Kelet-Magyarország, 1991. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-03 / 2. szám
6 Kelet-Magyarország 1991. január 3. Számos fontos, sokakat érintő magas szintű jogszabály lépett hatályba január 1-jén. Ezek között tallóztunk. Több új törvény vonatkozik a gazdasági élet különböző területeire Az egyik legjelentősebb a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló. A gazdasági hatékonyságot kikényszerítő piaci verseny alapvető feltétele a gazdasági verseny szabadsága és tisztasága. Ennek védelme érdekében a törvény többek között meghatározza a fogyasztók megtévesztésének és a tisztességtelen piaci magatartásoknak a tilalmát; ezek közé tartozik például az áruk forgalomból való kivonása, illetőleg visszatartása a tervezett áremelést megelőzően. Érdekeket véd Az új szabályozás megteremti a káros korlátozásoktól mentes piaci gyakorlat jogi kereteit, ennek alapján védi a gazdasági' versenyhez fűződő közérdeket, a versenytársak és a fogyasztók érdekeit. A törvényben rögzített versenyfelügyeleti feladatokat a Gazdasági Versenyhivatal látja el. Ahol az e törvényben foglaltak nem elégségesek a káros versenykorlátozás és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására, ott az árak megállapításáról rendelkező törvényben meghatározott keretek között a kormányzat közvetlenül beavatkozhat az árak alakításába. Ez a szabályozás azonban — ellentétben a korábbi széles körű állami beavatkozással szemben, az árliberalizálásnak megfelelően — a minimálisan szükséges mértékre korlátozza a közvetlen állami beavatkozás lehetőségét. A törvény szerint a kormány a hatósági ármegállapítás körébe nem tartozó termékek árának tervezett emelésére jogszabályban előzetes bejelentési kötelezettséget írhat elő. Ebben az esetben a vállalkozó köteles a Gazdasági Verseny- hivatalhoz bejelentést tenni. A nem saját gyártású, vagyis vásárolt termékek értékesítésére az előzetes bejelentési kötelezettség nem vonatkozik. Az adózás rendje Az Országgyűlés december elején fogadta el az adózás rendjéről szóló törvényt. Ez egységes rend szerint szabályozza az államháztartást megillető adók. illetékek, egyéb pénzügyi kötelezettségek és a törvényben meghatározott költségvetési juttatások teljesítésével kapcsolatos állami feladatokat, az adózókat és az adóhatóságokat megillető jogokat és kötelezettségeket, valamint az adóigazgatási eljárást. A törvény hatálybalépésével feleslegessé válnak az adózás rendjét a korábbiakban szétszórtan, különböző szinten meghatározott jogszabályok. Fontos tudni, hogy az adózónak az 1990. évről adóbevallást a december 31- én hatályos jogszabályok szerint kell megtennie, s ezek alapján kell adóit és a költségvetési támogatásait is elszámolnia. Űj törvény rendelkezik a vagyonszerzési illetékekről és az igazgatási, valamint a bírósági szolgáltatások dijairól. Ez a jogszabály a lakosságot és a gazdálkodó szervezeteket egyaránt érintő fizetési kötelezettséget állapít meg, egyrészt az állami és önkormányzati feladatok teljesítésének elősegítésére, másrészt pedig arányos és méltányos hozzájárulást biztosít a közterhek viselésében. Polgári perek Közismert, hogy megkezdődött a polgári és a büntetőeljárási szabályok felülvizsgálata, és az új eljárási szabályok kidolgozása, ami hosszabb időt vesz igénybe. Első lépésként a Polgári per- rendtartás január 1-jétől úgy módosul, hogy megszűnik a népi ülnökök közreműködése azokban az ügycsoportokban — például a tulajdonjoggal kapcsolatos, a tartás iránti, a házassági vagyonjogi perekben —, ahol az ülnökbíráskodás formális jellegét az ítélkezési gyakorlat igazolta Hatályát veszti a társadalombiztosításról szóló törvény azon rendelkezése, mely szerint