Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-11 / 290. szám

4 Kelet-Magyaronzíg 1990. december 11. Nem engednek a 30 milliárdból Törvényt kérnek a rendőrök A rendőrök nem engednek a 30 milliárdból. A Füg­getlen Rendőrszakszervezet siófoki kongresszusának hétfői záróülésén, határozatba foglalták: követelik, hogy a parla­ment az 1991. évi költségvetési terv elfogadásakor bizto­sítsa számukra ezt az összeget, amely elengedhetetlenül szükséges az ország közrendjének és közbiztonságának fenntartásához. Tudomásukra jutott ugyanis, hogy a rendőrség kérése el­lenére, a 30 milliárd forint­ból a költségvetési tervezet mintegy 7 milliárdot lefara­gott. A szakszervezeti kongresz- szuson részletesen kifejtet­ték, hogy milyen rendőrségi törvényt szeretnének: olyat, amelyik figyelembe veszi az Európa Tanács rendőrségre vonatkozó határozatát. Szá­mukra ugyanis nyilvánvaló, hogy ha Magyarország tagja az Európa Tanácsnak, ak­kor annak szellemisége rájuk is érvényes. A kongresszus résztvevői néhány tételt kü­lön is kiemeltek a szakszer­vezet által lefordított doku­mentumból. Eszerint a rend­őrt is megilleti fegyelmi el­járás esetén a védelem és tá­mogatásért fordulhat szak­mai szervezetekhez, illetve más pártatlan szervezetékhez is. Ma nincsenek ilyen jogai a magyar rendőrnek, rájuk nem vonatkozik az ártatlan­ság vélelme — hangoztatták. Egy sajátos jelenségről is szóltak a rendőr-szakszerve­zet vezetői. Mint mondották, , az állampolgári jogok megnövekedtek, ugyanakkor hiányzik az a törvény, amely egyértelműen lefekteti a rendőr jogait. Ennek hiánya az intézkedések során bi­zonytalanságot okoz; ezért fordulhat elő. hogy kisebb esetekben inkább „félrenéz” a rendőr. A Parlamentben történt (Folytatás az 1. oldalról) gedhetetlen haszonszerzés, mások munkaerejének jogta­lan kizsákmányolása. A kisgazdapárti nyilatko­zatra Kónya Imre frakcióve­zető reagált az MDF nevé­ben, hangsúlyozva: a Ma­gyar Demokrata Fórum nem kevésbé elkötelezett az el­múlt 40 év igazságtalansá­gainak felszámolása mellett, mint a Független Kisgazda- párt. Kamatadó: Döntés később Nem született döntés az Al­kotmánybíróság hétfői zárt ülésén abban a kérdésiben: alkotmánysértő-e a Pénz­ügyminisztériumnak az a terve, hogy jövőre jelentő­sen megemelnék a lakás- építkezésekre korábban fo­lyósított kedvezményes hite­lek kamatlábát. Az MTI értesülése szerint kedden ismét összeül az Al­kotmánybíróság, hogy to­vább folytassa a vitát, s le­hetőleg meghozza a sokak által nagyon várt döntést. Csengey Dénes vizsgálatot akar Ötletadó taxisblakád Elhalasztja nyilvánosan be­jelentett interpellációjának benyújtását, s sürgős tárgya­lását sem kéri Csengey Dé­nes, a Magyar Demokrata Fórum képviselője. Azt azon­ban kérte, hogy minderről hétfőn a Parlamentben nyi­latkozhasson a sajtó képvi­selőinek. (A képviselő a leg­főbb ügyészhez kíván — be­jelentése szerint a későbbiek­ben — interpellálni annak érdekében, hogy induljon vizsgálat az októberi taxis­blokáddal összefüggésben a büntetőjogi felelősség meg­állapítására.) A képviselő szerint ha a vizsgálat nem indul meg, s a felelősséget nem állapítják meg, akkor a blokád mint fizikai forma jó és vonzó öt­letnek, gyakorolható