Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-05 / 4. szám

1991. január 5. Kelet-Magyarország 13 Kihal- e a Mamut? Valamikor a nyolcvanas évek elején az Űjkori Ke­resztények nevét viselő amerikai szekta egy terüle­tet vásárolt Montana állam egyik festői völgyében. Ve­zetőjük, egy hölgy, akit egyszerűen csak prófétának szólítanak, a világvége kö­zeli eljövetelét jósolta, amire alaposan fel kellett készülniük. Ennek jegyében fúrtak néhány éve egy 144 méter mély kutat, amely 56 fokos melegvízzel látta el őket. összefüggésben lehet-e a fel­szín alatt a forráscsoport és a szekta kútja. Ha igen a vá­lasz, fennáll a veszélye, hogy a Mamut-források elapad­nak. Nos, a vizsgálati ered­mények szerint a kétféle víz karbonáttartalma — amely­ből a képünkön is látható mésztufa-teraszok kialakul­nak — közel azonos, így a közös eredet nem zárható ki. Ezért a hatóságok elrendel­ték, hogy a szektának a mi­nimálisra kell korlátoznia a Mindebben nem volna sem­mi különleges vagy jogelle­nes, ám tudni kell, hogy a szóban forgó völgy igen kö­zel esik a világhírű Yellow­stone Nemzeti Park egyik fő látványosságához, a Mamut melegvizes forrásokhoz. Éve­kig tartó kutatás indult meg, kútból való vízkiemelést. Amúgy is meggyűlt már a bajuk a környezetvédelem­mel. Hétszáz főre mérete­zett bombabiztos föld alatti óvóhelyrendszerükről a kö- zelmúltban jelentős mennyi­ségű tárolt üzemanyag szi­várgott a talajvízbe. KisHrck a nagyvilágból Túl könnyít a tengeri macska Ez év nyarán állították forgalomba a világ legna­gyobb testű, 74 méter hosz- szúságú katamaránját, azaz kettős törzsű hajóját. A Se- acat, vagyis a tengeri macs­ka névre keresztelt hajótí­pus első példányai az ang­liai Portsmout és a francia- országi Cherbourg közti kompforgalmat bonyolítot­ták le a La Manche csator­nán. E szolgálat megkezdé­sét egyébként többször is el kellett halasztani, mert a hajó nem felelt meg a szigo­rú brit biztonsági követel­ményeknek. 400 utast képes rövid idő alatt elszállítani, s még egy sebességi rekord is fűző­dik a hajótípus nevéhez: 80 óra alatt kelt át egy pró­baút ja során az Atlanti-óce­ánon. Az utóbbi időkben mégis több időt kellett a dokkban töltenie, mint a vi­zen. Kiderült ugyanis, hogy a hajótest túl könnyű, ezért az utasok rendszerint tenge­ribetegek lesznek a mégoly rövid út alatt is. Ezért egy húsztonnás súllyal akarják megterhelni a hajótörzset, amelytől azt remélik, el- lenállóbbá teszik a hullá­mok játékával szemben. A föld alól halál szivárog Azok a hamburgiak, aki­ket a 2. világháború után szétbombázott otthonaikból egy másik lakónegyedbe te­lepítettek át, csak mostaná­ban kezdik megtudni, hogy méregtemetőn élnek. A nyolcvanas évek derekán a -lakók felfedezték, hogy a házak olyan talajra épül­tek, amely nagy mennyiség­ben tartalmaz fáradt olajat, azt azonban nem is sejt­hették, hogy talán az egyik legszörnyűbb vegyifegyver- fajta veszélyezteti az életü­ket. A megindult kutatások egyebek közt nehézfémek és dioxin nyomait mutatták ki. A legaggasztóbb az a fel­fedezés, hogy kb. 8 méteres mélységben mágneses rend­ellenességet találtak, amely­ről teljes bizonyossággal nem tudják, mitől szárma­zik. A helybeliek tudni vé­lik, hogy a harmincas évek­ben uszályokat süllyesztet­tek el az Elba egyik levá­gott, majd betemetett ka­nyarulatában, s ezek az uszályok az első világhábo­rúból visszamaradt foszgént és mustárgázt