Kelet-Magyarország, 1991. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-05 / 30. szám

2 Kelet-Magyarország 1991. február 5. Kincskereső A címlapon Szecskó Tamás remek elefántjai, a hátsó borítón Vass Mihály bájos gyerekbohóca — már a szemnek is vonzó a Kincskereső februári száma, s aki belelapoz, a kincseket sem hiába keresi — Áprily Lajos, Babits Mihály, Szepesi Attila és Borisz Pasztenak ver­sei, Karinthy Frigyes, Bálint Tibor és Örkény István humoros kisprózái a „kezdő” és a már igényes, tájékozott gyermek — (sőt, felnőtt) olvasót egy­aránt kielégíthetik. Február lévén a szám hangulatát a tél határozza meg: Fekete István novellája, A két szánkó, Áprily Lajos: A február hó dalol, Cseh Károly: Hóbábuk című verse, valamint a két Pasztemak-költemény az évszak kü­lönböző arcait villantják fel előttünk. A VILÁGVÉGE AZ ÚJVILÁGBAN soro­zat Amerika meghódításáról beszél — ezúttal Erdődy János szavaival, melyek a Mexikót meghódító Cortez és az azték uralkodó, Montezuma találkozását be­szélik el, korabeli rajzokkal illusztrálva. Janikovszky Éva — Réber László felújí­tott Az úgy volt...-ja arról szól (s ez teszi napjainkban ismét aktuálissá), hogyan lehet pénz nélkül is megajándékozni szeretteinket. A szünetet a gyerekek szívesen töltik az örökösföldi 23-as iskola udvarán. (Trifonov) A harmadik szék még üres TISZTÁZÁSRA SZORULÓ JÁTÉKSZABÁLYOK A nyíregyházi Jósa András megyei kórházban dr. Séra Gyu­la személyében új orvosigazga­tót választottak. A gazdasági teendőkért három pályázó verse­nyéből döntő fölénnyel dr. Nagy János — az eddigi gazdasági igazgató — került ki győztesen. Az ápolási igazgató személye azonban ma még ismeretlen, bár a választásokon már jócskán túl vagyunk. A dolgozók döntöttek A lezajlott választás ugyanis alaposan felborzolta a kedélye­ket. Hiába győzött a dolgozók között szavazáson 45-55 száza­lék arányban Farkas Antalné, a jelenlegi főnővér, kinevezése mégis veszélyben forog, mert a főigazgató ezt az eredményt, te­hát a szakdolgozók demokrati- kús döntését nem támogatja. — Nézze — fogad irodájában Séra Gyula —, a kórház ápolási igazgatója közel 1700 ember sor­sáért, munkájáért felel. Mivel a kórháznak nemcsak Nyíregyhá­zán, hanem a megye más telepü­lésein, például Tiszalökön és Kemecsén is van kihelyezett részlege, a munka igencsak szétszórtnak tekinthető. Az ápo­lási igazgatói címre két pályázat érkezett, a jelenlegi főnővér mel­lett Tóth Ibolya, az alapellátási osztály munkatársa is jelentke­zett. A dolgozók körében lezaj­lott választáson érdekes ered­mény született. A jelenlegi főnő­vér saját bázisán, tehát Nyíregy­házán kapott kevesebb szavaza­tot, ha úgy tetszik, ismerős kör­ben veszített, összesítve azonban — mintegy száz szavazattal nyert. Számomra elgondolkodta­tó volt e tény, mint ahogyan az is, hogy az új arc viszonylag sok szavazatot nyert. A szakdolgozók tehát vég­eredményben véleményt mond­tak, s a jelenlegi főnővérre sza­vaztak. A kórház orvos igazgató­jának azonban — a szabályok szerint — jóváhagyási joga van, amellyel élni is kívánt. A szakdolgozók véleménye, ez esetben szavazata az irány­adó, de nem perdöntő. Mivel a kórházban folyó ápolási munka színvonala rendkívül lényeges, alaposan körül akartam járni a kérdést. A betegek ugyanis nem­csak az orvosok, hanem az ápo­lók munkáját is kritikusan szem­lélik, nem túlzás azt mondani, olykor a kórház színvonalát is ez utóbbin mérik. Nehéz volt a dön­tés, ezért