nem szerezhetnek nyugdíjjogosultságot azok, akiknek bár van 20 év mun-' kaviszonyuk, de azt öt évnél hosszabb időre megszakították. Ez a változás főként azokat a nőket, családanyákat érinti, akik gyermekeik nevelése, idős családtagjaik gondozása miatt szakították meg munkaviszonyukat, és elérik a nyugdíjra jogosító 55 éves korhatárt. Új bíróságok A kormány — az Ország- gyűléstől kapott felhatalmazás alapján — rendeletben intézkedett az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalom és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, továbbá az egyes személyi szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről. Ennek alapján a jogosultságot szerzett személyek társadalombiztosítási nyugellátása, illetve nyugdíj- szerű szociális ellátásának havi összege 250—1000 forinttal emelkedik. Január 1-jétől az országban 13 új helyi bíróság és 12 új helyi ügyészség kezdte meg működését. Megszűnt több községegyesítés, illetve néhány új község alakult. Hitel vállalkozókul! Személyenként 100—500 ezer forint hitelt igényelhetnek január 15-től az ipartestületek tagjai, s a pénzhez, melyet piaci kamattal fél évre kölcsönöznek nekik, három napon belül hozzájutnak. Erről állapodott meg a Budapest Bank és az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) vezetősége. Mint Szűcs György, az IPOSZ elnöke az MTI-nek elmondta: a vállalkozások élénkítésére, illetőleg a már meglévők likviditásának megőrzésére a magánvállalkozók érdekvédelmi szervezete régóta tervezi, hogy bankot alapít. Ez azonban mindeddig nem valósulhatott meg, mert egy új pénzintézet létrehozásához minimálisan 1 milliárd forintos alaptőke szükséges. Ilyen pénzügyi forrással az IPOSZ nem rendelkezik, és erre a jövőben sincs remény. Éppen ezért kerestek olyan partnert, amely hajlandó a kisvállalkozók igényeinek kielégítésére. Végül is a Budapest Bank vállalta, hogy elkülönít 1 milliárd forintot a vállalkozók átmeneti pénzügyi gondjainak megoldására. Ez idáig a vállalkozóknak nagy gondot okozott, hogy ha hitelt igényeltek, a garancia- vállalás külön költsége növelte terheiket, illetőleg nehezen találtak a bank által is elfogadható fedezetet. Most — a megállapodás részeként — elegendő, ha az ipartestület vállal garanciát tagjáért, így a országban működő 250 ipartestület valamelyikénél kitöltött igénylőlap alap- ján juthat kölcsönhöz az iparos. II sajtóhiba lelke KEDVENCEINK A KÉPERNYŐN: Klinikák. NSZK tévéfilm. Legközelebb kedden láthatjuk, az 1. műsorban, 20,05-kor. Az idén sem fizetünk lényegesen kevesebbet európai normákkal Az új vámtarifa megállapításakor gyakorlatilag nem csökkentették a vámtételeket, mivel az ország jelenlegi gazdasági helyzetének függvényében jövőre is garantálni kell bizonyos költségvetési bevételeket. Nem változik többek között ai utasforgalomban korábban is érvényben levő vámkedvezmény, amely az utasok által behozott, egyedi értékükben is 5000 forintot meg nem haladó árukra vonatkozott — hangsúlyozta Balogh György, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának megbízott vezetője. — Küszöbön áll — mondta a továbbiakban — egy új, az európai normákhoz" igazodó vámtörvény megalkotása, amely liberális szellemű jogszabály lenne, de a korlátozások minden egyes tételét következtésen betartatnák. A jövő évi vámtételek lényegesen nem módosultak az elmúlt időszak szabályozásához képest, sokkal inkább az eljárási szabályokon változtattak. Az ötezer forintot meg nem haladó áruféleségek behozatalára jövőre is a korábbi vámkedvezmény érvényes, ha azonban a behozott áruk egyedi értéke az ötezer forintot meghaladja, az új kereskedelmi tarifa vámtételeinek megfelelően kell a vámot kiszabni. Január 