Kelet-Magyarország, 1991. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-15 / 39. szám

2 Kelet-Magyarország 1991. február 1^. Sztár- Víg a dalom PÁRTOK KONTRA VÁROS parádék Nem panaszkodhatnak a szín­házkedvelők. A Móricz Zsig- mond Színház pénteki premierje és a színészbál mellett több népszerű színművésszel is talál­kozhatnak a hétvégén. Bizonyára sok néző kedvence Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas Érdemes művész, aki a megyei művelődési központban mutatja be február 15-én önálló estjét. A 18 órakor kezdődő műsorban a művész nemcsak kedvenc szere­peit idézi fel, hanem énekelni is fog. Csákányi Eszter, Kulka János Jászai-díjas színész lép fel a Pó­dium sorozat következő, február 17-i műsorában. Csákányi Eszter sokoldalú művész, de Kulka Já­nost sem kell bemutatni, hisz szinte mindenki ismeri a Szom­szédok című népszerű tv-soroza- tából. A megyei művelődési köz­pontban 20 órakor kezdődő mű­soruk címe: Mondd, szeretsz-e engem? Paprikás csirke Kisvárdán Meglepő adat, de szinte min­den ötödik kisvárdai lakosnak színházbérlete van. Minden bi­zonnyal közrejátszik ebben a már hagyományosnak számító Kisvárdai Várszínházi Esték s a közönség igénye Thália művé­szeinek produkcióira. Persze a kisvárdai művelődési központ munkatársainak jó szervezése is közrejátszik abban, hogy a legki­sebb korosztálytól a nyudíjaso- kig tíz színházi bérletsorozat kelt el. Február 18-án a középiskolá­sokat várja a kecskeméti Katona József Színház paprikás csirké­vel, azaz a Paprikás csirke című produkcióval. A Bessenyei-bér- let 14, míg a Kossuth-bérlet tu­lajdonosai 17 órától nézhetik meg az előadást. Látványos, hangulatos műsor­nak ígérkezik a hétvégén a Nyír­ség Táncegyüttes hagyományos­nak számító évzáró, illetve év­nyitó gálaműsora, amelyet most a megyei művelődési központ­ban tartanak február 16-án, szombaton este 18 órától. A me­gye egyik legeredményesebb amatőr együttesének a bemutató­ja ezúttal is a legtisztább forrás­ból, nemzeti hagyományunkból, a népzene-, néptánckultúránk vi­lágából merít. Mostani műsoruk­ban az egész magyar nyelvterület táncaiból adnak ízelítőt, így be­mutatót láthatunk az erdélyi, fel­vidéki és szlavóniai néptáncok­ból is. A Víg a dalom című műsor­ban külön blokkot alkot a leg­utóbbi országos versenyen Főiskolások vendégjátéka Mindig is különleges atmosz­férája van azoknak a színi elő­adásoknak, amelyeket színmű­vészeti főiskolások mutatnak be. A budapesti Odry Színpadon előadott produkciók különleges színházi csemegének számíta­nak A jövő héten Nyíregyházán is nézői lehetünk a színművész­palánták önfeledt előadásának, a harmadévesek a Képzelt beteg című produkcióval mutatkoznak be február 18-án és 19-én két-két előadásban a nyíregyházi nézők­nek. Rendező: Márton András. TÁRLATOK A Bujtosi Sza­badidő Csarnok sokszínű kulturális tevékenységének egyik bizonyítéka, hogy rendszeresen rendez képzőmű­vészeti bemutató­kat, kiállításokat is. Jó ötletnek bi­zonyult ez, hisz a csarnok tágas fo­lyosói alkalmasak erre, és egy-egy rendezvényen, több ezer néző is megfordul, akik­nek szinte tálcán kínálják fel a kép­zőművészeti él­ményt. Ezúttal egy vendégművész, Csóka Béla fest­ményeit tekinthe­tik meg az érdek­lődők. A Budapes­ten élő festő Csók István tanítványa. Minden műfajban otthonosan fest, de a festői