Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-15 / 12. szám
2 Kelet-Magyarország 1991. január 15. Hőegylet — teljes gőzzel kínai magus GYÓGYÍT NYÍREGYHÁZÁN Mi tagadás, némi borzongás futott végig rajtunk a nyíregyházi Váci Mihály művelődési házban, amikor a konferanszié bejelentette; nem veszélytelenek a körülmények, hiszen 220 volt alatt vagyunk, és mindazok, akik vállalkoznak részt venni a színpadi produkcióban, azt a saját felelősségükre teszik. Vendégünk — tette hozzá — Li- Kiang Ming, kínai természetgyógyász ép és egészséges, eddig még nem történt baj. Az ősi kínai gyógymód, amelynek segítségével maga is gyógyít, a csikung módszereiről tart előadásokat, tanfolyamokat a fél éve hazánkban élő Mester. Bár a hivatalos tudomány ezt (is) kételkedve fogadja, mint a para- jelenségeket, Kínában nagyon sok természetgyógyász orvos alkalmazza eredményesen. E négyezer éves gyógymódból egyébként a buddhizmus'és a taoizmus iS sokat merített. Mi a csikung lényege? Azt vallja: valamiféle ősenergia, ős- erő kering az emberben, amely megvéd bennünket a betegségekkel szemben. Spontán nem érzékeljük, de gyakorlás útján bánni tudunk vele, fejleszthető. Amikor elfogyasztja az ember ezt az ősenergiát, meghal. De ha el tudjuk érni, hogy azt megerősítsük, gyógyíthatunk vele — önmagunkat is, valamint közel és távol lévő személyeket is. HIPNÓZIS Ott helyben egy közösen elvégzett gyakorlat során, amelyben vagy háromszázan vehettünk részt, számomra az derült ki: valamiféle önhipnózis, agykontroll, meditáció lehet a csiküng alapja. Legott megkísérelhettük szervezetünk megerősítését, lelki úton. A Mester, különféle titokzatos kézjelek segítségével a színpadról sugározta felénk mágikus erejét. Úgv kattogott-pattogott a fülem, ahogyan csak a Magas-Tát- rában fordult elő, majd öt-hat percnyi koncentrálás után egy feltörő köszörüléssel hirtelen felszakadt valami a torkomban, és megkönnyebbülést éreztem a torokkaparás alól, ami két éve tart, és az időnkénti gondos orvosi kezelés ellenére sem múlt el. — Kérem, jöjjenek fel villamos szakemberek — szólt ezután a Mester — győződjenek meg saját szemükkel! Több villany- szerelő is akadt a közönség soraiban, ellenőrizték a műszerekkel a színpadra odavezetett áram erősségét és jelentették: 220 volt. A mágus az áramkörbe kapcsolta magát, bevezette a testébe a 220 voltot, hogy miként, az az ő titka, és a két keze között kigyulladt egy 40 wattos égő. Majd önként jelentkezőket kért. Tizenketten futottak fel azonnal a színpadra, majd magam is csatlakoztam. Utolsó előttinek álltam be a sorba. Fogtuk egymás kezét. Letranszformálta magában az áramot és sorra érintette meg az embereket, arcukon, homlokukon, azután egy-egy személy előttem már csak négyen voltak, éreztem az áram érintését. A következő személynél még erősebben. Minél közelebb jött, túrnál inkább. Erős áramütés ért, amint az arcomat megérintette. ATTRAKCIÓ Gyógyít az árammal, dehát a közönségnek kell az attrakció is: néhány szelet sertéshúst a kezébe fogott, fémlapokra fektetett, és mint egy villanytűzhelyen, kb. 34 perc alatt megsütötte. Szakemberek mondják: 50-100 volt között képes a mágus önmagában az áramerősséget változtatni. Csoda-e, hogy ezek után megrohamozták? Ölben hoztak elé egy kamasz gyereket, aki hat éve nem tud lábra állni. Egy bácsíka 52 