Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-16 / 13. szám

2 Kelet-Magyarország 1991. január 16. TÁRSBÉRLET PATKÁNYOKKAL Alom a disznóólban I Az ember sokat kibír — mondogatják az idősek, aki­ket a sors viharai már nem egyszer sodortak lehetetlen helyzetbe. Amikor értesültem róla: egy fiatal nagykál- lói házaspár disznóólban lakik, nem akartam elhinni. Az igazságról magam is meggyőződtem. Nagykálló, Kállai Éva utca 1. szám. Az alacsony, vékony, szemüveges fiatalasszony a deszkaoldalú disznóól karámjá­ban karba tett kézzel áll. Mögöt­te a léceknek támasztott, s ajtó­nak „kinevezett” vaslemez. A helyiségben ágyszerűség, rajta huzat nélküli paplan. A nő a kér­déseimre sorsába belenyugvó csendességgel válaszolgat. A férje nincs itthon. Az ólban ta­valy április óta laknak. Kitették őket Az odavezető „útról” rövi­den: a nő az udvaron álló családi ház tulajdonosa, egy idős férfi nevelt lánya. A fiatalok egy évig a házban laktak, amiért havi két­ezer forintot fizettek. Később az idős férfivel a kapcsolatuk meg­romlott, aki kitette őket. Azóta Graholy László és a neje a disz­nóólban élnek. Egyébként a férfi a költségvetési üzemnél dolgo­zik. — Nem fázik? -— kérdeztem a nőtől, miközben összébb húztam magam a kabátban. — Dehogynem, de mivel fűt- sünk? — válaszolta. — Oda nem fér be egy kályha. Majdcsak megfagyunk. Egyszer meg kell halni. Amikor Laci megkapja a pénzt, egy szórakozóhelyre me­gyünk melegedni. Egy üveg sör Reggeli CSÚCS Nem akarom szapulni a nyíregyházi autóbusz-köz­lekedést, mert ez már szakmai berkekben „lerá­gott csontnak” számít, de amikor húsz percen át der­meszt január gonosz szele reggel az állomás előtt, csak azért, hogy három megállóval arrébb jussak, félreteszem a fontolgatást: nincs olyan lerágott csont, amin ne lehetne még rá­gódni egy kicsit. A lényeg: több tucat, sőt nyilván több század ma­gammal érkezem reggel nyolc óra tájban Nyíregy­házára. Mi bejárók szépen felsorakozunk az állomás­sal szembeni megállóban, ahonnan a buszok a város- központ felé indulnak. Ázunk-fázunk, toporgunk egyre szaporodva, és san­dán pislantgatunk óráink­ra. Velünk szemben, a pá­lyaudvar felőli oldalon ott sorakoznak a buszok szép rendben és várnak. Hogy mire? Hát ránk nem, hiszen mi ott lennénk. Ak­kor csak a menetrend által megszabott időköz eltelté­re várhatnak. De miért? Nem tudom, hogy ki és mi alapján határozta meg az indulási, vagy követési idő­ket, de a tények azt mutat­ják: valahol hiba csúszott a számításokba. Holott sze­rintem csak egyetlen egy­szerű osztásról volna sz.ó járatonként: a menetidő osztva a vonalon közlekedő autóbuszok számával. Egyszerű ez, mint a két­szer kettő! Pontosabban a mennyiben a hány. Akár­hogy is, ki kellene jönni! A vállalatot eltartó utazókö­zönség érdekében! R. J. meg egy kóla mellett két órát ülünk és jövünk haza. Innen is ki akar tenni bennünket. Még egy doboz cigit sem lehet kirakni, mert elviszik a patkányok. Volt ügy, hogy rajtunk másztak. Jártak a tanácson is — Hogy tudnak így élni? Hosszú csend, majd így szól: — Albérletet sem találunk, pedig lenne rá pénzünk. Ahol ki volt írva: „Szoba kiadó” — érdek­lődtünk, de közölték: le van fog­lalva. Jártunk a tanácson is, de ott azt mondták, nincs lakás. — Nem akarnak Nagykállóból elköltözni? — Laci nem megy el innen. Itt született. — Főznek? — Nem. Hideg kaján va­gyunk. (A karámban lévő spór lerjében zsír, szalámi, disznósajt és kenyér van.) — Hol mosdanak? — Itt, hideg vízben — int a fejével egy műanyag lavór felé. Amióta a strand bezárt, nem fü­rödtünk. — Önmaguk nem vétkesek sorsuk alakulásában? — Nem — hangzik a válasz. — Mire szoktak gondolni? — Semmire. — Mit remélnek, álmodnak? — Semmit. Menjenek, ahová akarnak Elköszönök. Az udvarról tá­vozóban az idős háztulajdonos­hoz fordulok. — Miért haragszik a