eszköz­nek mutatkozhat, amellyel a jövőben is számolni kellene. Megítélése szerint a közvéle­ményben még nem csitult el a taxisblokád visszhangja ezért szükség lenne a tisztá­zásra. A vizsgálatot termé­szetesen az ellentdemonstrá- ció szervezőire is szeretné kiterjeszteni. A honatya sze­rint a vizsgálatot, a felelős­ség kimondását nem előzheti meg semmiféle amnesztia. A legfőbb ügyésznek sem ezzel a gondolattal, javaslattal kel­lene foglalkoznia, hanem fel­adatát teljesítve lépéseket kellene tennie a hivatalból üldözendő bűncselekmények ügyében. Az országgyűlési képvise­lők 1092. számon már meg­kapták azt a törvényjavasla­tot, amely a közkegyelem gyakorlásáról szólna, s amely­nek első paragrafusa a kö­vetkezőket tartalmazza: „Nem indítható, illetve nem folytatható büntetőeljá­rás az 1990. október 25-től 28-ig terjedő időben az or­szág életét megbénító útelzá­rásokkal összefüggésben el­követett, kényszerítés, sze­mélyi szabadság megsértése, közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, közérdekű üzem működésének megza­varása, törvény vagy ható­sági rendelkezés elleni izga­tás, elöljárói intézkedés el­mulasztása miatt.” A törvényjavaslatot a köz­társaság elnöke terjesztette be. az aláírás dátuma: 1990. november 30. Szökésben az egyik merénylő A BRFK továbbra is üldö­zi a vasárnap éjjeü fegyve­res postakoosirablás-kísérlet másik tettesét. Bodrácska Já­nos ezredes, a bűnüldözési osztály vezetője az MTI ér­deklődésére elmondta: sike­rült megállapítani a két elkö­vető személyét. Az egyik, a sérülésekkel még kórházban fekvő Bódi László 21 éves budapesti lakos, a másik a 23 éves, szintén budapesti Stra­ub Pál még szökésben van saját tulajdonát képző, feke­te színű Fiat Ritmo gépko­csijával, amelynek rendszá­ma: EJ 86—69. Az ezredes azt is elmond­ta, hogy Bódi kihallgatása során azt állította: a posta- ikocsirablás Straub ötlete volt, aki 1987—88-ban a Hírlap- és Postaszállítási Igazgatóság VIII. kerületi hi­vatalánál dolgozott. Feltehe­tően innen szerzett informá­ciót tervük végrehajtásához. Horváth Aladár (SZDSZ), a napirend előtti utolsó felszó­laló bejelentette, hogy az idáig megosztott cigány szer­vezetek — érdekellentéteiken felülemelkedve — létrehoz­ták a Magyarországi Roma Parlamentet. A Roma Parla­ment — mint a képviselő szavaiból kiderült — a ci­gányság polgárosodásához és társadalmi integrálódásához szükséges intézmények meg­teremtésén fáradozik majd; Mindemellett fontosnak tart­ja, hogy a cigányságot meg­illessék a nemzetiségi és ki­sebbségi jogok, valamint a kulturális és a politikai auto­nómia. Az Országgyűlés az esti órákban elfogadta az illeté­kekről szóló törvényjavasla­tot. A törvény a szektor- és versenysemlegesség elvét kö­vetve a lakosságot és a gaz­dálkodó szervezeteket egy­aránt érintő fizetési kötele­zettséget állapít meg, meg­őrizve az illetékek bevált ta­gozódását. A jogszabály egyebek között kimondja: az okiratba nem foglalt ajándék akkor illetékköteles, ha a forgalmi értéke a 150 ezer forintot meghaladja. A kép­viselők egyetértettek azzal is, hogy szűnjön meg a prog­resszív illeték, azaz értékha­tártól függetlenül lineáris le­gyen az illeték mértéke. A gépjárművek átírási illetéke