Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-17 / 14. szám
2 Kelet-Magyarország 1991. január 17. Sarkukra álltak a falu férfiai MERPATAK ' * » ‘ • • .. • •• I I I * t I <■ I , 1'| 1 ■ , Ha rablás vagy betörés, ha lopás hét vitatni, hogy a megyében aligha vagy emberölés, akkor Érpatak, van még olyan település, ahol annyi Némi túlzás is van persze e sommás bűncselekményt követtek volna el, megállapításban, de azt nehezen le- mint Érpatakon. Legalábbis az elmúlt két-há- rom évben. Itt, ha valakinek ellopták a tyúkját, vagy elszedték a pénzét, már nem is jelentették. Történtek ennél sokkal cifrább esetek is. Az öregasszonynak felmentek a padlására, lehozták a sonkát, az oldalszalonnákat, s a nénike meg sem mert mukkanni... Bementek az öregember udvarára, az ólban leszúrták a disznót, s a bácsika csak nézte, hogyan cipelik el a falu végére. A falu persze tudott mindenről. — Hát nem mertek szólni senkinek...!? A főutcán feketébe öltözött emberek bandukolnak a temető felé, megbotránkozva néznek rám... Hogy lehet ilyet kérdezni!? Jóni, a visszaeső — Nem volt itt törvény, fiatalember...! Ha fel is jelentettünk valakit, s a rendőrök elvitték, néhány nap múlva már szabad volt. Hát nem hallott arról a Jóni kölyökről? Amelyik most, a napokban kirabolt egy családot, a férfit félig agyonverte, az asz- szonyt pedig megerőszakolta...? Hát azt, kérem már le is csukták, de a másodfokú bíróság kiengedte. Két hét múlva már be is tört ahhoz a családhoz. Tudja mit kívánunk mi annak a bírónak, aki kiengedte...? Hogy látogassa meg egyszer az a piszok az ő családját is! Síró asszonyok, szikrázó szemű férfiak sorolják az elmúlt esztendők tragikus eseményeit, s ha nem tudnánk, hogy Magyarországon vagyunk, azt is hihetnénk, valahol valami maffiák uralta vidéken bóklászunk, ahol a félelem, s a hallgass törvénye parancsol. — Mondja meg kedves, mit tehettünk volna, mikor négy-öt nagy kancigány éjnek idején ránk törte az ajtót?— mondja égy özvegyakszőny, aki az Újtágban él, s a falu Végén. — Még csak nem is ismertük őket, valahonnan Hajdúnánásról jöttek. Nem tiszteltek azok se embert, se törvényt. Jót ettek, jót ittak, felpakolták a dunnát, a szőnyeget, megfogtak öt tyúkot, s odébbálltak. Hát ilyen élet volt itt. székhelyközségtől néhány olyan családot, melynek tagjai kis híján romlásba döntötték a települést. — Ne higgye... Nem csak a cigányok okozták a bajt... — figyelmeztet Kóczon Pál, aki harmincnál is több esztendőt húT avaly decembertől kft-ként működik az Érpatak határában lévő hajdani magánszeszfőzde. Az üzemben még mindig a múlt évi gyümölcs, főként alma és szilva feldolgozása tart. Eredményes évet zártak, hiszen 1990- ben öszszesen mintegy 70 ezer liter pálinkát állítottak elő. Az idén e mennyiséget szeretnék megduplázni. A lakosság részére úgynevezett bérfőzést végeznek, de kereskedelmi célra is gyártanak szeszt. A közeljövőben az Ab- szint nevű kft. palackozóüzemet hoz létre, amely létszámbővítéssel is jár. A társaságnak ígéretes külföldi kapcsolatai is vannak. Képünkön: Simicskó György a finomító működését ellenőrzi. (Harasztosi Pál felvétele) Érpatakot jó tíz esztendeje érte el a központosítás láza, ami hivatal csak létezett, mindent bevittek Újfehértóra. A téeszt erőszakkal egyesítették, a tanácsot megszüntették, a rendőrt elvezényelték... cserébe kapott a falu a MOTOROSOK A JANUÁRI NAPSÜTÉSBEN A tanulás — különösen most, a félévi bizonyítvány előtt — komoly munkát ad az általános iskolás diákoknak is. A januári tavasz jó lehetőséget kínál a szakkörön tanultak gyakorlati érvényesítésére a fehérgyarmati Bajcsy-Zsilinszky úti általános iskolában zott le a Hajdúsági Iparműveknél, hogy aztán a múlt év őszén felcserélje a technológusi állását az érpataki polgármesteri székkel. Családi bűnszövetkezet Van itt vagy tíz család, őket s a szerteágazó rokonságukat terheli majd’ mindegyik bűntett. Tudom, mi lesz a következő kérdése. Hogy mióta romlott ennyire le a falu közbiztonsága. Minden tény azt