Kelet-Magyarország, 1991. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-05 / 30. szám
Megkezdődött az Országgyűlés rendes ülésszaka Heves vita a kárpótlásról Felszólalt Vargáné Piros Ildiké is Kemecsei utcarészlet. (E. E. felv.) Hétfőn délután 3 óra után néhány perccel megkezdődött az Országgyűlés rendes ülésszakának első ülésnapja. A parlamenti teremben a 380 képviselőből 320- an jelentek meg. Szabad György, az Országgyűlés elnöke megnyitóját követően Antall József miniszterelnök kért szót, hogy a kiemelkedően fontos, a tulajdoni kárpótlásról szóló törvényjavaslat — amelyet a tulajdon és az igazságtétel alapvető törvényjavaslatának és intézkedésének minősített — vitája előtt két bejelentést tegyen. Közölte a képviselőkkel: február 1-jén a kormány az Országgyűlés elnökének levelet küldött. Ebben kérték, hogy a Külügyi és a Honvédelmi Bizottság tartson együttes ülést, amelyen a kormány tájékoztatót ad a nemzetközi fegyverkereskedelemben való magyar részvételről, illetve a jugoszláviai fegyvereladások ügyéről. Bejelentette azt is, hogy az elmúlt héten Budapesten szakértői tárgyalásokat tartottak a szovjet csapatok magyarországi kivonulásáról. A vélemények azonban különbözőek: a szovjet fél részleges térítést kíván már a kivonulás befejezése előtt, míg a magyar szakértők a teljes mérleg alapján a károk, a költségek figyelembevételével az együttes elszámolást szorgalmazzák. A szovjet csapatkivonások egyébként továbbra is menetrend szerint folynak. A miniszterelnök által érintett témára, a jugoszláviai fegyvereladásra reflektálva kért szót napirend előtt Kövér László fideszes képviselő. Bejelentette: a fiatal demokraták országgyűlési határozattervezetet nyújtottak be, amelyben az ügy kivizsgálására parlamenti ad hoc bizottság felállítását kérik. Ugyancsak e témára reagált napirend előtti felszólalásában Szent-Iványi István. A szabaddemokrata képviselő úgy vélekedett, hogy az ülésteremben senki sem rendelkezik kellő információkkal a történtekről — így s1 Értékálló megoldást mmmmmmmmm—mmmMm—mmmmmammmmma—mmMmmmmmmmmmmmsMammm—mmmmmmmmmmmt P arázs vitára lehet számítani a kormány kárpótlási törvénytervezetének megvitatása során, melyet hétfőn kezdett tárgyalni a parlament. Nem könnyű a honatyák helyzete, hisz a politikai után gazdasági téren is el kell végezni az átfogó történelmi igazságtételt. Az államosítás visszarendezésének. a privatizációnak az alapkérdését jelentő kárpótlás, a többség számára elfogadható megoldása nélkül nem valósítható meg az ország erkölcsi és gazdasági újjáépítése. A lehetőségekhez képest jó kárpótlási törvény teremthetné meg azt a várva várt nemzeti megbékélést, melytől az ország fel- emelkedése is nagymértékében függ. Különösen forró a levegő a földtörvény körül zajló viták során. A vitákban részt vevőknek egy jelentős része gondolja úgy, hogy a föld nem csupán egyike, hanem egy különleges. erkölcsi értéket is hordozó formája a nemzeti vagyonnak. Éppen ezért, várhatóan számos módosító javaslatot terjesztenek be a kárpótlási törvénytervezet vitájára, pontosan a földre vonatkozóan. Az értékpapírokkal történő kárpótlásnak nagyon sok ellenzője van az érintettek körében. A kárpótlási jegy ugyanis — ettől fél nagyon sok szabolcsi kisgazda — a privatizáció elhúzódása esetén könnyen értékét vesztheti az infláció következtében. Az inflációs félelem realitás. a privatizáció elhúzódására szintén lehet