Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-26 / 22. szám
■a Kelet Magyarország HÉTVÉGI MELLÉKLETE 1991. január 26. v al , álságban van a színház. Évről evre elhangzik ez a megállapítás, s ezalatt újra meg újra emlékezetes előadások születnek a színházakban. A válság ennek a szellemi műhelynek természetes közege, mondja néhány szakember. A közönség pedig, ha olykor-olykor hűtlenkedik is, végleg sohasem mond le arról, hogy a színházi élményben önmagára leljen. A Kelet-Magyarorszag szándéka szerint a közvetítő szerepére vállalkozik, amikor havonta egy alkalommal külön, teljes oldalnyi terjedelemben közelebb hozza a színházat és rajongóit. Informál, tájékoztat, emlékeztet és felidéz, arra törekszik, hogy a nyíregyházi színházbarátok hasznos útitársa legyen. Milyen legyen a színház 1991-ben? A nézőért meg kell küzdenünk A címbeli kérdésre egyszerű lehetne a felelet. Olyan, mint tavaly. Vagy azelőtt. Vagy száz éve. Valósítsa meg az shakes- peare-i gondolatot: tükröt tartson a természetnek, mutassa meg a valóságot, amelyben élünk, élnek az emberek. Csikós Sándor, a Móricz Zsig- mond Színház igazgatója: — Alkalmazkodnia kell a gazdasági viszonyokhoz. Minden nézőért meg kell küzdenünk, mert az embereknek egyre kevesebb pénzük lesz arra, hogy jegyet váltsanak. A színház pedig az alapján kapja a támogatást, hogy mennyi nézője volt az előző évben. A díszletekhez szükséges anyagok árai éppen mostanában emelkedtek a duplájára. Ilyen körülmények között nehéz dolgozni. A színháznak valamilyen „varázslatra" van szüksége, hogy a néző elfeledkezhessen a gondMensáros köszöntése Nyíregyháza is megszerette A színész saját arcát át- meg átrajzolják eljátszott szereparcai. A színész tulajdon sorsát befonják szerepsorsai. Mensáros László mindezért az emberségével felel. Aki foglalkozásánál fogva a színészek teljesítményeire jelzőket találni hivatott, most nem keresgél, Mensáros László művészetét méltatván megelégszik egy szóval: emberi. Valahogy azonban bele ne tévedjünk a nagy szavakba. Mensáros a költők megkülönböztetett értelmét és nyelvét használja a maga benső igényei és igéi kifejezésére. Mensáros nem robosztus alkat, de emberi igényessége hatalmas terhek hordozására alkalmas, erős szuggesztió sugárzik belőle. A kitörölhetetlen emlékű előadóestjeivel, aminek a Huszadik század címet adta, a zúgó történelmet és a lélek legrejtettebb halk, rezdüléseit együtt szólaltatta meg. Pályája első öt évében a debreceni Csokonai Színház tagja volt. Az akkori igazgatójának, Téri Apádnak figyelmet és támogatást köszönhetett, s ezt idős korára sem felejtette el: kezdeményezője volt, hogy Térinek szobrot emeljenek. Már szerelemszínészi szépfiú korában is megmutatta jellemábrázoló tehetségének kiapadhatatlan tartalékait. Hamlet szerepe korán osztályrészéül jutott, s alakításának országos híre kelt. Olyan szériát ért meg, ami vidéken egészen szokatlan. Pestről is sokan odautaztak, hogy lássák. Aztán csaknem harminc év múltán Mensáros visszatért hírneves bölcsőjéhez, a debreceni színház színpadára, hogy eljátssza Az ügynök halálában Willy Lomant. Karrierjét méltatlanul elszenvedett börtönbüntetések szakították meg. Utána három évadra a szolnoki Szigligeti Színházban talált otthonra, ahol mind a saját, mind közönsége emlékei szerint gyönyörű szerepekben vonultatta fel kivételes képességeit. Ezek közt volt Tu- zenbach a Három nővérben, Gloster a Lear királyban, Higgins a Pygmalionban. Mensáros László