Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-05 / 285. szám

2 Kelet-Ma gyarország 1990. december 5. I Francia&gyak a Benca-vill&baii | Lesz-e polgármesteri rezidencia? A Sóstói úti kispalota, a Bencs-villa udvarán meg nem áll a malterkeverő. E szokatlan sürgés­forgás „zörgethette meg a harasztot”. Szárnyra kelt a pletyka: készül az új polgármester rezi­denciája! — Szó sincs róla — vá­laszolja az első meglepetés után a polgármesteri hiva­tal gazdasági ellátó szerve­zetének vezetője. — Nem a polgármesternek készül. Két éve adtuk át hasznosításra a TEMPO Business Kft.- nek. Ha felújítják, mente­sülnek tíz év bérleti díjá­tól. Hogy mi lesz a villa rendeltetése, azt csak ők tudják. — Jdtíban mondva csak az ügyvezető igazgatónk — tájékoztat a kft. főkönyve­lője. — Nem cégünk újítja fel az épületet, hanem az ügyvezető igazgató, mond­hatni úgy is: „kisvállalkozó­ként”. — Tehát ő finanszírozza a teljes rendbehozatalt?! — így van. Ezért leg­jobb lenne, ha őt kérdezné, bár most szabadságon van. De nézze meg, hátha kint a helyszínen épp a munká­latokat irányítja. Először egy telefon a Bencs-villába. — Halló, itt a Mini Cen­ter. — De az ilyenkor szo­kásos üzenethagyásra buz­dító mondatok most elma­radnak, helyette beszéd, szöszmötölés, aztán csend. De a két szó, Mini Center, talán választ adhat. — Nem, ilyen nevű kft., vagy más társulás nincs nálunk bejegyezve — mondja a cégbíróság ille­tékese. Irány a Bencs-villa. Fa- rönkkorongók a betonágy­ban járda gyanánt, térdma­gasságban gömblámpates­tek. Az ügyvezető igazgató sehol, jobban mondva ál­lítólag valahol külföldön. Az ott dolgozók engedélyével körülnézek. Nyomottmintás tapéta, arany színben csil­logó falilámpák, ébenfeke­te kazettás lambéria, egy kis fürdőszobácska, egy kis lakosztályka, itt is, ott is, amott is. Frissen vásárolt franciaágyak a folyosó fa­lának döntve, tárgyalóaszta­lok és fotelek egy kupacban a nagyteremben. Franciaágy és tárgyaló- asztal. Hogyan fér meg együtt. A kft. ügyvezetője lesz a megmondhatója — ha hazajön a szabadságáról! Mi .örömmel adunk helyt tájékoztatásának, mivel — rajta kívül — senki nem tud (mer?) mondani sem­mit. Tapolcai Zoltán Érdeklődtünk: Mikor lesz igazgató az MVMK élén? Mint ismeretes, október 15- tőil a Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ igazgatója. Nagy Ferenc — egészségi okok miatt — eltá­vozott az intézmény éléről. Azóta Nagy Miklós igazgató- helyettes tölti be az állást, megbízás alapján. Mikor lesz új vezetője a művelődési központnak? — tettük fel a kérdést Vida Jánosnak, a Megyei Művelődési és Ifjú­sági Főosztály főtanácsosá­nak. Válaszából kiderült: A jogszabályoknak meg­felelően az álláshirdetés a november 13-i Művelődési Közlönyben megjelent. A pá­lyázatok benyújtásának ha­tárideje a megjelenéstől szá­mított egy hónap, azaz de­cember közepe. Feltételül szabták a felsőfokú szakirá­nyú végzettséget (előnyben az egyetemi diplomásak) va­lamint legalább 5 éves szak­mai gyakorlatot. Érdeklődők voltak már, de konkrét írá­sos pályázat még nem érke­zett hozzájuk. A leendő igaz­gatót mindenképpen az az önkormányzat nevezi majd ki, ahová tartozik az intéz­mény a későbbiekben. Erről a döntés év vége felé vár­ható. —d— Olvasóink a pukkanásokról Lövés a Polskiból Mint arról beszámoltunk, többen telefonáltak szerkesz­tőségünknek, hogy Nyíregy­háza néhány pontján furcsa pukkanásokat halottak, de nem tudják, azokat mi okoz­ta. Olvasóink körében a puk­kanásügy élénk visszhangot váltott ki, de mielőtt egy-két reagálást ismertetnénk, néz­zük a legfrissebb hírt. Több rendőr a gépkocsifel­törések megelőzése, illetve a tettesek felderítése érdekében