Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-11 / 290. szám
1990. december 11. Kelet-Magyarország 3 Lemondott... M iközben a kormány- átalakítás kilátásai foglalkoztatják {borzolják) a közvéleményt, megérkezett az első komolyabb figyelmeztető hír arról, amitől mindinkább tartani lehet. Mert bár a miniszteri bársonyszékekben történő személyi változás valóban az egész ország sorsát érinti, nem kevésbé okoz gondot, hogy vajon lesz-e válság a „kiskormá- nyokban”, a helyi önkormányzatokban. Olvasom, hogy lemondott tisztségéről Kunmadaras polgármestere, s döntését azzal indokolta, hogy a 13 tagú képviselő- testületben úrrá lett az egyénieskedés, a marakodás, őt már törvénytelen lépésekkel is megvádolták. A nemrég bizalmat kapott polgármester ebben a helyzetben kilátástalannak ítélte a település jövőbeni fejlődését, s a maga eredményes polgármesteri tevékenységét .. . Várható volt már az első ilyen hír, hiszen mind gyakrabban kelnek szárnyra a különböző településekről az értesülések, hogy a választást követő mézeshetek elmúltával mind több polgármester kerül nehéz helyzetbe, s úgy érzi, hogy a gondokkal magára marad. Tapasztalhatjuk ennek megnyilvánulásait már a megyénkben is. A nyíregyházi polgármester például elmondta, hogy — találkozásakor néhány sorstársával — többen fontolgatják a lemondást; ő nem, mert ő még hisz a csodákban. Anélkül, hogy eltúloznánk a lemondó hír jelentőségét, s az ördögöt igyekeznénk a falra festeni, indokolt hangot adni aggodalmunknak. Hiszen azok az emberek, akik nem is olyan régen az önkormányzati választásokkor, megmérettek, s alkalmasnak találtattak a helyi demokrácia kibontakoztatásának vezénylésére, sokan közülük álmatlan éjszakák után mondták ki az igent a felkérésre. Többségüket nem valamiféle' karriervágy vezetett, hanem a közösségért érzett felelősség, s ezért jó néhá- nyan feladva biztos egzisztenciájukat, szegődtek a közösség szolgálatára. Arra is emlékszünk, hogy jó né- hányan függetlenként nyerték el a bizalmat, de jócskán akadnak, akiket pártok, különböző tömörülések támogattak a polgármesteri szék elnyerésére. Megfeledkezünk viszont egy igen fontos tényről: attól a pillanattól kezdve, amikor kihirdették a helyi választás eredményét, a polgármesterré avandzsált jelölt immár az egész település gondját-baját vette a vállára. Ez feltételezi, hogy neki túl kell lépnie szűkös pártérdekeken, a szép számmal jelentkező ú) tör- leszkedők egyéni céljain, s a város-; vagy a faluközösség egészében kell gondolkodniuk. Ez egyszerre feltételezi az elfogulatlanságot, a bölcsességet, a szükséges toleranciái, mert végül is csak így lehet ösz- szekovácsolni az egyének, csoportok szűkös vágyait, céljait. Egyénieskedésre, marakodásra hivatkozott a tisztségéről lemondott polgár- mester, s ez is intő figyelmeztetés; a széthúzás veszélye sokhelyütt fenyeget. Ha mérhetetlenül nehéz helyzetben van a jelenlegi kormány, s aligha lesz kedvezőbben a következő, akkor ennél sokszorosan hátrányosabb körülmények között dolgozik a helyi „kormányzat”, hiszen sokhelyütt üres a kassza, nincsenek megfelelő szakemberek, vagy ha vannak, nincs eléu pénz tisztességes megfizetésükre. Nagyon veszélyes játék lehet sarokba szorítani az első számú városi, községi vezetőt, lehetetlent kérve tőle, s lépten-nyomon bírálat össztüzét irányítani intézkedéseire. Persze ők is követhetnek el hibákat, hiszen a polgármester is ember. Ezért fontos a különböző pártokból veroúvá- lódott önkormányzati testületek megértése, segítő szándékú és nem fejet követelő kritikája, hogy a döntések a lehető legkevesebb hibát hordozhassák magukban. A polgármesterek mögött egyelőre csak a bizalom a tőket amit elkótyavetyélés helyett a pénznél is jobban illik megbecsülni, ezáltal erősíteni az elszántságot azokban az emberekben, akik végül is napjaink legkényelmetlenebb posztjára álltak. A. S. Egy új beruházás révén — hőlégbefúvásos szőnyegszántó — a Nyírségi Patyolat Vállalat nyíregyházi központi üzemében felére csökkenthető a szőnyegtisztítás határideje és ezáltal lehetővé válik a gyors szőnyegtisztítás is. Felvételeink a tisztítóban és a szárítóban készültek. (B. A. felv.) A /»ímTAtt m eiiLnmuÁr A dombrádi Petőfi Tsz-ből naponta közel " wUROiyyor. háromezer mázsa cukorrépát szállítanak