Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-10 / 8. szám
2 Kelet-Magyarország 1991. január 10. Északi szomszéd megyénk Szerencs városa 500 éves. A település egyik legrangosabb gyára az édesipari vállalat. Az itt készülő kitűnő karamellek, töltött desszertek, bonbonok, tejcsokoládék, puha és kemény cukorkák egy jelentős részét az USA-ban, az NSZK-ban, Ausztria, Finnország és Kanada üzleteiben árusítják. (E. E. felv.) PÁNTLIKÁZOTT PENZEK NÉLKÜL • • Önkormányzat és közlekedés A megalakult és lassan „felálló” önkormányzatok sok feladatuk mellett minden bizonnyal még nem mérték fel — bár előbb-utóbb meg kell tenniük —, hogy az egy-egy településért vállalt felelősségbe az adott falu, város közlekedése és közlekedésbiztonsága is beletartozik. Nem egyszerű és nem könnyű a feladat, hiszen míg korábban felsőbb utasítások és felsőbb „pántlikázott” pénzek adták és diktálták egy adott település közlekedés- fejlesztését, most az önállóság révén a településeknek kell saját közlekedésüket megszervezni — és esetleg túlnyomó többségében saját zsebből. Anyagi háttér Közlekedés, forgalomszervezés, közlekedésbiztonság. Olyan címszavak, amelyek részei lehetnek egy település közérzetének. Tartalmi megvalósításukhoz ugyan feltétlenül szükséges a szaktudás és az anyagi háttér, de legalább ilyen fontos a falu vagy város állampolgárainak véleménye és érdeke. Sok évvel ezelőtt a Magyar Autóklub és az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács mozgalmat hirdetett, amelyben az autósok véleményét és segítségét kérték: ha valahol úthibát, félreértelmezhető közlekedési jelzőtáblát, vagy ésszerűtlen közlekedésszervezést tapasztalnak, jelezzék azt, hogy változtatni lehessen a jogos vélemények és érvek alapján. Nos, ez az országos akció, ha nem is szűnt meg teljesen, de mindenesetre „elcsendesült”. Bízzunk benne, hogy csak Csipkerózsika-álomba, hiszen nagyon nagy szükségünk van településenként az ott élők, az ott közlekedők véleményére. Hasznos figyelmeztetés Az önkormányzatok közlekedésbiztonsági leckéje tehát adott; mennyire és hogyan tudják aktivizálni településük mindennapi közlekedőit. Túlságosan magyarázni, érvelni a fentiek mellett talán nem szükséges: egy település jól szervezett közlekedése, közlekedésbiztonsága a település valamennyi lakójának érdeke. Dehát mit tehet az önkormányzat? Furcsa lenne, ha most itt tételes felsorolást próbálnánk adni. Maradjunk inkább a példáknál! Aki utazott már autóval Bécsbe, az minden bizonnyal jól emlékszik azokra az osztrák településekre, amelyeken átfut a Nickelsdorf— Bécs közötti főút. Nos, a helyi önkormányzatok figyelemfelhívó jelzései, hogy hány gyerek él a faluban, vagy hogy évente hány baleset történik — minden autós számára hatásos és hasznos figyelmeztetések. De szólhatnánk a tudatosan kiépített járdaszigetekről a települések elején és végén, amelyek lassításra késztetik a szá- guldozókat, s találkozhattunk már — nemcsak Ausztriában, máshol is — az úgynevezett „fekvő” rendőrrel, a nagyobb sebesség mellett a motort és alvázat veszélyeztető útbordákkal, azaz épített huplik- kal is. Kollektív felelősség Ha az önkormányzatok közlekedési feladatairól szólunk, akkor azt is meg kell említeni, hogy k kollektív döntés egy-egy településen a kollektív felelősség vállalását is jelenti. Ez pedig a közlekedés biztonságán túl mást is jelent: demokratikusan működő önkormányzatot, de emellett — némi túlzással — közlekedésszervezők és közlekedők érdekszövetségét is. S. B. A. SZERENCSÉSEBB ÖRÖKÖSÖK, PÓRULJÁRT AUTÓSOK Kinek kedvező az új illeték? Január elsejével lényeges változások történtek az ille- Nem árt tudni, hogy ezentúl a fékek fizetésével kapcsolatban. A legfontosabb: tör- dlj 'gazodra (fedezetére) szoivényszintü, egészséges szabályozást vezettek be.'A ren, - §^tevagy delkezések azokra a szerződésekre és hagyatéki eljárásokra vonatkoznak, amelyeknek dokumentumait január elseje után mutatják be a föld- vagy az illetékhivatalban, valamint azokra az államigazgatási eljárásokra érvényesek, amelyeket ez évben folytatnak le. ták fel, a postán ki lehet cseréltetAz állam és az önkormányzatok személyes