őrzője, formálója, s a Szolidaritás révén az új Eu­rópa arculatának egyik kiala­kítója. Így foglalható össze az a nagy, szinte programadó beszéd, amellyel II. János Pál pápa fogadta kedden a Vatikánba látogató Lech Walesa lengyel köztársasági elnököt, aki első külföldi út­ján jelképesen a római egy­házfőhöz zarándokolt. ma is folyamatosan csökken az olaj világpiaci ára. A kormány által tervezett, a gépkocsik után fizetendő nagy összegű kötelező biztosítási adó bevezetését a gépkocsival rendelkező lakosság, a magánvállalkozók kifosztásá­nak újabb láncszemének tekint­jük és határozottan tiltakozunk ellene. A vállalkozók elviselhetetlen terheinek jelentős csökkentése esetén megyénk vállalkozói már ebben az évben mintegy ötezer új munkahelyet tudnának bizto­sítani a munkanélküliség csök­kentése érdekében. Ha viszont jelenlegi terheiket nem csökken­tik és azokat újabbakkal teté­zik, az eddigiektől is nagyobb arányban lesznek kénytelenek megválni vállalkozásuktól, s al­kalmazottaik elbocsátásával i nö­velik a rohamosan növekvő munkanélküliek számát. A lakásépítési hitelek kamatai­nak felemelését elítéljük és tá­mogatjuk az ellene kezdemé­nyezett aláírásgyűjtési tiltako­zást. * A küldöttgyűlés a. Liberális Polgári Szövetség-Vállalkozók Pártja megyei elnökének Kovács Károly nyíregyházi vállalkozót választotta. A pápa egységre és össze­tartásra szólította fel volt honfitársait, és arra, hogy tömörüljenek: az egyház köré, mert az sokrétű, akár közjogi szerepet is játszhat, az ország felemelkedésében. Lapunk tegnapi számában ^ parlamenti beszámolóban kivo­natosan ismertettük az SZDSZ- frakció álláspontját a kormány beterjesztett kárpótlási törvény- javaslatáról. Ezzel kapcsolatban juttatta el szerkesztőségünkhöz az SZDSZ megyei szervezete a párt Tardos^—Soós-féle terveze­tét, amelyböL az alábbiakban közlünk részleteket. A Szabad Demokraták Szövet­sége abból indul ki, hogy a kár­pótlást egy nagy nemzeti ügybe, a privatizáció todákális meg- gyorsításába, a magántulajdonon alapuló korszerű piacgazdaság kialakításának irányába teendő, alaposan kidolgozott lépéssoro­zatba kell beilleszteni- Ezzel le­hetségessé válik maguknak a va­gyonúkban megkárosítottaknak szélesebb ,körű és nagyobb mér­tékű kárpótlása, továbbá a va­gyoni kárpótlás kiterjesztése az elmúlt rendszer politikai elítélt- jeire: végül ugyancsak lehetsé­gessé válik az, hogy vagyonje«- gyek formájában bizonyos kár­pótlást minden magyar állam­polgár kapjon azért, mert az el­múlt 40 év megnyomorította. Azt javasoljuk tehát, hogy a kár­pótlás egy alapvető gazdaságpo­litikai fordulat részévé, a gaz­dasági rendszerváltás kezdetévé váljék. (Az SZDSZ a kárpótiást ál­lampolgári jogon járó vagyon­jegy formájában szeretné kiter­jeszteni a társadalom egészére.) A Szabad Dem ok ráták Szövet­sége a következőket javasolja az Országgyűlésnek: A hibás rész- megoldást nyújtó, bármilyen ké­sedelmesen. mégis elkapkodva benyújtott, megfontolatlan tör­vényjavaslatot a Ház ne fogadja el! Hozzunk kerettörvényt a pri- vatizáció meggyorsításáról, ezen belül az állampolgári jogú tu­lajdonjuttatásról és a vagyoni kártalanításról! Ez egy csomag- terv előkészítését jelenténé. amely alapos, intenzív munkát követelő előkészítéssel a jövő év elején végrehajtásra kerülhetne. Állampolgári jogon személyen­laikusokat bizonyára hidegen hagyta, a haditudományok mű­velői számára viszont szen­zációként hatott az öböl­háború hétfői hadijelenté­se: évtizedek óta először lé­pett harcba az amerikai ha­diflotta Missouri nevű csa­tahajója, ágyúival iraki megerősített állásokat lőtt Kuvait déli részén. A Missouri az amerikai hadiflotta négy Iowa-osztá- lyú csatahajójának egyike, a maga nemében ritkaság- számba megy, s történelmi nevezetességnek számít. Az 1944 júniusában vízre bo­csátott hajó parancsnoki hidján fogadták az ameri­kai katonai vezetők 1945. szeptember 2-án Japán ka­pitulációját. A Missouri részt vett az 1950—1953-as koreai háborúban, s akkor volt utoljára valódi harci cselekmény részese. 