tartalmaztak. Minthogy e gázok könnyeb­bek a levegőnél, az őket tároló hordók, tartályok megsérülése esetén a fel­színre juthatnak. Ugyancsak németországi hír, hogy a volt NDK terü­letén légi- és űrfényképek segítségével infravörös fel­vételek alapján próbálják felderíteni az illegálisan el­ásott, eltemetett veszélyes hulladékot. Nem fog fájni! Amerikában már nem új­donság, Európába viszont csak most ért el a lézeres fogászat. Nem kell fúrni, vésni, a pácienst injekció­val és egyéb kinzóeszközök sivításával megrémíteni. A lézersugár ugyanis olyan gyorsan „vágja, faragja” a fogszövetet, hogy az idegsej­teknek egyszerűen nincs elég idejük, hogy a fájdal­mat jelezzék. Minden lézer­nyaláb 5—8 ezredmilliméter- nyii részt választ le a fog be­teg részéből. Attól sem kell félni, hogy megremeg az orvos keze, mert ha a lézer­sugár egyetlen milliméter­nyit elmozdul a kiválasz­tott célról, már ártalmatlan­ná válik. A műszer egyet­len szépséghibája, hogy míg egy átlagos fogászati berendezés kb. 1500, a lé­zeres mintegy 40 000 dollár­ba kerül. Friedrich Dürrenmatt svájci német drámaíró — napja­ink egyik legjellegzetesebb és legsikeresebb színpadi szerzője — 70 éve, 1921. január 5-én szüle­tett. Szerinte a komédia az egyet­len drámai forma . . . folyt, a sorrendben, beküldendő vízsz. 1. (zárt betűk: A, G, A, M, F), függ. 14. (zárt betűk: U, S, U) és vízsz. 42. sorokban. VÍZSZINTES: 14. Idő előtt megöregedett. 15. Semmiség. 16. Jegyzetel. 17. Le­ereszkedő jóindulata. 19. Igó be­tűi. 20 Bárium vegyjele. 21. Na­gyon idős. 23. Fülsértő hangot ad. 25. Nem vall be. 27. Vegyes ól-ak! 29. Spanyol férfi. 31. Sem­mi franciául (rien). 32. Sűrű szö­vésű pamutvászon. 34. Tengeri halíajita. 36. Hírügynökségünk. 37. Porcelánfökl. 39. Szöveget változatlanul leír. 41. Üres óra! 45. Néma liba! 47. Őröl. 4«. Hó- görgeteg. 50. össze-vissza ásót 52. Sasadi egynemű betűi. 54. Világ- és olimpiai bajnok kenus (1944: Tibor:). 55. A mai Angliát lakó kelta nép. 57. Súrlódó han­got ad (pl. falevél). 60. Nyereg része. 61. Hegység Algériában. 63. Szálhúzással és hímzéssel ké­szült kézimunka. 65. Nominativus röviden. 66. Nobelium vegyjele. 67. Hegycsúcs a Bakonyban. 69. Bács-Kiakun megyei helység. 71. Kereskedelmi társaság közis­mert angol rövidítése. 72. Januá­ri. 75. Kórus. FÜGGŐLEGES: 2. Fata ............ délibáb. 3. Né­met személyes névmás. 4. Házi­kó. 5. Montand keresztneve. 6. Az előzmény ellenére. 7. Tolvaj kezére mondják. 8. Fél pata! 9. Amerikai hírügynökség. 10. Hu­zal. 11. Hatalmi jelvóny. 12. Régi római pénz. 13. Dunántúli sport- egyesület. 18. Egy németül. 22. Orosz próza- és drámaíró (1809— 1852). 24. Teljesen egészen. 26. Szarvastehén. 28. Egyesületi tag­ságáról lemond. 30. Sakkjátsz­mában sáncol. 33. Színvonalas. 35. Bíztat. 38. Házi neveLőmő. 39. -val, -vei németül. 40. Paripák. 43. Forgácsoló szerszámok éle. 44. Rendkívim tehetségű, hatalmas atkotóerejű ember. 46. Bármely helyre. 49. Kolozsvár román ne­ve. 51. Törött karra teszik. 53. Jár a szája. 56. Divatékszer (gyöingy). 58. Hangtalan izzás ! 59. Madárürülék. 62. Kelet- Aasiai súlymérték. 64. Bern be­tűi. 68. Belga és jamaikai gépko­csik jelzése. 70. Mokka három- ötöd része. 73. Es Latinul. 74. Ige- végződés. 