Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-05 / 4. szám
2 Kelet-Magyarország 1991. január 5. A leváltások háttere Nyugtalanító hangok érkeznek mostanában az oktatás háza tájáról is. Úgy tűnik, porszem került az új hatalmi intézmények és iskolák együttműködése fogaskerekei közé. Új keletű vélt vagy valós sérelmeiktől felzaklatott óvónők, tanítók, tanárok, iskolavezetők, egykori iskolairányítók próbálják keresni igazukat. A még egyes szintjein működésképtelen új hatalmi struktúrában azonban nehezen igazodnak el. Inkább védekeznek, mintsem támadnának. Kiszolgáltatottság érzésüket csak növeli, hogy ugyanúgy nem bíznak újjászerveződő érdekképviseleti szerveikben sem, mint a helyi intézményi érdekérvényesítési lehetőségeikben. Ezért is bajaik orvoslására a helyi társadalmukon kívül keresnek, fórumokat. Csakhogy ez az út a hatalomgyakorlás (-megosztás) új szereposztásában már aligha járható. A gondokat, a feszültségeket ebben a konstellációban már valóban csak ott lehet eredményesen kezelni, ahol azok keletkeztek. Különösen igaz ez egy olyan területen, melyben a konfliktusok forrásai és tartalmai döntően nagyón is szubjektivek. Az igazságok és a vétkek kiparcellázásában a személyi vagy a helyi politikai érdekek dominánsabbá válhat- nak. Elodázhatatlan rendszerváltás K - I I ' 11 J Nem állítom, hogy az általam eddig megismert konfliktusokban az iskoláknak vágy a velük szemben álló hatalmi intézményeknek volna igazuk. Még csak azt sem mondhatom, hogy az érintett személyeket valaki is ártatlanul vagy inkább ok nélkül bántaná. Mert el kell ismernünk, hogy az oktatás szervezetében, működésében és tartalmaiban is sok az irracionalitás. Hogy a rendszerváltás itt is ugyanolyan elodázhatatlan, mint az élet más területein. De azt állítom, hogy ehhez az organizmushoz a múltba vesző nosztalgikus viszonyulások vagy a privát élmé- nyékből, illúziókból táplálkozó kezdeményezések pontosan olyan veszélyesek, mint ha a mai zavarok tagadására építjük iskolafenntartó politikánkat. Balgaság volna azt is feltételezni, hogy az új önkormányzati szervek nem akarnának a. régieknél jobban működő iskolákat. Az eddig összegyűlt tapasztalatok azonban mégis óvatosságra figyelmeztetnek. Arra, hogy iskolaügyben mielőtt lépni szándékoznak, szakmai szempontból is tisztázni kellene, hogy valójában mit is akarnak. hogy milyen iskolákat kívánnak közigazgatási területükön működtetni. Csakhogy a baj itt kezdődik: ugyanis sem az iskola- struktúra, sem az iskolai tartalmak kérdésében még nincs egy országosan kimunkált és elfogadott koncepció. Ennek hiányában az altematívitás és a pluralitás hangoztatása e területen szakmai szempontból nem ér többet jó ' szándékú politikai ígéretnél, mellyel helyi intézményi szinten aligha lehet mit kezdeni. Ám az új hatalmi szervek joggal érezhetik, hogy természetes tettre készségüket, türelmetlen bizonyítási szándékukat e makacs szakmai realitások gúzsba köthetik. így hát ki-ki a maga iskolaképe és műveltségeszménye alapján próbálja kialakítani iskolapoliti- káját. Ez önmagában még nem is volna baj, sőt bizonyos feltételek mellett ez kívánatos is. A gond az, hogy mindez nyugta- lanttá szereptévesztésekkel párosul, melyben a fenntartás és a szakmai feladatok keverednek, és - hogy sokak iskolaképe nagyon is szubjektív, jól vagy rosszul megélt iskolai élményvilágból táplálkozik. Ezek, valljuk meg őszintén, az úgynevezett extenzív időszakból származnak, amikor is iskoláinkban a bizonyítványokért (diplomákért) korántsem kpllett olyan keményen megküzdeni, mint akár a ma, még inkább a holnap diákjainak. Ezért