Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-16 / 13. szám
1991. január 16. Kelet-Magyarország 3 KAMATOLLÓ NAPJAINKBAN SZINTE NINCS egyetlen írás, beszéd, amely agrárpolitikával foglalkozik, hogy ne ostorozná az egyre nyíló agrárollót. Az olló két szárának távolodását legtöbben elintézik a mezőgazdasági termékek alacsonyan tartott felvásárlási árával, illetve az ipari termékek állandó, nagyarányú növekedésével. Pedig az ollót feszítő rugók között egyik legerősebb elem a banki hitelek magas kamata, amely nemcsak a termelést drágítja, de akadályozója a privatizációnak, a vállalkozásoknak is. A hitel a kereskedelemben még magas kamattal is működőképes lehet. Ez fgy volt a fix árak idején is, most pedig a szabadáras világban a kereskedő egyik napról a másikra meg tudja változtatni árait, kevésbé érdekli a kamat magassága. Az élelmiszer, vagy a zöldség-gyümölcs kiskereskedelemben igen rövid idő alatt, hetente meg lehet forgatni a befektetett tőkét. A jó kereskedő egy év alatt 15-20-szor, vagy még többször is megforgatja a pénzét. Ezért alacsony, 5-10 százalékos árréssel is boldogulni tud. A MEZŐGAZDASÁG SPECIÁLIS ÁGAZAT. A növénytermelésben, a kertészetben általában egyszer lehet évente megforgatni a befektetett pénzt. Egy-két tevékenység van, amely rövidebb idejű, például a fóliázás, csirkenevelés vagy a sertéshizlalás, de ez is csak két-három- szoros forgatást jelenthet. Viszont egy évnél hosszabb a megtérülés a szarvasmarha- és lótenyésztésben. Egy üszőborjú jó esetben harmadik évben hoz szaporulatot, illetve ad tejet. Az ültetvényeknél a termőre fordulás ennél is több időt vesz igénybe. Általában 4-6 év után szedhetünk gyümölcsöt. A diósok még később adnak hasznot. Az erdő pedig fajtól függően 15-50 év után hoz jövedelmet. Az elmondottak érthetővé teszik, hogy a vállalkozók 40 százalékos kamat mellett miért nem kapkodnak a mezőgazdasági termelésen. Ezért kérnek az agrártermelők más hitelkonstrukciót, mint amit a közgazdasági környezet, a pénzvilág az iparban, kereskedelemben kialakított. Mindezeken túl a mezőgazdaságban nagyobb a rizikó, mert élő anyaggal dolgozik. Az iparban egy tonna acélból januárban és júliusban is ezer darab egykilós kalapácsot lehet gyártani. A mezőgazdaság függ az időjárástól (a csapadék sok vagy kevés, jég-, fagy-, viharkár stb. sújtja), betegségek, kártevők támadhatják meg a növényeket és az állatokat. Ezer darab naposcsibéből soha nem lesz ezer tyúk, kakas, mint ahogy az acélból kalapács. SOKSZOR ELHANGZIK MOSTANÁBAN, a mezőgazdaságban is alkalmazkodni kell a piaci igényekhez, változtatni kell a termékskálán. Ezt kimondani könnyű, de végrehajtani annál nehezebb. Például húsmarháról tejhasznúra átváltani sok esztendőre van szükség. Vagy a Szabolcsot sújtó jonatándömpinget átváltani más fajtára hat-nyolc évbe kerül. A mezőgazdaságban dolgozóknak is van teendője, különösen a minőségi termelés tekintetében. A kamat esetében azonban a kulcs nem az ő kezükben van. Amíg nem alakul külön speciális, a mezőgazdaságot finanszírozó bank, nem változik a kormány pénzpolitikája, ne várja senki, hogy a mezőgazdaságban csoda történik. Csikós Balázs FINN UGOR ÜZLET GYARMATON KÖZÖS ÚTON KÉTFELÉ (2.) Visszavonhatatlan nem Eddig jobbára a falu szellemi munkásai mondták el véleményüket, ám a helyiek javaslatára autóba ültünk, hogy meghallgassuk néhány, két keze után élő téesz-tag véleményét is. Hosszas bolyongás után végül egy nagy akácos mellett kötöttünk ki, ahol egy csapat férfi erdőt irtott. Nem kellett sokáig kérdezősködnünk, hogy megeredjen a nyelvük. Radócz András, az egyik motorosfürész kezelője vitte