Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-16 / 13. szám
4 Kelet*Magyaronzág 1991. január 16. Benzint jegyre? A tartalékok márciusig elegendőek Lejárt a határidő (Budapesti munkatársunktól) Csütörtök éjféltől ismét drágul a benzin. A literenkénti hét-kilenc forintos többletet most a megemelt fogyasztási adó miatt kell kifizetniük az autósoknak — hangzott el az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt kedd délelőtti sajtótájékoztatóján. Nincsenek jobb helyzetben a háztartási tüzelőolaj-vásárlók sem: ők a fűtési szezon végéig négy lépcsőben fizetnek majd egyre többet a fűtőanyagért. Először január 21-e után kell mélyebben a zsebükbe nyúlniuk. Ekkor három, forinttal kérnek többet a kutaknál a gázolajért. Február közepén, majd márciusban újabb emelés várható, mígnem április tizenötödikén már a világpiaci áron literenként 20—22 forintért ádják ezt a kőolajszármazékot. ígjl fejszámolják a jelenlegi 'literenkénti tizenegy forintos ráfizetést. Hasonlóan más országokhoz, a magyar kormány sem terheli fogyasztási és forgalmi adóival a fűtőolajat, így továbbra is olcsóbb lesz. mint a motorikus gázolaj. A tröszt vezetői a küszöbön álló Öböl-háború és a baltikumi események ellenére nyugodtak: bármi történjen, március végéig minden igényt ki tudnak elégíteni. Kőolajból 700 ezer tonnányit tárolnak, s ez csupán nyolcvanezer tonnával kevesebb, mint a tartalékolható meny- nyiség. Benzinből 300 ezer tonna tartalékkal rendelkeznek, ami nem kevés, hiszen az országban összesen harmincezer tonnával lehet többet tárolni. Ez a készlet ti- zennyolc-tizenkilenc napra elegendő. Gázolajból har- minckét-harminchárom napi készlet van a tartályokban, míg földgázból egymilliárd köbméternél is többet tartalékoltak a téli csúcsok idejére. Az ország napi fogyasztása nem egészen negyven- millió köbméter. E tárolás: szintek ugyan jóval alacsonyabbak a Nyugat-Európá- ban megszokottaknál t- ott kilencven nap az elfogadott mégis jókora többletkiadást jelentenek a tröszt számára. Bejelentették., hogy a NA- WA Rt. által nekik fölajánlott százezer tonna kőolajra érvényes szerződésük van a társasággal, s a papírok sajtótájékoztatón történő bemutatásával bizonyították, hogy nem iraki, hanem sza- ud-arábiai olajról van szó. Nincs tehát okuk kételkedni a NAWA szavában. Arra a kérdésünkre, hogy mi történik, ha az olaj barrelenkénti ára a többszörösére nő, megjegyezték, hogy figyelembe véve a világpiaci folyamatokat, természetesen ők is növelik a belföldi benzinárakat. Korábban az ilyen mértékű árnövekedések esetén más országokban állami korlátozás lépett érvénybe, s a benzint jegyre adták. A hírék szerint a szomszédos Ausztriában már felkészültek a robbanásszerű árváltozásra, míg Magyar- országon ebben az ügyben még semmiféle előrelépést nem tapasztaltak az OKOT vezetői. (rálhy) (Folytatás az 1. oldalról) A francia béketervet fenntartással fogadta az Egyesült Államok és Nagy- Britannia. Izrael elutasította. A Szovjetunió érdekesnek tartja, Spanyolország, Olaszország, Belgium, Egyiptom és Algéria támogatja. * Heves összecsapások törtek ki kedden az Izrael által megszállt palesztin területeken a PFSZ két vezetője és egy munkatársuk ellen Tuniszban elkövetett gyilkos merénylet hírére a helyi tüntetők és izraeli katonák között. Izrael cáfolta, hogy valami köze volna a merénylethez. Kora délutáni jelentések szerint két palesztin tizenéves meghalt az összetűzésekben. Kilencvennégyen megsebesültek. A tuniszi merénylet hírére a megszállt területek több körzetében — eleve tartva a megmozdulásoktól — kijárási tilalmat rendeltek et. Izrael rögtön cáfolta, hogy köze volna a három palesztin politikus meggyilkolásához, amint azt a PFSZ ENSZ-megfigyelője állította. SZUEZ, EGYIPTOM: A Theodore Roosevelt amerikai repO- géphordoző hat másik amerikai hadihajó kíséretében áthaladt a Szuezi-csatornán jan. 14-én, hogy csatlakozzon az öbölben felsorakozott amerikai flottához. A hadihajó 67 harci gépet és több ezer katonát szállít. 