Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-05 / 285. szám
1990. december 5. Kelet-Magyarország Sárdob Mis, vagy szoció11 béke? Versengő szaki-szervezők A hazai textilipar termékei továbbra is keresettek a nyugati, a keleti és a belföldi piacon, viszont a piac tényleges és szabad működésének korlátái jelentősen sújtják az ágazathoz tartozó cégeket, jelentette ki Keleti Tamás, a Textilipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára, aki szerdán Nagykállón és Demecserben járt. Az előbbi helyszínen kértünk tőle lapunk számára interjút. — A textiliparhoz tartozó vállalatoknál is megkezdődött a privatizáció, de még jelentős cégek, például a Hódiköt, az új forma kialakításán fáradozik ön szerint ebben a folyamatban milyen feladatokat kell ellátni a szakszervezeteknek? — Átalakulás előtt mondjon véleményt a szakszervezet, szóljon bele a tárgyalás menetébe és kössön ki garanciákat, hogy a leendő közös vállalat minél több munkahelyet megtartson. A leépítések során pedig köny- nyitsék meg az elbocsátásra kerülők elhelyezkedését, végkielégítésének kifizetését, korengedményes nyugdíjaztatását. A privatizáció során nekünk azt kell mérlegelni, hogy foglalkoztatási szempontból a működési feltételek mennyire adottak. Ebben kell a legtöbbet kicsikarni. Ehhez nem elég a szakszervezeti titkár véleménye, hanem a dolgozókét is ki kell kérni. — ön lát-e abban lehetőséget, hogy a dolgozói részvényt minden átalakulásnál be lehessen vezetni? A felhalmozott állami vagyonban benne van a dolgozók ki nem fizetett része. Ezért az a törekvésünk, hogy a dolgozókat ingyenes, illetve kedvezményes részvény illesse meg 10—30 százalék között. Ha a munkás egyúttal tulajdonos, akkor az az érdeke, hogy gyarapodjon tulajdona, a részvényének árfolyama emelkedjen. Mint munkavállaló, stabil foglalkoztatást és tisztességes, a megélhetéshez szükséges bért remél. — Ebben mennyire partner a nyugati tőkés és mennyire engedi a szak- szervezet munkáját? — A tőkés partner nem kérdőjelezi meg az egyesü- süiést törvényt, elfogadja a szákszervezet működését és nem Is tiltja meg, ugyanis tudja' ha a szakszervezet erős és hatékony, a dolgozók érdekében tisztessséges megállapodást és garanciákat köt, akkor kialakul a szociális béke, amely vagyonának működtetéséhez szükséges Ha néhány ügyvezető „most megmutatom” jelszóval. visszavonja a szociális juttatásokat, megsérti az emberi jogokat csak azért, hogy a tulajdonosnak megfeleljen, emiatt pedig veszteséges a cég, akkor őt fogják elbocsátani. — A textiliparban is megalakultak a munkástanácsok, erre példa a nagy- halászi. Mennyire gyengíti ez <! szákszervezet munkáját és lát-e lehetőséget a közömegegyezésre a munkástanácsokkal ? — Az a gond, hogy az emberek azt hiszik, ha deklarálják magukat, mint munkástanács, sokkal több jogaik lesznek, mint a szak- szervezetnek, pedig ugyanannyi. Attól, hogy a neve más az érdekvédelmi szervezetnek, kérdezem: mitől hatékonyabb, bátrabb, egyáltalán mennyiben másabb, mint a másik? Mindegy, hogy fogják hívni azt az érdekvédelmi szervezetet, az a lényeg, hogy a zászlója alá kimegy, vagy nem a tömeg. Ügy érzem, a legtöbb munkástanács egyik célja, hogy felőrölje a szakszervezetei valamilyen politikai indíttatással. A pártok egy része — bár ez ellen tiltakoznak — így kíván tömegbefolyást gyakorolni. Az önzetlen tanácsok a munkavállalóknak, az adott párt filozófiájának megfelelőek. A legnagyobb baj, hogy a munkástanács és a szakszervezet megosztja az erőket, ezáltal a munkavállalói érdek csorbul, a tulajdonos jár a