november 30-án 22 óra után portyaszolgálatot teljesített. December elsején nulla óra után Nyíregyházán, az Ósző­lő utcára tértek. A szolgálati gépkocsival éppen a parkoló gépkocsik között álltak, ami­kor egy világítás nélkül köz­lekedő 650-es Polski Fiatra figyeltek fel, melyből két ri­asztólövést adtak le. A rendőrök a Polski Fiat után hajtottak, de azt a pol­gári őrök pont feltartóztatták. A kocsiban ülő 3 fiatalembert és egy lányt igazoltatták, majd az autót átkutatták ugyanis a felszólításra a ben­ne ülők a pisztolyt nem tud­ták előadni. A rendőrök a gépkocsi jobb első ülése alatt egy startpisztolyt találtak. Ezután az egyik utas a zsebé­ből átadott 31, a pisztolyhoz tartozó töltényt. A fiatalok közölték: a lö­vésekkel csak a járdán hala­dó barátaikat akarták meg­ijeszteni. A Fiatban tartóz­kodókat a Nyíregyházi Rend­őrkapitányságra előállították. A pisztolyt és a lőszert le­foglalták. Az ügyet szabály­sértési eljárás keretében vizs­gálják. O Egy hölgy Mátészalkáról telefonon közölte: ott is éjjel­nappal pukkangatnak. Ügy látta, gyerekek csinálják. V. Zoltán nyíregyházi la­kos viszont azt hozta tudtunk­ra, hogy a megyeszékhelyen, az 5-ös autóbusz Inczédi sori megállójánál, valamint a 4- es kocsma közelében két fia­talember Hilty patront gyúj­tott be és dobott el, ezek ha­talmasat pukkantak, s bal­esetet is okozhattak volna. Egyik olvasónk elmondta: a nyíregyházi KGST-piacon látta, hogy valaki diónagysá­gú, műanyag,, vágj' annak .ki­néző golyókat árultak. Az il­lető az egyik golyót feldobta, a másikat pedig a markában tartotta. Amikor a magasból visszaeső golyó a férfi tenye­rén levőnek ütközött, pukka­nó hang keletkezett. Csak remélhetjük, a puk- kangatók előbb-utóbb fel­hagynak az emberek ijesztge­tésével. (cselényi) Angoltanárok érkox(hoÍ)nok megyénkbe Hiss Carolyn missziója Pályázatot nyújtott be annak idején a nyír­egyházi 3. számú (Epreskert utcai) általános is­kola vezetése is: szeretné, ha az amerikai Béke Misszió által „felajánlott” tanárok közül egy ná­luk oktatná angolra a nebulókat. A pályázaton nem nyertek, viszont melléjük állt Fortuna asz- szony Carolyn Jean Davis személyében. Ügy történt, hogy a met­hod ista egyháztól Zsidai lel­kész úr kint járt Ameriká­ban, és ott megkereste egy hölgy azzal: szeretne bekap­csolódni ebbe a munkába. Nem nehéz kitalálni a törté­net végét: Carolyn kisasz­szony hamar összecsomagolt, s augusztus elsejen megér­kezett Nyíregyházára. Azóta 5 okítja a hetedik, nyolcadik osztályos angoi tagozatoso­kat. Csodálatosan érzi itt magát, s bár úgy jött el ott­honról, hogy csak egy évig marad, már meghosszabbí­totta fizetés nélküli szabad­ságát, a következő tanévben is számíthatnak rá. És nem­csak ebben. Mert Carolyn otthon maradt, vagy más or­szágokban élő barátainak sorra írja a leveleket, küldi a videófelvételeket, és rend­re jönnek a látogatói... New Yerk-i vendig Hogy ez milyen lehetősé­geket rejt nemcsak a város, hanem a megye számára is, arról már szóljon az iskola igazgatója, Gubacsi József. — Gerald É. Bates, a Sza­bad Methodista Világszövet­ség főtitkára New Yorkból jött látogatóba Carolynhoz. Beugrott hozzám is öt perc­re, de egy óra lett belőle. Elmondta, ugyancsak misszi­ós formában besegítenének a magyarországi nyelvszakos tanárok' átképzésébe. De, ha más értelmiségieket is érde­kel a dolog, az sincs ellenük­re. Én megkérdeztem, nem lehetne-e valahogy kihagyni ebből Budapestet, mert — s ezt elmondtam — attól tar­tottam, ha a fővároson ke­resztül intézzük a dolgot, otf azonnal lecsapnak a lehető­ségre. Nekünk pedig semmi nem jutna a végén. Azt vá­laszolta, rendben van, egy feltétellel: ha