is az iskoláról a lakosságnak egy jelentős részében nagyon is a múltban gyökerező torz kép él. Különösen igaz ez a kisebb települések idősebb népességére, akik az egykori egytanítós kisiskolák iránti túlfűtött nosztalgiákra apellálva hadakoznak az iskoláért. Hiányzik az iskolakoncepció A tárgyalóteremből Ittasan, jogosítvány nélkül A 30 éves nyíregyházi Krutilla József életének jelentős részét rács mögött töltötte. Sok van a rovásán. Különféle bűncselekményei miatt régi ismerőse a bűnüldözőknek és az igazságszolgáltatóknak. Legutóbb azért állították bíróság elé, mert jogosítvány nélkül és ittasan vezetett. Ezzel nagyban veszélyeztette három utasát, sőt az egész közúti forgalmat. Krutilla egyebek közt lőfegyverrel való visszaélés, hivatalos személy elleni erőszak, súlyos testi sértés és bűnpártolás miatt kapott jogerős ítéletet. A büntetések nem térítették jó útra. LeguFigyelemre méltó, hogy miközben a helyi iskolafejlesztési törekvésekben a kelleténél is erőteljesebb a múltidézés, furcsa módon nem hívódik elő a hajdani, l ég voltpedagóguskép. Akiket bár egykoron a nemzet napszámosainak neveztek, mégis a helyi társadalmak elitjének meghatározó személyiségeivé tudtak válni, többségük igazi értelmiségi életet élt. Ugyanúgy megsiivegelte őket a falu népe. mint a város polgára. Kiemelni a pedagógust Úgy tűnik, hogy a múlt legradikálisabb bírálói sem akarnak vagy mernek — a helyi kicsinyességeken, rövidlátó irigységeken felülemelkedve — erre is emlékezni. Elismerni, hogy a pedagógusok mérhetetlen elszegényítése az iskola működési zavarainak az alapvető oka, amin másként nem lehet segíteni, mint hogy az új hatalomnak ki kell emelnie a pedagógust e számára idegen és megalázó „szántóvétő” életformából. Mindezekben komoly jelét látom annak, hogy -— a döntéshozók szándéka ellenére is — egyes önkormányzati lépésekben to- vább él az az antinóm gondolkodásmód, amelyben az elmúlt évtizedekben jól megfért egymás mellett az iskolapártiság éspeda- gógusellenesség. Pedig végre tudomásul kell venni, hogy a kettő sehol sem egyeztethető össze, azaz iskola nem működhet jól megbecsült, művelt, nyugodt körülmények között dolgozó pedagógusok nélkül. Vagyis: jobbító szándékoktól és emésztő feszültségektől zaklatottan kísért a múlt. A létünk fogaskerekei közé sebekét maró porszemeket is ennek szele röpítette. Tőle megszabadulni, úgy tűnik, nem lesz könnyű! dr. Kuknyó János Az egységes, központilag kimunkált iskolakoncepció hiánya, ahelyi iskolaképerősen nosztalgikus és provinciális jellege és nem utolsósorban a költségvetés szorításában vergődő önkormányzatok kezdeményezései ezért eddig lényegében iskolaszervezési kérdésekben, kisiskolák reaktivi- zálásában, óvodai és iskolai csoportok összevonásában, igazgatók, óvodavezetők leváltásában merültek ki. E lépések többsége — miközben kemény iskolaháborúkat motivált -— szükségszerűen nem érintette az iskola belső szakmai valóságát, és az is kétséges, hogy az irány, amely felé elindultak, hosszabb távon is követhető- nek bizonyul-e. Divat '91 Sikeres divatbemutatót tartottak Fehér- gyarmaton a textiles fiatalok. A helyi szakmunkásképző aulájában Lászlóné Angya- lossy Judit és Nagy Miklósné tanárnők szervezésében mutathatták be a lányok az 1991-es évre ajánlott divatos ruhákat. zöld kártyával! Gépjárművezetők figyelmébe A Hungária Bi/tosító felhívja a figyelmet arra, hogy az érintett országok közötti elszámolási rend változása miatt szükséges, hogy a Bulgáriába, Lengyelországba, Romániába magyar forgalmi rendszámú gépjárművel utazók kiutazásuk előtt nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylat (zöld kártya) kiállítását kérjék a Hungária Biztosító bármelyik hálózati egységénél. A zöld kártya beszerezhető továbbá a Hungária Biztosító megbízásából az Állami Biztosító irodáiban és a Magyar Autóklubnál. A zöld kártya kiállítási díja: 30 forint. Fennáll ugyanis annak a lehetősége, hogy az érvényes zöld kártyát felmutatni nem tudó magyar forgalmi rendszámú gépjármüvek üzemben tartóinak az említett országokba történő beutazását az illetékes határ-, illetve vámszervek konvertibilis deviza megfizetésétől teszik függővé. Levelet írtak Antall Józsefnek Két levelet is kapott a napokban megyénkből Antall József miniszterelnök. Az egyiket a Független Kisgazda- párt megyei szervezetének vezetői, a másikat a Magyar Parasztszövetség megyei szervezetének vezetői írták alá. A levélben a szervezet prominensei kiállnak Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter, a párt elnöke, illetve Gerbovits Jenő, tárcahélküli miniszter, a pa- rasztszöveíség főtitkára mellett, s kérik Antall Józsefet, hogy maradjanak meg a miniszteri funkciójukban. ♦ A párt megyei szervezete nemrég még határozottan „gyengekezűséggel’ ’ illette Nagy Ferenc Józsefet, most viszont védelmébe veszi. Mi változtatta meg a véleményüket?— kérdeztük a levél nyomán Sáfár Pált, a párt megyei szervezetének ügyvezető al elnökét. — Szó sincs pálfordulásról — mondta. — Csak éppen eltelt már egy kis idő az emlékezetes országos nagyválasztmányi ülésünk óta, s biztató jeleket látunk a központi vezetésben. Elnökünk miniszterként valóban nem tudta keresztülvinni a tagság akaratát, ám ennek jórészt az volt az oka, hogy az országos vezetésben alig többi bűncselekménye előtt sem vállalt állandó munkát, igaz nyúl- tenyésztéssel próbálkozott. Nemrég kölcsönkérte barátja kocsiját, amelyet jogosítvány és vezetői gyakorlat nélkül vezetett a megyeszékhelyről Nyírtelek irányába. Három utas ült mellette, kockáztatta az életüket. Pechére egy rendőrjárőr igazoltatta, így derült ki, hogy ittasan vezetett. A Nyíregyházi Városi Bíróság Krutilla Józsefet hét hónap börtönre ítélte és másfél évre eltiltotta a járművezetéstől. Köteles megfizetni ezer forint bűnügyi költséget is. Az ítélet jogerős. D ustin Hoffman filmjeiből összeállított sorozatot sugároz a televíziójó pár hete. Ennek a furcsa, törékeny színészóriásnak művészi csodáját mutatják fel másfél-kétórás varázslatokban. Nem filmelemzést kívánok írni, hiszen a kisember az átlagember mozis ábrázolásáról nálam avatottabb tollú esztéták írtak már kötetekre rúgó kritikákat. Egyetlen jelről szándékozom írni, ami Dustin Hoffman minden filmjében — hajói emlékszem — kivétel nélkül előfordul, ennélfogva nem lehet véletlen. (Egyébként is: a filmekbe soha semmi nem kerül véletlenül.) Jelen esetben egy rövidke képsor, egy alig észrevehető képi üzenet: Dustin fut. Parkban, folyóparton, ligetben, országút mellett, gonosz-közönyös felhőkarcolók tövében, az utca áradatának malomkövei között. Dustin fut. Valami elől, valami felé, vagy valami közben. Vézna kis alakja hol menekül, mert veszély leselkedik rá, hol elérni, odaérni szeretne valahova, hol lépést akar tartani sietős barátjával, megbékítendő ellenségével, magyarázatot váró szerelmesével. Vagy csak azért, hogy átrajzolja a szűkre szabott idő grafikonját. És ezekben a képsorokban már talán a XXI. század küzdő, halandó, esendő emberkéjét látjuk. Önmagunkat, akik talán átéljük, túléljük a század végét, és talán megéljük az új évezred elejét is. Mert mi is futunk. Mindig késésben va- gyünk önmagunk és a világ között. Valamit mindig utol kellene érnünk, valamivel mindig lépést kellene tartanunk, valami elől szüntelenül menekülnünk kellene. Dustin futása így magasztosul az ezredforduló jelképévé. A korszakos zseni így, ezzel az egyszerű szimbólummal filmről-filmre megadja nekünk a magunkra eszméíés, a fölocsúdás néhány pillanatra szóló lehetőségét. Mert mi is mindig futunk. Fizikai értelemben, lélekben vagy gondolatban. Soha nem vagyunk ott igazán, ahova megérkeztünk, mert már készülünk, indulunk máshová, így aztán soha nem vág tk sehol. Ha így rendeltetett, hát fussunk, Dustin! Honnan, hová, merre — ne kérdezd, én se kérdem, minek kérdeznénk? A fenyegető elől, egy megnyugvás- nyi pillanat felé átváltozó alkalmazkodásaink útvesztőiben. Maratoni távra ítéltetve. Dustin! Hallod? Várj be minket! Jövünk! Réti János akadt támogatója. Most határozott, következetes kisgazdák találhatók mellette, az ő segítségükkel elmozdulhatunk a jelenlegi holtpontról. ♦ A kisgazdapárti miniszterek közül Gerbovits Jenőt, a pa* rasztszövetség főtitkárát éri talán a legtöbb támadás, mondván: az égvilágon semmit sem tett eddig. — Tökéletesen rosszul ítélik meg Gerbovits Jenőt. Mi tudjuk, hogy mennyi mindent tett már eddig is a falun élőkért. Ő képviseli az érdeküket többek között a nagy élelmiszeripari cégekkel szemben, ő tárgyal a hazai és külföldi bankokkal, hogy kedvezményes hiteleket, támogatásokat tudjunk szerezni a parasztságnak, Ő az az ember, aki a színfalak mo: gött dolgozik, s hogy milyen eredményesen, hamarosan érezhető is lesz. ♦ Nem is olyan régen még a puccs lehetőségeit, szükséges- ségét mérlegelték a párt irányító posztjain. Mi változott azóta? — Rájöttünk arra, ha puccs lesz, azzal óhatatlanul szétverjük a pártot is. Akkor pedig tényleg nem marad, senki, aki képviselni tudná a kisemmizett vidékiek érdekeit. ♦ A kisgazdapártnak és apa- rásztszövetségnek a megyei vezérkara ma egy név kivételével ugyanaz. Nem tartanak attól, hogy funkcióhalmozóknak titu- lálják majd Önöket? — A parasztszövetséget a megyében még csak most szervez- zük, s úgy gondoltuk, az indulásnál azok irányítsák a munkát, akik a párt ügyeit is intézik. Ez azonban nem marad sokáig így, februárban tisztújító gyűlést tart a szövetség, ahol minden bizonnyal új személyek kerülnek majd a vezetőségbe. Balogh Géza A Nyír-Kábel is emel Az áremelések sorozatában hallottuk, tervezik a televízió előfizetési díjának emelését is. Mint az élet oly sok más területén, a nyíregyházi kábeltelevíziós hálózat fenntartásában is jelentkeznek az emelkedő költségek, melyeknek egy részét a nézőknek is át kell vállalniuk. A tény rövid, és nem vidám: január elsejétől a Nyír-Kábel Kft. az eddigi 30 forintos üzemeltetési és karbantartási összeget 60 forintra emeli fel. Mit fedez a díj, mit adtak és adnak cserébe? Elöljáróban s összehasonlításul egy adat: Budapesten 100, Miskolcon 80 forintot fizetnek a ká- beltelevíziók nézői. Nyíregyházán e szolgáltatás a legolcsóbb. Az áremelés indokai között meg kell említeni azt, hogy a fele- melt díj fedezi az alapszolgáltatást bővítő s a közelmúltban bevezetett műsorok költségeit (RTL, SAT 1, Music Tv, Danubius Rádió) s az egyre emelkedő alkatrészárakat is. Most talán ebből az összegből újabb fejlesztésekre is futja majd, mert a korábbiból erre nem volt már lehetőség. S akkor még az energiaárak alakulásáról sem lehet megfeledkezni. Mint szinte minden, ez a díj is emelkedett. Vélhetően a szolgáltatás színvonala és sokoldalúsága enyhíti majd a nézők bosszúságát, akiknek megértését kéri az üzemeltető. ÖNKORMÁNYZATOK ÉS ISKOLÁK Csak MINISZTEREIK ÉRDEKÉBEN