a szót, ám társai sem hallgattak. — Nem fogják elhinni, de a geszterédiek a kállóiaknál mind a mai napig harminc-negyven százalékkal kevesebbet keresnek, ugyanazon munkáért. Mit gondolnak, törődnénk mi azzal, hogy honnan irányítják a munkánkat, ha jól megfizetnének bennünket fs.J? Dehát minket mindig afféle gyarmatnak tekintettek. Akiknek a fapénz is pénzt. Kinek fáj az infláció? Most, az év végén is kaptunk háromezer forint prémiumot, a vezetők meg száznyolcvankétszázezret. Csak nekik fáj az infláció, nekünk nem...!? Tudják, mit mondunk mi!? Ami az őseinké volt, az legyen a mienk. De végre hagyják már, hogy szabaduljunk a kezünket fogva tartó kötelektől. S próbáljunk mi magunk szerencsét. Csupán egy nap természetesen kevés ahhoz, hogy minden gesz- terédi véleményét kikérjük, viszont ottjártunkkor az derült ki, hogy a helybéliek nagy többsége egyöntetűen az önállóságot akarja. Továbbá az, hogy a kál- lóiak rendíthetetlenül ragaszkodnak a közöshöz. Vajon miért? — járt a fejünkben, miközben Nagykállóba igyekeztünk másnap. A Nyírség szövetkezet elnökét, Donka Györgyöt kerestük, akit alig több mint egy esztendeje választottak meg erre a posztra, miután viharos körülmények között távozni kényszerült az elődje, s aki talán maga sem számított arra, hogy alig egy esztendő múltán az általa irányított hajó vitorlái is tépázódni kezdenek. — Örülök annak, hogy így fogalmaznak, hisz abból akaratlanul is bár, de az derül ki, hogy a vitorlánkat megcibálta ugyan a szél, de a hajótest azért sértetlen — mondta kesernyés derűvel a hangjában. — Higgyék el, a geszterédiek nekem legalább olyan kedvesek, mint a kállóiak, hisz az egyesülés óta együtt dolgozom velük, de most nem mondhatok mást, mint azt, hogy nem igazán szerencsés a törekvésük. Tökéletesen megértem a kisközségek önállósodási vágyát, ám korántsem vagyok biztos benne, hogy a jelenlegi helyzetben kifizetődő. Attól tartok, hogy a válással mindkét fél csak veszíteni fog. A Nyírség nevet viselő mamutcég az elmúlt évtizedben a fokozatos egyesítések révén jött létre, ma több mint hétezer hektáron gazdálkodik. Már ha gazdálkodásnak lehet nevezni azt az energiapazarlást, ami egy ekkora birodalomban csak a járművek üzemeltetése során tapasztalható. Racionálisabb gazdálkodást — Tisztában vagyunk azzal, hogy létezik egy ennél sokkal racionálisabb gazdálkodási formáció is, pontosan most vagyunk a legnagyobb változtatások közepében. Arra kell számítani, hogy az eddigi állami támogatások megszűnnek, és a saját erejére kénytelen hagyatkozni majd mindenki. Hatékonyabban működő részegységekre kell bontani a gazdaságot, ezért is hoztuk létre a kft.-ket, s önelszámoló egységekké alakítjuk át a nö- - vénytermesztést, az állattenyésztést és a kertészetet is. A vagyonunk felét már tagokra lebontva nevesítettük, s ha a rendeletek lehetővé teszik, a másik felét is nevesítjük. Szándékaink szerint, az úgynevezett téeszirodában végül csak egy vagyonkezelő központ működik majd, minden más a kis részegységekben, csoportokban dől el. S a vagyonjegy tulajdonában, azt hiszem, mindenki másképpen fog gondolkozni, s főleg dolgozni. Éppen ezért nem támogathatom a geszterédiek törekvéseit. Ha a szívemmel meg is értem őket, az eszem, meg a minden bizonnyal gyökeresen megváltozó szabályozórendszer azt mondatja: gondolják meg jól a következő lépéseiket. Mert biztos vagyok benne, ha meg is alakul a szövetkezetük, előbb-utóbb arra az útra kell lépniük, melyre mi még közösen léptünk. A miniszter előtt az ügy V _____________________ Az önálló, geszterédi szövetkezet szervezői ezen érveket természetesen már