éve leesett a lóról, a csontjai fájnak, most a mágusban bízik. Egy fiatal nőnek egy pohár vizet adott, amibe belevitte mágikus erejét — elmúlt a hasfájása. Egy férfinak a fogfájását szüntette meg, kézrátétellel. Li-Kiang Ming ezen a héten, előzetes bejelentkezés alapján, a művelődési központban rendel. CSIKUNG Ismerik világszerte, járt az USA-ban, Japánban. Kérdésemre, hogy miért éppen hazánkban telepedett le, azt válaszolta; az itteni változások híre vonzotta, reméli, köreinkben sikere lesz a csikungnak, amelyet azért tanít, hogy a segítségével- boldogabbá tehessük az életünket. Baraksó Erzsébet Képünkön kézrátétellel gyógyít, átsugározza delejes erejét a kínai mágus. (B. Demkó Péter felvétele) Műszaki, meg egyáltalán az energiagazdálkodás iránt érdeklődök Nyíregyházán, a Szabolcshő Vállalatnál létrehozták a Höszolgáltatók Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületét, röviden a Hőegyletet. A szervezet nem az MTESZ- szel és annak tagszervezeteivel versenyez, éppen ellenkezőleg, velük együttműködve, de helyben, a Szabolcshő Vállalatnál dolgozó műszakiaknak és másoknak igyekszik a korábbiaknál többet nyújtani. A cégnél már két éve műszaki klub működik. Annak sikere nyomán jött az ötlet: egyesületi keretben több fontos szakmai kérdést tűzzenek napirendre, s előadásokat, bemutatókat szervezzenek. A Hőegylet természetesen nyitott, a tevékenységébe mind egyént, mind jogi személyek bekapcsolódhatnak. Nem titok: a hőszolgáltatók egyesülete különböző megbízásoknak is szeretne eleget tenni, az értelmes szellemi érők kamatoztatásának így is teret adva. Például az egylet szakemberei műszaki tanulmányokat, és terveket is készítenek, energiagazdálkodási tanácsokat adnak, s szeretnének az intézmények, létesítmények hőellátásának, fűtésének korszerűsítésébe olcsón, de gyorsan, rugalmasan bekapcsolódni. Máris vannak megrendeléseik. — A közeljövőben részt veszünk a kisvárdai fűtőmű füstgázai hője hasznosításának megoldásában, közreműködünk új fogyasztók távhőrendszerbe kapcsolásának megtervezésében, továbbá a nyíregyházi termálkút- beruházás előkészítésében — tájékoztatott Szirmai László, az egyesület elnöke, aki egyben a Szabolcshő Vállalat igazgatója. — Megfelelő díjazásért az emberek alkotási hajlamát szeretnénk ösztönözni és kamatoztatni, ugyanis a jó ötletek pénzt is hozhatnak — folytatta Szirmai László. — A műszakiakat a vállalkozási jelleg erősítése mellett igyekszünk megmozgatni. Erre nagy szükség van, mert sok a gazdaságtalanul működő fűtő- rendszer, s számos helyen energiapazarlás tapasztalható. Szerintem az ország rendelkezésére álló energiahordozók nagy részét a „kis helyeken füstöljük el”. Egy elavult rendszer is üzemeltethető a jelenleginél jobb hatásfokkal, és gazdaságosabban. Az energiával való takarékosság a jövőben még a mostaninál is húsba- és életbevágóbb igény lesz. Cselényi György Tizenkét tantermes általános iskola épül Mátészalkán a 31. Számú Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében. A 120 millió forintos beruházásból megépülő új iskolát az idei tanévre átadják. (E. E. felv.) KI TESZI TISZTÁBA A GONDOZÓK SORSÁT? Kiborult bölcsödések Kellemetlen döntést kellett hoznia az elmúlt év végén Kisvárdán a képviselő-testületnek; a kérdés az volt: melyik bölcsődei részleget szüntessék meg. Mert az