Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-27 / 302. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. december 27. Vactasparlc, '90 tolón Ébren a medvék Francia iizletház Nyíregyházán? Híd Kelet és Nyugat között (Miskolci tudósítónktól) A keleti országrész nagyvárosainak polgármesterei vet­tek részt a közelmúltban a miskolci Tudomány és Tech­nika Házában azon a tanácskozáson, melyen Etienne Ne­meth francia bankár az ugyancsak francia Leclerc keres­kedelmi cég képviseletében tett e térség fejlesztésére rend­kívül kedvező ajánlatot. A Sóstói Vadaspark töl­gyei és akácai is fázósan nyújtják ki tagjaikat, amint szembeszegülnek a széllel. Délutáni csendélet: a lakók egy része szunyókál, mások finom szénát ropogtatnak, de van „aki” játékkal melegíti magát. A látogatónak jólesik itt a séta. Szépen gyarapodott az idén is a park. Elkészültek a ragadozó kisállatok házai, valamint egy nagyméretű fo­gadóketrec, a betegen vagy sérülten behozott állatok szá­mára. Meggyógyult itt gólya, egerészölyv;’’ barna 'rétihéja. Űj-szerzeményekkel, is- ’ta­lálkozhatnak a vendégek: alig két hete érkeztek a já­tékos mókusok és két hatal­mas dám szarvas. Büszkék a szakemberek, hogy a park­ban szinte majdnem minden olyan állat megtalálható, mely a Kárpát-medencében élt vagy él.. Jövőre ^ várják még a zergét, nyestet,' '■csí­kos mókust és a. díszfácáno­kat. A Vadasparkban nemcsak bemutatják, de egyben „ta­nítják”, nevelik a gyerekeket és felnőtteket az állatok és a természet szeretetére. Bizo­nyítja ezt az egész évbeni szombat—vasárnapi nyitva tartás, valamint a csoportok részére hétköznap is szívesen rendelkezésre állnak.' (A téli szünét alatt viszont minden­nap várják a családokat egy vadasparki kirándulásra.) A Természeti Múzeum ál­landó kiállítása mellett aktív az ismeretterjesztő tevékeny­ségük is. Ez évben 129 ter­mészettel és állatokkal kap­csolatos filmvetítés és 274 előadás több mint húszezer nézője és hallgatója távozott élményekben gazdagabban. Rendszeres közérdekű felvi­lágosító munkát végeznek, a naponta érkező kérdések, bejelentések megválaszolá­sával. Az 1989-ben végzett munkáért a Magyar Állat­kertek Szövetsége a Xantus János-érmet adományozott a kollektívának. Az aktualitás jegyében, a tél különös feladat elé állítja a gondozókat, a vadakat egy­aránt. Dúsabb takarmányo­zás, megemelt fejadag mel­lett naponta gondoskodni kell az itatok befagyott jegének feltöréséről. Az étlapokon az olajos magvaktól, a dión, za­bon és húsokon keresztül a kekszig minden megtalál­ható. Az állatok közül a medvék például most kevesebbet esz­nek, de nem alszanak téli ál­mot. Manci, az anyamedve már félrevonult, január vé­gére várható a bocsok érke­zése. Ez gondot is jelent a park vezetésének, ugyanis ha megszületnek a kicsik, szűk lesz a medvék lakóhe­lye. Szívesen kihelyeznének a macikból egy párat, — akár magánszemélyekhez is — ahol biztosítottak a megfelelő kö­rülmények. A borzok egész nap szunyókálnak. Az őzek elhullajtották agancsaikat, míg a szarvasok csak feb­ruár végén válnak meg pom­pás fejdíszüktől. — Sajnáljuk, hogy a kö­zönség kihívást látott ber.ne — mondta Schlanger And­rás, aki kettős szereposztás­ban vett részt a beszélgeté­sen: a színház művészeti ve­zetőjeként és az Esküvő fő­szereplőjeként. — Mióta Nyíregyházán élek, vallom: érdemes jó színházat csinál­ni ebben a városban. Az Esküvővel felvetettünk egy problémát, amivel érdemes szembenézni. — Ki vagyok