fiatalok­ra? — érdeklődtem. — Tudják ők azt — felelte a fekete kalapos bácsi. — A nyu­galmam ne zavarják. Menjenek, ahová akarnak. Az utcán termetes rendőr kö­zeledik. Szóba elegyedünk. Is­meri Graholy Lászlót? — Dolgozik, s a közrend és közbiztonság szempontjából nincs vele probléma — említet­te. — Sajnálom őt. Graholyék nyugalma, életkö­rülménye, kitartása, idegrend­szere egyszerűen fantasztikus. Cselényi György Speciális gomblvukkivar- ró gépet vásárolt a Fehér­gyarmati Szamosmenti Ruhaipari Szövetkezet. Az 1,1 millió forint érté­kű francia gyártmányú masinát a tmk dolgozói helyezik üzembe. (E. E. felv.) NYÍREGYHÁZI városi tv (Bolondos újoncok) Többször vetített már külön­böző, más cégek által készített összeállításokat lassan hat éves fennállása alatt a nyíregyházi városi televízió. Ma, szerdán egy újabb sorozat kezdődik, amelyet a Filmex Kft. ajánlott fel: benne rajzfilmek, riportok, filmek és sok-sok zene. Az este fél hétkor kezdődő összeállításban többek között találkozhatunk Hernádi Gyulával, megtudhatjuk, mire számíthatunk 1991-ben, s remél­hetőleg jókat derülünk majd a Bolondos újoncok című francia filmen. Rendőrőrs alakult Újfehértón Visszafogni a bűnözést — Föl!, vigyázz! — hangzottak Vizi Pál rendőr százados, őrsparancsnok vezényszavai hétfőn reggel Újfehértón. Az épületbe dr. Almási Sándor ezredes, a megyei rendőr-főkapi­tányság vezetője lépett. — Ezredes úr — jelentette a százados —, az újfehértói rendő­rőrs-avatásra a személyi állo­mány együttáll. A helyi önkormányzatnak köszönhetően az újfehértói rend­őrőrs létrehozásához megterem­tődtek a feltételek. Almási Sán­dor elmondta: Újfehértón, Kál- mánházán és Császárszálláson a közrenddel és az igazgatásren­dészeti szolgáltatásokkal össze­függő feladatokat az őrs látja el. Egyébként e szervezet a Nyír­egyházi Rendőrkapitányság égi­sze alatt működik, s e területen a korábbi 6 rendőr helyett immár 9, plusz két polgári alkalmazott teljesít szolgálatot. Ez utóbbia­kat az újfehértói önkormányzat bocsátotta a rendőrőrs rendelke­zésére. Arra törekednek: a köz­ségekben mindig legyen szolgá­latos rendőr. Az egyenruhások a nagyközség volt MSZMP-szék- házában leltek otthonra. Nagy Sándor polgármester ar­ról szólt, hogy Újfehértón és kör­nyékén mintegy 25 ezren élnek, s a területet bűnügyileg meglehe­tősen fertőzöttek között tartják nyílván. E rendőri szervezet lét­rehozása a lakosság, a vállalatok és az intézmények régi igénye. A cél megvalósításához komoly anyagi áldozatot is hoztak, ugya­nis a két termelőszövetkezet, az ÁFÉSZ, az OTP, a takarékszö­vetkezet, valamint a gyümölcs­ös dísznövénykutató vállalat az Képünkön a szolgálati autó átvételének pillanata Újfehértón új, 396 ezer forint értékű rendőr­autó árának felét kifizette. A töb­bit az önkormányzat fedezte. A közeljövőben polgári őrséget is alakítanak. Mindettől a közrend és közbiztonság érezhető javulá­sát várják. ♦ ♦ ♦ Rendőrőrsöt avattak január 15-én Nyírmadán is. Kilenc ren­dőr és két polgári alkalmazott az említett községen kívül Puszta­doboson, Ilken és Gemzsén biz­tosítja a közrendet és közbizton­ságot, valamint lát el igazgatás- rendészeti feladatokat. Az őrs „főhadiszállását” a hajdani MSZMP-székházban alakították ki. A Nyírmadán szolgálatot tel­jesítő körzeti megbízottak a falu­tól már korábban kaptak egy gépkocsit, míg az őrsavató ün­nepség alkalmából a Vásárosna- ményi Rendőrkapitányság adott számukra egy autót. E rendőri szervezet létrejötte a lakosság, továbbá a vállalatok és intézmények körében kedvező visszhangra talált, hiszen a ki­sebb településeken élőknek is joguk van a nyugodt élethez, il­letve a közbiztonsághoz, melyet a túlcentralizált rendőri egysé­gek kevésbé voltak képesek megteremteni. A rendőrőrs tagjai a nagyobb hely- és személyismeretük, sőt a korábbiaknál jobb gépkocsi-ellá­tottságuk révén