Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-10 / 289. szám

8 Kelet-Ma gyarors rág — SPORT 1990. december 10. MeggradalatlaBSág lett velea Zsenyíikat elkildeni Nem szakai a szép játékban meghalni... vallja Balázs edzi, aki az őszinteség liíve és kár döntő szakmai kibát nem kővetett el, néhányszor ő is vétett Még el sem kezdődött a bajnoki szezon, de már bizonyos volt, hogy nem vár könnyű időszak az NYVSC bajnoki ezüstérmes fér­fi röplabdázóira. Egyrészt a sok új játékos csapattá formálása, másrészt pedig a többi együtteshez került idegenlégiósok miatt. Végül még keményebb volt a bajnokság eddigi sorozata, hiszen a nyíregyházi szakosztály nem tudott gondoktól mentes körülmé­nyeket biztosítani játékosainak. Szóval minden összejött, egy na­gyon nehéz, a vártnál jóval problémásabb szakaszon van túl a csapat. várásom, és lehet, hogy a Lap- sin visszafogottságában ez a taktikai elv is érvény esült, hi­szen én néhány dologban gya­korlatilag megfogtam, megkö­töttem a kezét. Később, ha már jobban összeérik a csapat, ter­mészetesen több lehetősége lesz neki is. — Egyetértek, hiszen amikor elkezdtük ezt a bajnokságot, az­zal én Is tisztában voltam, hogy új csapatot kell csinálni — kezd­te beszélgetésünket Balázs Ist­ván edző. — Azt nem tudtam, ez mennyi időbe telik, de azt tud­tam, hogy nehéz lesz. Akkor va­lóban nem számítottam arra, hogy a szakosztály körül ennyi külső probléma jelentkezik, amelyek végül is meghatározták az egész őszi teljesítményünket, rányomta bélyegét a csapat hangulatára. Azt hiszem, ez volt inkább a döntő. — ön mennyiben érzi magát felelősnek a történtekben? En úgy gondolom, a kritikus hetek­ben egy-egy edzés, vagy mérkő­zés után beszélgetés a csapattal megoldhatott volna bizonyos gondokat, vagy legalábbis old­hatta volna a feszültséget. — Alig volt mérkőzés, ami után ne ültem volna le a csa­pattal. Az más kérdés, hogy az ed/ések után valóban nem ülök le velük egy kólára, vagy egy sörre. Én ezt nem tartom egy edző feladatának. Lehet, hogy ebben tévedek, rossz a felfogá­som, ám ezzel kapcsolatban fenntartásaim vannak. Nem hi­szem, hogy a meccsek után őszintén, higgadtan, nyugodtan meg tudnak beszélni mindent, amikor előtte a pályán borzasztó nagy egymásramutogatás volt, nem segítettek egymásnak, nem volt igazi a csapatmunka. A két dolog közül valamelyik nem őszinte, ebben én nagy ellent­mondást látok, amit a csapat­nak is megmondtam. Én az őszinte dolgokat szere­tem: ha valakinek gondja-baja van, szemtől szembe mondja el. Ezt kértem is a csapattól a kri­tikus időszakban. Kérdeztem, hogy látnak-e szakmai hibát az edzések levezetésében vagy a mérkőzésekben? Talán két ész­revétel volt, mégpedig, hogy tér­jünk vissza a hétfői súlyzós ed­zésekre, szerda körül pedig le­gyenek egy kicsit játékosabbak az edzések, összességében azt tudom mondani: én úgy érzem, döntő szakmai hibát a felkészü­lésben nem követtem el, a mér­kőzések lebonyolításában ap­róbb hibákat vétettem, amiket a meccseket követő játékosérte­kezleten őszintén elmondtam. ^ — Az új bajnokság indulása előtti beszélgetésünkkor ön azt mondta, hogy ehhez a csapathoz éppen a sok új ember miatt tü­relem kell, a hazai meccseket hozni kell, idegenben pedig né­hány bravúrra van szükség. Amennyiben csak az eredménye­ket nézzük, nem lehet különö­sebb ok a panaszra, hiszen a négy vereség közül csak a Ma­lév elleni idegenbeli és a Kapos­vár elleni hazai volt kudarc. A nagyobbik baj az, hogy a já­tékkal, a teljesítménnyel lehe­tünk elégedetlenek. — Igen, két mérkőzést tud­tunk hozni idegenben, az egyik éppen a baj nők Dózsa