1987 jú­niusában ugyan már feltűnt aZ Öböl vizein, de akkor csak tekintélyével biztosí­totta az iraki-iráni háború­— Abból indulunk ki, hogy a szovjet csapatok jú­liusra kivonulnak Magyar- országról és Csehszlovákiá­ból, s az ígéret szerint visz- szavonják a szovjet erőket a volt NDK területéről és Lengyelországból is — mon­dotta az amerikai védelmi miniszter. Richard Cheney a jövő évi védelmi költségvetést bemu­tatva, a sajtó előtt hangoztat­ta: a kiadásokat, a haderők létszámát, fegyverzetét azért mérséklik, mert a Szov jet­unió átalakulása, a VSZ él­ként legalább 20 000 forint értékű vagyonjegyet lehetne kiosztani. Ez egy átlagos, négytagú család­ban 8® ooo forintot jelentene; ez már olyan tőke, amelynek a hasznosítására érdemes odafi­gyelni. Ez országosan lcözeL 210 milliárd forint. Ugyanakkor a kárpótlásra fordítandó 70 mil­liárd forintos összeget is leg­alább a másfélszeresére kell emelni; ebből a kárpótlás kor­látái valamelyest tágítható!;:, és már juttatható az 1949 előtt meg­károsította knak, a volt politikai elítélteknek és más súlyos ká­rokat szenvedett csoportoknak is. Különös körültekintéssel kell kidolgozni annak biztosítékait, hogy a kárpótlási és vagyonje­gyek kibocsátása minél kevésbé növelje az inflációt. E jegyek értékállandósága, megfelelő ka­matozása és privatizált állami vagyonra való garantált átvált- hatósága politikai, társadalomlé­lektani. felvilágosítási kérdés is. A gazdasági viszonyok és folya­matok általános rendezettségének kérdése is. de közvetlen tör­vényhozási és szervezési felada­tokat is jelent. A jegyek fo­gyasztásra való átváltását nem keli — mert gyakorlatiig lehe­tetlen — teljesen megtiltani, ugyanakkor ésszerűen korlátozná szükséges, és ellenérdekeltséget kell vele szemben teremteni. ban fenyegetett, amerikai zászlót hordozó kuvaiti tar­tályhajókat. Az öböl-hábo- rú résztvevőjeként „iker­testvérével”, a Wwcotuin- nal együtt két hónapja ér­kezett a térségbe Long Be­ach-» báziskikötő jé bó l. A hajót 1986-ban újítot­ták fel, s akkor kapta 36 centiméter vastag páncél­zatát, ami gyakorlatilag sérthetetlenné tette. Hossza 270 méter, önsúlya 45 ezer tonna, teljes terheléssel pe­dig 58 ezer tonnát nyom. Harminc csomós sebesség­gel 5000 kilométert képes megtenni egyhuzamban, fe­délzetén 1500 főnyi legény­séggel és 4 Seahawk heli­kopterrel. A Missouri leg­nagyobb különlegessége a 9 óriáslöveg: a 16 hüvelykes (406 milliméteres) ágyúkból percenként két lövést lehet leadni, s az 1227 kilogram­mos lövedékek 38 kilomé­terre repülnek. Az ágyúkat a hétfői lövések előtt utol­jára a koreai háborúban használták harci körülmé­nyek között. tűnése jelentősen csökken­tette a katonai fenyegetést. Amennyiben a stratégiai követelmények megváltoz­nak, a költségvetést „drámai- an’- átalakítják. A miniszter azt mondotta, hogy a közelmúlt hónapokig igen pozitív változásokat láttak a Szovjetunió katona­politikájában is, de nem vi­lágos, milyen lesz a helyzet hosszú távon: a Szovjetunió 3—4 új hadászati rakétát fej­leszt ki, új hadászati rend­szert telepít, az SS—25-os, vasúton mozgatható rakétá­kat, tengeralattjárókat épít. Cheney egyébként kijelen­tette: George Bush elnök ad majd parancsot arra. hogy Irak ellen megkezdjék a szárazföldi hadműveleteket is, de ez még nem időszerű. Mind Cheney, mind Bush a nap folyamán közvetetten el­utasította az — esetleges — iráni közvetítési kísérleteket. A Henkel Budapest értesíti a Tisztelt Vásárlókat, hogy a Persil nyereményak­ció 3. nyilvános sorsolása 1991. február 8-án lesz a Philips Márkaszervizben, Budapesten a IX. kerület Kinizsi u. 30—36. sz. alatt A nyertesek névsora 1991. február 12-én • a Népszabadság, a Mai Nap és a Kurír című újságokban jelenik meg. (505) A Magyar Autóklub Kisvárdai Kirendeltsége személygépkoesi-vezetii tanfölyamot indít februárban intenzíven, alapórával, részletfizetési kedvezménnyel. Jelentkezés és felvilágosítás: VOLÁN Iroda, Kisvárda, Flórián tér 2. (289) Elviselhetőbb terheket! A LIBERÁLIS POLGÁRI SZÖVETSÉG-VÁLLALKOZÓK PÁRTJA SZABOLCS-SZAT- MÁR-BEREG MEGYEI KÜLDÖTTGYŰLÉS 1991. FEBRUÁR 2-1 ÁLLÁSFOGLALÁSA SZDSZ-álláspont: Kárpótlást — állampolgári jogon A USA — katonai költségvetés Mérséklik a kiadást

Next

/
Thumbnails
Contents