összehívtam a főorvosi kart, hogy véleményüket kikér­ve, együtt hozzuk a betegek ér­dekeit legjobban szolgáló határo­zatot. A megbeszélés vége az lett, hogy nem támogatjuk Far­A legújabb rendelkezés szerint ezentúl három igazgató áll az egészségügyi intézmények, így a kór­házak élén. Az orvosigazgató, a gazdasági igazgató, valamint az ápolási igazgató saját szakterületéért kü­lön, az intézmény egészéért pedig együttesen felel. kas Antalné kinevezését, így én végül a másik pályázó, Tóth Ibo­lya kinevezésével értettem egyet, s így is küldtem tovább az irato­kat. — Megtudhatjuk, mi volt a „közös bölcsesség” alapján megfogalmazott elutasítás leg­főbb indoka? — Általános vélemény volt, hogy Farkas Antalné személyé­ben nem látjuk biztosítva a kór­házban folyó ápolási munka színvonalának növelését, az je­lenleg sem számban, sem minő­ségben nem felel meg a követel­ményeknek, holott Farkas Antal­né már két éve teljesén függetle­nítve végzi az iráriyííást, ha úgy tetszik, lett volna ideje elképze­léseit megvalósítani. A rendelet is sántít... A pályázatokat Király Sándor megyei főorvos terjeszti a me­gyei közgyűlés elé, melynek tag­jai végül döntenek az ügyben. — Mi a véleményem? — gon­dolkodik hangosan Király főor­vos. — A sajátomat kimondom, azt vállalhatom. Szerintem a tu­lajdonjogból kell kiindulni. Ha egy intézmény az önkormányzat tulajdona, rá vonatkozó döntése­ket külső erők nem hozhatnak. Magyarán: ha egy intézmény igazgatójának egy ügyben egyet­értési joga van, azt szerintem vétójognak kell tekinteni. Ha ne­tán tíz jelölt közül számára csak egy a megfelelő, akkor az önkor­mányzatnak azt kell támogatnia, azt kell kineveznie. A probléma az, hogy maga a rendelet is sán­tít, bárhogy is forgatom, az egyetértési jog értelmezésével nem tudok mit kezdeni. A konk­rét ügyben ellentmondás van, a megyei illetékesek minisztériu­mi állásfoglalásra várnak. Tudom, mit akarok Várnak a pályázók is, az „eredményhirdetésig” van ide­jük a történeteken gondolkodni. —- Ismeretlenként indultam, magam miatt tettem, egyfajta megmérettetésnek szántam — mondja Tóth Ibolya — Ezért elé­gedett vagyok az eredménnyel, bár nem akarok mindenáron ápo­lási igazgató lenni. Ha mégis az leszek, tudni fogom, mit kell tennem. Pályázatomban a jobbí­tás szándékával fogalmaztam meg terveimet, melyek között a szakdolgozók presztízsének nö­velése szerepel az első helyen. Úgy gondolom, ha az ápolónők szeretnek ebben a kórházban dolgozni, akkor jól is dolgoznak. Teljesítményarányos bérezést, nyugáti típusú menedzserszem­léletet tartok követendőnek. Ha újra kiírják a pályázatot,, újra indulok. Vállalom a megmérette­tést, ha már az ismeretlenségből is ennyire jutottam. ' Farkas Antalnét is kértük, mondjon véleményt az ügyben. Először vállalta, a második meg­keresésnél azonban lemondta a beszélgetést. Azzal érvelt, bele­fáradt a harcba, s mint mondta, ha ez a demokrácia, akkor ő nem kér belőle. Az egészségügyben eltöltött 28 év után megkesere­dett, e pillanatban úgy érzi, nem is kíván tovább az egészségügy­ben dolgozni. Kinek van igaza? Hol szenve­dett csorbát a demokrácia? Ki figyel a szakszervezetre? Marad­jon a régi, vagy jöjjön a teljesen új? Kié valójában a döntés joga? Megannyi kérdés, melyekre ne­héz a válasz. Megfogalmazásá­ban legtöbbet egy egyértelmű, tiszta rendelet segítene. Lehető­leg olyan, amely nem csak a dolgozók, a betegek érdekeit sem téveszti szem elől... Kovács Éva