76. Kalauz nélküli. (N. I.) A megfejtéseket január 14-ig kell beküldeni. CSAK LEVELE­ZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEG­FEJTÉSEKET FOGADUNK EL! December 23-i rejtvénypályáza- ftunk Megfejtése:,,.... Szent ke­gyelme súgna, szállna,/Az én kedves, kis falumban / Minden szívben/ Csaik szeretet lakik má- ma,” Nyertesek: Béres Jánosáé, Hadászi Gábomé. Smidt Ildikó Szaibó István nyíregyházi, Nagy Istvánná nyírbogdányi, Szabó Árpád olcsvai. Kovács Enikő szamo&szegi és Kiss IboÍy*~\írr- sánygyürei kedves rejtvényfejtő- lnk. A nyereménykönyveket postán elküldtük. G y ezekekne VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő, a függ. 6. folytatása (zárt négyzetben abc-sorrendben: A, 1, N). 6. Római 6. 7. Tejipari mel­léktermék. 8. E napon. 9. Vicc, tréfa, szellemes mon­dás. 11. Világtalan. 12. Kis- kecske. 14. Nagy szibériai folyam. 16. . . . -firkái. 18. Varróeszköz. 20. Egymást kö­vető betűk a magyar abc- ben. 21. Gally. 22. Korszak, ismert idegen szóval. 24. Ál­lampolgári fizetési kölezett- ség. 25. Rejtve figyeli. 27. Karcsú vadászeb. 28. Való, helytálló. 29. Előkelő hölgy FÜGGŐLEGES: 1. Vilmoska. 2. Mely sze­mély? 3. Kereskedelmi érté­ke. 4. Szén és oxigén vegy­jele. 5. Arab emírség. 6. Megfejtendő (zárt négyzet- ben:EA). 10. Római 401. 11. Feltételez. 13. Menyasszony. 14. Végtag. 15. Hosszú, sely­mes, fehér szőrzetű házinyúl. 17. Veszteség. 19. A barlang távoli rokona. 21. Éva társa. 23. Filmérzékenységet jelö­li. 24. Régi török katonai rang volt. 26 Zamat. 27. Ajándékoz. Megfejtendő: Függ. 6, víz­szintes 1. Múlt heti megfejtésünk: BÉKÉS BOLDOG ÜJ ÉVET KÍVÁNUNK Könyvjutalomban részesül­tek: Mikulás Roland Sényő, Juhász Ildikó Székely. Var- ga Ibolya Ilk, Berna Béla Nyírlugos, Kodácsi Gabriel­la Apagy, Kiss Tünde Kislé- ta, ifj. Bányai Ferenc Kék­ese, Takács Melinda Csen- gerújfalu, Borbás Andrea Jánkmajtis, Földesi Ildikó Nyíregyháza. Kérjük, a megfejtéseket levelezőlapon küldjétek be a szerkesztőségbe! Közel a tökéletes sztereóhoz A Polygram nevű elektro­technikai cég állította elő az első olyan sztereó hifi- rendszert, amely csupán két hangszóró révén tökéletes térhatású, három dimenziós hangot képes kelteni. A ha­gyományos sztereorendsze­TAvcsőmozaik A tükrös távcsövek ha­gyományos készítési módja, hogy óriási, 5—6 méter át­mérőjű lencséket csiszol­nak. Kaliforniában most olyan optikai távcső készül, amely 36, egyenként 1,8 méter átmérőjű hatszögletű tükörből áll össze. A teljes átmérő 10 méter körüli lesz, s ezzel a világ legna­gyobb optikái távcsövévé válik. A számítógépes ellen­őrző rendszer úgy állítja be a különálló tükröket, hogy azok egyetlen tükörként vi­selkedjenek. A távcsövet 1991-ben állítják szolgálat­ba a Hawaii-szigeteken a Mauna Kea vulkán tetején, ahol a légköri viszonyok egyébként is a legjobbak az optikai csillagászati megfi­gyelésekhez. rek — leegyszerűsítve — úgy működnek, hogy felve­szik külön-külön a bal, il­letve a jobb oldali csatorna hanganyagát, és ez együtt lejátszva fejhallgatón át vagy két hangszóró közt el­helyezkedve térhatású han­got eredményez. A QSo- und-nak nevezett új rend­szer esetében egyetlen csa­tornára veszik fel a mono hangot, amelyet elektronikus úton két jellé választanak szét, és egy titkosan kezelt eljárással meghatározzák az amplitúdóját és a frekven­ciáját. Az eredmény tiszta, erőteljes hang lesz, és bár­milyen távolságban és hely­zetben legyen is a hallgató a hangszóróktól, egyenletes minőségű térhatásban lesz része. HORGÁSZOKNAK Csukaforduló Elég kicsi nálunk azoknak a