Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-05 / 4. szám

12 A HÉTVÉGI MELLÉKLETE 1991. január 5. || Kelet Magyarország--------------------------------------------------------------------------------------- ' ' ' --------• ' ■... TI ■■ Kovács Mari párizsi divatlevele Ä &W\ßDßL Egzotikus ízek fein — nem közömbösek szerve­zetünkre. Sokan bizonyítják, hogy a kávé frissít, csökkenti a fáradt- ságérzetet. Ennek az az oka, hogy a koffein a központi idegrendszert izgatja, előnytelenül befolyásolja az alvást nehezíti, vagy esetleg lehetetlenné teszi a nyugodt pihe­nést. A koffein és a kávéban lévő egyéb anyagok javítják a teljesít­ményt, növelik a munkavégző képességet. E tekintetben igen nagy egyéni különbségek észlelhetők. Jó, ha tudjuk, hogy a teljesítőké­pesség fokozódása az erőtartalé­kok rovására történik. Ez pedig hosszabb távon már előnytelen, és nem mehet a végtelenségig. A kávé körül számos téves nézet alakult ki. Az egyik legveszélye­sebb hiedelem szerint a feketeká­vé közömbösíti az alkohol hatá­sát. Valójában nem gátolja az alkohol felszívódását, és nem befolyásolja a vér alkoholszintjét sem. Az viszont előfordulhat, hogy egy csésze erős kávé hatására, az ittas ember túlbecsüli teljesítő- képességét. Ezért például az au­tóvezetők számára az alkohol és a kávé együtt veszélyesebb lehet, mint az alkohol önmagában. A kávéban lévő koffein tágítja az agy hajszálereit, és szűkíti a gyomor és a belek ereit. Étkezés után, amikor az emésztőszervek­ben vérbőség alakul ki — rend­szerint — elálmosodik. Ilyenkor egy csésze kávé élénkít, mert elő­segíti az agy vérellátását. Egy amerikai kutatócsoport több éves vizsgálat után arra a követ­keztetésre jutott, hogy a szívink- farktus előfordulása és a túlzott kávéfogyasztás között szoros összefüggés van. Az infarktust szenvedett betegek közül minden ötödik havonta több mint kétszáz csésze kávét ivott. Minnyi kávét ihatunk? Az egészséges ember naponta egy-két csésze kávét nyugodtan megihat. De a mértéktelenség — mint annyi másban — itt is ártal­mas. Ne felejtsük el, hogy a feke­tekávéval nem pótolhatjuk élet­módunk olyan hiányosságait, mint például a nyugodt pihenésben rejlő erőgyűjtési lehetőséget. (DLWALA Banán sajttal agyos időben legpraktikusabb viselet a • szőrmekabát, mert olyan mint egy kály­J ha, a legzordabb időben is felfűti, felü­díti a testet. Bealkonyulta sima, díszte­len bundáknak — mindegyiknek van egy-egy különös jegye: az új modelleket bőrcsíkok, öv, kézelő beállítása és rátét ékesíti. Az új fejrevaló is fiatalosabb, vidámabb és boldogabb az idén. A bunda lehet egészen szűk, oldalt magasan felhasított, lépésbőséggel, a felső rész mege­melt vállal. A lezserebb, bővebb szabású új­donságok talán még közkedveltebbek, mert előnyösen, kellemesen beburkoljuk a testet. A Párizsban bemutatott, igazi sikert arató francia és szovjet bundaújdonságokból láthat­nak kedves olvasóinknak. MINDENNAPI MÉRGEINK Hajdanában francia kereske­dők, akik megjárták Törökor­szágot és Egyiptomot, egy cso­dálatos bokorról meséltek, amelynek magvaiból az ott élők italt készítettek. Ezt néhol „ka- povának”, másutt „kottának” ne­vezték. Nagyon népszerű ital, elűzi a gondokat erősíti a gyomrot, egész­ségessé teszi az embert — hir­dették róla. Hamarosan megje­lent a francia király díszebédjén is. Nemsokára gombamódra nyíl­tak a kávéházak, ahol az emberek szinte egész napjukat