legjobban, mert könnyebb kijátszani őket. Ha pedig a két szervezet azzal tölti idejét, hogy a másikra a sárt dobálja, akkor becsapja saját megbízóit, Ezen a magyar politikai kultúrán kell mielőbb változtatni. Hä mindezt megértik, akkor könnyű konszenzusra jutni és a munkavállalók valódi érdekeit képviselni. Máthé Csaba Korábban csak felsőrészeket, a múlt hét elejétől 11 modellből kis széríá- jú és egyedi kész cipőket készít a német Mattit cipőgyárnak bérmunkában a Pécsi Cipőgyár Skorpió Cipőgyárának Csen- geri Gyáregysége. (Balázs Attila felvétele) ^ Ez a homok nem aranyhomok Lenin ment, Transfer-R jött Nincs tábla a kapu alatt. Lenin nevét nem teszik ki, két éve nem tették ki, különben is úgy volt, hogy a tsz részvénytársasággá alakul, abból semmi sem lett. Aztán hirdettek egy pályázatot, ország, világ tudott róla, közölte a falurádió és jöttek az ötletek. Aranyhomok! Hármas határ. Szőke Tisza, Széchenyi!? — Valami táj jelegű nevet szerettünk volna — mondja dr. Szabó László — de egyelőre letettünk arról, hogy nevet változtassunk. Kiszámítottuk, hogy a névváltozás legalább ötszázezer forintba kerülne. Kidobott pénz lenne. Most, amikor még semmi sem biztois ... Horn virít cégtábla Így kezdődik egy beszélgetés, de mindezt felejtsük el .. . Akkor, amikor hangos az ország a privatizációtól, amikor olyan híreik keringenek, hogy a tsz-mozgalom végnapjait éli. a gazdálkodás megfeneklett, akkor nem lehet téma, hogy a felújított és vidéki kúriához hasonlító záhonyi tsz-irodán miért nem virít a cégtábla. Egyébként hogy milyen idők járnak és miféle hírek borzolják a kedélyeket, az a munkába feledkezett embereket kevésbé érdekli. Ezt a kiszemelt riportalanynál tapasztaltam. Érkezésemkor Szabó úr éppen tárgyalt. Egy holland, Amszterdamból érkezett kereskedővel nem értették meg egymást. A holland úr nyers bőrért jött, de sokallotta a bőrön a sót és mondott még egyebeket is. Amint az elnök szabadult, megkérdeztem. — Miféle bőrökről van szó? — Puccskísérlet fenyeget a Szovjetunióban. — A katonák nem számítanak, a taxisokra figyeljenek. o — A TGM lemondott. — A Tiszai Gáz Művek? — Nem, a Tamás Gáspár Miklós. C:' — Rálöttek Ukrajnára? — Egyelőre csak a hajóra. o — Nem lett kötelező a szlovák. — Éljen a zmrzlina! O — A 15 szovjet tagországból csak Kirgizia nem mondta még ki a függetlenségét. — Akkor most kitől függ? — A Keresztény Nemzeti Unió tüntetői Csurkát kívánják a kormány élére. — Döglött aknák. O — Torgyán a taxistüntetés alatt azt mondta, ha a rendőrség tisztítaná meg a hidakat, akkor ő odaállna egy hídfőhöz, hogy tőle is tisztítsák meg az országot. — Miért agitál Torgyán a rendőri akció mellett? o — Miért lett volna 56 forint a benzin? — Alakítottunk Transfer —R elnevezéssel egy vegyes vállalatot. Két olasz, egy osztrák cég, a MÁV, a Lig- nimpex és mi vagyunk benne érdekeltek. Részünkről az aport a hathektáros terület, ami közel 15 millió forintot ér. A Szovjetunióból jön a nyers bőr. Nyugatról, érkeznek a vevők. Mi szolgáltatunk. Ez. meg ehhez hasonló ma az üzlet. Most építünk egy 10 ezer négyzetméteres fedett tárolóiért. 