valaki mened­zseli az ügyet. Legyen egy intézmény, ahol felvállalják a misszionáriusok bérezését. Ez már egy részről városi feladat. Azt mondtam, én ebben partner vagyok, hisz az iskola tetőtere nincs be­építve, de ott az összes köz­mű, akár 20—30 kétágyas zuhanyozós szoba kialakítá­sára is alkalmas. Csak pénz kell hozzá. A nyíregyházi papírgyár­ral korábban már tárgyalt az iskola vezetése, a gyár sportszállót alakított volna ki a tetőtérben, ennek költ­sége 1989-ben 3—4 millió lett volna, gyakorlatilag nem is egy egetverő összeg. Sponzorok kerestetnek — Amerikában ez úgy szo­kás — folytatta az igazgató —, hogy szponzorokat keres­nek. Míg nálunk kifejezet­ten az oktatásügyre tartozik az ilyesmi, ott más ágazatok is bekapcsolódhatnak. Pél­dául az egészségügy, a mű­szaki értelmiség, a háttérben megjelennek a vállalatok, gmk-k, kft.-k, amelyek tá­mogatják dolgozóik tanulá­sát, és anyagiakkal is be­szállnak a feltételek megte­remtésébe. Valahol ezt kell felvállalnia nálunk is a vá­rosnak. De ha a helyi önkor­mányzat ebben nem partner, akkor az halott dolog. Az amerikaiak vállalták: az itteni szervezéssel párhu­zamosan alapítványt szer­veznek, amelynek célja az ügy szolgálata. Ebből olyan eszközök, oktatási berende­zések beszerzését finanszí­roznák, amelyekhez — dol­lár híján — itt úgy sem jut­hatnánk hozzá. Addig vi­szont egy fillért sem adnak, amíg itt el nem indul a szervezés. Eddig négy-öt em­ber jelentkezett odaátról, s nagy valószínűséggel az idő előrehaladtával egyre többen lesznek. — Saját lábon állást jelen­tene ez a megyének. Hisz az idegennyelvi képzés feltétele a szaktanár megléte. Nálunk szinte alig akad alsó-, kö­zép-, vagy felsőfokon angolt oktató szakember, ök pedig akármilyen szinten be tud­nának kapcsolódni a képzés­be. Borzasztó nagy volt a görcs, amikor először bezár­tuk a tanterem ajtaját Ca­rolyn mögött, s a gyerekek tudták: csak angolul érttetik meg magukat vele. Most már ott tartunk, hogy rend­szeresen látogatják a laká­sán. — Csak az a baj, hogy ezek a gyerekek kikerülnek az általános iskolából, és nincs folytatás ... Felkészülés nyelvvizsgára — Januártól megváltozik a nyelvvizsgarendszer. Na­gyon szeretném, ha a legte­hetségesebbek társalgási nyelvből középfokú vizsgát tennének. Aztán maguk dönthetnének arról, folytat- ják-e, tesznek-e felsőfokú vizsgát, vagy megkeresik d lehetőségét a nyelv gyakor­lásának, s a gimnáziumban egy másikat tanulnak hozzá. December 12-én a polgár- mesterünknek számításokat viszek: mibe kerülne ez az önkormányzatnak. ő, köz­gazdászként a szponzorálást is össze tudná hozni. A pol­gármester személye garancia lehet ahhoz, hogy nem lesz az halott ügy. o Egy tárgyalás szünetében — bár még decembei 12-e odébb van — kérdeztük meg Módi Zoltánt, Nyíregyháza polgármesterét. A rövid kér­désre a rövid válasz: — Természetes, hogy tá­mogatom ! Cservenyák Katalin Szemét vagyok! Na és kit zavar? Legfeljebb téged, konténerbűzben áporodó beton- kaptárak, úriasan formára szabott kertvárosok, a fa­lu szájától félőn tiszta porták la­kóját. Téged, aki holt bányák mé­lyére, lápos rétek öblébe vitetsz, gyászkörmű, bronzvérű, na­rancsszín vértes zsoldosaiddal. Égetsz, földelsz, a mélybe taposol. Hogy ne láss, csak ha reggelente a nagy konzerves- doboz bezabál, hogy ne érezz, csak ha testemből felszáll a füst. Messze vagyok tő­led, nem látsz, s nem látod őket sem. A hidegtől s a szesztől vöröslő szemeket, a halál görcsét mímelő gémberedctt ujja- kat. Ahogy birkái­nak. Bennem. Hát ide kerültünk? Mindketten. Én szemét vagyok. S ők? Emberek. Na és kit zavar? (Balázs— Tapolcai) Szemétdombi szonáta

Next

/
Thumbnails
Contents