rea­lizmus képviselője. A kiállítás érdekessége, hogy február 15-én 16.30-kor Bessenyei Ferenc színművész nyitja meg. A több mint ötven képből álló tárlat feb­ruár végéig tekinthető meg. A vásárosnaményi művelődési közponban február 19-én nyitják meg Török Levente grafikai és Velencei hangulat Vincze László ex libris kiállítá­sát. Ritka képzőművészeti cseme­ge a nyíregyházi galériában be­mutatott kárpátaljai ikonok. Fel­tétlenül érdemes megtekinteni a március 4-ig látható tárlatot. A 10. természeti és turisztikai fotókiállítás a Pál Gyula terem­ben a hónap végéig látható. Aranysarkantyú-Aranygyöngy minősítést nyert táncosok bemu­tatója — mint mi is beszámol­tunk róla, taroltak a tehetséges szabolcsi táncosok, kilencen kapták meg a legeredményesebb amatőr táncosok díját. A nagyszabású gálaműsor jel­lemzéséül egy adat: 120 táncos lép majd fel szombat este. Köz­reműködik a Kabalás és a Mar­garéta gyermekegyüttes, kísér a Csűrdöngölő zenekar. A Nyírség táncegyüttest leg­közelebb majd március 15-én láthatjuk a Móricz Zsigmond Színházban tartott ünnepi mű­sorban. Színház­premier Újabb premierrel örven­dezteti meg a Móricz Zsig­mond Színház a nagyérde­műt. A Krúdy Színpadon február 15-én bemutatásra kerülő Ébren álmunk erde­jében című lírai ihletésű színmű Dylan Thomas A mi erdőnk alján című hangjá­tékának témáira átdolgo­zott változata, amely az álom és a képzelet világába varázsolja el a nézőt. A né­pes számú szereplőgárda között láthatjuk Megyeri Zoltánt, Dunai Károlyt, Föl­di Lászlót, Máthé Etát, Stett- ner Ottót, Kocsis Antalt, Ilyés Róbertét, Pregitzer Fruzsinát és Juhász Györ­gyöt. Rendező Schlanger András. A jövő héten há­romszor is láthatjuk az új színmüvet: február 22-én, 26-án, 27-én. Farsangi rendezvények Ünnep lesz február 16-án a Korona étteremben, hisz a Mó­ricz Zsigmond Színház művészei színészbált tartanak a patinás épület több termében. A már ha­gyományosnak számító színész­bálon ismét egymásra találhat színész és néző, ezúttal a tánc­parketten. A bál közönsége meg­hallgathatja a népszerű Teaht- rock együttest, bizonyára jól mulat majd a színészek önmagu­kat is karikírozó műsorán. A talpalávalóról a Centrum együt­tes gondoskodik. ❖ A fiatalokat is várja egy far­sangi rendezvény, a bujtosi csar­nokban február 17-én 18 órakor. A különleges karneválon fellép Szikora Róbert, Csepregi Éva és Zoli. A zenés forgatagban — amelybe a közönséget is bevon­ják — zsonglőrök, bűvészek, tűznyelők és csimpánzidomárok is részt vesznek. A szamba- és lambadashow is jó mulatságot ígér. Várdai huzavona Hosszú vitákkal és vádaskodásokkal telt hó­napok után csak január 25-én fogadták el a képviselők Kisvárdán az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatát. A november 7-i alakuló ülésen hatályon kívül helyezték ugyan az erre vonatkozó tanácsren­deletet, azóta több tervezetet is elkészített az ügyrendi bizottság, de sokáig eredmény nél­kül. gok munkáját is akadályozták, nem gondolja? — Lehet, hogy úgy tűnik, de nem ez volt a célunk. Úgy gon­dolom, minket felelősség nem terhel. A másik fél részéről sem tapasztaltunk kompromisszum­készséget, feltételeinket nem vet­ték figyelembe. Még nem csilla­podtak le a választásokkal kap­csolatos zavarok. A gondokról és a késedelem okairól faggattam dr. Oláh Al­bert polgármestert és Lengyel