kávézás­sal töltötték. Széles körben a XVI. század közepe táján terjedt el a kávézás —főképp az arab országokban és Törökországban. Buda elfoglalá­sát követően már hazánkban is itták, nálunk azonban csak az utóbbi évtizedekben lett igazán népsze­rű. A kávé és a benne lévő különfé­le hatóanyagok — köztük a koí­Per Spook: jo po­fa, a színes (kék, piros, sárga, zöld) cakkcslkokból összeállított kéz­elő, gallér, öv garnitúrával dí­szített farkas­bunda és sapka­együttes Sojuzpushnina: a legtöbb nö álma a szoknyához és a nadrághoz jól viselhető rövid rókabunda Sojuzpushnina: a tet­szetős, színes, szovjet modellt ötletes há­romszögekből és ször- mecsíkokból dolgozták össze Égés zségiinkért-——— Otthonunk Mindennapi bútoraink Szomorú alkonyat — Mennyire korszerű, meny­nyire divatos a bútor, amit a hazai ipar kínál? — kérdeztük Dühön Gábornét, az Ipari és Ke­reskedelmi Misztérium főelő­adóját. — Magyarországon merőben mások a bútorozási szokások, az elvárások, mint Nyugat-Európá- ban. Nem lehet összehasonlítani a mi házgyári lakótereinket, és á nyugati öt-, nyolcszobás lakások lakberendezési szükségleteit. Ott egy hálógarnitúrának az a funk­ciója, hogy hálószobaberendezés legyen, az étkezőbútornak, hogy étkező. Nálunk meg egy-egy bú­tordarabnak meg kell felelnie az alvás, az ülés, a pihenés, a mun­kavégzés követelményeinek. Egy szekrénysornak kell tárolnia a ruhát, a könyvet, atévét,alimlomot. Egy szobában alszunk és dolgozunk, ugyanott fogadjuk a vendégeket, és ott tanul a gyerek is. Szóval nálunk egy bútornak megannyi szerepet el kell „játszania”. — Divatban hol tartunk? — Jelen helyzetben a bútoripa­runk nem is lehet más, mint leg­jobb esetben divatkövető. A bútor­divatot diktáló olasz, NSZK-beli, és skandináv módi után két, há­rom évvel jelennek meg nálunk bizonyos tendenciák. Mint a mos­tani öltözködésben divatban, a bútorban is a sokféleség jellemző. Új felületkezelési, színezési mó­dok pezsdítik fel a lakás berende­zési tárgyait. Most jelennek meg nálunk a tört kupolájú szekrény­sorok, a sok üveggel kombinált, térben tört ajtófrontok. Tavaly a mahagóniszínű bútor dominált, most az ezüst, a metál, a szürke. Kárpitosbútorban a laza párnák, a praktikus, tarka szövetek hódíta­nak. A kiszolgáltatottság, a tehetet­lenség érzése borzasztó élmény bárki részére; mindenképpen olyan, melytől megszabadulni, melyet elkerülni igyekszik min­denáron. Az idős embert elsősorban a testi változásai (nehézkesebb mozgá­sa, fogyatkozó testi ereje, betegsé­gei) teszik kiszolgáltatottá. Vagyis vele könnyebben elbánik egy táma­dó; mások segítségére szorul min­dennapos ház körüli teendőiben; súlyosabb esetben ágyhoz kötötten a legalapvetőbb testi szükségletei kielégítésében is más személyek segítségére szorul. Ezek miatt ele­ve rossz szájízzel és félelmekkel él. Mindehhez járulhat lelki, erkölcsi kiszolgáltatottság is. Például gyen­gült érzékszervei, hiányos tájéko­zottsága vagy hiszékenysége miatt könnyebben becsaphatják az idős embert, az évek sórán elapadt bá­torsága miatt kevésbé mer saját vé­delmére kelni az idegenekkel való vitában. Saját családtagjaival szem­ben pedig az tarthatja vissza jogos észrevételeitől, hogy fél szeretetek és támogatásuk elvesztésétől. Bizonyos fokig mindig és minden­hol kiszolgáltatott az idősebb korosztály társadalmilag is. Például nyugállományba helyezhetik akkor is, ha ereje teljében érzi még magát, ami — mindenhol a világon — óhatatlanul életmódváltást, anyagi és presztízs- veszteséget jelent. Nyugdíjasként — ennek előnyei ellenére—el van zárva bizonyos lehetőségektől (elsősorban a szakmáját tekintve), és hasznave­hetetlen embernek érezheti magát. Számolnia kell a szintén mindenhol létező nemzedéki ellentétekkel, a fia­talabbak lenézésével, bosszantásai­val. Ha nem nyilvánítják ki, akkor is érzi, hogy a társadalom hierarchiájá­ban ő már a leszálló ágba került. Napjainkban az időskori kiszolgál­tatottság amúgy is számtalan kínzó forrása egy újabbal gyarapodott. Ez az anyagi jellegű kiszolgáltatottság. Nemcsak méltatlanul megalázó érzés a nyugdíjas számára, hogy több évtizedes munkája után most „éhbérrer szúrja ki a szemét a tár­sadalom, hanem egyszerűen a lega­lapvetőbb létszükségletei ki­elégítése is kockán,forog, hiszen la­kásfenntartásra, fűtésre és megfele­lő táplálkozásra egy időben egysze­rűen nem futja abból a pénzből. Sú­lyosbítja a helyzetét ha, ezeken felül még — testi bajai miatt — a segítsé­gért is fizetnie kell. Nemcsak a nyug­díjasok vannak így, mondják sokan. Igen, a sokgyermekes, illetve a két­gyermekes családok, sőt mondhat­juk, a középkorú dolgozó emberek is rosszul élnek. Az időseknél fokozza az anyagi gondokat, hogy életkoruk, gyengeségük, bajaik miatt nem, vagy csak korlátozottan tudnak kü­lönmunkát vállalni. Hozzávalók: 1 db banán (15 dkg), 1 citrom leve, egy szelet sajt, 1 evőkanál ketchup, 1 szelet kenyér. A banánt meghámozzuk, citrom­lével bekenjük, és a sajtszelettel átfogjuk. Grillsütőbe tesszük. Pi- rítós kenyérrel és ketchuppel esz- szük. Fogyaszthatunk hozzá fe­jes salátát. Göngyölt banán Hozzávalók (4 személyre): 40 dkg darált marhahús, 1 tojás, 1 lapos evőkanál zsemlemorzsa, só, bors, hagymás só, 1 kávéskanál curry, 1 kávéskanál mustár, 2 evőkanál ketchup, 4 db érett ba­nán (kb. 60 dkg), 4 evőkanál olaj, rizs. A darálthúst összekeverjük a tojással, zsemlemorzsával, mu­stárral, ketchuppel, sóval, bors­sal, hagymás sóval, durryvel, és sima masszát készítünk belőle. A meghámozott banánokat bepakol­juk ebbe a húsmasszába. Forró olajban mindkét oldalán jól meg­sütjük, fedő alatt további 5 percig pároljuk. Főtt rizst adunk mellé körítésnek. Hozzávalók (4 személyre): 20 dkg rizs, 2 dkg margarin, 1 kávés­kanál durry por, só, paprika, 25 dkg főtt sonka, fél liter víz, egy tojás, 2 evőkánál zsemlemorzsa, fél kg banán. A rizst forró zsiradékban meg­pirítjuk, fűszerezzük, és vízzel fel­öntjük, és fedő alatt 15 percig pá­roljuk. A sonkaszeleteket paprika­porral fűszerezett tojásba, majd zsemlemorzsába forgatjuk. A meghámozott banánokat a paní- rozott sonkaszeletekbe göngyöl­jük. A rizst kizsírozott formába tesszük. A banándarabokat rátesz- szük, és sütőben 20 percig sütjük. Sült banán Hozzávalók (3 személy részé­re): 3 db banán, szekfűszeg, sze­recsendió, őrölt fahéj, 1 evőkanál pirított cukor, 1,5 kávéskanál vaj, 1 doboz banánbefőtt, 1 pohár rum, 1 doboz ananászbefőtt. A banánokat meghámozzuk, és tűzálló tálba egymás mellé tesz- szük. A fűszereket összekeverjük az olvasztott cukorral, és a baná­nokra öntjük. A vajat ráreszeljük. Az ananászt feldaraboljuk, és a banánra tesszük. A tálat sütőbe téve negyed óráig sütjük. A sütő­ből kivéve leöntjük rummal, és meg­gyújtjuk, lángolva tálaljuk. Sonkás banán KE. IIP ' n c i rz^ o /e IJ Zjhhhbhhbhbhhhhhhhí lg

Next

/
Thumbnails
Contents