AMIVEL AZ ADÓT CSÖKKENTENI LEHET Nyugdíjaskedvezmény, lakáscélú megtakarítás Tegnap arról tájékoz­tattuk olvasóinkat: mit lehet az összjövedelem­ből levonni, most a me­gyei adófelúgyelőség se­gítségével arról lesz szó, mivel lehet az adót csök­kenteni. Az adót csökkentő tételek a nyugdíjasoknak járó kedvez­mények. Ha a nyugdíj és az adott évben szerzett egyéb jövedelem együttes összege az évi _108 ezer forintot nem haladja meg, 10 650 forint levonható az adó összegé­ből. Ha az adózó legalább 67 százalékban csökkent munkaké­pességű, de rokkantsági nyugdíj­ban nem részesül, szintén megil­leti a 10 650 forint összegű adó­kedvezmény. Csökkenti az adót a lakáscélú megtakarítás 20 százaléka, de legfeljebb 12 ezer forint is. Fel­tételek itt is vannak: aki saját maga, házastársa, egyeneságbeli rokona (az örökbefogadott, a mostoha, a nevelt gyermeket és ide értve az örökbe fogadó, mos­toha és nevelő szülőt is beleért­ve) javára 1990-ben lakáscélú megtakarításra szerződést kötött valamelyik pénzintézettel, akkor annak igazolása alapján a befize­tett összeg, de legfeljebb évi 60 ezer forint 20 százaléka, legfel­jebb 12 ezer forint levonható az adóból. A nyugdíj és életbiztosítás 1990-ben befizetett díjának 20 százaléka, legfeljebb 7200 forint is adót csökkentő tényező. Ha valaki 1990-ben nyugdíjbiztosí­tásra, tízéves, vagy annál hosz- szabb tartalmú életbiztosításra befizetett valamely biztosítónál, akkor a biztosító igazolása alap­ján a befizetett díj, de legfeljebb 36 ezer forint 20 százaléka (7200 forint) levonható az adóból. Ha a Saját rendőrséget alakítanak A vasút vámszedöi Záhony a bűnözők paradicsoma Korábban sokan hitték: közel az idő, amikor a vagyon elleni bűnözés megszűnik, ugyanis a javakból mindenki szükséglete szerint részesedhet. Nem ez lett, így a MÁV- nak igen sok a vámszedője. — A megyei rendőr-főkapi­tányságra naponta általában 30 vagonfosztogatást jelentenek be — mondta dr. Kovács Sándor, az MRFK gazdaságvédelmi osztá­lyának vezetője. — Nem véletle­nül, hiszen az őrzésnek hiányoz­nak a személyi és a tárgyi felté­telei. Vannak ugyan őrök, de azok mindegyikére akkora terü­let ellenőrzése hárul, melyet képtelenek megfelelően ellátni. Megdézsmált vagonok Mindezek révén például Zá­hony és térsége a bűnözők para­dicsomává vált, ugyanis a vasúti kocsikat tulajdonképpen bárki megközelítheti. Az elkövetők „dolgát” megkönnyíti az is: oly­kor a szovjet fél a vagonokat nem tudja fogadni, és a sokáig veszteglő szerelvények a bűnö­zők szabad prédái. Sokszor nem tudni, a kocsikat a több száz ki­lométeres útja során az ország mely táján fosztották ki. Tavaly a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei vasútvonalak mentén történt vagonfosztogatá­sok nyomán több tíz millió fo­rint kár keletkezett. Az eltulajdo­nított áruk között műszaki cik­kek, élelmiszer, ruha, s ki tudja még, mi minden volt. Lopás megrendelésre Érdekes, az elfogott tettesek nagy része vasúti dolgozó, eset­leg korábban tevékenykedett a MÁV-nál, vagy cselekményében ottani ismerősei segítették. A „külső” elkövetők inkább rézká­beleket loptak. A vagonfosztogatásoknál álta­lában egyszerre több személy működik közre. — A múlt év őszén és decem­bere között nagy értékek eltulaj­donításáról kaptunk bejelentést — folytatta dr. Kovács Sándor. — Egyik alkalommal például ismeretlen tettesek az eperjeskei MÁV átrakó pályaudvarról 43 videót és több száz hótaposó csizmát vittek el. A