is változik: a 3 évnél fiata­labbak után köbcentiméte­renként 6, a 3—6 év közöt- tiékért 4, a 6 év felettiekért pedig köbcentiméterenként 3 forint az illeték. A képviselők vita nélkül döntöttek arról, hogy a csa­ládi pótlék összegét 1990. no­vember 1-jétől az év végéig, gyermekenként 100 forinttal emelik. A további emelés az új költségvetés ismeretében történhet. MOSZKVA: Engedély nélküli árusok kínálják portékáikat a szovjet főváros központjában. Az áruhiány következte-’ ben jelentős mértékben emelkedett a moszkvai feketepia­cok forgalma. (MTI telefotó) Ahogyan a japánok látják Román—magyar viszony Semmivel sem javult a magyar kisebbség helyzete a romániai forradalom óta, a két ország kapcsolatai pedig még inkább elmérgesedtek — állapítja meg a határozott véleményalkotástól rendsze­rint tartózkodó japán sajtó egy lapja. A Jomiuri Simbun a ke­let-európai változásoknak szentelt sorozatában hétfőn Romániával foglalkozott. — Bár a falurombolásnak és a lakosság áttelepítésének vé­get vetettek, a gazdasági fronton semmilyen változás nem érzékelhető — írta a lap. Ami a magyar kisebbség sorsát illeti, a cikkíró szerint arra, aki Erdélyben magyar­ként kíván élni, ellenségként tekintenek. — Nem szolgálják ki a magyarokat az üzletekben, házaik falára „Halál” felira­tot mázolnak, fenyegető hangú leveleket küldenek ne­kik, telefonhívásokkal zak­latják őket. Állandó rette­gésben kell élniük. A kom­munista diktatúra ideje alatt kulturális és oktatási téren mindent eltiltottak a magya­roktól, a román forradalom után és azután, hogy -el ma­gyarok létrehozták politikai szervezeteiket és a tiltások megszüntetését követelték, a románok vádolni kezdték őket. Azt vetették a szemük­re, hogy el akarnak szakadni Romániától, és ez végül véres utcai összeütközésekhez ve­zetett — írta a Jotniuri Sim­bun. A lap szerint nincs sok esély a válság rendezésére. Öngyilkossá! a laktanyában Tragikus esemény színhe­lye volt a hét végén a Lenti­hez közeli zajdai laktanya: lőgyakorlatra indultak az elsőidőszakos honvédők, amikor — társaitól hátrább maradva — Kapornaki Ti­bor, bajánsenyei fiatalember géppisztolyával főbe lőtte magát. A 19 éves kiskatona a kórházba szállítás közben meghalt. Az ügyben a Kaposvári Katonai Ügyészség megkezd­te a vizsgálatot. Gorbacsov helyen Kovaljov Távollétében megbízottja, Anatolii Kovaljov szovjet külügymin iszter-helyettes útján vehette át a Nobel- békedíjat Mihail Gorbacsov szovjet államfő Oslóban. A hétfői ceremóniáról az el­nök országa belső problémá­ira hivatkozva maradt távol. — Az 1990. évi Nobel-'bé- kedíjat nem úgy tekintem, mint a személyemnek ado­mányozott kitüntetést, ha­nem mint a peresztrojka éa az újszerű politikai gondol­kodásmód megteremtésének elismerését — szólt az elnök Moszkvából küldött üzenete. A díjátadási ünnepségen Mihail Gorbacsov — megbí­zottja tolmácsolásában — ígéretet tett arra, hogy foly­tatja a nyíltság és a refor­mok politikáját. Anatolij Kovaljov közölte, hogy a díjjal együttjáró négymillió koronát (715 000 dollárt) az elnök valószínű­leg jótékony célokra ajánlja fel. Walesa életrajza szep­Lech Walesa 1943. szep­tember 29-én született. A szakiskola elvégzése után autóvillamossági szerelő­ként dolgozott, majd 1967- ben a gdanski hajógyárban lett villanyszerelő. 