sohasem tett különbséget fővárosi és vidéki színészet között. Legutóbbi szezonjaiban . is vidéki társulatok bemutatóinak értékét növelte; utoljára nyíregyházi kollégái közt, a Móricz Zsigmond Színházban. Film- és televíziós alakításai révén természetesen az ország minden zugába „eljutott”. Melyiket emeljem ki széles skálájú filmszereplései sorából? Talán a szép Kosztolányi-regény, az Aranysárkány moziváltozatának tragikus Novák tanár urát? Vagy puritán egyszerűségében is megrázó játékát a Halálnak halála című tévéfilmben? Netán finom mosolyú, háttérbe húzódott, s így is jelentőségteljes írófiguráját a Butaságom története című vígjátékban? Pályafutása legfőbb időszakát a Madách Színházban szolgálta; ide kötődnek legsikeresebb munkái. Micsoda ívet futott be itt a gyönyörű Anna Frank naplója- előadás Péteré tői mindmáig, amikor — ki tudja hányadszor, ismét ideális partnere, Tolnay Klári oldalán — egy önmagánál tizennégy évvel idősebb öregurat játszik az Aranytó című színdarabban. Közben néhány évre „kiiratkozott” a Madáchból. Okait mivégből kellene firtatni, most, hogy visszatért? Mensáros László hatvanöt éves. Kívánjuk, őrizze békéjét önmagával, és soha többé ne érje fájdalom. És művészetével legyen még nagyon soká a miénk. S. Gy. jairól, amikor beül a nézőtérre. Ez lenne a művészet... Gaál Erzsébet rendező: — Gondolom, az Esküvő is egyértelműen sugallta, hogy számomra sem az ország, sem a város gazdasági helyzete nem indokolja, hogy „alámenjek" a művészi igényeimnek. Szerintem a jó színház megteremtése nem pénzkérdés. A megújulás általában akkor ment végbe, amikor az emberek rosszul éltek. Ilyenkor mindenki sokkal érzékenyebb. Nem hiszek abban sem, hogy a közönséget ki kell szolgálni. Ez természetesen nem vonatkozik a szórakoztatóiparra. A színház sehol a világon nem tartja el önmagát, nem élhet meg állami támogatás nélkül. Ha ez mégis elmarad, akkor a szellemi elszegényedés kora következik. Ennek láthatók a jelei nálunk is. Mindentől függetlenül azt mondhatom: az elhivatott művész mindenütt képes dolgozni. Ha engem a színházam arra akarna rávenni, hogy olyan darabot rendezzek, ami nem fér bele a művészi elképzeléseimbe, inkább elmennék. — Teljesen igaza van. Mégis, nehezen képzelhető el színházi előadás nézők nélkül. — Sokan azt hitték, hogy az Esküvővel provokálni akartam. Erről szó sincs. Úgy gondolom, hogy az előadás hatott az emberekre. Aki otthagyta? Ha nem érti, ne maradjon, mert nem hozzá szól az előadás. Nem tartom a rendezést hibátlannak, sajnálom, hogy a sztori nem jutott el igazán a közönséghez. Azt is nagy hibának tartom, hogy nem a fiataloknak mutattuk be először, mert az ő reakciójuk fantasztikusan jó volt. (N. I. A.) Ezután láthatjuk A Krúdy Színpadon most készül Bán Zoltán: Ébren álmunk erdejében című darabja. A bemutató időpontja: február 15. A mű alcíme: Változatok Dylan Thomas: A mi erdőnk alján című hangjátékának témáira. Főbb szerepekben: Molnár Erika, Mátéé Eta, Pregitzer Fruzsina, Juhász György, Földi László. A nagy sikerű Őfensége pincére voltam című előadás rendezője ismét Nyíregyházán rendez. Ivó Krobot februárban kezdi próbálni Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok című művét, illetFebruárban színészbál Az immár hagyományosnak tekinthető rendezvényről kérdeztük Gados Bélát, aki „alapító tagnak” számít. — Honnan az ötlet, hogy Nyíregyházán színészbál legyen? — Még 1989-ben egy beszélgetés kapcsán jutott eszünkbe, hogy bált