norgászoknak a tábora, akik tél- időben is bálát aika-rnak fogni. Alkalmas körülmények között éjszakába nyúló estéken meny- halat lesnek a Tiszán (még csak Dombrád és Tiszaíkarád között áll a jég), vagy kóbor csukáikat keresnek a még be nem fagyott csatornák keskeny folyásain. De jószerével elfogynak lassan a léki osukázók. Pedig valalia jó­kora példányokat lehetett ki­szedni a jég alól. És még segí­tett is a horgász kivágott lékei­vel szellőztetni a vizet. Azt tartottuk egykor, hogy a csuka, amely télen is jól horogra kapható, elsősorban a holtágaik hala. „Megterem” a morotvák vizeiben, kiváló élettere van a bedőlt fák. a sokféle vízinövény dzsungelében. így is lenne ez ta­lán még most is, ha sok minden természeti változás nem fordí­taná meg a dolgot. Holtágaink, főként azok, ámelyek nincsenek horgásakezelésben. egyre ,,öreg- szenek”, növekszik bennük az iszap, a kotu, uralkodóvá válnak a hínármezők, szegényesen van bennük oxigén és a kemény te­lek halpusztulással fenyegetnek. Bizony, sokszor nem is csak fe­nyegetnek . . . Emlékszem, hogy vagy négy évtizeddel ezelőtt sokkal több csukát fogtunk, mint pontyot. Nem volt még akkor darabszám- 'korlátozás. de nem folytak olyan erőteljes pontytelepítések sem, mint mostanában. (És főként nem voltak egyesületi kezelésű pontycentrikus vizek.) A leghí­resebb szabolcsi csukás vizek Tiszádul» környékén voltaik. A páratlan szépségű romantikus holtágak a dadai határtól, Tót­fűztől — a Tisza folyó túlsó partján folytatódva — egészen Tiszalúc alá nyúltak, kacskarin­gózva sok kilométeren át. A ti- szadobi pontonhídon túl a Bá­rányszeg irányába tartó holtága­kat csaik Kis-Sajónak és Nagy- Sajónak hívták az egykori öre­gek. De szinte minden szakasz­nak volt külön neve: Kls-Sözó, Nagy-Sózó, Xstenke, Péterke — és mindenfelé töméntelen meny- nyiségű volt a hal! Malacnyi potykák, hatalmas balinok (>az itteni nevükön bafcsálk), pókla­pátnyi dévérek, rekordnagyságú, már aranysárga pi kikel yű kon cá­rok. a parti tölgyek árnyékában százával kavargó dubélo-k (sügé rek) és csukáik, csukák . . . Laktunk itt a parton sok na­pon át magunk tákolta kunyhó­ban, horgászva éjjel-nappal. Szép őszökön tapogattuk végig élő kishalas horoggal csónakból a csukák partmenti rejiekeit. És izzasztó lékvágások után ab-aj- gattuk az itteni krokodilokat te­lente is. Mígnem az ötvenes éveik végefelé egy nagyon kemény té­len jött el a vég. A farkasordító hidegben mindenki fázott a léke­léstől, a helybéli halászok is. És az „elgazosodott’* vizekben fellépő oxigénhiány elpusztítot­ta a Bárányszeg-kömyéki holt­ágak egész élővilágát. Azóta serr jöttek helyre ezek a vizek. Két éve jártam arra. A holtágak mintha összementeik volna, mint egy öregember. Vizeik fekete­sötéten néztek vissza rám, mint­ha sose jártam volna erre, a ré­gi örömök partjainál... És a másik tiezadobi holtág, az egykor csukáiról országos hírű Malom-Tisza is meghalt egy ki­csit. Itt nem a tél pusztított, ha­nem maga az ember. Nádas partjainál csodálatos fehér tün­dér-rózsás, sárga vízitökös levél- mezők alatt csukáik ezrei lestek zsákmányra sok kilométeren á,t. Aztán a növényvédő halak ok­talan, túlzott mértékű betelepí­tését követően eltűntek a tökle­vél mezők — és eltűntek a csu­kák ezrei. De nemcsak az amu­rokat lehet mindezért okolni. Már a halászatot — és egy idő­ben a horgászatot is megtiltó akkori gazda, a halászati szövet­kezet