számítani, hisz itt meghirdetett elv a fokozatossá,qr és ezentúl is csak szakaszosan képzelhető el a szükséges előkészítő munka miatt Mivel lehetne hát megnyugtatni az embereket ? Valamilyen módon garantálni kellene a kárpótlási jegyek értékállóságát. Vagy úgy, hogy az nern forint. összegre, hanem valamilyen eszmei, vagyoni értékre szólna (ezt valósítja meg a föld esetében az aranykorona), vagy pedig forintértékük a legmagasabb betéti kamatokkal számolva időről időre emelkedjen. E hhez hasonló megoldás lenne képes eloszlatni az embereknek azt a félelmét, hogy ha kézhezvétel után rövidesen nem jut privatizálódó vagyonhoz, hosszabb idő , elteltével esetleg már csak fele annyi értéket kap majd a kárpótlási jegyéért. Az ellenszenv eloszlatása, és az általános megbékélés érdekében kellene e megnyugtató döntést hozni. G. B. kormány tagjai sem. — Any- I nyi azonban bizonyos — sző- gezte le —, hogy az ügy káros külpolitikai hatásokkal jár, amellett pedig rontja a kormány szavahihetőségét is. Az ügy kivizsgálására, mint mondta, ugyancsak parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kérik, de — szemben a fiatal demokraták erőviszonyok alapján szervezendő bizottságával — paritásos alapon alakuló testület létrehozását javasolják. Antall József az elhangzottakra reagálva kijelentette: az előtte felszólaló képviselőkkel szemben fenntartja álláspontját, hogy az üggyel ne külön ad hoc bizottság, hanem — utalt egy minisztertanácsi rendeletre — a Honvédelmi és a Külügyi Bizottság együttesen foglalkozzon. Hozzátette azt is: véleménye szerint nem vonták kétségbe a kormány szavahihetőségét. Eörsi Mátyás SZDSZ-kép- viselő szerint az Antall József által idézett miniszter- tanácsi rendelet nem korlátozhatja az Országgyűlés szuverenitását. Ennek megfelelően a javasolt, parlamenti ad hoc bizottság felállítása mellett foglalt állást. Szűrös Mátyás (MSZP; óvott az újabb külpolitikai bonyodalmaktól, és egyetértett az Antall József által javasoltakkal, hogy a két szak- : bizottság foglalkozzon az ■ üggyel. A bizottságok pedig j majd további javaslatokat tesznek az Országgyűlésnek. Történelmi jelentőségűnek minősítette a kárpótlásról ! szóló törvényjavaslatot az előterjesztő Balsai István igazságügy-miniszter. Szóbeli kiegészítőjében hangsúI lyozta: az Országgyűlés hivatott létrehozni egy új. demokratikus államszervezetet, jól működő és fejlődő gazdaságot, és mindezekkel megteremteni az elégedett, jómódú állampolgárok hazáját. Fontos, hogy a gazdaság stabil tulajdonviszonyok alapján álljon, ahol az állam garantálja a magán tulaj(Folytatás a 4. oldalon) Kedvezmény nyugdíjasoknak (2. oldal) Magyar rakéták A Magyar Honvédségnél megkezdődött annak a 24 SCUD és 107 FROG—7 típusú rakétáknak, valamint annak a 27 indítóállványnak a rendszerből való kivonása, amelyek leszereléséről még az elmúlt év végén született egyoldalú, bizalomerősítő döntés abban a reményben, hogy a hazánkkal szomszédos országok is hasonló lépésre szánják el magukat. Borsits László vezérkari főnök elmondta: a legésszerűbb megoldás az lenne, ha a Szovjetunió visszavásárolná ezeket az eszközöket. Amennyiben erre nincs hajlandóság, akkor megpróbáljuk eladni őket valamelyik békésebb országnak. az árvízkárosultak Megvonják a kedvezményt? A kormány kamatemelése igencsak nehéz helyzetbe hozta az évekkel ezelőtt felvett lakáshitelek törlesztőit. Mindenki keresi a megoldást: hogy tudná