ellen volt. Sajnos két meccsben viszont hibáztunk. Fájó volt a Malév elleni vereség, miként az. hogy a Kaposvár ellen elveszítettük a hazat veretlenségünket. Amt a játékot Illeti, már magam sem tudom, hogy a közönség mit vár ettől a csapattól. Még több figurát, még több tökéletesebb játékot sáncban és mezőnyben? Ezzel nem vagyok tisztában. At­tól mindéképpen többet kell majd adnunk az elkövetkező mérkőzéseken, ami eddig volt, talán még következetesebb, tu­datosabb csapatjátékkal. — Ügy vélem, a Dózsa elleni hazai meccsen nyújtott játékkal már kiegyezhetnénk. Persze az sem volt még csúcsteljesítmény, ám főként a sáncmunka volt olyan, amilyet mindig is látni szeretnének a szurkolók. És jól játszott az a Lapsin, akinek feladóként tulajdonképpen meg kellene határoznia a csapat ar­culatát. — Ahhoz, hogy Lapsin játsza­ni tudjon, a másik öt játékosnak is olyan teljesítményt kell nyúj­tania, gondolok itt a nyitásfo- gadásra. Lehet ő bármilyen jó­képességű előkészítő, ha nem olyan a nyitásfogadás akkor szinte semmit sem tud csinálni. Ezért Is van szó csapatmunká­ról. A védekezésnek pedig való­ban olyannak kellene lennie, amint az a Dózsa ellen volt. Ahol a másik szovjet, Sztyepa- nok is olyan teljesítményt nyúj­tott mint amiért idehoztuk. — Maradjunk még Lapsinnál. Véleményem szerint egy feladó annyit ér, amennyit kt tud hozni játékával a csapatból. Márpedig úgy gondolom Zsenyában még sokkal több van, sokkal többet tudna játszani a csapattal. — Abban, hogy teljes egészé­ben nem tudja kijátszani ma­gát, és kijátszatni a társail. azért döntő szerepe van annak: nem tud még kommunikálni. Csak ■mutogatásokból, (a figu­rák bemutatása) nem lehet meg­csinálni mindent, ráadásul ezek a bemutatások mást jelentenek mint korábban. Ezekre át kell állni, ezenkívül voltak sérülé­sek, gyengébb formák, nem tud­ta sem a csapat, sem pedig Lapsin kijátszani magát. Bár az az Igazság, én annak a híve vagyok, hogy nem szabad a szép játékban meghalni. Egy racionális. eredmémycentrikus játékot kell, hogy produkáljon a csapat. Most jelenleg ez az el­Úszás ■hBHIHHmHn Újabb érmek Egytucatnyi aranyérmet szerzett Egerszegi Krisztina a vasárnap véget ért orszá­gos úszóbajnokságon. A nyír­egyháziak közül Kovács Rita szombaton a 800 m-es gyors­úszásban (9:10,26) a harma­dik helyen végzett. Szabó Tünde vasárnap a 200 háton (2:17,74), — miként 100 in­én — ezüstérmet nyert Eger­szegi mögött. A DOMUS ARUHÁZ MÁR KARÁCSONYI HANGULATTAL VÁRJA KEDVES VÁSÁRLÓIT! ÚJRA CSENG A DOMUS ARANYCSENGÖ! Azok a vásárlóink, akik december 15-ig 20 000,— Ft felett vásárolnak áruházunkban, 1 db sorsjegyet kapnak. Ezek a sorsjegyek szerepelnek a december 19- én köz­jegyző jelenlétében megtartott sorsoláson. Fődíj: a vásárolt érték 100%-a II. díj: a vásárolt érték 50%-a III. díj: a vásárolt érték 30%-a IV. díj: a vásárolt érték 20%-a Műszaki osztályunk ajánlata: — faliórák — nagyteljesítményű porszívók — hűtőszekrény 160 1 és 185 1 — kültéri világítótestek — húsdarálók 8, 10-es Lakástextil osztályunk ajánlata: — ágynemű garnitúra — sötétítő függönyök — bútorszövetek — bútorplüss Nyitvatartás: 9—18 óráig. Szombaton 8—12 óráig. (4381> — Ezek szerint marad a csa­patnál, miként Sztyepanok, hi­szen korábban a szakosztály ve­zetése három meccsre szóló utolsó esélyt adott nekik. — Azt hiszem, meggondolatlan lépés lett volna hazaküldeni a két szovjet fiút, hiszen az ő gyengébb teljesítményükben azért a csapat gyengébb teljesít­ménye is benne volt. Más kér­dés, hogy emberi dolgokban va­lóban látok problémákat, de úgy érzem a bajnokság befejezéséig mindenképpen