415 000 fős amerikai és további 265 000 főnyi szövetséges haderő áll készen az Öbölben, várva a támadásra szóló parancsot, amelyet George Bush elnök jelent majd be az amerikai közvéleménynek, mondotta kedden a Védelmi Minisztérium szóvivője. A tájékoztató nem kívánt válaszolni a kérdésre, hogy milyen fokozatú riadókészültségben vannak a haderők, de hangoztatta, hogy azok — bár Európából változatlanul érkeznek az erősítések — máris készek bármely feladat ellátására. A Pentagon adatai szerint jelenleg összesen mintegy 680 000 főnyi szövetséges haderő áll szemben az 545 000 főre becsült iraki csapatokkal. Az utóbbiak száma a hadműveleti területen növekszik, védelemre rendezkednek be, visszavonulási tervekre semmi jel nem utal. LITVÁN FÜGGETLENSÉG Vágyálom és realitás Mi volt a legfőbb különbség az ő tervezetük, illetve a végül elfogadott között? Erre voltunk kíváncsiak, amikor először Rockenbauer Zoltánt, a FIDESZ képviselőjét kérdeztük. — Mi szorgalmaztuk, hogy a magyar kormány ismerje el a független Litvániát — kezdte válaszát. — A hallgatás, egy puha álláspont megfogalmazása nemigen hathat az agresszorra. Nekünk semmiféle érdekünk nem fűződik ahhoz, hogy „jó fiú” maradjunk ebben a kérdésben. Magyarország önvédelme szempontjából is fontos, hogy a kis országok függetlenedési törekvéseit támogassa. — Elismerte-e már valamelyik ország a litván függetlenséget? — A balti köztársaságokat a Molotov—Ribbentrop paktum keretében 1940-ben kebelezte be a Szovjetunió. A világ számos országa soha nem ismerte el a három balti ország annektálását. Azonban nincs egyetlen olyan ország sem, amely az 1990. tavaszi litván függetlenségi nyilatkozat után hivatalosan elismerte volna ezt a lépést. Pedig a szovjet alkotmány szerint pedig Litvániának joga volt kinyilvánítani függetlenségét. Már csak ezért is kötelességünk volna nekünk is elismerni a független litván államot. — De miért nem teszik ezt más országok sem? — Nyilvánvalóan összefüggésbe hozható ez a Nyugaton — ha csökkenőben is, de azért — még mindig meglévő „Gorbi-mániával”. De nagyobb súllyal esik a latba, hogy a piacgazdaságra épülő demokráciák semmitől sem irtóznak annyira, mintha káosz van. Egy destabilizáló- dott térséggel nemigen tudnak mit kezdeni. A Parlamenti Interparla- mentális Uniója Balti tagozatának vezetője, Kincses Gyula, debreceni MDF-es képviselő. Tőle kérdeztem, hogy miként értékeli a FIDESZ álláspontját. — Tény, hogy ha részt vehettem volna a szövegezésben, valószínűleg több elemet is képviseltem volna a FI- DESZ-javaslatból. Mégis, a szavazásnál „igen”-nel voksoltam a külügyi bizottság javaslatára, mert számomra az volt a legfontosabb, hogy vita nélkül foglaljunk állást ebben a kérdésben. — Konkrétan mit vett volna át a FIDESZ-töl? — Azt, hogy Magyarország tegyen lépéseket a balti államok elismerésére. — Sokan azt mondják — és a parlamenti szavazásból is erre következtetek, hiszen a nagy többség a külügyi bizottság javaslata