15 ezer négyzetméter Lesz a szabad forgalmitároló és rakodótér. Mindehhez már épül a rha- gyar és szovjet nyomtávú iparvágány. Nincs tábla a záhonyi tsz irodaházán. Nyersbőr a vegyes vállalat raktárából a holland kereskedőnek. Szó szót követ ás kiderül, a nyers bőr tárolása, válogatása, rakodása valóban jó üzdet. Néhány hónap alatt 18 ezer tonna volt a forgalom. A hollandok veszik és viszik mint a cukrot, hiszen azon a tájon dívik a bőrruha és más. Az sem semmi, hogy ez az új üzem 40 embernek ad munkát, akik napi 800— 1000 forintot keresnek. No dehát a tsz az tsz, akkor mi van a földdel? Szegény a föld — A föld, amin mi gazdálkodunk 3 ezer hektár. Nem tud és nem is fog eltartani bennünket. A gyümölcsöst és az áLlattenyésztést leszámítva a növénytermesztéshez nincs nagyobb létszámra szükség 30 embernél, őszi kalászost, kukoricát, csillagfürtöt, napraforgót termelünk. Ez nem jövedelmező. — Tehát szívfájdalom nélkül benne lennének a privatizációba? — Adjuk a földet, akinek kell. A mezőgazdasági üzemek szerintem ma nem abból élnek, hogy szántanak, vetnek, és aratnak. Ha nem lenne például a konzervüzemünk ... Pét beszéd Mer valaki egy rossz szót is szólni 56-ról?! o — Demszky, ígéretéhez híven nem tétlenkedett. Főpolgármestersége első éjszakáján meglátogatta a hajléktalanokat. Csupa jóindulatból. — Sajnos, a jóindulat elől elmenekültek a hajléktalanok. o — Magyar katonaorvosok mennek az Öbölbe. — önként jelentkezett eddig: 1 reumatológus, 1 nőgyógyász és 1 állatorvos. O — Olasz szabadkőművesek megkoszorúzták a pesti Kossuth-szobrot. — Inkább egy kicsit vakoltak volna. O — Mozgolódnak a gagauzok. — Vezérük Gagauz Bence. O — Miért, állt ellen a kormány három na,,,,. ., heniilkos i'-rr í-.fisol: ellen íankolent. — Diurnus lemondott. — Csak példát mutat másoknak. o — André Kostolany, a híres pénzügyi szakértő hosz- szú távon derűlátó Magyar- országot illetően. — 2010-re én is várok némi javulást. o — Látni a fényt az alagút végén. — Az csak Románia féklámpája. o — A Magyar Nemzeti Bankot a Volkswagen-ügyben 55 millió márka kártérítésre ítélték. — A Váci utcában kedvező áron vásárolhatnak márkát. o — Eva Burrows tábornok újra megteremtette a magyar üdvhadsereget. — Tábornok asszony, körkörösen fognak énekelni? o — Átlukasztották a Csa- lagutat. — Ezek mázlisták: sikerült a randevú, lukasztottak is, plusz kifelé tartanak az alagútból. (majláth — mikes) De van. Van egy konzervüzem. Második éve üzemel, 10 ezer tonna kapacitású és idén már három műszakban termelt 158 milliós termelési értékkel. A tőkés exportra szállított áru értéke 80 millió forint körüli. És én megint csak nem azt tartom nagyra, hanem azt, hogy csúcsidőben ez az üzem i40 embernek ad munkát. Mert túlzott illúzió az, hogy, faluhelyen nincs, ném lehet munkanélküliség és még inkább nem lesz a privatizáció után. — Hadd tegyem hozzá. Ebben a térségben korábban ismeretlen volt a zöldségtermesztés. A tiszaszentrnárto- ni konzervüzemünkben idén 3700 tonna uborkát dolgoztunk fel, az uborkát a tagok, a kistermelők termelték és csak ebből összesen 7 millió forint volt az árbevételük. Hogy van-e jövője az ilyen üzemeknek? Itt a Tisza-kö- nyókben 40 kilométer a Tisza ártere, megfelelő uborkaföld. Lesz-e vállalkozó? Vasutasok „háztájija1 Hétezerkétszáz vasutas dolgozik Záhonyban, mind szeretne valami másodlagost és vannak ä mezőgazdáságból élők is. Tehát nemcsak a konzervgyári munkahely, Ahol uborkát soha sem termeltek, onnan most német exportra konzervált csemege uborkát exportálnak. hanem a termeltetési, termelési lehetőség is számít... Valahogy így van ez. Van a tsz és vitatják legitim jogát a földhöz, a földműveléshez és a tsz le is mond, le is mondana a jogáról, hiszen nem abból él és egyre inkább nem tud megélni belőle, mert a homok az nem aranyhomok. És az arany- csinálók vegykonyháján a homokkal nem is érdemes kísérletezni. Ettől függetlenül szántanak, vetnek, de nem a földről aratnak. Nem a határból, máshonnan jön a pénz és nemcsak Záhonyban. Seres Ernő JL