a Szerencsi Cukorgyárba. Az áru jó minőségű, mert szakszerű volt a betakarítás. Képünkön: a rakodás. (Fotó: H. P.) Huzavona a föld körül Vargádé Piros Ildiké képviselő a kárpétlásrél Bár hivatalosan még nem jelent meg, állítólag létezik a kárpótlási törvénytervezet. Lényege, hogy térítésmentesen a földjét senki nem kaphatja vissza, a károsultak csak kárpótlásra jogosultak. A kárpótlás kiinduló pontjául a földosztás utáni tulajdonviszonyok szolgálnak, alapja pedig a később elvett föld és vagyontárgyak mai piaci értéke. A károsultak kárpótlási vagyonjegyei kapnak, amely szabadon forgalmazható értékpapír lesz. Az állam mindössze arra vállal garanciát, hogy öt év alatt kifizeti annak értékét. Mindezekről, s a föld körüli huzavona hatásáról beszélgettünk a parlamenti tanácskozás szünetében Vargá- né Piros Ildikóval, a csahol- ci Erdőhát Termelőszövetkezet elnökével. — Tetszik nekem ez a törvénytervezet, mert elismeri a kárpótlás rendszerét, orvosolja a korábbi sérelmeket. Ugyanakkor tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság határozatát is, amely mint köztudott, a termelőszövetkezet tagságát tekinti a közös föld és egyéb vagyon tulajdonosának. A később tárgyalásra kerülő törvénytervezet egyik, számunkra igen fontos alapelve várhatóan az lesz, hogy a szövetkezeti vagyont, a tsz tehermentes vagyonát a tagok között teljes mértékben névre szólóan nemesítheti, s minderről értékpapírral tesz bizonyságot. Nálunk, Csaholcon ez közel 110 milliós értéket jelent. járnánk vele, csakhogy az állattenyésztésben felhasznált tengeri már veszteséget jelent, s ez nemcsak a közös gazdaságot, hanem a háztájiban állatokat tartókat is sújtja. És még nem beszéltem a termelői ártámogatás megvonásának hatásairól, ami bennünket, szabolcsiakat különösen rosszul érint. Pénztelenség és verseny — Meglehetősen rosszkedvűnek látom, s az elmondottak alapján erre meg is van az oka. — Valóban pesszimista vagyok, s pesszimizmusomat az is igazolja, hogy a nemrég kézhez kapott, s a parlament elé beterjesztett költségvetés semmi jót nem ígér számunkra, sőt további elvonásokat irányzott elő az agrárgazdaságban. Ez a politika pedig két dolog miatt is veszélyes. Egyik veszély az, hogy miközben elvben a nyugati piacokra akarunk termékeinkkel betörni, a gyakorlatban a pénztelenség miatt termékeink minősége egyre romlik, így versenyképességünk igencsak megkérdőjeleződik. Ne váljék nincstelenné — A koalíciós pártok által kidolgozott tervezetben az olvasható, hogy a kárpótlási forrást részben a tsz-ek adóztatásából akarják előteremteni. Tudnak majd Önök ennyi pénzt fizetni? — Nekünk fedezetünk erre nincs. Véleményem az, ha a termelőszövetkezet vagyonát használják fel a kárpótlásra, akkor azoknak tagjai válnak nincstelenekké. A megoldás szerintem az lenne, ha növekedne az agrárgazdaság jö- vedelmezősége, nyeresége, s ha nekünk lenne pénzünk, mi is tudnánk fizetni. Ehhez azonban valós agrárpolitikára és igen jó gazdasági törvényekre lenne szükség, amelyek jelenleg még nagyon is hiányoznak. Kovács Éva Olcsóbb, de gyengébb Az időhúzásról, a bizonytalanságról legyen elég any- nyi: már eddig is komoly károkat okozott. Persze nemcsak nekünk, az egész népgazdaságnak. Ráadásul Csaholcon s az elmaradott térségek szövetkezeteiben speciális gondok is vannak. A föld rossz minősége miatt csak igen kevesen igényelnék vissza földjeiket, így a jelenlegi veszély számunkra nem az, hanem a most érvényes piaci helyzet. A kár persze létezik, még akkor is, ha a tagság az őszi munkákat rendben elvégezte. Igaz, drágább vetőmag helyett be kellett érnünk az olcsóbb és gyengébb minőségűvel, s a pénz hiánya miatt műtrágyából is keveset vettünk. — Mit jelent az önök számára az előbb emlegetett romló piaci helyzet? — Az időhúzás, az illetékesek bizonytalansága a termelőkön csapódott le. A piackutatás elmaradt, így például állatainkat 25—30 százalékkal kevesebbért tudtuk eladni annak, aki éppen hajlandó volt azokat megvásárolni. A tej körüli problémákat már mindenki ismeri, megoldásuk ma is bizonytalan. A kukorica ára feljebb ment ugyan, s ha eladnánk, jól „Örömmel segítek” 4 falunkban, Nábrádon talán ő az egyetlen ember, akivel a legtöbbet beszéltem, a régi dolgokról, (a falu életéről), és egy kicsit a máról is. Mindenről