mellett voksolt — ,hogy ez még nem „időszerű”. — A függetlenség elismerésének előbb-utóbb itt az ideje. Azzal csak nyerhetünk, ha egy lépéssel a világ előtt járunk. Meglehet, hogy teszem azt két hónap múlva egy ilyen döntésnek már nem lesz akikora politikai súlya. Rajk László, az SZDSZ képviselője tartózkodott a szavazásnál. — Ezzel kívántam kifejezésre juttatni, hogy én határozottan „függetlenség-párti” vagyok. Ismét jellemző dolog történt: kormányunk, amelyik bizonyos kényes kérdésekben élesen fogalmaz, a fontos esetekben kivár, Langyos marad. — A szöveget a külügyi bizottság készítette, de ha már a kormányról beszél: ha a függetlenség esetleges elfogadása elindítana egy lavinát, a kormányt gondolom akkor is éles támadások érnék. — Ez esetben én nem támadnám. Persze nyilván a saját véleményemet mondom. És az is az én véleményem, hogy túlértékelik a helyzetet azok, akik úgymond „beláthatatlan” következményekkel számolnak. Katona Tamás külügyi államtitkár sem tartja „eretnek gondolatnak" a balti államok függetlenségét. — Azonban minden lépést akkor keli megtenni, amikor az időszerű. A politikában a vágyálmokat nem szabad a realitásokkal összekeverni. Tudomásul kell vennünk, hogy a balti államok a szónak olyan értelmében, mint például Magyarország, nem szuverének, hanem egy államszövetség tagjai. Mi szolidárisak vagyunk Litvánia népével, de jelen pillanatban inkább ártanánk, ha elismernénk önállóságát. Ezt a kérdést az új szövetségi törvény keretében kell a Szovjetunión belül rendezni. — Milyen a viszonya a világ többi országának a balti államokhoz? — Nincs olyan állam, amelyik teljes jogú diplomáciai elismerésben részesítette volna bármelyik szovjet tagköztársaságot. Ukrajnát és Belorussziát sem, pedig azok az ENSZ alapító tagjai. Az USA-ban ugyan de jure működik az észt, a lett és a litván követség, de facto azonban Amerika a Szovjetuniót ismeri el, és nem történt semmilyen lépés a balti országok szuverénként való elismerése tárgyában. Dombrovszky Ádám Szocialisták 0 litván helyzetről A magyar szocialisták aggodalommal követik a Litvániában zajló tragikus eseményeket. A Magyar Szocialista Pártnak meggyőződése — s ezt a leg- újabbkori történelem eseményei igazolták —, hogy politikai és ezen belül nemzetiségi problémákat fegyveres úton nem lehet megoldani. A békés polgárok életét is követelő konfliktus növeli egy beláthatatlan következményekkel járó polgárháború s a Szovjetunió széthullásának veszélyét. Mindez súlyos csapást mérhet az európai biztonság és együttműködés több évtizedes erőfeszítésének révén mára elért bíztató eredményeire, s nemzetközi kihatásai destabilizálhatják a világhelyzetet. A magyar szocialisták ezért megerősítik azt az álláspontjukat, hogy csak a politikai és gazdasági válságban felülemelkedni képes Szovjetunió lehet az európai és világméretű együttműködés megbecsült tényezője. Költségvetés és felelősség Gondolatok Mádi László cikke nyomán A költségvetésről a parlament plenáris ülésén elmondtam a véleményemet. Megismételni akkori szavaimat nem szándékozom. Szavazatom „elmaradása" bizonyítja, hogy véleményemtől sem a vita, sem a kormány akarata „nem tudott eltéríteni". Ennek bi- zonygatásáért azonban nem ültem volna írógép mellé. Erre az kényszer! tett, hogy Mádi László képviselőtársam a Kelet-Magyarország január 10-i számában újólag kardot vont a kormány és a költség- vetés ellen. Ehhez joga van. A demokratikus parlament kormánypárti képviselőjeként