kifizetni a súlyos kölcsönt avagy kedvezőbb helyzetbe hozni magát. A Veszprém megyei ön- kormányzat nem is késlekedett: a kormánytól külön támogatást kérnek a kamatok csökkentésére a földrengéskárosult lakóknak. Valószínű, hogy már ezen a héten a kormánygyűlés napirendjére kerül a téma. S lehetséges, hogy a központi tartalékkeret terhére meg is kapják a külön támogatást az ügyben érintett önkormányzatok. De mi lesz a megyénkben az árvíz- és belvízkárt szenvedett emberek kamatemeÁmikor nem öröm a szabadság Kényszerpihenő télen Egy kis fantázia kell hozzá és máris több fajta Variációt lehet kitalálni: fagyszabadság, leállás, kényszerű szabadságolás. Sajnos év elején nemcsak az épitőipari vállalatok csökkentik a hideg miatt munkájukat, hanem kényszerűségből más cégek is. Az egynapos munkaidő- csökkentést csúsztatásnak nevezik és általában pénteken adják ki, így növelik meg a hétvégi pihenőnapokat. Mindez átmeneti kiesésnek tekinthető, akár megrendelés, akár szállító késedelem hiánya okozhatja. Ennél jelentősebb a több hétig tartó leállás, vagy a kevesebb dolgozóval való termelés. Soha ne érezze meg senki ezt az érzést, mondta keserűen egyik ismerősöm. Ezt az érzést még nem az elbocsátás, hanem a bizonytalanság szüli. A cég bejelenti, hogy vagy az egész vállalat, vagy annak egy része külső illetve belső okok miatt beszünteti a termelést. Megrendelés miatt két hét múlva várják a dolgozókat, de elképzelhető, hogy akkor (Folytatás a 4. oldalon) lésével? Körülbelül 13 ezer család kapott korábban árvíz- és belvízkár miatt a lakásépítéshez kedvezményes kölcsönt. Az 1970-es árvíz idején közel hatezer családnak vitte el a házát a víz, tönkrement mindenük, s kellett újra otthont építeniük. Súlyos károkat okozott a Ti- szalöki Vízierőmű üzembehelyezése is. A megemelkedett talajvíz miatt folyamatosan roggyannak össze a lakások. Az ilyen címen kiutalt kamatmentes kölcsönöknek a hetven százalékával még tartoznak az emberek. Az elmúlt években ezek a családok gyakran kérték a törlesztés felfüggesztését. Olyan súlyos, szociális körülmények között élnek, hogy még a kamatnélküli tartozás fizetését se tudták havonta vállalni. A legtöbben termelőszövetkezetekben dolgoznak, ahol az átlagbér hétezer forint körül alakul, de más munkahelyeken is csak egy-kétezer forinttal több a fizetés. A megye hiteléről pedig csak annyit: az országban az egy családra jutó tartozás itt a legmagasabb. B. G. Egy jó főnökre várva (3. oldal) Eriekvédelmiakadémia A Szakszervezetek Megyei Könyvtára (Nyíregyháza, Szabadság tér 11.) Érdekvédelmi akadémia címmel előadássorozatot szervez. Cél az érdeklődőket felkészíteni a gazdasági rendszerváltásra, az elkerülhetetlennek tűnő konfliktusok kezelésére, az érdekérvényesítés eszközeinek és eljárásainak használatára. A programot az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálattal és áz MSZOSZ Központi Iskolájával közösen állították össze. Arra törekednek: a konzultációk során párbeszédre, információcserére és vitára is legyen lehetőség. Az első előadás és konzultáció február 5-én, kedden 8,30 és 12,30 óra között lesz, amikor „A magyar gazdaság helyzetéről” dr. Vigvári András, a Szakszervezetek Gazdasági és Társadalomkutató Intézetének munkatársa tart előadást. Délután 13,30 és 16,00 óra között pedig dr. Hajnal Béla, a megyei statisztikai hivatal igazgatója Szabolcs-Szatmár-Bereg gaz daságáról beszél. „Víz alatt”