mutatja, az erőszakos elsorvasztás kezdetekor indultunk meg a lejtőn. Minden évben rosszabb és rosszabb lett a helyzet, a legutóbbi időkben pedig már egyenesen tarthatatlanná vált. A polgármester épp az egyik helyi képviselővel Feczkó Mihállyal tárgyalt, mikor bekopogtunk a hivatalba. Tőle hallottuk: volt olyan falubelije, hogy a nyíregyházi, téglási munkahelyén nem merte elárulni, hogy ő Érpatakon él... annyira szé- gyellte az itteni állapotokat. — Hihetetlenül hangzik, de igaz... ebben a faluban alig múlt el olyan éjszaka, hogy valahova ne törtek volna be — folytatja. — A múlt év végén aztán végképp megelégeltük, hogy már azért is aggódnunk kellett, a gyermekünk estére hazaér-e épségben az iskolából. A választások után nyomban megalakítottuk .a. falu'órséget... hogy leko- pójíjáiti,' azóta égy tojás sem tűnt el a községből. A. faluőrség ma majdnem negyven tagot ’ számlál, tagjai, szigorú útvonalterv szerint rendszeresen cirkálnak éjjelente a község utcáin. Beszélgetünk, s nyílik az ajtó, belép egy idősebb asszony. A fia kérdezteti a polgármestertől, mikor kerül rá a szolgálat. Ám ha azt ő meg tudná mondani! Titok. Legfeljebb az őrség vezetője, Tatai István. Aki mintegy végszóra érkezik, s elzárkózik a felelet elől. A szolgálat nem tartozik senkire. Csak az őrség tagjaira. Ok pedig megtudják időben. Már nyugodtan alhatnak Nekünk is legfeljebb annyit hajlandó elárulni, hogy már jó néhány jelentkezőt kellett elutasítaniuk, illetve tartalékba sorolniuk, mert az mégsem lehet, hogy a fél falu őrségben álljon. Elég ahhoz négy-öt markos férfi is egy-egy éjjelen. — Kik segítik az őrség munkáját? — Minden jóérzésű ember — felel a polgármester. — Még a hetven-nyolcvan éves öregemberek is jelentkeztek! Öregasszonyok jöttek négy-ötszáz forint megtakarított pénzükkel, hogy nincs többjük, de szívesen adják... csak védjük meg őket. Persze nem fogadtuk el tőlük, pedig tényleg szükség lenne egy kis pénzre. Mert bizony rengeteget fogyasztanak azok az éjjel cirkáló kocsik. S ezt saját zseb- bői fedezték eddig. — S mi lesz, ha a tolvajok, betörők megpróbálnak visszavágni? — Állunk elibük! — mondja a három érpataki férfi. — írja meg nyugodtan, hátha eljut hozzájuk is az üzenet: ez a falu az elmúlt két hónapban lassan megtanulja, mit jelent nyugodtan aludni. Azt persze nem ígérhetjük, hogy mindenkit meg tudunk védeni — elbánni a megrögzött bűnözőkkel nem is a mi dolgunk — de üzenjük, elmúlt az a világ, hogy itt büntetlenül rabolni lehetett. S nem árt az sem, ha a bíróság által tisztelve tisztelt rabló úr is tudja: néhány hete a kétezer lelkes faluban két rendőr is szolgálatot teljesít. Balogh Géza A MÚLT EV NYARÁN adták át Fehérgyarmaton az új postaépületet. A régi helyén, illetve szanált területen tovább folyik a/, építés, az építőipari szövetkezet dolgozóinak munkája nyomán a műszaki épületben kap elhelyezést az új telefonközpont is. (E.) Élénk zöldek Pénzünk ugyan nincs, de... Amikor megalakult Nyíregyháza megyei város önkormányzata, létrehoztak többek között egy környezetvédelmi, közlekedési és közterület-fenntartási bizottságot. A testület mindössze 7 tagú, mert létrehozói úgy gondolták: a vállalatoknál, intézményeknél dolgozó olyan szakemberekkel egészítik ki, akik szívesen dolgoznak környezetünkért, jogaik is ugyanolyanok, mint a bizottság megválasztott tagjaié. A kör még ezzel sem zárult be, minden véleményt, javaslatot, ötletet szívesen fogadnak, ami hasznára válik a megyeszékhelynek. Ezért is keresik a kapcsolatot a legkülönbözőbb társadalmi szervezetekkel, például a zöldmozgalmakkal, az önkéntes városépítő-szépítő egyesületekkel. A napokban tartott első ülésén kidolgozták a bizottság működési szabályzatát és elfogadták munkaprogramját is. Ez egy négyéves program, arra az időre szól, amíg az önkormányzat mandátuma tart. Fesztóry Tibor, a bizottság elnöke elmondta: fő feladatuknak a megyeszékhely környezeti helyzetének felmérését, értékelését, a kritikus pontok feltárását tartják. Ebbe