egyértelművé vált, az egyiket he kell zárni. Már az előkészületek hírére megmozdult a szülők jó része, de a dolgozók körében is érezhető volt a feszültség: jövőjükért aggódtak. Hogyan jutottak el idáig, miként próbálták megoldani a létszámcsökkentés következtében jelentkező problémákat? Berecz Csaba, a polgármesteri hivatal tisztviselője állítja: legjobb tudásuk, s lehetőségeik szerint.' — A péntelenség és a kihasználatlanság egyaránt arra kényszerítette a várost, hogy meghozza ezt az elkerülhetetlen döntést, valamelyik részleg bezárását. A 62 beírt gyerekből 51 vette igénybe ezt a szolgáltatást, több mint 40 dolgozó látta el őket. Korábban a Tordai úti részleget számoltuk fel, most a testület határozata alapján a Zrínyi téren lévőt. A gyerekek kényelmesen elférnek a megmaradtban is, nincs túlzsúfoltság. Azért a lakótelepi bölcsőde megtartása mellett tették le voksukat a képviselők, mert ez újabb, modernebb, korszerűbb. Mivel a megszüntetés következményeként a dolgozók létszámának csökkentése is elkerülhetetlen volt, az intézmény vezetője kapta feladatául a döntés végrehajtását, december 31-i határidővel. Természetesen a város, a testület mindent megpróbált annak érdekében, hogy a iehetőség szerint segítse az állás nélkül maradt alkalmazottak elhelyezkedését. Néhányukat szerződéssel — a gyesen és gyeden lévők helyettesítésére —alkalmazni tudott a vezetőnő, mások rokkantsági nyugdíjba mentek, illetve leszázalékolási kérelmet adtak be. A munka nélkül maradt tíz fő számára a kórházban tudtunk munkát felajánlani, de legtöbbjük ezt nem tudta, vagy nem akarta elfogadni. Ők tudomásom szerint bejelentkeztek munkanélküli-segélyre, reméljük, számukra is tudnak majd megfelelő munkakört biztosítani. Veres Tibor né, a bölcsőde vezetője nagyon nehéz helyzetbe került: rá hárult a döntés végrehajtásának súlya, felelőssége. Arról beszélt, ettől kellemetlenebb, hálátlanabb feladatot el sem tudott képzelni, senkinek nem kíván hasonlót. Még szenti este is bent dolgozott, sok tennia való akadt, s az idő rövid volt; hiszen csak néhány nap állt rendelkezésére. Elmondta, arra törekedett, hogy a szakképzettséggel bírókat alkalmazza, igyekezett legjobb tudása és lelkiismerete szerint dönteni. Nem akart abba a hibába esni, hogy csak a megszüntetett részleg dolgozóitól váljanak meg, megtartotta az egyenlőség elvét, a felállított szempontok figyelembevételével. Még akkor is, ha a vezetőnek joga van munkatársainak megválasztására. Úgy érzi, a lehetőségekhez képest sikerült megoldani a problémát, bár ezt a hátrányosabb helyzetbe kerülték nem biztos, hogy így látják. Több önkormányzati képviselővel is sikerült szót váltanom bölcsődeügyben, a testületi viták egyik-másikán jelen is voltam. Többen úgy vélik, másképp dönteni nem lehetett, még akkor sem, ha egy dolgozó megoldatlan jövője is gond. Azt vallják, igyekeztek tisztességgel rendezni az emberek sorsát, bár sajnos nem mindegyikükét sikerült. Hiszen voltak, akik családi, mások egészségügyi okok miatt nem vállalták, vállalhatták a kórházban felajánlott munkát. De — jegyezte meg valaki — azzal számot kell vetni sajnos manapság, hogy sorozatban megszűnnek a munkahelyek, s nem biztos, hogy ugyanolyan körülmények között tud állást kapni az ember. Kényszerűségből vállalni kell a nehezebb, hátrányosabb munkahelyi