1-jével leszűkül annak a lehetősége, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező, itt élő állampolgárok. illetve az itt bejegyzett cégek részére külföldről beérkező árukat, ideiglenes használat címén, előjegyzési eljárásban vámkezeljék. Ezzel a vámhatóság annak akarja elejét venni, hogy a vállalkozók az importanyagokat, gépeket indokolatlanul hosszú ideig fizetés nélkül használják. A vámhivatalok a jövőben nem kötelesek a számlában Vámellenőrzés Záhonyban. (Fotóarchívumunkból) vagy az értéknyilatkozatban feltüntetett vételárat vámértékként elfogadni, ha az nem felel meg az áru külföldön szokásos, ismert árának. A vámhivatalok lehetőséget kapnak arra, hogy ilyen esetekben saját hatáskörükben állapítsák meg az eltérés tényét. és a vámértéket az eladási országban kialakult — jogszerint.levonható és visz- szatéríthető adóval csökkentett — átlagárhoz igazítva határozzák meg. A személygépkocsik magánimportjában is változá- sok lesznek, a volt szocialista országokból származó személygépkocsiknál is Schwacke katalógusban fel- tüntetett, forgalmi adóval csökkentett német márka ár és a katalógusban szereplő értékelési irányelvek figyelembevételével állapítják meg a kiszabandó vámot. 1991. januártól a gépkocsik magánimportjában még nem a számla alapján állapítják meg a vámértéket, A Schwacke katalógus alapján így a négyütemű WartburNyíregyházi panoráma. Elek Emil fotógrafikája gok átlagos ára 14 ezer német márka körül lesz jövőre. Balogh György hangsúlyozta, hogy a hatályba lépő rendelkezés megszünteti a mozgáskorlátozottak részére beérkezett személygépkocsik vámmentességét, mivel az eddigi jogszabály visszaélésekre adott lehetőséget. El - mondta, hogy az idei évben ilyen jogcímen 20 Porsche személyautó érkezett az országba, amelyeknek átlagos belföldi ára 4,2 millió forint volt. Tekintettel arra. hogy a korábbi rendelkezések értelmében sokan már beszerezték a gépkocsik importjához szükséges igazolásokat, bizonyos türelmi időt engedélyez a vámhatóság. Azok. akik 1991, január 1-jét megelőzően keltezett igazolással bizonyítják a kedvezmény igénybevételére vonatkozó jogosultságukat, jövő év január 31-ig még vámmentesen hozhatják be gépkocsijukat az országba. Elmondta továbbá, .hogy a személygépkocsikra vonatkozó vámtételek ügyében még nincs véleges kormányzati döntés, azt várhatóan január elejére hozzák meg. A külföldi részvétellel alakuló vállalkozások részére apportként érkező termelő- eszközök továbbra is vám- és ÁFA-mentességet élveznek. Változás van azonban az apportként beérkező sze - mélygépkocsik esetében: a vámmentességet az új jogszabály is tartalmazza, de a vegyes cégeket sem mentesítik a jövőben a gépkocsira kiszabott ÁFA befizetése alól. Január 1-jétől az adatfeldolgozás is korszerűbb lesz, új vámokmányt vezetnek be VÁM ’91 néven. Az új vámárunyilatkozat gyakorlatilag már megfelel az EGK és az EFTA tagországaiban alkal•Januártól életbe lépő jogszabályok. Verseny, adó, illeték Vámtörvény— K i hinné azrt, hogy a sajtóhibának lelke is van? A szerző bosszankodik, az olvasó — esetleg — jót derül rajta. Hogy az alábbiakon bosszankodj un-e vagy derüljünk, hadd ne én döntsem el. A K-M. karácsonyi számában beszámolt a helyi adókról szóló országgyűlési vitáról. Idézem azt a bizonyos részt: ,.Minthogy a törvényjavaslat ezt követő részletes vitájában nem akadt hozzászóló, a házelnök — a határozathozatalt későbbre halasztva — lezárta a téma gyárgyalását”. A közlésből két dilemma is adódik: 1. Máig sem tudom, hogy az Országgyűlés tárgyalt vagy gyárgyalt .2. Van-e lelke a sajtóhibának, vagy csak vé- letlenségről van-e szó? Talán az elkövetkező időszak választ fog adni. Mizser Lajos