tudom, hogy az ellenzék legszebb feladata a kormány életének megkeserítése. Azt is mindenki tudja, hogy sehol a világon nem készül olyan költségvetés, amit az ellenzék megszavazna. Ezért nem tudok mit kezdeni Mádi László képviselőtársam azon nyilatkozatával, hogy „az ellenzék nem fogadta e! a költségvetésről szóló törvényt". Néhány kormánypárti képviselő sem nyomta meg az „igen” gombot. A mi helyzetünkben ez sem meglepő, még csak nem is furcsa, ha mégoly rendellenes is. Amiért mégis polemizálni kényszerülök Mádi Lászlóval., az cikkének egy olyan pasz- szusa, melyben kilép a demokrácia keretei közül, s az önkormányzat Nyíregyházán is tapasztalható tehetetlcnsé- gét, ügy efogy ottságát, felclös- séghiányát a kormány hibájaként óhajtja beállítani. Én még emlékezem rá, hogy hosszas vita, finoman kimunkált obstrukció eredményeként ugyan, de az önkormányzati törvényt több mint kétharmados arányban fogadta el a parlament. Megszavazta tehát az ellenzék is. Az önkormányzati választásokat meg is nyerte az ellenzék. Gondolom én — naív politikus —, azért indult — többek között a Fidesz is olyan „Hejha! . . .” lendülettel az önkormányzati választások kortes-csatáiba, mert a törvényt olyannak találta, amelyik elég önállóságot, függetlenséget biztosit az önkormányzatnak. Demokráciában ez így van rendjén. De a demokrácia nemcsak győzelem, nemcsak a „nem" voksok leadása, hanem az én meggyőződésem szerint felelős társadalmi cselekvés. A társadalom közös bajaiban és örömeiben való osztozkodás, ahol parlament — kormány — önkormányzat — önkormányzati vezetés aligha passzolgathatja át önmaga felelősségét a másik vállára, írom ezt azért, mert Mádi László említett cikkében a következőket olvasom: „Az ön- kormányzatok terheit — bár nem annyira, mint azt az ellenzék szorgalmazta — talán egy kicsit sikerült csökkenteni. Mindezzel együtt azonban meg kell állapítanunk, hogy a kormányzat tudatos politikát folytat a tekintetben, hogy a problémákat, feszültségeket és konfliktusokat az országos szintről a helyi szintekre „delegálja”. Ezt bizonyítja a helyi adók drasztikus hatású törvénye, a lakáskamatok felemeléséből adódó óriási terhek ellentételezésének önkormányzati szintre történő áttétele ..., s az ifjú házasok lakástámogatási rendszere is, amely szintén a helyi önkormányzatokat terheli.” Mádi László ezen állítása szerint egyrészről az a baj, hogy a kormány nem központosít. A helyi feladatokra „leosztotta" a lehetséges forrásokat, s az önkormányzatok szuverenitására bizta a helyi feladatok megoldását. Máshol viszont azt olvasom cikkében, hogy „nem érthetünk egyet ilyen fokú centralizációval, amelyik a költségvetésnek ilyen nagy központosító lehetőséget teremt a gazdaságban". , A puszta igazság pedig csupán annyi, hogy a kormány a' költségvetésben — ilyen nehéz körülmények között is — a tartalékalapokat, céltartalékokat is figyelembe véve. 75—80 milliárd forinttal biztosít többet 1991-ben a önkormányzatoknak, mint amennyit felhasználhattak 1990-ben a tanácsok. Igaz, ezekkel az összegekkel felelősséggel kellene gazdálkodni. igaz várospolitikát és önkormányzati gazdaságpolitikát kellene kidolgozni. Igaz, hogy a helyi lakossággal konzultálni kellene. Igaz, hogy a demokráciát helyben is meg kellene valósítani. Ha így történne — mondjuk Nyíregyházán is —, akkor be kellene vallania Mádi Lászlónak, hogy a Fidesz-módosít- vány legalább olyan mértékű OTP-kamatemelést tartalmaz, mint a kormányjavaslat, az SZDSZ-módosítvány