kifosztott vagon közelében videókészülék- dobozokat, valamint egy árok­ban gépkocsilámpa-burát lel­tünk. A lopott áru elszállításához használt autóra Tuzséron buk­kantunk. A szakértő megállapí­totta: a bura azon a kocsin volt. A tulajdonosa, L. Gábor az elő­biztosítási díjat a munkáltató fi­zette az adózó javára, akkor ezt a kedvezményt csak akkor érvé­nyesítheti, ha a biztosítási díj után adókötelezettsége is kelet­kezett, vagyis, ha a biztosítás nem adómentes és arra a rendel­kezési jogot is megszerezte (a biztosítást megszüntetheti, érté­kesítheti, visszavásárolhatja). A munkáltató által 1988-ban és 89-ben fizetett biztosítási díj 20 százaléka, de legfeljebb 7200 forinttal is csökkenthető az adó. Aki a munkáltató által 1988— 1989-ben megkötött nyugdíj, vagy életbiztosítás feletti rendel­kezési jogot megszerezte 1990- ben, vagyis a biztosítást meg­szüntette, értékesítette, vagy visszavásárolta és emiatt a mun­káltató által 1988—89-ben fize­tett biztosítási díjat az adóbeval­lás 3. sorában feltüntette, akkor az egy-egy évre eső összeg 20 százalékát, de legfeljebb évi 7200 forintot levonhat az adóból. Az említett kedvezmények igénybevételéhez szükséges iga­zolásokat január 31-ig a külön­böző intézetek, munkahelyek, kifizetők kiadják, vagy megkül­dik. Akik jogosultak a felsorolt kedvezmények valamelyikére és ehhez igazolást nem kaptak, fel­tétlen keressék meg az illetékes helyeket, és kérjék azokat. Az igazolások alapján az adóbeval­lásban érvényesítsék ezeket a jogos kedvezményeket, és már­cius 20-ig az adóbevallásukat küldjék be az erre a célra előre megcímzett borítékban az adó­felügyelőségnek. A bonyodalmak és felesleges kiadások elkerülésé érdekében a borítékba csak az adóbevallás egy példányát kell beletenni, az igazolásokat, nyugdíjszelvénye­ket, egyéb okiratokat öt évig őrizzék meg. zetes letartóztatásból kiszaba­dult, de oda egy nap múlva visz- szakerült. Kiderítettük, a videó­kat tartalmazó konténert két tár­sával L. Gábor nyitotta ki, s ab­ból a berendezéseket eltulajdoní­tották. Ugyanazon este rajtuk kívül egy 4 fős társaság is „tevé­kenykedett” Eperjeskén. A cso­portokat egy vasútőr észlelte, s riasztólövéssel megzavarta őket. Részben felderítették az orgazdákat is, akik az adatok szerint a vedeólopást szinte meg­rendelték. Egyébként a különbö­ző bűnöző csoportok tudtak egy­másról. A Záhony térségében el­követett vasúti dézsmálások kapcsán jelenleg 11 -en vannak letartóztatva. Megelőzni a bűnt — Az őrzés technikai és sze­mélyi feltételeinek javításáért a vasút tehetné a legtöbbet — így Kovács Sándor. — A ráfordítás minden bizonnyal megtérülne, hiszen a fuvarozásra feladott áruk hiánytalan megérkezéséért a MÁV felel. A lopáskárt a vas-* útnak kell megtérítenie. A tervek szerint a speciális feladatokra vasúti rendőrséget hoznak létre, melynek a MÁV területén a bűncselekmények megelőzése, illetve a tejesek elfogása lesz a feladata. Cselényi György NYUL­TENYÉSZTŐK, FIGYELEM! A„BÁCSKA” AGRÁR-IPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG, VASKÚT értesíti a nyúltenyésztőket, hogy 1991. január 20-tól az I. osztályú húsnyúl kg-onkénti felvásárlási árát 130 Ft-ra emelte. Keresse környezetében a „Bácska” Rt., Vaskút * termeltető partnerét, felvásárlóhelyét, felvásárlóját! Bővebb felvilágosítás: Levélcím: 6521 Vaskút, Kossuth u. 105. Telefon: 79 23-011 Telex: 81-2181 Telefax: 79 24-225 (B. 168237)

Next

/
Thumbnails
Contents