1970 de­cemberében az üzemi tiliako- zómozgalom egyik vezetője volt, ezért letartóztatták, de hamarosan szabadlábra he­lyezték. 1976-ban a kommu­nista szakszervezet bírálásá­ért elbocsátották. 1978-ban több társával együtt szabad szakszervezetet kezdett szer­vezni és részt vett a tenger­melléken számos ellenzéki akcióban. 1980 augusztusában a gdanski hajógyárban létre­hozott üzemközi sztrájkbi­zottság vezetőjévé válasz­tották. ö írta alá Gdansk­ban o kormánnyal az általá­nos sztrájknak véget vető megállapodást, amely új sza­kaszt nyitott Kelet-Európa történetében. 1981 szeptem­berében a Szolidaritás veze­tőjévé választották. A hadi- állapot bevezetésekor inter­nálták, szabadonbocsátása után visszament dolgozni a gdanski hajógyárba és to­vább vezette az illegalitásba kényszerített Szolidaritást. 1983 októberében Nobel Bé­kedíjjal tüntették ki. 1988 decemberében létrehozta a személye mellett működő ál­lampolgári bizottságot, amely a lengyel ellenzék vezető egyéniségeit tömöritette, majd társelnökségével a ne­vezetes kerékasztal-tárgyalá­sok eredményeként lehetővé vált a Szolidaritás legális mű­ködése, és 1989. június 4-én sor kerülhetett az első, rész­ben szabad választásokra Lengyelországban, amelyek nyomán korábbi tanácsadói­ból alakulhatott kormány Lengyelországban. Felesége, Danuta a háztar­tást vezeti, négy fia és négy leánya van. James Baker amerikai és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter december 10-én tárgyalásokat kezdett Ho­ustonban. Erőszak az illemhelyen A különböző hír- szolgálati Jelentések rekordról beszélnek. Szomorú, döbbene­tes, elképesztő, el­gondolkoztató re­kordról. Egy tízéves fiú áll a napokban a bírál elé, mert az is­kola egyik mellékhe­lyiségében egy hat­éves kisfiún nemi erőszakot követett el. — Tudtommal védencem az Egye­sült Államok eddigi legfiatalább bűnö­zője, akit a bíróság nemi erőszakkal vádol — nyilatkozta a bűnös kisgyerek védőügyvédje. A megdöbbentő eset az 1989—90-es tanév elején történt. A vádlott akkor még csak kilencesztendős volt. A pert a 48 ezer lakost számlá­ló, a kanadai határ közelében fekvő Bel­lingham városban (Washington állam) tartják meg. A tör­vény büntetésként — kiskorú vádlottról- lévén szó — a leg­súlyosabb esetben ötvenhat hétre szóló elzárást (de ezt is csak állami nevelő­intézetben) mond­hat ki. A közvéle­mény ez esetben nem ért egyet a paragra­fussal, sokkal súlyo­sabb fenyítést kí­ván, ... de a tör­vény Belllngham- ban is törvény. (Az Esti Hírlap nyomán) Mezőgazdasági kisgépcsere-akció! RK—02 rotációs kapa Vásár! 26 990,— Ft/db. Régi gépének árbeszámításával csak RAKAMAZON, a VEGYIBOLTBAN, korlátozott mennyiségben, 1990. de­cember 12—13-án átveszünk termelésből kivont, hiá­nyos, vagy üzemképtelen, de hazánkban kereskedelmi forgalomban volt kisgépeket, motoros permetezőket, láncfűrészeket, fűnyírókat, rotációs kapákat, ezen ter­mékek adaptereit, valamint áramfejlesztőket. Ármegállapítás a helyszínen, állapottól függően. Átvételi hely: Rakamaz, Vegyibolt Vörös Hadsereg u. 26. Nyitvatartás: 7,30 h-tól 17,00 h:ig" . ÁFÉSZ, RAKAMÁZ

Next

/
Thumbnails
Contents