pedig még radikáiisabbat. Ha így történne, akkor nem állíthatná Mádi László képviselőtársam, hogy a kormány „drasztikus hatású" helyi adókat erőltet az önkormányza- tokra, hanem bevallariá, hogy egyedül az önkormányzatokon múlik, polgáraitól beszed-e egyetlen fillérnyi helyi adót, avagy felelős gazdálkodással megmenti polgárait ettől a „drasztikumtól". Igaz, ehhez helyi gazdaság- politikára volna szükség. Igaz, ehhez körültekintő mérlegelésre, felelős döntésre, demokTáti- kusan működő önkormányzatokra, helyi szakértelemre volna szükség ... Majdnem elragadott a hevület.. . Talán indokoltan, amikor napról napra érkeznek hozzám a hírek a nyíregyházi önkormányzat botladozó tehetetlenségeiről, előkészítetlen előterjesztéseiről, erőltetett szavazásismétléseiről, a lakossággal való konzultáció hiá- nyáról... Az önkormányzati gyakorlatban a szakértelem és demokratikus játékszabályok mellőzéséről . . . Izzik a dilettantizmus — mondotta egyik megfigyelő egy-két önkormányzati ülésről. Hát igen, Mit tehet ilyenkor a Mádi Zoltán polgármester vezette önkormányzati testület,. Múlóban a 100 napnyi türelmi idő. A kormánypárt itt. Nyíregyházán ellenzékben van. Ne adj’ Isten, valamiféle ötletük), esetleg a tehetetlenséggel kapcsolatban valamiféle kritikájuk nekik is lehet. Előzzük hát meg • a „támadásukat", hárítsunk minden felelősséget a kormányra . . . Politikában is. munkában is szeretem a nyíltságot, a szókimondást. Becsülöm is érte a felelős ellenzékieket. De legyünk őszinték: — Sem politikailag, sem morálisan nem túlzottan jeles vitézkedés, ho^gy Mádi Zoltán polgármester ön- kormányzati testületéneki tehetetlenségeit. dilettantizmusát, tapasztalatlanságát és várható „drasztikus lépéseinek" társadalmi következményeit Mádi László ellenzéki képviselő megkísérelje áthárítani Antall Józsefre és kormányára. Szini- patikusabb lenne talán az ön- kormányzatok felelősségét az önkormányzatokon számonkér- ni. Takács Péter országgyűlési képviselő MDF Biztonsági határok Az elmúlt huszonnégy órában negyvenöt határ- sértőt fogtak el határőreink. Köztük huszonkilenc román és iit pakisztáni állampolgárt, akik kifelé követték el a tiltott határátlépést. Európai színvonalra emeli kormány őrségünk a hazai középületek biztonsági védelmét. Első lépésként a Parlament problémáit oldják meg: hétfőtől a repülőterekről ismert biztonsági folyosón kell áthaladnia annak, aki belép az Országgyűlés épületébe. Megszigorították a Parlament körüli közlekedési és parkolási rendet is. ________________________ Spór-fűtés Az idei fűtési szezont még nem érinti az energiahordozók árának emelkedése, a következőkben azonban maga- sebb fűtési számlára számíthatnak a háztartások. Hazánk lakosságának körülbelül egyötöde él távfűtött lakásban, ugyanakkor ezek kevesebb mint felében lehet csak közvetlenül szabályozni a hőmérsékletet. A drasztikus többletkiadás az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium véleménye szerint úgy mérséklődhet, ha lehetővé válik az egyedi igények szerinti fűtésszabályozás, illetve az átalánydíj helyett lakásonkénti hőfogyasztá3 fizetése. Az előzetes számítások szerint a 10—20 százalékos költségmegtakarítást lehetne elérni ily módon. (Budapesti munkatársunktól) Hétfőn, az esti órákban fogadta el a parlament a külügyi bizottság állásfoglalását a litvániai eseményekkel kapcsolatban. Az előterjesztés során kiderült, hogy a FIDESZ javaslata — mely jóval keményebb és radikálisabb volt, kisebbségben maradt.