lehetőséget kell adni, a bizonyításra nekik és a csapat minden egyes tagjának. Majd a bajnokságot követően kell megnézni: kik azok, akik egyéves teljesítmény alapján rá­szolgáltak arra, hogy a követ­kező szezonban is a csapat ke­retéhez tartozzanak, illetve kik azok. akiktől meg kell majd válni. — A bajnokság majd január derekán folytatódik, addig mi lesz a program, mennyi pihenőt kap a csapat. — December 27-én folytatjuk, addig teljes pihenőt kaptak a játékosak. A két szovjet fiú csak jövőre kezd, hiszen náluk a karácsony majd december 31- én lesz. Edzésprogramot kapnak, az alapján dolgoznak majd. és január 3-án ők Is bekapcsolód­nak a munkába. Mán László Miknlás­mtiié Volt. aki egyedül futott, volt aki kedves teherrel a nyakában. Volt, aki alkalmi ruhatárat nyitott és akadtak sokan, akik a futás után hó­embert építettek, hógolyóz­tak. De közel félezren sporto­san, a szabad levegőn töl­tötték el a szombat délelőt­töt, ők, akik ott voltak a Mikulás-futáson. A legkiseb­bek egy kört tettek meg a stadion havas rekortánján, a leghosszabb távot választók öt kilométert futottak, kocog­tak zömében a csodás fehér leplet öltött sóstói erdő fái között kanyargó ösvényeken. Búcsú a kupától Kosárlabda Az alkalmi lelátó is megtelt vasárnap délután a tanárképző főiskola tornacsarnokában, végül mintegy négyszázan voltak kí­váncsiak a kosárlabda Magyar Kupa mérkőzésre. Az NB Il-ben nagyszerűen szereplő Tanárkép­ző férfi együttese az NB I B- csoportjának listavezetőjét, a DEKO RT SE csapatát fogadta. A debreceniek két csehszlovák sztárja közül a sérült Skala hi­ányzott, viszont a szintén több mint négyszázszoros válogatott Brabenec pályára lépett. NYH. TANÁRKÉPZŐ—DEKO RT SE 82:111 (43:61). Tanárképző csarnoka, 400 néző, v.: Drahos, Tolnai. Tanárképző: Vajda 11, Bodnár 14. Máthé 9, Sttku 15, Makrai. Cs.: Boiler 13. Sárosi 4. Képünkön: a fehér mezes Bra benec küzd, Tóth és egy látha­tatlan társa próbálkozik meg­szerezni a labdát. (Elek) Tóth 6. Szemerszky 4, Zombor- szky 6. Edző: Kovács Tibor. DEKO: Hanyicska 3. Szabó 4. Szekeres 20. Sénászky 12, Fejes 12. Cs.: Szűcs 14. Brabenec 13. ökrös 6. Takács 12. Mező 10. Edző: Józsa Miklós. Az ered­mény alakulása: 3. perc: 5:10, B.: 20:27, 13.: 32:35(1), 18.: 38:43, 25.: 52:74, 30.: 60:86. 35.: 71:95, 38.: 82:105. Akik megnézték a mérkőzést, nem bánták meg, mert néhány nagyszerű akciót láthattak. A debreceniek két fokozattal gyor­sabban játszottak, ami döntőnek bizonyult. A Tanárképző nem vallott szégyent annak ellenére, hogy a vendégek jutottak a ku­pában a legjobb 32 közé. Félidőben 6. a Lombik Elhúzták a mézesmadzagot a csapat orra előtt, s ezzel magya­rázható, hogy derekas szereplés ellenére sincs valami emelkedett hangulat a vasvári futballber- kekben. És ezért csak elismerés jár, hiszen azért van ez így mert mindenki még többre vágyott. Mondjuk ki nyíltan: a dobogós helyek egyikére. Miért nem sikerült a célkitű­zést teljesíteni? Számos a fele­let. Az egyik: az elnökség túl magasra helyezte az elérendő célokat, nem vette figyelembe, hogy nyáron jelentős változáson ment keresztül a csapat. Ahogy azt Gáspár László, a Tiszavasvári Lombik NB III-as labdarúgócsa­patának edzője mondta: kialaku­latlan játékoskerettel a célt meg­határozni nem lehet. Az ősz során nyolc alkalom­mal játszott hazai pályán a Lombik (3 győzelem. 4 döntet­len, 1 vereség) 5:3-as gólkülönb­ség, 10 pont. Idegenben 7 mér­kőzésen (2 győzelem, 4 döntetlen. 