feltehetően ered­ményesen veszik fel a harcot a sajnos egyre növevő bűnözéssel. (csgy—hp) Lőnek, ütnek, rabolnak K i hitte volna pár év­vel ezelőtt, hogy a postai pénzszállító autó kifosztása egyszer még nálunk is az újságok napihírei­nek oldalára kerül? Nem is oly rég még úgy tűnt nekünk, ilyesmi csak az annyira iri­gyelt, s legalább annyiszor elátkozott kapitalizmusban fordulhat elő. S íme, tessék! Szinte naponta hallani a hírt, hogy ismét kiraboltak egy pénzszállító postaautót, rálőt­tek * a. kísérőkre, fegyverrel próbálták eltenni láb alól a so­főrt, hogy megkaparintsák a milliókat. A legutóbbi" esetnél — micsoda szellemesség! — a rablók magukkal a postások­kal pakoltatták át saját autó­jukba a dugig tömött pénzes­zsákokat, hogy az ő ujjlenyo­matuk a tárgyakon még vélet­lenül se árulkodjon. Ügyes — mondanák erre Pesten, s mondhatjuk, mi itt, vidéken is. A rablók részéről minden rendben, tehetnénk hozzá jó adag cinizmussal. Ők eldöntik, mit akarnak, kiszi­matolják a számukra legjobb lehetőségeket, s ha ütött az óra, rögvest munkához látnak. Lőnek, ütnek, rabolnak. Tehetik, hiszen az ellenállás csekély, a retorzió szinte mini­mális. A büntetés a közvéle­mény szemében is enyhe, már ha egyáltalán elfogják őket. Merthogy a rendőrség olykor tehetetlen, az üldözés ered­ménytelen, a posta meg esetről esetre mély sajnálkozását feje­zi ki, s mintha nem is tömé magát eléggé azon, hogy meg­előzze a szaporodó postarablá­sokat, hogy végre megfelelő minőségű autókat vásároljon, a biztonságos pénzszállításról gondoskodjon, nem pedig a sérültek családtagjainak utal­jon utólag gyorssegélyt. Kérjük, akik látták az ese­tet, vagy vele kapcsolatban bármilyen információval bír­nak, jelentsék a legközelebbi rendőrőrsön — hangzik min­den rablás után a felhívás. Tessék mondani, ha megta­lálom a rablót, netán letartóz­tatom, ne vegyem fel rögtön-a jegyzőkönyvet is? Hátha fizeti díjamat a posta... Kovács Éva BIZALMI SZAVAZÁSOK KISVÁRDÁN MEGERŐSÍTETT ISKOLAIGAZGATÓK Az önkormányzati testü­let pedagógusfrakciója még a múlt évben kezde­ményezte: vagy kérjék fel a város nevelési-oktatási intézményeinek vezetőit, hogy — a rendszerváltás jegyében — kezdeményez­zék a személyükkel kap­csolatos bizalmi szavazás lefolytatását, vagy az ön- kormányzati testület ren­delje ezt el. Indoklásul azt hozták fel: a tantestületekben uralkodó han­gulat azt mutatja, szükség van erre a szavazásra. A kénviselő­testület úgy foglalt áll;? . hogy tanév közben nem szerencsés a hangulatot bolygatni, s a törvé­nyek és a demokrácia szabályai szellemében nem is szerencsés ezt kezdeményezniük. Ráadásul várható egy új kormányrendelet, mely ezt a problémát kívánja megoldani, ezért elvetették a frakció javaslatát. Ezzel párhu­zamosan azonban a Fidesz és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete felhívást intézett az iskolai tantestületekhez: kez­deményezzék a bizalmi szavazás megtartását. Az események ismeretében néhány iskolaigazgató úgy dön­tött, hogy kérik a polgármesteri hivatalt, járuljon hozzá iskolá­jukban a szavazás megtartásá­hoz, mert csak úgy tudják mun­kájukat végezni, programjukat megvalósítani, ha maguk mögött tudják a tantestület bizalmát. Elsőként a 2. Sz. Általános Iskolában tettek így, s meggyőző fölénnyel a jelenlegi igazgató kapott továbbra is bizalmat tanár kollégáitól. Január 9-én a Kodály Zoltán Általános Iskolában, ja­nuár 14-én a Vári Emil Általános Iskolában is ez történt. Mivel a 4. Sz. Általános Iskolában vizs­gálat folyik, ott célszerűnek lát­szik csak annak végeztével sza­vazni, a 3. Sz. Általános Iskolá­ban információink szerint nem készülnek ilyen lépésre. Az óvodákban nem igénylik — tudomásunk szerint — a ve­zetők ismételt megerősítését, egyelőre a középiskolákban sem tudunk hasonló akcióról. K. D.

Next

/
Thumbnails
Contents