illetékmentességben részesülnek, miként a költségvetési szervek, társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, vízgazdálkodási társulatok. Ez utóbb felsoroltak csak abban az esetben, ha az előző évben vállalkozási nyereségadót nem fizettek. AJÁNDÉK, ÖRÖKLÉS Mi a helyzet örökösödés és ajándékozás terén? Rendkívül nagymértékű illetékcsökkenés figyelhető meg. A korábbi, [progresszív illetékkulcsok helyett (előfordult 40-60 százalék isi it) 3 csoportba sorolták az érintetteket. Az elsőbe a gyermek, házastárs, szülő, és szülő nélküli unoka tartozik, ők öröklés, ajándékozás esetén 5 százalék illetéket kötelesek fizetni. A második csoportba az unoka, a nagyszülő, és a testvér tartozik, 8 százalék az illeték, míg a harmadikba tartozó, egyéb címen öröklők vagy ajándékozottak 10 százalékot fizetnek. E csökkentések levét is a gépjárműtulajdonosok isszák meg, mert a kiesett bevétel pótlására emelték fel a gépkocsiátírás illetékét. (Háromévés korig 6 forint köb- centiméterenként, 3-6 év között 4, míg 6 év fölött 3 forint a díj, a pótkocsiért 1500 forintot kell fizetni. Ingó vagyon esetében egy fő megajándékozottra jutó 150 ezer forint értékig illetékmentes az ajándék. (Korábban 100 ezer forint volt a felső határ.) Lakástulajdon vagy külterületi termőföld esetében csak az illeték felét kell megfizetni. Kedvezményezettek á kiskorúak az örökléskor, a nagykorúvá válástól számított két éven belül kamatmentesen fizethetik meg az illetéket, de ha ezt korábban megteszik, évi 20, de maximum 60 százalékkal csökken az összeg. Házépítésre szolgáló telektulajdonnál — ha négy éven belül beépítik —- szintén illetékmentes az örökös, illetve az ajándékozott. Visszterhes vagyonátruházáskor a forgalmi érték 5 százalékára csökkent az illeték, a lakásoknál 2 százalék maradt. KÉSEDELMI PÓTLÉK .Ami az átlagos hétköznapjainkat, ügyintézéseinket illeti: az elsőfokú államigazgatási eljárások díja 1.00-rpi ß00 forintra emelkedett, míg a fellebbezési illeték a Vitatott összeg minden megkezdett 10 ezer forintja után 50 forint, de minimum 600 forint. Itt kell megjegyezni, hogy széles körű az illetékmentes esetek köre (szám szerint 28). Például: választással, népszavazással kapcsolatos eljárás, közérdekű bejelentés, foglalkoztatáspolitikai eljárás (munkanélküli-segély), szociálpolitikai szervnél vagy intézménynél szociális ügyben kezdeményezett eljárás stb. DRÁGÁBB VÁLÁS Másképp számítják ki a késedelmi pótlékot is, a havi 200 forint helyett a napi pótlékszámítást vezetik be. Kiszámítása, pontosabban meghatározása kissé bonyolult, ezért szó szerint idézzük; ,A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki kamat kétszeresének. 3ö5.-öd része.” • . Az ingatlanok tulajdonjogának vagy kezelésének. • bejegyzésére irányuló eljárás díja .eddig értékhatárhoz volt kötve, .ezentúl egységesen 1000 forint. Többe kerül a válás is: a bontóper előtti meghallgatás ezer, míg a bontóper 5000 forint ellenében zajlik le. (Eddig összesen. 2000 forint volt.) A közjegyzői eljárás illetéke az érték egyszázaléka, de minimum 500, maximum 20ezer forint, a házassági vagyonjogi szerződés megkötése 5000,' 'ha csak a közös lakással kapcsolatos, úgy kétezer forintba kerül. ‘ * ' Az ingatlanok forgalmi értékének meghatározása továbbra is az illetékhivatal feladata, kivéve, ha azt a bíróság állapítja meg. A törvényi szabályozás a Magyar Közlönyben olvasható teljes részletességgel, (’90. évi 132. szám) de szívesen adnak felvilágosítást az adó- és illetékhivatal szakemberei is az érdeklődőknek. K. D. A pókembertől a palotásig DIVATBA JÖTT A KÖLCSÖNZŐ Bár a telet elűző farsang idejéig van még hátra néhány hét, a legtöbb gyermek már biztosan gondolkodik azon, hogy milyen ruhában legyen a jelmezbálon. Nem elég az ötlet, a jelmezt el is kell készíteni, s legtöbbször épp ez jelenti a gondot a szülőknek. Ha azonban eszükbejut a szlogen — ne sokat költsön, vegyen inkább kölcsön! —, könnyű lesz a megoldás. Immár a harmadik farsangi szezont várja kölcsönözhető jelmezeivel Nyíregyházán a Kölyök vár. Valamikor régen a Korona étterem épületében működött a József Attila Művelődési Ház, amely foglalkozott