beszélgettünk égy kicsit, még röviden az életéről is. Neve: Papp Gyula, született: 1917. július 18-án. Az udvara tiszta-rendes, látszik rajta, hogy gondos gazda „uralja" tartja rendbe. A feleségét 1965-ben vesztette el 45 évesen. Négy gyerek maradt utána, 3 lány, ebből kettő már férjes volt. — Erzsiké leányom (19) és Endre kisfiam 13 éves. Vért rendszeresen 1971 óta adok. Vércsoportom a keresett „0”-ás. Volt olyan, hogy 3—4-szer is adtam, ha a szükség úgy kívánta. Az, hogy segítek, segíthetek, örömmel tölt el, mert ez egyben azt is jelenti, hogy egészséges ember vagyok. Hallom, vannak olyanok is, kik pénzért adják7 Igaz ez Fiam? — bár lehet, a megélhetési kényszer viszi rá őket. Magamról annyit: ma már nyugdíjas, a helyi református egyház gondnoka vagyok. Azóta már leányom, Erzsiké férjnél van, és Endre fiam is megnősült, unokáim vannak. Nagyon meg vagyok velük elégedve (rendes menyem van), és ez vonatkozik a vőimre is. írd meg fiam, míg erőm engedi, mindig kész leszek „segítséget” adni az arra rászorult beteg embertársaim érdekében. Gyula bácsi 1990. november 27-én vehette át a negyvenszeres Kiváló véradó sárga szalagos (arany) fokozatú jelvényt és a velejáró tárgyjutalmat. Gyula bácsi — mivel tudom, hogy ön vallásos ember, ezért megkérdem, hogy mit üzen a hittársainak, illetve a más hiten lévőknek. — A Biblia szavaival élve ezt üzenem: „A hit cselekedetek nélkül semmit nem ér”. Lejegyezte: Nagy István Majd p Ú gy tűnik igencsak komótos tempóban csap- dos az őrangyal szárnya. Hiába próbál feltétlen jóhiszeműséget kelteni bennünk a biztosítótársaság ügyesen kitalált reklámjával, GÁBRIEL bizony lassan jár, így nyilvánvaló, hogy — a népi filozófia szerint — tovább él. Pincérismerősöm keresett fel a napokban. Most nem a hivatali posztot, hanem a bürokrácia egy ínyencfala- tát tálalta elém. Történt pedig szeptember közepe táján, hogy családjuk camping-ikerékpárját ellopták lakótelepi házuk lezárt tárolójából. ö annak rendje és módja szerint jelentette az esetet a rendőrségen és természetesen a biztosítónál is. Két hét múlva kapott egy határozatot arról, hogy a szervek majd kiszállnak, szemügyre veszik a tett helyszínét, és számbaveszik a számbave- hető körülményeket. A rendőrség kijött, a biztosító „angyali" szakértője azonban, nyilván nem találta leszállásra alkalmasnak a kerékpártároló kifutóját, mert nem jelént meg. A rendőrség újabb hat hét elteltével — azaz a lopást követően két hónappal — megszűntette a nyomozást, és a tettest ismeretlennek nyilvánította. A károsult lassan elfelejtett már biciklizni, ennek ellenére a jegyzőkönyvet bevitte az .^angyalok karához”. Majd kiszáll a szakértő — nyugtatták, de kárbecslői szárnycsapásokat csak nem hallott a család, még a környéken sem. Azóta a kárvallott sürget, a hivatal nyugtat. A legközelebbi határidő, amit ígérni tud: majd. Nem tudom hány szakértő röpdös, hogy mennyi a felbecsülendő baj naponta, de azért ezt a három hónapot sokallom. Ha az ügyfél nem késhet a biztosítási díj befizetésével, akkor a harsányan hirdetett őrangyalok szövetsége se késsen a kártalanítással. így kívánná a tisztesség. Mondják: kétszer ad, aki gyorsan ad. Ügy tűnik a biztosító kétszer semmiképp nem akar adni, mivel még egyszer is nehezére esik. Ezáltal „a gondok - oroszlánrésze” mégiscsak a mienk, a- károsultaké marad. Réti János Szaloncukor cigánygyerekeknek December 10-én hétfőn ülést tartott a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Elnöksége. A testület értékelte az 1990-ben végzett munkát és megállapította; az idén csaknem 500 taggal gyarapodott a tagság, újabb szövetségek, illetve alapszervezetek alakultak Tiszabecsen, Hodászon, Ján- don, Nagyhalászon, Nyírcsa- holyban és Kemecsén. Idén karácsonykor is megajándékoznak néhány olyan óvodát, iskolát, ahol jelentős létszámban vannak cigánv- gyerekek. Tizenháromezer forintért vásárolnak szaloncukrot, amelyet a szövetségek elnökei adnak át a cigánygyerekeknek Nyíregyházán a guszevi 13-as számú iskolában, Hodászon az óvodában, Nagycserkeszen, Nagykállóban, Fehérgyarmaton, Tiszalökön a 6-os óvodában, Tiszavasváriban a Pethe Ferenc általános iskolában, Jándon, Tiszabecsen, Kemecsén. Nagyhalászon, Mátészalkán és Nyírcsaholy ban. Ezen kívül könyveket is kapnak a kicsinyek.