Szabolcsot, a helyi MDF-szerve- zet elnökét, még az ülés előtt. — A gond abban jelentkezett, — fejtette ki a polgármester —, hogy a hatásköröket a helyi sza­bályzat rögzíti, az önkormányza­ti törvény csak a keretsza­bályokat tartalmazza. Az új igé­nyeknek megfelelően a tanácsi osztályrendszert csoportok vált­ják fel, s a szervezeti szabályzat az alapja annak, hogy kialakul­jon az apparátus. Míg nincs mű­ködési szabályzat, nem lehet hivatalosan ebben a felállásban dolgozni, és igazán felelősségre sem vonni a dolgozókat. De a bizottságok is csak eseti jelleg­gel működhetnek. — Ha ennyire fontos ez, akkor miért kellett ilyen sokáig húzni- halasztani a doniét? — Január 5-én már csak egy pontban nem sikerült egyezségre jutnunk: személyi kérdésekben a — törvény szerinti — minősített, vagy az MDF és a KDNP képvi­selői által követelt kétharmados többség legyen-e. Ok azt nyilatkozták, ha nem az utóbbi mellett döntünk, nem szavazzák meg a szervezeti szabályzatot. Emellett váratlanul vita kereke­dett arról, hogy a korábban meg­választott bizottságok összetéte­lében nem érvényesül az MDF választási eredménye. Szerintük túl sok az MSZMP-ből és az MSZP-b'ól bejutatottak száma. A tényhez viszont hozzátartozik: a 28 tag közül 22-t kétharmados többséggel, tehát nagy fölénnyel választottak, meg. Miért kell ak­kor újraválasztani? A bizottsági vitát szerintem azért kezdeményezte az MDF, hogy a testület többi tagját rá­kényszerítse a 2/3-os többség el­fogadására. Pedig még a költség- vetést is csak minősített többség­gel fogadta el az országgyűlés. Arról nem beszélve, hogy kon­szenzusra a pártegyeztetőn sem voltak hajlandók, más, nem eh­hez a kérdéshez kapcsolódó té­mákat kezdtek feszegetni. Lengyel Szabolcs, a helyi MDF-szervezet vezetője más­képp látja a helyzetet. — Úgy gondolom — kezdte —, az apparátus munkáját nem akadályoztuk: de több szempont­ból sem mentek szabályszerűen a dolgok. Tudomásom szerint amikor az ügyrendi bizottság jó­váhagyta az előterjesztést, nem volt szavazatképes. Az sem helytálló, hogy a polgármester előzetesen egyeztetett volna a pártvezetőkkel, tehát a szavazást sem készítették rendesen elő. Én, sajnos, más irányú elfoglaltsá­gom miatt nem lehettem ott azon az ülésen, így nem tiltakozhattam. A mi jelöltjeinket pedig egyszerűen kiejtették. Az elmondottak alapján azt hiszem, érthető, hogy felül szeretnénk vizsgálni a bizottsági tagok név­sorát. De az tény, hogy képviselőtár­sai megszavazták! Így tehát legi­timnek kell tekintem... . — Mindez csak azért történ­hetett, mert elhitték, velem egyeztették a listát. Sajnos, ha kisebbségben van egy csoport, odajuthat a testület, mintha egy- pártrendszer lenne. Nálunk nem önkormányzati, hanem pártmun­ka folyik a testületben. Ezért nem tartjuk legitimnek a szava­zást. A szervezeti és működési sza­bályzat elfogadását is gátolták, mert nem engedtek a ,,kéthar­madból ’, azaz makacsul ragasz­kodtak ahhoz, hogy a személyi döntésekben ez az arány érvé­nyesüljön... — Ez a kisebbség önvédelmi reflexe. Egyrészt a szavazógép­ként való működést szeretnénk megakadályozni, másrészt azt elérni, hogy egységes álláspont alakuljon ki. Ha egyáltalán szük­ség van a munkánkra... A sza­bályzat jóváhagyását egyébként nem a mi ellenállásunk akadá­lyozta meg, mert az első — si­kertelen — jegyzőválasztást