beleértendő a levegőtisztaság, a víz-, szennyvíz-, csapadékvízellátás, a folyékony kommunális hulladék elhelyezésének helyzete, a szemétszállítás, a hulladékkezelés helyzete, a köztisztaság, a park- fenntartás fejlesztése, külön kiemelve a városközpont és a nagyobb lakótelepek, valamint a sóstói üdülőterület helyzetét. A közcélú zöldterületek — a temető, a vadaspark, a stadionok, fürdők és a Bujtos helyzetének áttekintése mellett a vasútállomás és a Volán-pályaudvarok, a piac és a vásártér területének feA tárgyalóteremből Cserbenhagyás után hamis tanúzás Tetézi, ki elfedi a bajt —— szoktuk mondogatni. így volt ezzel a tuzséri Turóczi Tibor is, aki Záhonyban gépkocsijával elütött egy embert, majd megállás és segítségnyújtás nélkül továbbhajtott. Nem sokkal később két hamis tanút keresett és talált magának. A tanúk hamisan azt vallották: a baleset idején Turóczi kint dolgozott a határban. A turpisságot leleplezték, a hamis tanúk is szigorú pénzbüntetést kaptak. Turóczi jó látási viszonyok közt vezette gépkocsiját Záhonyban, ám figyelmetlensége miatt elütötte az út szélén álló embert. Hallotta a hangos koppanást, a visszapillantó tükörben látta a vergődő, szenvendő embert, ám megállás helyett gyorsított. A sértett nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérüléseket szenvedett. A rendőrségi vizsgálat során a fényeslitkei Kovics József és Ba- tóné Kovics Ilona valótla il állították, hogy a baleset idején együtt dolgoztak. A Nyíregyházi Városi Bíróság Turóczi Tibort tíz hónap felfüggesztett börtönbüntetésre és tízezer forint pénz mellékbüntetésre ítélte, s másfél évre eltiltotta a járművezetéstől. Kovics Józsefnek 28 ezer, Batóné Kovics Ilonának 14 ezer forint pénzbüntetést kellett fizetnie. Mindhárom ítélet jogerős. lülvizsgálata is a program része, de nem marad el Nyíregyháza tömegközlekedésének vizsgálata, a fejlesztési lehetőségek feltárása, a közúti közlekedés helyzetének áttekintése, az útfenntartás, a forgalomszervezés, valamint a parkolók fenntartása sem. Nagy és hosszú idő alatt orvosolható gondok fedezhetők fel a bizottság önként vállalt fő feladatai között, ezért kidolgoztak egy rövidebb idő alatt megvalósítható feladattervet is. A legaktuálisabb tennivalók közé a most hatályban lévő és a környezetvédelemmel összefüggő rendeletek felülvizsgálatát, és egy egységes környezetvédelmi rendelet készítését sorolták. De kutatják a köz- tisztaság javításának lehetőségeit, többek között forgalom- szervezéssel, filterek elhelyezésével és a gázprogram folytatásával. A közúti levegőszennyezést méréssel is szeretnék csökkenteni, hogy aki durván vét ellene, az bűnhődjék is. Nehezíti a környezetvédő bizottság munkáját, hogy a város költségvetésében környezetvédelemre fordítható pénz nincs. Szeretnék elérni, hogy ne maradványelv alapján kapjanak ki- sebb-nagyobb összegeket, hanem a költségvetés megfelelő összeget adjon a környezetvédelmi feladatok megoldására. Ezenkívül azt szeretnék, ha hatósági jogköröket is kapnának az önkormányzatok, mert enélkül csak játszhatják a bizottságosdit, munkájuk eredménytelen marad. Remélik, hogy a polgármesteri hivatalban az átszervezés után nemcsak egy kertész, hanem közlekedési, közterület-fenntartási és környezetvédő szakember is dolgozik majd. Balogh József „Lenyűgözött” gépmadarak Tavasszal újra repülnek Szünetel a belföldi utasszállítás Nyíregyházán ezekben a hónapokban. Mint azt lapunkban is megírtuk, előbb szeptember 25-eig szállította a Repülőgépes Szolgálat Állami Vállalat az utasokat, viszont ezt az időpontot meghosszabbították október 25-éig. Abban az egy hónapban már az Avia Express utasaiként szánhattak fel a járatokra. Tavasszal, feltehetőleg április elején újraindítják a belföldi utasszállítást, de akkor minden valószínűség szerint más magán légitársaság indítja a gépeket. A jelenleg meglévő két magántársaság, az Avia Express Kft. es a NAWA részvénytársaság mellett, úgy hallottuk, további magán légitársaságok alakításán fáradoznak.