kellene rendezni. A közönséggel való kapcsolattartásról és mindenféle másról beszélgettünk Mádi Zolival, aminek az eredménye az első színészbál lett. Megvallom, a színészzenekar fennálása nagy szerepet játszott ebben, ugyanis minden játszási lehetőséget megragadunk. — Mi történik egy ilyen bálon? — A program nyitótánccal kezdődik, utána vacsora, majd műsor következik, amit a színház színészei adnak. Ezután lép fel a színészzenekar. Ez koncert jellegű fellépés, de ezalatt már elkezdődik a tánc. A későbbiekben pedig a meghívott szalon- zenekar szolgáltatja a zenét hajnalig. Lesz természetesen tombola, s a nagy népszerűségnek örvendő nosztalgia diszkó. — Hol rendezik a bált? — A Korona összes termében. Érdekessége az idei bálnak, hogy sikerült behozni a báli idénybe. Most február 16-án tartjuk. Reméljük, sikerrel. ve a színpadra átírt változatot. A belőle készült film Oscar-díjas alkotás, a Hraballal oly rokon lelkű Menzel rendezésében. Nyilván sokan látták. Hogy Ivó Krobot is otthon van Hrabal„világá- I ban, azt bizonyítja az Őfensége... sikere. A bemutató március I 30-án lesz, reméljük, sokan | megnézik. Az évad utolsó bemutatója j május 11 -én lesz. Izgalmas vál- j lalkozás, ugyanis a színház szí- j nészzenekaráról szól. A darabot a színház dramaturgja, Bognár j Róbert írta. A Bánk bán zenében és prózában A maga nemében páratlan előadásnak lehetnek részesei az Országos Filharmóniai bérletsorozat általános iskolás bérlettulajdonosai a következő előadásokon. A Szabolcsi Szimfonikus Zenekar, a Móricz Zsigmond Színház két művésze és néhány vendégművész irodalmunk és zeneirodalmunk nagy alkotását, a Bánk bán című dráma keresztmetszetét mutatják be többféle feldolgozásban. Az előadás során a diákok képet nyerhetnek Katona József és ' Erkel Ferenc életéről, a mű megszületésének körülményeiről és fogadtatásáról. A prózával illusztrált Bánk bánt tizenöt előadáson mutatják be megyénk városaiban és más településeken. Az előadásokat február 4-én, 5-én, 6-án, illetve február 27-én és 28-án tartják. 26. szombat 19.00 Gyilkostársak Bemutató bérlet 28. hétfő 18.00 Gyilkostársak Széchenyi 29. kedd 19.00 Gyilkostársak Zrínyi 30. szerda 14,30 Macska Jancsi Bérletszünet 19.00 Patika Vasvári 31. csütörtök 10,00 Macska Jancsi Bérletszünet 31. csütörtök 19,00 Patika Sarkadi Február 1. péntek 14,30 Miss Amerika Bérletszünet 20.00 Patika Ódry-Déryné-bérlet 2. szombat 19,00 Patika Hevesi-Tamási-bérlet 4. hétfő 10,00 Patika Kisvárda 5. kedd 14,00 Patika Kisvárda 5. kedd 19,00 Esküvő Kossuth-bérlet 6. szerda 19,00 Esküvő Bessenyei-bérlet 7. csütörtök 15,30 Esküvő Csiky-bérlet 8. péntek 19,00 Gyilkostársak Vörösmarty—Bajor 9. szombat 19.00 Gyilkostársak E. Kovács-bérlet 11. hétfő . 14,30 Macska Jancsi Vásárosnamény 19.00 A Napsugár fiúk V.namény 12. kedd Macska Jancsi Bérletszünet 19.00 Gyilkostársak Kölcsey-bérlet 13. szerda 19,00 Gyilkostársak Ady-bérlet 14. csötörtök 19,00 Gyilkostársak Örkény—Szigligeti 15. péntek 19,00 Ébren álmunk erdejében Bemutató előadás (Krúdy Színpad) 16. szombat 19,00 Színészbál Korona vendéglő 18. hétfő 18,00 A Napsugár fiúk Szerencs 19.00 Miss Amerika Bérletszünet 16.00 A képzelt beteg Bérletszünet (Krúdy Színpad) 19.00 A képzelt beteg Bérletszünet (Krúdy Színpad) (A Színház- és Filmművészeti Főiskola vendégjátéka) 19. kedd 18,00 A Napsugár fiúk Széchenyi-bérlet 16.00 A képzelt beteg Bérletszünet (Krúdy Színpad) 19.00 A képzelt beteg Bérletszünet (Krúdy Színpad) (A