környezetet, munkarendet is. Arról nem beszélve, hogy itt legalább megpróbáltak segíteni, ha nem is minden esetben sikerült, ezzel ellentétben nem egy helyen csak a4 útilaput kötik a (volt) dolgozó lába alá. Szomorú a helyzet, érthető azok panasza, akik e döntés következményeit elszenvedték. Azt hiszem, embertársaink többsége együtt is érez velük. De sajnos más az együttérzés, és másak a köz érdekei. S ebben az esetben az egész város költségvetését érintő kérdésről volt szó. S mint oly sok helyen, Kisvárdán is a pénzből van a legkevesebb... Kováts Dénes MEGMOZGATJÁK A MŰSZAKIAKAT Kakukk a Krúdyban A vendéglátás, a szakma francia lovagrendjével is kitüntetett egyik hazai híressége, az óbudai vendéglős Kakukkok leszármazottja, a „csárdagazda” néhány napon át a Krúdy Szálló éttermében. A vendéglősgénekkel megáldott, három-négy nyelvet elfogadhatóan beszélő Kakukk András a mai magyar vendéglátásban már sajnos fehér hollónak számító elképzelésekkel rendelkezik a vendégről, vendégfogadásról. Elképzelései persze sokaknak lehetnek. A mi lovagunk abban különbözik a legtöbb álmodozótól, hogy ő a gyakorlatban is megvalósítja — a mi szerencsénkre — amit kigondolt. Ehhez persze — mint mondta — egy alapvető dolog kell még az elhivatottságon kívül. Nevezetesen az, hogy az üz- let magánvállalkozásban menjen, privát legyen. A gazdanélküliség példázatát adja a Krúdy „bérlőjének” következő kis története. A vendég bemegy az étterembe és rendel hét tojásból rántottat. A pincér beballag a konyhába és leadja a rendelést a szakácsnak: „hat tojásból rántotta rendel!”. A szakács szól a kuktának, csináljon öt tojásból rántottat. A kukta, az ott tébláboló kézilánynak adja át a feladatot: „készíts négy tojásból ráti- tottát. A lány közli,, hogy csak három tojás van: Megcsináljam? — kérdi. A" séf utasítja: „csináld meg”. A rántotta elkészül, kiviszik a vendégnek. Az elfogyasztja, majd hívja a fizetőt, aki számol: „akkor volt kilenc tojásból egy rántotta...” A példázat egyben recept is, hogyan nem lehet csinálni a vendéglősszakmát. Ha már a receptnél tartunk, megkértük a csárdagazdát, ajánljon valamit az étlapján szereplő ínycsiklandó ételek közül, amit viszonylag olcsón, otthon is el lehet készíteni. A gazda inkább a főszakácsához, Demeter Ttbörhóz irányított, aki az alábbi “receptet mondta el készségesen olvasóink számára: ,.Köményes oldalas ros- dásan sütve — nem sajnáljuk’’, áll az étek megnevezése az étlapon. Ezt, én a következőképpen csinálom. A hentessel kettéüttetett oldalast megmosom, besózom. Ez azt jelenti, hogy legalább tíz percig állni hagyom a sóban. Ezután kizsírozok egy tepsit és a húst belehelyezem. Az oldalasdarabokat meghintem köménymaggal, teszek mellé néhány fokhagymagerezdet, cikkekre vágott vöröshagymát és egész borsot. Egy kevés vizet öntök alá és ügyelve arra, hogy a sütés folyamán a víz ki ne menjen alóla, a húst időnként megforgatva a sütőben pirosra sütöm. A zsírban párolás eredményeként . az oldalas nem szárad ki, hanem szaftos marad. Tálaláskor egy kis reszelt fokhagymából készített fokhagymás olajjal kenem meg. Félig főzött, egész burgonyákat teszek a hús mellé a tepsibe, melyek együtt sülnek az oldalassal és pompás köretet adnak a pecsenyéhez. Többféle házi savanyúsággal, salátákkal tálalom. Jó étvágyat kívánok hozzá!” G. B.