én? Mi az emberi boldog­ság? Alapkérdések ezek, amelyekre a darab is, az előadás is keresi a maga vá­laszait — fűzi hozzá Csikós Sándor. — Amikor próbáltunk, mindnyájan tudtuk — mond­ja Hetey László —, hogy vagy óriási siker, vagy óriá­si bukás lesz belőle. Én sze­mély szerint sokat gyara­podtam, megtanultam tisz­telni egy megszállott embert (Gaál Erzsébet). Az ember­nek ahhoz, hogy önmagává váljék, nehéz utat kell be­járnia. Ebben a küzdelem­ben még önmagával is szem­be kell szállnia. A beszélgetés során egy tanárnő elismerte, hogy iszo­nyú munka van az előadás­ban, de szerinte a néző a színházban nem az iszonya­tot akarja látni (abból van elég a valóságban), hanem az összetettebb emberi lé­nyeg megnyilvánulását. A közönség túlnyomó többsé­gének hagyományos színház­ra van igénye, mert szeret­né a klasszikus értékeket helyben megnézni. — Végtelenül elkényelme- sedett a közönség — mondja egy hatodéves medika —, csak olyan darabokra kíván­csi, amelyeken ném kell gondolkodni. Kínai mágua Húst süt a tenyerén Megyénkbe jön a csikung mestere Napjainkban egyre több különleges képességekkel rendelkező embert ismerhe­tünk meg. Ezek a képessé­gek a tudósok, a kutatók kö­rében pró és kontra élénk vitát váltanak ki. Közülük sokan tagadják, illetve töb­ben elismerik ezen képessé­gek létezését. Mind nyitot­tabbá váló társadalmunkban nemcsak hazai, hanem kül­földi rendkívüli erővel bíró személyekkel is találkozha­tunk. Nyíregyházán a Váci Mi­hály Megyei és Városi Műve­lődési Központ hangverseny- termében az új év első hó­napjának 3 egymást követő napján (1991. január 11-én, 12-én és 13-án) este 18 órától találkozhat a közönség Li Hsziang-ming kínai orvossal és természetgyógyásszal. A kínai mestert az USA-ban csodadoktornak, Angliában korunk mágusának, Japán­ban szuper képességű ember­nek tartják. A Nemzetközi Természet- gyógyász Társaság tisztelet­beli tagjának választotta. Mi­re képes Li Hsziang-ming? Többek között gondolati úton megváltoztatja az anyagok szerkezetét. 220 V-os elektro­mos áramot vezet át a testén, és ezzel gyógyít, de arra is képes, hogy húst süt a tenye­rén. A közönség számára a könnyebb megértést Polonyi Péter Kína-szakértő szink­rontolmácsolása biztosítja. Zsótér Sándor szerint a létrejött előadás feltételezte a nyíregyházi színházat, ahol keskeny és magas a színpad, ahol rendelkezésre állnak a kitűnő táncosok. A rendezői elképzelés támaszkodott a társulat színészeire. Ezek a körülmények együttesen ala­kították ki az előadás végső formáját. Az Esküvő nemcsak a kö­zönséget (erre Schlanger András is utalt), hanem a társulat tagjait is megosz­totta. Éppen ezért többet kell törődni a közönség „hangosságának” a megte­remtésével. Az kevés, ha a színész vagy a rendező jól szórakozik, a közönség pedig érdektelen. A nagy-nagy művészi Nem volt és nem is lehe­tett szerencséjük a vásárlók­nak, avagy botrány egy sors­jegyakció körül — így foglal­ható össze a következő tör­ténet lényege. Az ügy előzményei ez év augusztusára nyúlnak vissza, amikor a Terra Faluvédő Egyesület a Vám- és Pénz­ügyőrség Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei parancsnokságától sors­játék megrendezésének enge­délyezését kérelmezte. Azon­ban nem kaphatott „zöld utat”, mert egy rendelet elő­Elmondotta, hogy az emlí­tett cég a világ legnagyobb üzlethálózatát működteti. Szám szerint több mint ezer bevásárlóközpontjában, úgy­nevezett hipermarketjeiben, kisebb-nagyobb üzletében