Színház- és Filmművészeti Főiskola vendégjátéka) 20. szerda 15,30 A Napsugár fiúk Csiky-bérlet 19.00 Ébren álmunk erdejében Bérletszünet (Krúdy Színpad) 21. csütörtök 19,00 Esküvő Krúdy-bérlet 22. péntek 19,00 Esküvő Benczúr-Moliere-bérlet 23. szombat 19,00 Esküvő Hevesi-Tamási-bérlet A zrínyisek Esküvője Meglehetősen vegyes érzésekkel reagált a közönség a Móricz Zsigmond Színház produkciójának, az Esküvő című balettkomédiának az előadására. A vélemények szélsőségesen megoszlottak. Volt, akiknek tetszett a darab, sok nézőnek pedig olyannyira nem, hogy szünetben otthagyta az előadást. A Nyíregyházi Zrínyi Gimnázium diákjai bérletsorozat keretében tekintették meg a darabot. Néhányuk véleményére voltunk kíváncsiak. Vida Brigitta: Összhatásában nagyon tetszett az előadás, volt benne tánc, zene. A rendezése is eredeti volt, a szereplők pedig nagyon jól játszottak. Nehezen derült ki viszont, miről szól a darab, és nem tetszett, hogy a főszereplő sokat filozofál. Tulajdonképpen tanulni is lehetett belőle, hogy végső soron mindenkinek magának kell megoldania a saját problémáját. Máriás Zsolt: Bevallom én otthagytam az előadást. Nem mintha rossz produkció lett volna, vagy a színészek rosszul játszottak volna, de ez a darab valahogy nem tudott lekötni. A színház mindent megtett, amit lehetett, de nehéz a darab, nem a mi korosztályunkhoz szól. Többnyire a fiúk hagyták ott szünetben az előadást, lehet, ha nem hétköznap látjuk, és nem vagyunk annyira fáradtak, jobban leköt. Asztalos Szilvia: A Patika, a Miss Amerika után az Esküvő volt a harmadik darab, amit láthattunk az idei színházi évadban. Nem azt mondom, hogy ez volt a legjobb, de azoknak, akik látták, általában tetszett. Jó produkció volt. Czevál Magdolna: Az egész előadás szokatlan volt, zaklató hatású. Váratlanul ért, amit a színházban láttunk, talán jobban fel kellett volna készülni a szokatlan előadásra. A színház is többet tehetett volna ennek érdekében. Mindenesetre nem biztos, hogy gimnáziumi bérleti előadásra kellett tűzni Gombrovicz darabját. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a színházban nemcsak szappan-operetteket kell játszani, hanem ilyen komoly darabot is. De persze nem feltétlenül a nagy színpadon. Béres Zsuzsa: Meglehetősen vegyes érzelmekkel vártuk az előadást, hiszen többnyire csak rosszat hallottunk róla, és azt, hogy sokan otthagyják. Kétségkívül igénybe vette a nézőt, oda kellett figyelni, szokatlan volt minden. Ennek ellenére azt mondom, hogy ilyen előadásokat is kell tartani, és nem árt, ha bérlettel is látunk tartalmasabb produkciót. (bodnár) Jelenet az Esküvő című előadásból. (Elek E. felv.) Színházi színes FEBRUÁRBAN Nyíregyházán vendégszerepei a Színművészeti Főiskola Moliére: A képzelt beteg című előadásával. A végzős növendékek a Krúdy Színpadon játszanak február 18-án 16,00 és 19,00 órai kezdettel. A MISKOLCI Nemzeti Színház és a Móricz Zsigmond Színház tárgyalásban van: a miskolciak szeretnék meghívni Pregitzer Fruzsinát egy főszerepre. A MÓRICZ Zsigmond Színház Krúdy Színpadának előadása volt idén Gozzi: A szarvaskirály. Ennek díszlet- és jelmezterveit meghívták Prágába, egy kiállításra. A darab díszlet- és jelmez- tervezője: Horgas Péter mv. ANGOLUL TUDÓ színészeket válogatnak. A Magyar- országon forgatandó külföldi filmekhez keresnek szereplőket. A videófelvételeket egy kft. készíti, s a színészek egyperces angol nyelvű bemutatkozását tartalmazza. ! Színházi műsor' Január