jelmezkölcsönzéssel, de aztán, hogy megszűnt ez a szolgáltatás, hosszú időn keresztül nem volt lehetőség kölcsönzésre. — Farsang idején mindig sok telefont kaptunk a korábbi években, s a szülők jelmezek után érdeklődtek. Ez az igény késztetett bennünket arra, hogy felvállaljuk a jelmezek kölcsönzését — emlékezik vissza Palotayné Kovács Annamária, a Kölyökvár vezetője. — Az első idényben 40 jelmezzel rendelkeztünk, majd fokozatosan bővítettük a készletet. Tavaly nyáron már 89 jelmez pihent a raktárban, most pedig már 120 ruhát tudunk kínálni az érdeklődőknek. A jelmezeket kezdetben Szabados Györgyné munkatársunk varrta, s most, hogy ő már más munkahelyen dolgozik, Brösztl Júlia vállalta el ezt a különmunkát. A Kölyökvár ügyes kezű dolgozói több olyan ötletet, elképzelést valósítottak meg, amelyeket a gyerekek találtak ki. A diákok kívánsága volt a denevérember, a pókember jelmeze többek között. Az óvodások körében leginkább az állatfigurák — nyuszi, maci, róka — a közkedveltek. Természetesen a készletből a Télapó jelmeze sem hiányzik, decemberben a sok érdeklődő között alig tudták egyeztetni a négy darab ruhát. A Korona Taxi gépkocsivezetői is innen kölcsönözték a ruhát akciójukhoz. — Középiskolás lányok Tisza- vasváriból már az ősszel kértek a palotáshoz jelmezt, hogy szép legyen a szalagavató. Most készülnek ezek a ruhák, amelyeket esetleg egyenként is lehet majd kölcsönözni. Egy időben a bálokon a kánkán volt a népszerű, akkor azt a ruhát igényelték nagyon sokan — folytatja az intézmény vezetője. —- A ruhák anyagát a mindenkori nyereségből fedezzük. Az érdeklődést jelzi, hogy nemcsak a megyéből, hanem a megyehatárokon túlról is megkeresnek bennünket. A farsangi szezonban gyakran előfordul, az egyik szülő hozza vissza a jelmezt, a másik pedig már itt várja, s viszi is tovább. Mivel munkaidőnknek csak egy kis részét fordíthatjuk jelmezkölcsönzésre, ezért az érdeklődőket majd tájékoztatjuk a megyei lapban, hogy konkrétan mely időpontokban lehet a jelmezeket kölcsönözni. (mml) VISSZHANG: Folytassák, újságírók! Az erkölcsi elszegényedésről megjelent cikkel kapcsolatban (K-M. 1990. december 15.) az a véleményem, hogy a Nyílt vita résztvevői — Pekk Antal, Vassné Figula Erika, Gégény Béla, Barak- só Erzsébet — nagyon fontos kérdésben fejtették ki véleményüket, és hasonló írásokra buzdítom a Kelet-Magyarország újságíróit mindaddig, amíg az ilyen cikkeket nem csak a 70 éves nénik és bácsik olvassák és értékelik. Kiemelném: nagyon igaz, amit megfogalmaznak, hogy itt több korosztály kiesett az erkölcsi nevelésből, a mai fiatalok, serdülők hetven százaléka nem részesült erkölcsi nevelésben — ezzel egyetértek. Az anya nem ér rá, a nevelés visszacsúszik az iskolába, kialakul a kettős nem-nevelés. Igaz, sajnos, az a megállapítás: ha az ember becsületes, akkor tehetetlennek nézik. Kiegészíteném azt a részt: ne azért ne lopjon az ember, mert esetleg látják, lebukhat és megbüntetik, hanem azért, mert tudja, hogy azzal másokat megkárosít. Ehhez hozzáteszem: azért ne lopjon, mert úgy él tisztességesen. Biztosan Önök is látják, itt a szocializmusban a közösből hazavitt érték nem számított lopásnak, sőt, nekem egy agrármérnök azt mondta, más is azt csinálja. A felesége pedig, aki pedagógus, kijelentette, őt nem érdekli, mi honnan van, csak legyen. Félek, hogy mindezeket a normákat a gyerekek is átvették, és ezek még sokáig hatni fognak. Legalább az iskolában kellene nagyobb hangsúlyt fektetni az erkölcsi nevelésre. Emlékszem a régi időkre, 45 előtt, amikor sok-sok szegényember volt, akik nem voltak iskolázottak, de becsületesen éltek. A rend őreinek csak egy szűk réteggel volt problémájuk. Ismétlem, Önök acikkben kifejtve jól látják a dolgokat, ezt a sorozatot folytatniuk kell mindaddig, amíg valami eredményt nem érünk el. Az iskola mindenekfelett sokat tehet. Szó van a cikkben a valláserkölcsről is. Én magam hívő vagyok, de nem vallásos, mert már szégyellek a templomba menni az Istentől, hiszen 44 évig, amíg dolgoztam, nem volt szabad, dehát a kenyeret kellett választani. Tisztelettel: Borbély GyUÍáiié, oi vasójuk Mátészalkáról ÉÓŰ25, párás reggelen... (E.)
