Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-05 / 285. szám
XLVn. évfolyam, 285. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1990. december 5., szerda Megnyerni a nemzet bizalmát Antall József miniszterelnök beszéde az ország politikaigazdasági és pénzügyi helyzetéről A kelet-magyarországi térség felhőrendszerét pásztázza az a radarrendszer, amely Napkor határában a 41-es út mentén látható. A meteorológiai obszervatórium a térségre vonatkozó csapadékmegfigyelést végez. Ezeket az adatokat elsősorban a vízügyi igazgatóság, és a közúti igazgatóság hasznosítja. Képünk Tóth Ferenc, az obszervatórium vezetője felhőmegfigyelés közben. (Elek Emil felvétele) „Mi, egy születő magyar demokrácia harcosaiként, nemcsak megvívtuk — bármelyik oldalon — a múlt rendszer lebomlását, az új megalapozását, hanem eggyek kell, hogy legyünk abban: az ország e súlyos válságból való kivezetését végrehajtjuk, és megkíséreljük mindazt megtenni, amit lehetővé tesznek számunkra eszközeink s a külvilág.” E gondolattal vezette be Antall József miniszterelnök B parlamenti pártok és a közvélemény által oly annyira vár beszédét az Ország- gyűlés keddi ülésnapján. A miniszterelnök előrebocsátotta: őszintén kíván szólni a politikai és gazdasági kérdésekről, hogy a nemzet bizalmát megnyerje, s hogy azt a hitet valódi hitté és bizalommá tegye, amit a külföld hazánk iránt érez. Megítélése szerint hazánk ezen a télen válaszút elé érkezik, „a világ recseg-ropog körülöttünk”. Az elmúlt idő- szakkban — folytatta — sokszor elmondtuk a vezető kormányoknak: ha nem tudjuk megoldani a felemelkedést, megállítani a zuhanást, akkor itt olyan szociális feszültségek lesznek, amelyek a. sokszor és sokféléi ünnepelt politikai demokrácia létét, a megszületett parlamentarizmust veszélyeztetik. A most elérkezett válaszúton az a kérdés, merre megyünk, és merre halad a térség. A tervezett jövő évi költségvetésről szólva érthetőnek nevezte a tárcák újabb és újabb igényét. A miniszterelnök elmondta: az ország adósságállománya 21 milliárd dollár, ebből jövőre 2,4 milliárd dollár törlesztés és 1,7 milliárd dollár kamatfizetés terhe! bennünket, önmagában ez a tény is óriási tehertétel. A 21 mililárdos adósságból valamivel több, mint 4 milliárdot költöttünk beruházásokra, a fennmaradó négyötöd rész a kamatfizetés finanszírozására kellett. Az ország infrastrukturális elmaradottsága eléri a 250 milliárd forintot — mondotta a továbbiakban a kormányfő. Figyelmeztetett arra is, hogy a gazdasági átalakulás olyan súlyos szociális problémákat vet fel. amelyek miatt a szociálpolitikában, a munkaerő-gazdálkodás kérdésében átütő lépéseket kell tenni. Hazánkban a munka- nélküliek száma jelenleg 61 ezer, becslések szerint ez a létszám kétszeresére, pesszimistább nézetek szerint háromszorosára is növekedhet. 1991-et súlyos megpróbáltatások jellemzik majd, ám ez az ára annak, hogy 191)2- től megindulhasson a lassú felemelkedés — hangoztatta. A stabilitás, a bizalom és az áldozatvállalás alapkérdés. E három tényező együttes megléte biztosítja a hazai és külföldi beruházást, az egyensúlyt. Elmondta: kínos keservek közepette szülte meg nemcsak a Pénzügyminisztérium, hanem a kormányzat is azt a költségvetést, amelyet a parlament elé letett. A kormány nevében szólt néhány szót a költségvetésről. Valamilyen értelemben minden ágazat, minden tárca stratégiai jelentőségű. Nyugodtan mondhatja például az érintett tárca tulajdonosa, hogy közbiztonságot kíván az ország. A közbiztonsághoz jól felszerelt, működőképes rendőrség kell, jó közigazgatás szükséges. Elmondhatja ugyanezt az igazságszolgáltatás is, ahol ugyancsak csődről lehet már beszélni, elhúzódó perekről, amelyek már az állam működőképességét érintik. A