kö­vetően lekerült a napirendről, csak januárban tárgyaltuk újra.' Összességében azonban nem­csak az apparátus, de a bizottsá­Happy end vagy rész- megoldás? Minden jó, ha jó a vége, mondhatnánk, hiszen január 25- én a testület elfogadta a szerve­zeti szabályzatot. A vitatott kér­désben is kompromisszum szüle­tett — a hírek szerint a polgár- mester felhívása nyomán —, a jelenlévők kétharmadának egy­behangzó szavazata szükséges a személyi kérdések eldöntésében. Azt hiszem, mégsem lehetnek teljesen nyugodtak a kisvárda- iak. Egyrészt azért, mert két és fél hónapba tellett, mire megszü­letett a szabályzat, másrészt azért, mert a pártérdekek látsza­nak érvényesülni a bizottságok­ban. Azt a döntést hozta ugyanis a testület: a bizottságok politikai összetételének aránya meg kell egyezzen a testületével, azaz az SZDSZ 14, az MDF 8, a KDNP 6, a Fidesz 4, az MSZP, a Vállal­kozók Pártja és a függetlenek 2-2 hely fölött rendelkeznek. Még a kormány is megkapta a 100 nap türelmi időt, a kisvárdai bizott­ságok tagjai nem. Furcsa... Pártérdek vagy városérdek? — tehetjük fel joggal a kérdést. A jelek szerint Kisvárdán az előbbi az uralkodó, pedig az utóbbi a fontosabb! A városla­kók azért választották meg kép­viselőiket, hogy lakóhelyük ér­dekeit figyelembe vevő intézke­déseket hozzanak. S ezek min­den pártérdek felett kell, hogy álljanak! Kováts Dénes FEL ÉS LE A magyar nyelv nem tesz értékkülönbsé­get igekötő és igekö­tő között. Ki, be, fel, le, össze, vissza — ha a betűk számát, hangzását, vagy jelentését te­kintve eltérnek is egymástól, sőt ellentétesek, nyelvtani ér­tékük mégis azonos. Amiben azonban lényeges az eltérés, az a bekövetkezésük időtarta­ma. A tapasztalatok legaláb­bis ezt mutatják. Nem kell ah­hoz még alaposabban figyelni sem, hogy a saját bőrünkön érzékeljük például, hogy mennyivel gyorsabban lehet valahová BEvonulni, mint Ki­menni ugyanonnan. Hogy ÖSSZEkuszálni könnyebb va­lamit, mint abból VISSZAlép- ni. A legfeltűnőbb mégis a FEL és a LE közötti különbség. Mert az árakat FELemelni napokon, mi több, órákon be­lül képesek vagyunk, LEfarag- ni ezzel szemben hosszadal­mas, kínos, keserves egy do­log. Ahhoz mindig meg kell vizsgálni a körülményeket, ta­nulmányozni a lehetőségeket, kimunkálni a változatokat és előkészíteni a folyamatot. Bezzeg fel, az más. Hipp- hopp, t y kíméletesen kímé­letlen bi jelentés, és már kat­tognak is az árazógépek túl­órában. No mármost: ha ez hosszú távon bevett gyakorlatunkká válik, akkor mitől legyünk op­timisták, derűsek és bizako­dóak? Amikor a Lecsúszást hónapok, hetek, napok gyorsa­ságával és közvetlenül tapasz­taljuk, a FELemelkedést pedig majd a végeláthatatlan idő las­sú múlása során érzékelgetjük, ha megérjük vagy nem. Eset­leg csak elhitetik velünk, hogy már javult a helyzet, csak még nem venni észre. Hogy a Nem­zet, a Haza már jobban van, hogy az Állam egyensúlyi helyzete javult, csak az egy magyarra eső látszata még nem az igazi. És mit lehet erre majd mondani? Nekünk a tíz- milliomodnyi egy főre esők­nek. Hogy kösz, fiúk! így gon­doltuk mi is! M eg kellene fordíta­nunk ezen igekötők sebességi sorrend­jét: lassacskán FEL kellene már ismernünk, hogy valamit még mindig nem jól csiná­lunk, és szélvészgyorsán LE- vonni az ebből adódó tanulsá­gokat. Réti János

Next

/
Thumbnails
Contents