1 vereség). A számok érdekessé­ge: idegenben kétszer annyi gólt lőttek a vasváriak, mint saját pályájukon. A gólokon öt labda­rúgó — köztük Bohács 5 talá­lattal — osztozott. Kellemes meglepetés a csapat sajóbábonyi győzelme, a Bal­mazújvároson elért döntetlen, ahol játékuk alapján győzniük kellett volna. Ellenvéglet: ma is nyomasztó az ózdiak elleni l:0-ás hazai vereség, ezzel - két és fél­éves hazai veretlenségük sza­kadt meg. .— Az együttes hazai mérkőzé­sein az egész pályán történő, posztonként! letámadást alkal­mazta, több-kevesebb sikerrel — magyarázta Gáspár László edző. — Idegenben a biztonságos vé­dekezésből induló gyors kontra- támadások kerültek előtérbe, az ellenfél játékának bizonyos lelas­sításával. Erővel jól bírták a vasvári játékosok, sajnos, sérü­lések tizedelték sorainkat. Kiss Miklós tíz, Kató hat mérkőzésről hiányzott emiatt. — Egyénileg miként álltak helyt a csapat tagjai? — Az egyéni teljesítményekről talán annyit: meglehetősen hul­lámzott az őszt forma, ezért is nehéz lenne megfelelő rangsort felállítani. Kapusunk. Vámos István nevét mindenképpen meg kell említeni. Kezdetben úgy nézett ki. hogy kapusgondjaink lesznek. Varga Attila távozásá­val Vámos maradt az első számú cerberus. Bebizonyította. lehet rá számítani, példásan helytállt a háló előtt. A Lombik a bajnokság 6. he­lyén zárta az őszt, egy pont vá­lasztja el őket az első helyen lé­vő Kisvárdától. Lényegében azért nem szerepeltek jobban, mert hiányzott egy igazi góllövö csatár, meg kimaradtak a i óbb­nál jobb helyzetek. — Milyen volt az őszi NB III? — kérdeztük az edzőt. — Ha arra gondol, hogyan zaj­lott a bajnokság, úgy jó véle­ménnyel vagyok a szabolcsiak­ról. S bár a Kisvárda áll az első helyen, a csoport favoritja to­vábbra is Rakamaz együttese. A bajnokság befejezése után, további 3 hétig levezető edzések folynak. Megtartattuk évzáró, értékelő értekezletünket is. De­cember 1'5-től január 8-ig pi­henő lesz a keret számára. Ek­kor kezdjük a felkészülést a ta­vaszi rajtra, március 10-én Má­tészalkán játszunk. Kovács György Kézilabda Vasárnap Várpalotán búcsú­zott az őszi szezontól az Nyh. VSC NB i-es férfi kézilabda- együttese. A mérkőzésen érvé­nyesült a papírfonna, ha nehe­zen is. de nyertek a hazaiak. VARPALOTA—NYVSC 22:19 (9:8). Várpalota, 500 néző. v.: Hummel, Kiss. NYVSC: Boczák — Kincses 3, Hellinger 2, Janko- vics 6, Kerekes 3, Krasznij 4, Berényi 1. Csere: Szabó (kapus), Kapu, Matuska. Kun 1. Edző: Rácz Sándor. Végig fej-fej mel­lett haladt a két csapat, a má­sodik félidő elején egyenlíteni tudtak a vendégek, ám végül hiába játszottak jól. a szerencse nem volt velük. Szerdán délután meglesz a lehetőség a visszavá­gásra, hiszen kupamérkőzésen a Várpalota vendégszerepel a buj- tosi csarnokban. p * 1, x, 2, x, x, I. x, 2, 1, x. 1. x, x, x. Szabolcs-Szatmár-Bereg társadalmi-politikai napilapja Főszerkesztő: DR. ANGYAL SÁNDOR. Főszerkesztő-helyettes: MARIK SÁNDOR Kiadja a Szabolcs Megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: DR. KÁRPÁTI IMRE. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nyíregyháza, Zrínyi u. 3-5. 4401. Szerkesztőségi postafiók: 47. Lapkiadó postafiókszám: 25. Telefon: 11-277. Telefax: 16-624. Sportrovat (éjszakai üzenetrögzítő): 10-329. Hirdetésügyben: 10-150. Telex: 73-344. Készült a Nyírségi Nyomdában. Nyíregyháza Árok u. 15. Felelős vezető: JÁGER ZOLTÁN. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető minden postahivatalban és hirlapkézbesítőnél. Budapesten: XIII. Lehel u. 10/a. 1900. Előfizetési díj egy hónapra 105 forint, negyedévre 315 forint, tél évre 630 forint, egy évre 1260 forint. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. INDEXSZÁM: 25059 HU ISSN 0133-2058

Next

/
Thumbnails
Contents