honvédelem is jogos igényekkel léphet fel akkor, amikor teljesen új katonapolitikai helyzet állt elő, amikor kivonulóban a szovjet hadsereg, amikor a magyar honvédség felszerelése elavult, vagy elavulóban van. Hasonló igényeket nyújthat be a közoktatásügy, több egyetem, a Tudományos Akadémia, az ipar, a foglalkoztatás gazdája, de az ország lehetőségei végesek. Szólt azokról a csapásokról és kihívásokról, amelyek most és a következő évben sújtják az országot. Mindenki tudja, hogy mit jelentett az aszály, mit jelent a kuvaiti—iraki krízis, az esetleges öböl-háború veszélye, a KGST-piac összeszűkülése. 1991-ben tehát súlyos kihívások, súlyos csapások várnak ránk — hangsúlyozta. — Hosszú távon a magyar gazdasági életre jótékonyan hat a konvertibilis elszámolás a Szovjetunióval és más kelet- közép-európai országokkal. De jelenleg a konvertibilis elszámolásra való átállás, az olajár-emelkedés, az aszálykár következménye: 1991ben újabb kétmilliárd dolláros veszteséget jelenthetnek a magyar gazdaságnak. Ez —■ a közgazdászok számítása szerint — a lakossági fogyasztás 10 százalékával egyenlő. Ha mindezeket a számokat valaki figyelemmel kíséri, 1991 a súlyos megpróbáltatások esztendeje lesz. A tisztelt Háznak, a kormánypártnak, az ellenzéknek, a függetleneknek össze kell fogniuk a gondok orvoslására. Ezért kér a kormány megértést és támogatást az ellenzéki pártoktól, s bizalmat az ország lakosságától. Képviselőcsoportunk törvénymódosító javaslata: Sováiyabh VANYA térséiiinkiek A vállalkozási nyereségadóról szóló törvénnyel kapcsolatos módosító javaslatot nyújtottak be kedden délután a parlamentben a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei képviselőcsoport tagjai. A javaslatról dr. Szilassy Géza képviselőt kérdeztük: Hz esyüttmilkoflés azért szaros msraá Szétvált a Fetikövizig Környezetvédelem és vízügy. Ez idáig jól megfértek együtt. Egy igazgatóságként, egy házban, egy kenyeren. Ám az átalakuló kormányzati munka során most más és más minisztérium oltalmába rendeltettek. így — december elsejével — megkezdődött a szervezeti szétválasztás, s így jött létre a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, és a Felső- Tisza-vidéki Környezetvédelmi felügyelőség. Elkészült a kárpótlási törvényjavaslat Rendkívüli kormányülésen született meg a kárpótlási törvényjavaslat, amely az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk orvoslásáról intézkedik. Balsai István igazságügyminiszter reményei szerint a törvényjavaslatot még az idén elfogadja az Országgyűlés. Az indítvány mindazokra kiterjed, akiknek tulajdonát 1949. június 8-a, a diktatórikus alapokon szerveződött parlament össze- ülése után érte sérelem. A döntést a parlament hozta, a feladatokról a kormány rendelkezik, mit sem adva a területi szervezetek véleményére. Ugyanúgy, mint 1988 nyarán, amikor a szám szerint 12 — a korábbinál kisebb — területet felölelő közös igazgatóságokat hoztak létre. Végre megindulhatott a megye környezetvédelmi állapotának alapos feltérképezése, elkészült legnagyobb tranzitvárosunk, Záhony és környékének környezetvédelmi vizsgálata, jól felszereltnek mondható laboratórium épült, s többek között nem lebecsülendő eredmény az sem, hegy a belvárosban nincs már szennyező üzem, nem tűnhet el „nyomtalanul” megyénkben az olajos hulladék, a növényvédő szer. a galvániszap. Erre egy szervezet jött létre, amely most kettészakad. De nem teheti csak úgy „varrásmentén”. mert két és fél éve nemcsak egyszerű össze- fércelésről volt szó. Közös az épület, közös a számítógépes rendszer, az egy emberre lebontott feladatokban is vannak átfedések, s például a vízügy gátőrei adják a legfontosabb információkat természetes vizeink szennyezettségéről. De ezek az egyszerűbben megoldható gonddk. Ami kevésbé : a Környezetvédelmi Felügyelőség csak az államkasszából részesül, szóval abból, ami az osztozkodás végén marad. Nem adatik meg neki az a lehetőség, mint a vízügyi igazgatóságnak, amely szabad kapacitásával vállalkozhat. Bár ez sem egyszerű. A nem pontosan körvonalazott állami feladatok végrehajtásához kellő színvonalú apparátust (szakembereket, gépeket) kell elés fenntartani. Amely nem lehet mindig teljes mértékben kihasznált, s így a vállalkozásokból szerzett bevételt sajnos felszippantja az alaptevékenység. A közlekedési és hírközlési miniszter a vízügyi igazgatóság vezetőjének dr. Szlávik Lajost, a korábbi igazgatót nevezte ki azzal, hogy a jövő év első felében pályázatot írnak ki erre a posztra. A másik miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési tárca birtokosa felmentette igazgatóhelyettesi munkaköréből Illés Lajost, s megbízta a Környezetvédelmi Felügyelőség megszervezésével, amelynek vezetője szintén pályázat útján kezdheti meg munkáját január elsején. Megindul hát a költözködés, de csak házon belül. AZ átszervezés irányításával megbízott két vezető ígéri, hogy együttműködésük ezután is legalább olyan szoros lesz, mint a „közös” időkben. A legfontosabb feladatuknak most azt tartják, hogy a szervezeti szétválasztásból ügyfeleik semmit se vegyenek észre. T. Z. — Mi a lényege a pártoktól független közösen kidolgozót. elképzelésnek? — Indoklásunk szerint — ahogyan ezt dr. Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének is leírtuk — szeretnénk elérni, hogy a kialakuló piacgazdaságban az önhibájukon kívül elmaradottá váló gazdasági térségek, melyek között Szabolos-Szat- már-Bereg sajnos előkelő helyet foglal el — valamilyen formában kedvezményben részesüljenek. Előnyt élvezzenek az infrastrukturális, illetve munkahelyteremtő beruházások során azok. akik hozzánk jönnek befektetni. Javasoltuk, hogy ezek a beruházók ne a kormány által javasolt 30, hanem 40 százalékot vonhassanak le vállalkozási nyereségadójukból, a VÁNYA-ból. Úgy véljük, ezzel ösztönözhetnénk a térségekben zajló, vagy éppen kezdődő befektetéseket. Azt reméljük, ez is jelent némi előrelépést a megyének. Ha ötletünk beválik, s módosító javaslatunk átmegy a bizottságokon. a parlamenten, akkor megyénk valamit behozhat eddigi lemaradásából, nőhet a beruházási kedv. Fontos, hogy a remélt kedvezmény nemcsak a magyar vállalkozókra vonatkozna hanem a külföldi résztulajdonnal rendelkező vegyes vállalatokra, illetve társaságokra is. — Mi a módosító javaslat további sorsa, mikorra várnak választ? (Folytatás a 4. oldalon) Meglőtte bajtártét Katonatragédia történt december 3-án 15 és 15,30 óra között megyénkben. Az ügyről dr. Kémeri Kálmántól, a Debreceni Katonai Ügyészség munkatársától kértünk tájékoztatást. A Nyírbátori Határőrkerület bátorligeti őrse állományához tartozó Márton Tibor és Prinda Miklós sorkatonák, határőrök az úgynevezett 15-ös tájékozódási pontnál teljesítettek szolgálatot, de nem járőröztek. Egyébként Márton Tibor ibrányi, Prinda Miklós pedig kállósemjéni lakos, mindketten 19 évesek. Feltehetően Prinda Miklós játszott géppisztolyával, s gondatlanságból meglőtte baj társát, aki a helyszínen meghalt. Az eddigi adatok szerint nem haragudtak egymásra, 3 a szolgálatba lépésükkor egyiküknek sem volt problémája. Prinda Miklós fegyverének tárjából két golyó hiányzott. Prinda a cselekmény elkövetése után sokkos állapotba került, ezért őt még nem lehetett kihallgatni. A Debreceni Katonai Ügyészség Prinda Miklós ellen háláit okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt eljárást indított. Az ügyben igazságügyi orvos-, valamint fegyverszakértő bevonásával a vizsgálatot folytatják. (cselényi) Felhőkémlelés