hallották. Gondjaikat, törekvéseiket jól ismerik a Földművelésügyi Minisztériumban is. Lehetőségeikhez mérten majd’ minden információt begyűjtötték, s most úgy tűnik, a hőn óhajtott önállóság útjára léphetnek. E sorok írója úgy gondolja, senkinek sincs joga őket megakadályozni ebben. Csak azt kívánhatja: kísérje munkálkodásukat szerencse, s majd elégedettség a számadáskor. (vége) Balogh Géza KÉS, VILLA Nagy teljesítményű finn gyártmányú köszörűgépeket helyeztek üzembe, ilyennel dolgozik Kovács Judit (fent) A közelmúltban egy evő eszköz-sor ozat próbagyártására kapott megbízást a fehérgyarmati fETEFEM. Mint később kiderült, a finn cég csúcstermék előállításával bízta meg a szatmáriakat. A finnek elégedettek voltak a gyarmatiak munkájával, így történt, hogy együttműködésre adott ajánlatot a Hackmann- cégA multimilliomos az evőeszközök gyártásán kívül számos más tevékenységgel is foglalkozik, hogy csak a végleteket említsük: a műanyaggyártástól a sajtöntésig. A közös munkát korlátolt felelősségű társasági formában múlt év elején kötötték meg, Finn-Ugor Feldolgozó és Kereskedelmi Kft. címen. A gyarmati üzem a szerszámkészítők kivételével került a kft. tulajdonába, míg a partner tőkéjét adta a válGondosan minősítik, aztán csomagolják az evőeszközkészletet lalkozáshoz. Az eltelt rövid idő is igazolta, hogy jó üzletet kötöttek. Bővíthették a termékskálát, a szerszámkészítőknél — amely meghatározó — önálló elszámolási részleget hozták létre, 30-40 százalékkal fejlesztették a dolgozók bérét, beindulhatott az exporttermelés. Úgy tervezik, hogy a nettó termelési értéke ebben az évben meghaladja a 160 millió forintot. A termék egy részét a skandináv országokba exponálják a finneken kersztül. Hazánkban az evőeszközgyártó piacot csaknem teljes egészében a gyarmatiak uralják. Elek Emil Szemenszedett igazság ,A szerénysége alapján grafománnak tartották. Feljelentő volt.” ,,Ne nevezd néven a dolgokat, ha a hozzájuk tartozók vezetéknevét nem ismered.” ..Ördögök, mint tutijuk, bukott angyalokból lesznek. Továbbá azokból, akik fényes karriert csináltak.” ❖ ❖ ❖ ,.Ha ugrálsz örömödben, ügyelj arra, nehogy közben kihúzzák a földet a lábad alól.” ❖ ❖ ❖ ,, Vannak országok, ahol a száműzetés a legsúlyosabb büntetések közé tartozik, másutt viszont ez az érdem egyik formája.” V ,,Ha egy asszony csinos, sohase mondd ezt neki, mert ezt tudja magáról. Mondjad azt, hogy okos, mert ezt hiszi magáról. ’ ’ ,Az élet, sajnos, sok időt rabol el tőlünk” „Sötét időkben rendkívül nehéz árnyékban meghúzódsz optimistát és a pesszimistát csupán a világ végének megítélése különbözteti meg egymástól.” Stanislaw Jerzy Lee Menedzserklub Mátészalkán Közös programot szervez a mátészalkai székhelyű Szalka Elektronik Kft. és a helyi Menedzser Klub január 17-én, csütörtökön a Zöldfa étteremben 15 és 17 óra között. Az immár hagyományossá vált klubrendezvények sorában ezúttal több témát hallgathatnak, vitathatnak meg a tagok és az érdeklődők. Először a Szalka Elektronik Kft. képviselője ismerteti a jelenlévőknek eddigi tevékenységüket, jövőbeli terveiket. Érdekességként most csupán annyit: egy jónevű, számítógépeket forgalmazó tajvani cég hivatalos képviselői lettek Északkelet- Magyarországon. Hasznos tanácsokat, ismereteket szerezhetnek a szakemberek a két előadás során is. Nagy Róbert, minisztériumi megbízott az új külkereskedelmi jogszabályokról tájékoztatja a hallgatóságot, majd Mandzák László, az APEH osztályvezetője a vállalkozási nyereségadóval (ványa) kapcsolatos kérdéseket ismerte- ti-vitatja meg az érdeklődőkkel. Ez utóbbi téma különösen a magánvállalkozók számára lehet hasznos.