minden elképzelhető áruféle­ség kapható, beleértve a gyógyszereket is. Jövetele céljáról a követke­zőket mondotta: a kelet­európai változások felkeltet­ték a franciá tőke érdeklő­dését és a Leclerc-cég is — úgymond — fantáziát lát a hálózat magyarországi ki- terjesztésében. Nemkülönben összefügg ez a „lépés” mi­niszterelnökünk legutóbbi pá­rizsi utazásával, ahol több­irányú megállapodás szüle­tett. Ennek részeként a Leclerc 30 nagy bevásárló- központ létesítésére tett ígé­retet, melynek fele a Duná­tól innen eső területen, min­denekelőtt Nyíregyháza. Mis­kolc, Szeged megyei székhe­lyeken, illetve más városok­ban épülne meg. A „menetrend” pedig a következő: az említett váro­sok helyhatósági vezetői te­gyenek ajánlatot, illetve bo­csássanak rendelkezésre a városba vezető főútvonal mellett (célszerűen - a tele­pülésen kívül) megfelelő te­rületet, ahol egy minimum 600 személyt foglalkoztató, legalább 1000 autó befogadá­igénnyel készült előadás is zátonyra futhat, ha a közön­ség nem „veszi” a lapot. A színháznak (különösen me­gyénkben, ahöl jórészt még ki kell alakítani az állandó színházzal kapcsolatos ha­gyományait) arról is gondos­kodnia kell, hogy a közönség színházértőivé váljon. A rendezők nem zárkózhatnak el az elől, hogy minden le­hetséges fórumon alkotói szándékaikról beszéljenek. A félházas vagy üres nézőtér arra tökéletesen alkalmatlan, hogy bárkit is meggyőzzön a színház szellemi kisugárzá­sának fontosságáról. A beszélgetés • résztvevői nagyjában egyetértettek ez­zel. Schlanger András még hozzátette, hogy a színház ebben az évadban lényegé­ben minden bemutatójával kísérletezett, mert önmagát keresi. Ehhez kéri a közön­ség megértő és türelmes tá­mogatását. (X. I. A.) írja, hogy a nyeremények összértékének a kibocsátott sorsjegyek összértékének leg­alább a felét el kell érnie. Ha az annál kevesebb, akkor a különbség közcélokra for­dítandó. — A Terra-kérelem egyik feltételnek sem felelt meg, ezért a sors jegyárusítást sem engedélyezhették — tá­jékoztatott Soltész József, a nyíregyházi vámhivatal pa­rancsnoka. — Ennek ellenére a megyében mintegy 500 ezer forint értékben adtak el sors-^ jegyeket, sőt a Pénzügyőrség" információi szerint Buda­sára alkalmas (külön benzin- kúttal ellátott) modern be­vásárlóközpontot lehet meg­építeni. A megbeszélésen Nyíregy­háza képviseletében részt vett dr. Endreffy Ildikó al­polgármester is, aki megra­gadva az alkalmat, szóba hozta a térség konzervipari „Vannak becsületes betö­rők” — fogadott egyik alka­lommal meglepő kijelentés­sel szobrász ismerősöm. S hogy meggyőzzön, elmondta történetét. Beszakított ajtó A városhoz közeli települé­sen található a műterme, na­ponta autóbusszal jár ki. Egyik este hosszabb ideig maradt kint, névnapját ün­nepelte szűk, baráti körben. Másnap reggel látta, az ajtó beszakítva, az éjszaka nem­várt vendég járt az épületben. Szíyszorongya lépett, be, eszé­be jutott a több mint ötven szobor..., egy élet munkája. Mi történhetett? Mikor Játtá, hogy minden a helyén van, még rendetlenség sincs, meg­lepődött. Számbavette a hiányt: el­tűnt az elektromos főzőlap, fél liter pálinka és hét üveg Radeberger sör. Ahogy illik, sietett a rendőrségre. A nyo­mozók egy órán belül kijöt­tek, A tényállást megismerve azt nyilatkozták, legyen nyu­godt, mindjárt visszajönnek, s meglesz a tolvaj. Valóban nemsokára újságolták, hogy eredményesen látogatták meg az egyik „ismerősüket”. Micsoda bravúros munka — gondolta a barátom, s fag­gatni kezdte a rendőröket. Hogyan derítették fel ilyen hamar az ügyet? „Benéztünk az ablakán és ott volt az asztalán a sör.” — hangzott az egyszerű magyarázat. Az árulkodó Radaberger A betörő ugyan nincs ott­hon, de tudták, hol található. Rövid időn belül beröbogtak egy ismeretlen fiatalember­pesten, valamint az ország más tájain is hozzá lehetett jutni. Egyébként hatmillió forint értékben bocsátottak ki sors­jegyet, darabonként 10 forin­tért. A nyomdai munkála­tokat Tokajban végezték. A sorsolást december 15-ré' a megyei művelődési központ­ba tervezték, Öé arról az MVMK munkatársai nem tudtak. Tehát az intézmény­ben az említett időpontban sokan hiába várták a sorso­lást, vagy7 a szerencséjüket. fejlesztésének ügyét, nemkü­lönben az idegenforgalom bővítésének (szállodaépítés stbj lehetőségeit, hiszen — mint mondta — Nyíregyháza a híd szerepét tölt(heti) be a Nyugat és Kelet országai között. A francia bankár érdeklő­dését felkeltették az érzékel­tetett lehetőségek és ígéretet tett rá. hogy a bevásárló- központ létesítésétől függet­lenül a konzervipar illetve az idegenforgalmi lehetőségek hasznosításának tanulmányo­zására hamarosan Nyíregy­házára utazik. (ónodvári) rel, a város egyik bárjából hozták el. Tagadta; ő soha nem járt itt, nem ismeri ezt a helyet. Jó, mondták a nyo­mozók, akkor jön a bizonyí­tás. Autóba ültek és elmenték a gyanúsított lakásába. A pá­linka és a sör azonnal előke­rült, de a férfi erre is csak azt bizonygatta, itt vette - a kocsmában. „Rendben, men­jünk el, nézzük meg” mondták a rendőrök. Ott azonban kiderült, Radeberger sörük már hónapok óta nem volt. A betörő feltette a kezét: „Rendben van uraim, beis­merem, megbuktam”. Vissza­mentek a lakásba a jegyző­könyvet elkészíteni. A rend­őrök a bűnjelet visszaadták a gazdájának, aki felbontot­ta a pálinkát és megkínálta a tettest, majd egy-egy üveg sörrel öblítették le az egészet.- A fiatalember meglepődött ezen a jótékonyságon. „Pénzt kerestem" A szobrász elmagyarázta neki, ez a köszönet, amiért nem tört-zúzott, nem vitte él i a szobrokat és a nagyon ér-' tékes szerszámokat. A koc­cintás után a betörő szívé úgy ellágyult, hogy bocsána­tot kért: „Tényleg nem tud­tam, hogy egy. szegény szob­rász műtermébe látogattam el, pénzt kerestem elsősor­ban, a villanyrezisót a tettes­társam vitte el. Az is bizto­san előkerül.” A bírósági tárgyaláson nem kért kártérítést az is­merősöm, de barátai élcelő­dését kell hallgatnia azóta is: „Volt ízlése ennek a betörő­nek, többre becsülte az italt, mint az alkotásaidat” — mondogatják neki. — A gondokat elsőként — az értékesítésben megbízás alapján résztvevő — Nyír­egyházi Áf észnél sejtették meg — folytatta Soltész Jó­zsef. — Gyanús volt, hogy az eladásból származó elég nagy összegért sem a Terra Egye­sület elnöke, sem más kép­viselője irreálisan hosszú ideig nem jelentkezett. A Pénzügyőrség a tények megállapítása után az ügy­ben a megyei rendőr-főkapi­tányságon feljelentést tett. (cselényi) Dankó Mihály Kocsis András Esküvő után A színház önmagát keresi A december végi színházi szünet előtt a Móricz Zsig- mond Színház vezetése alkalmat keresett és talált arra, hogy a színház néhány barátjával találkozzék. Erre első­sorban az ösztönözte, hogy az Esküvő című Gombrowicz- darab erősen megosztotta a látogatókat. D. M. HIÁBA VÁRTÁK A NYEREMÉNYT Sorsjegybotrány Szobor helyett pálinka Volt ízlése a betörőnek?

Next

/
Thumbnails
Contents