nemigen gondoskodott eme tilalom betartásáról. Orvhalá­szok, orvhorgászok fehér mű­anyag flakonjai úszkáltak százá­val végig-hosszig a Malom-Ti- szán a rájuk kötött zsinórok vé gén egy-egy kishallal. Erre « „módszerre” fizetett rá a holtát, száz és száz csukája. És pár éve már hiába próbálkozunk a Gár- domi-örvénytől fölfelé a tökle- vélmezőt vesztett nádasok előtt, vagy fent a Bigecsen a lápszige­tek közt, egykori nagy csukás­sikereink színhelyén . . . Évi százmázsás csukafogás Érdemes leírni még egy epizó­dot erről a körülményről. Az it­teni sok-sok kilométeres holtág­szalag vége a Tótfűzőn a „Szűcs-háza” elnevezésű szakasz a tiszadadai horgászok kezelésé­ben van. Korábban, amikor még a dobi országúiig ért ki a tótfű­zi nádrengeteg, vagy 35 éve léki csuikázni jártunk ide, hiszen az akkori nádrengetegben rejtőző kis síkvizéket csak télen lehetett megközelíteni. 5—6 kilós csuká­kat szedtünk ki a lékekből. Mos­tanában? Alig-alig akad csuka a dadai horgászok vízén. Pedig vagy három éve Jött a hír, hogy a Tótfűz Tisza felöli szélén egy nagyobbacska kiöntésben ezré­vel úszkál a 3—4 centis csuika- ivadók. Tippelhetne az olvasó, vajon átmentette-e vataiki az iva­dékot valamelyik holtágba? Ne tippeljen: a falánk vízimadarak végeztek velük. A megye nyugati végének egy­kori csuka-paradicsomában mos­tanában alig 2—3 mázsa csukát fognak évente a dobi és a dadai horgászegyesületek. Igaz, hogy ,a csukáik megyei részaránya sem túl jó. Már tíz éve alig 8—10 szá­zaléknyi csuka van a megyei összfogásban! A szabolcsi ré­szen évről-évre javul a gávaven- csellőiek csufcafogása, de tűrhe­tő a csukaizsákmány a kisvárdai bányatavaikban is. A szatmári rész vizei pedig az utóbbi évek­ben mindig is több csukát pro­dukáltak. Ügy látszik, az ottani holtágak eutrofizációja lassúbb, mint a porverte Nyírségben. Kü­lönösen a fehérgyarmatiak ered­ményei javultak. A pontyot a csuika követi a zsákmány meny- nyisegében, amihez hozzájárul az egyesület szamosújlaki holt ágának javuló állapota is. / mátészalkaiak sem panaszkod hatnák különösebben a vajai tó szép csukáira, bár náluk az óriásira nőtt harcsák a ,,menők” Egyébként úr lett a csuka mos­tanában a halak között és egyre „nemesedik”. És nemcsak azért mert kevesebb van belőle ér mostanában csak úgy, egyszerű­en nem „terem meg” a holtágak egyre romló biológiai körülmé­nyei között. Hanem azért is „uraskodik”, mert a nyugati ex­portban inkább a ragadozó halai iránt van igény. És a ponty árá­nak többszörösét is megfizetik a csukákért! Ezért van hát. hog; a jószerével most már mestersé­ges körülmények között nevel: csukaivadék is jó drága — é: nehezen is lehet hozzájutni. Pedig az évenként átlagosan százmázsás horgász csukazsák­mány is zömmel telepített csu­kákból adódik a horgászkezelés­ben lévő vizeken. Azokon, ame­lyeket nagy gonddal és nem ke­vés költséggel fiatalítani igye­keznek a horgászegyesületek, jó életteret teremtve a csukáiknak is, szélesítve ezzel a fogható ha­lak választékát. íme a „csúkaforduló” dióhéj­ban. A holtág-dzsungelek egy­kori „termett csukád” már csal az emlékekben élnek. De azért vammaik már helyettük kapitális csukáik a horgásztavakbam is mint a császárszállást tó öt-tí; kilós krokodil pofá i ú ragadozói. Rövidesen megtudjuk, hogy 1990- ben mennyi Is volt csukából a megyei zsákmány. Pristyák József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents