Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-05 / 4. szám

- r \ Hat rálasztási forduló után A megy ti közgyűlés elnöke: Megyesi József HÉTFŐTŐL - 15*/. Leértékelték a forintot A kormány döntése alapján a Magyar Nemzeti Bank 1991. január 7-ei hatállyal a forint kovertibi- lis valutákhoz viszonyított árfolyamát 15 százalék­kal leértékeli. 1990- ben a külkereskedel­mi folyamatok az éves gaz­daságpolitikai programban előirányzottnál kedvezőbben alakultak. Az elmúlt évet jelentős külkereskedelmi többlettel és a konvertibilis elszámolású folyó fizetési mérleget is előreláthatólag aktívummal zárja az or­szág. A külgazdasági folya­matok kedvező alakulása, a konvertibilis export dinami­kus növekedése tette lehe­tővé, hogy az év elejei, az MNB saját hatáskörében végrehajtott csekély mérté­kű leértékelést követően a kormány a forint konverti­bilis valutákkal szembeni árfolyamát nem értékelte le. 1991- ben az árszínvonal növekedése magasabb lesz a főbb gazdasági partnere­inek inflációs rátájánál. Az 1990. évi kedvező külgazda­sági folyamatok továbbvite­le feltétlenül igényli a kül­piaci versenyképességünk jenntartását. Ezt célozza a forint konvertibilis valuták­kal szembeni árfolyamának módosítása, ami összhang­ban van a kormány ez évi gazdaságpolitikai program­jában foglaltakkal, illetve az állami költségvetéssel. A leértékelés elősegíti a kormány liberalizációs poli­tikájának folytatását, min­denekelőtt az importlibera­lizáció jelentős kiterjeszté­sét, a kelet-európai orszá­gokkal való külgazdasági kapcsolatokban az eddigi transzferábilis rubelelszá­molásokról a konvertibilis elszámolásokra való áttérést, valamint az 1991. évi rend­kívül feszített folyó fizetési mérlegkövetelmények telje­sítését. OOO A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA ÁRFOLYA­MAI 1991. JANUAR MOL. Deviza­nem vételi eladási árfolyam Angol font 13 595,90 11 «3,12 Német márka 4 676,95 < 686,31 Osztrák schilling 664,50 (65,84 Svájci frank 1 521,47 5 534,53 USA dollár C 953,29 7 002,23 Árfolyam IN egységre, forintban. Antalit eredményesen kezelik Á z Antall József minisz­terelnököt kezelő or­voscsoport január 2-án, az ellenőrző vizsgálatokat követően konzíliumot tar­tott. (Mint már az korább­ról ismert, a miniszterel­nöknél a nyirokrendszer megbetegedése, úgyneve­zett non-Hodgkin lympho­ma áll fenn.) A konziliáriusok megálla­pították, hogy az alkalma­zott kezeié' eredményes, a miniszterelnök jelenleg is panaszmentes és változat­lanul munkaképes. Várható, hogy a tüzép- telepeken rövidesen meg­szűnik a sorban állás, eny­hül a szénhiány okozta pá­nik. Bakay Árpád, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára pén­teken az MTI munkatársá­nak elmondta: Németország 50 millió márka értékű in­gyenes szénsegélyt ajánlott fel Magyarországnak, ami félmillió tonna szén szállítá­sát jelenti. Ez a mennyiség a hazai bányák termelésével együtt elegendőnek ígérke­zik a szezon végéig. Az el­ső szállítmány 8—10 napon belül érkezik az országba. A német szén értékesítéséből befolyó összeget a megálla­podás értelmében magyaror­szági energetikai fejleszté­sekre kell fordítani. A TISZAVASVÄRI 115-ös Szakközép és Szakmun­kásképző Intézet ősszel az új tanévet egy modern, jól felszerelt iskolában kezdi. A kép az iskolá­hoz tartozó új sportcsar­nok építésekor készült. (H. P. felv.) Moszkvában péntek dél­előtt megnyílt a KGST Végrehajtó Bizottságának 134. ülésszaka. A magyar küldöttséget Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kap­csolatok minisztere vezeti, aki egyben elnököl is a moszkvai tanácskozáson. A (kétnaposra tervezett ülésszak elsőrendű feladata a nemzetközi gazdasági szer­vezet jövőjének meghatáro­zása (az ülést eredetileg no­vemberre tervezték, de a tag­országok kívánságára elha­lasztották). A megvitatásra kerülő dokumentumok elő­készítésén már csütörtök dél­után óta dolgozik egy külön­leges munkabizottság, s az okmányokat várhatóan szom­bat délelőtt írják alá. Nem kizárt, hogy a tagországok egy gyökeresen új gazdasági szervezet megalakításáról döntenek, amely piaci ala­pokra helyezné az együttmű­ködést. A KGST titkárságának szóvivője az ülésszak meg­nyitóját megelőzően azt nyi­latkozta a sajtó képviselői­nek, hogy a tagországok ki­vétel nélkül a szervezet ra­dikális megújhodásáért száll­nak síkra. A KGST válaszút elé került, hiszen kimerítet­te tartalékait és lehetősége­it. Az ülésszakon szót ejtenek majd a szervezeten kívüli országokkal és gazdasági szervezetekkel fenntartandó kapcsolatokról, meghatároz­zák az idei ideiglenes költ­ségvetést, s döntenek va­gyonjogi kérdésekről, a KGST ingatlanainak é6 in­góságainak sorsáról is. Zárt ülés előzte meg a megyei közgyűlés de­cember 27-ről tegnapra elnapolt ötödik forduló­ját, ahol konszenzusra szerettek volna jutni a kül­döttek abban, hogy minden körülmények között megválasztják a tisztségviselőket. A konszenzus ugyan nem jött létre, a második forduló azonban eredményes volt: Megyesi Józsefet választották a megyei közgyűlés elnökéyé. A nyílt ülést Miklós Elemér, a választást előkészí­tő bizottság elnöke, és mint új korelnök köszöntötte, mert Zatik János, az előző alaku­ló ülés korelnöke egyházme­gyei felettesei felhívására le­mondott megyei közgyűlési és helyi önkormányzati képvi­selőségéről. Bejelentette az elnök, hogy a nyírtassi kép­viselő helyére behívták Kul­csár Lászlót, akit a csarodai képviselőtestület jelölt a körzeti küldöttgyűlésbe, ahol a megyei küldöttek után ő kapta a legtöbb szavazatot. Ismét elfoglalta a helyét az elnöki asztalnál Cséke Lász­ló és Nagy Sándor jegyző, majd arról döntöttek, hogy egy függetlenített alelnököt választanak. Elhangzott ugyanis olyan javaslat, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg mindhárom tájegysége állít­hasson egy-egy alelnököt. Számolás Egy kis baki mindjárt az elején: nyílt szavazással dön­tenek arról, hogy a jelöltek listára kerüljenek, vagy sem. Az első alkalommal látszott, hogy megkapta a jelölt a küldöttek egyhar- madának egyetértését, a szá­molás azonban elmaradt. A játékszabályok betartása is része a demokráciának. Fodor Jánost bízták meg az ülés levezetésével, majd ismét Miklós Elemér kapott szót, aki elmondta, hogy újabb előkészítő munkájuk során rengeteg javaslatot kaptak a megyei közgyűlés A megyei közgyűlés el­nöke Megyesi József • 53 éves. nyíregyházi lakos. Korábban a megyei ta­nács tervosztályának ve­zetője. legutóbb pedig a közgazdasági főosztály ve­zetője volt. elnökének személyére. El­hangzott Fodor János, Su­lyok József, dr. Oláh Albert polgármesterek neve, de ja­vasolták Lakatos Andrást, Csabai Lászlónét, Körtély Sándort, Makrai Lászlót, dr. Raft Miklóst, dr. Tisza Lász­lót és Bacsóka Árpádot. Mi­vel egyikük sem fogadta el a jelöltségét, továbbra is Lősz­Hungarobú ló András, Megyesi József és dr. Zilahy József volt a je­lölt. Az első szavazáskor Megye­si József 21, László András 19, Zilahy József 5 szavaza­tot kapott, fgy László And­rás és Zilahy József vissza­lépett. Oj jelölt neve ezután sem hangzott el, s a második — a december 27-eivel össze­sen hatodik forduló — meg­hozta az eredményt, Megyesi József 33 igen szavazattal a megyei közgyűlés elnöke lett. Letette az esküt, megállapí­tották a bérét, amely a min­denkori miniszteri fizetés 79 százaléka lesz. Megyesi Jó- zsef megköszönte a bizalmat, ígérte, hogy legjobb tudásá­val kíván dolgozni a megye felemelkedéséért. Kihúzás Két hiányzója volt a me­gyegyűlésnek, de lélekben öten nem voltak jelen. \ szavazatok összeszámolása­kor legtöbbször bárom cé­dulán valamennyi nevet át­húzták. Tudajdonképpen szi- vejoga a küldötteknek ki­húzni minden jelöltet is. csak az érthetetlen: miért nem tettek egyszer sem másra javaslatot. Az előkészítő bizottság ja­vaslatot tett ezután az aiel- nök személyére: László And­rást és Zilahy Józsefet jelöl­ték a küldöttek megkérdezése alapján. Az első titkos sza­vazás nem hozta meg az eredményt, László András visszalépett, így az újabb szavazólapra már csak Zilahy József neve került fel, aki 48-ból 45 szavazatot kapott. Eskütétele után megállapí­tották az ő bérét is, ez a mi­niszteri fizetés 78 százaléka lesz. Választottak pénzügyi el­lenőrző bizottságot, amelynek elnöke Fodor János, tagja (Folytatás a 4. oldalon) A magyarok valószínűleg a világ legpesszimistább népe, jelentette a londoni The Daily Telegraph című lap. a Gallup közvéle­mény-kutató intézet 38 or­szágban végzett újévi fel­mérését idézve. A Gallup emberei minden országban egyetlen kérdést tettek fel: „Mit gondol, jobb lesz-e ön számára 1991. mint 1990 volt?” Erre a kérdésre a Ma­gyarországon megkérdezet­tek 2 százaléka bizakodóan, 84 százaléka viszont tagadó- lag felelt. Ezzel Magyaror­szág az élen áll mind a 33 ország közül. A pesszimisták rangsorában a magyarokat Moszkva lakossága, illetve a kanadaiak követik, de a bo­rúlátók jóval kisebb arányá­val. A bizakodás bajnokai sor­rendben Izland, Chile és Tajvan. A The Daily Telegraph szerint Kelet-Európától elte­kintve nem biztos, hogy a felmérés mindenütt jól il­lusztrálja a valóban várható helyzetet. A könnyed hol­landok csekély többsége pél­dául optimista, míg a szom­szédos és valamivel még gazdagabb Belgium lakói in­kább pesszimisták. Ez arra vall, hogy a válaszok sok­helyütt inkább a nemzeti karaktert jellemzik, mint az országok kilátásait. Ajmiiiii agiwnius (3. oldal) Tájékoztató a kormányülésről Pénzügyek a napirenden A hétfőtől érvényes fo­rintleértékelés volt a kö­zépponti témája a pénteki kormányülés szünetében tartott tájékoztatónak, de emellett szóba kerültek más pénzügyi és gazdasági kér­dések Is, egyebek közt a hosszúlejáratú bankbetétek kamatplafonjának eltörlése. Surányi György elmondta: várhatóan január végén meg­születik a Nemzetközi Va­lutaalappal a hároméves kö­zéptávú gazdasági megállapo­dás, amelynek révén ja­nuárban 300 millió dollár, majd februárban újabb 200 millió dollár kölcsönt folyó­sítanak hazánknak. Ezt követően Surányí György bejelentette, hogy a Magyar Nemzeti Bank ja­vaslatára a kormány eltörli a hat hónapnál hosszabb lekö­tésű betétek kamatplafonját. A bankelnök úgy értékelte: ennek révén elérhető, hogy a lakossági megtakarítások re­álértéke ne csökkenjen, azaz az állampolgárok ne kénysze­rüljenek pénzüket valutába, vagy más értéktárgyba fek­tetni az inflációs hatás >k el­kerülésére. Hozzátette: a kamatplafon eltörlése után a megtakarítások szempontjá­ból még jobb pozícióba ke­rül az, aki pénzét forintban tartja, mint az, aki deviza- számlán. A tájékoztatón szóba ke­rült még a jövő héten várha­tó üzemanyagár-növekedés is. Ennek kapcsán Kupa Mi­hály ígéretet tett arra, hogy az útalappal nem fogják megterhelni a benzinárat, így várhatóan 8—8,50 forintos ár­határon belül marad az eme­lés. Egyidejűleg emlékezte­tett arra, hogy az útalap an­nak idején kényszerintézke­désként — pontosabban egy benzináremelés indoklása­ként — épült be az üzem­anyag árába, éppen azért más forrásokból kell fedezni az úthálózat fenntartásának költségét. XLVIII. évfolyam, 4. szám ÄRA: 7,80 FORINT 1991. január 5., szombat K6ST V.B.—nyílás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents