Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-23 / 301. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. december 23. A férjet sem rekesztik ki A szeretet és békesség jegyében Ketten az élet kapujában Mint kivert kutya, úgy járkál a férj a szülő­szoba előtt. Egyik cigarettáról a másikra gyújtana, ha lehetne. Agyában a legképtele­nebb gondolatok cikáznak, vajon mi történik odabenn? A szülőszobából kiszűrődő han­gok végképp nem nyugtatják meg. Vajon az ö felesége miként éli meg a gyötrelmes órákat? Az idegtépő várakozás tehetétlensége meg­viseli az apajelöltet is. De törvényszerü-e, hogy a család életének egyik legfontosabb eseményéből kirekesszék az apukát? A vá­lasz oly nyilvánvaló, hogy legfeljebb azon csodálkozhatunk: miért nem jutott eszünkbe hamarabb. A karácsonyi ünnepek kö­zeledtével a szeretet, a békesség jegyében, gyü­lekezeti imaház avatásá­ra került sor szombaton délelőtt Nyírpazonyban. Az adventista egyházi gyülekezet 1988-ban fo­gott a ház építéséhez kizárólag társadalmi adakozással, az egy­ház összefogásával. A közel 5 millió forint értékű épületben az Istentiszteletek meliett közösségi összejöveteleket, gyermektalál­kozókat, egészségnevelési ta­nácsadásokat tartanak, de az alagsorban akár kisebb esküvőt is megrendezhetnek. Az épület ter­vezésénél a legkisebbekre, a gyermekekre is gondoltak, külön kis szobát építettek részükre üvegfallal, így mindent láthatnak, de a gyülekezetei nem zavarják. Az avatásra öszszegyűlt nagy­számú gyülekezet előtt Milei Sán- dőr lelkész mondott imát. Elek Emil felvétele Majomparádé Van hely az autóbuszon.,, Ülj le" — mondja a mama a kis­lánynak. ,, Csak az öledbe" nya­fog a gyermek. ,,De én fázom" —ellenkezik a mama. „Öledbe akarok” toporzékol a csemete. „Na, gyere te majomparádé!" A mama leül, a csemete fészke- lődik és megy a diskurzus. „Mi vagy te a mamának?"„Majom­parádé, de én csokit akarok"— kántálja a gyermek. „Azt majd hoz a Jézuska".,,Narancsot is akarok". „Azt is hoz majd a Jé­zuska.. ."„Én akkor isés most is akarok!" „Ne légy undok kislányom. Mos t kapsz egy puszit és kész." Á puszi cuppán,' a vadóc duz­zog. de a mama ragyog és meg­kérdezi. „Na, mondd szépen, mi vagy te a mamának. A vá­lasz. „Azért se! Te vagy a ma­jomparádé!"-S­Zsebes a tükör Nyíregyháza, Zrínyi Ilona utca. Mindenfelől zene hallik, s tömeg hömpölyög. Zajácz András nyomozóval és Bara­nyai Ferenc rendőrjárörrel tartok. — Maradjatok le — szólt halkan Zajácz András. — Ott egy régi zsebes. A nyomozó máris egy fehér dzsekis férfit figyel, s közben elő­resiet. Az illető most éppen egy sorsjegyet „kapar”. Az eladó kö­rül 30-40-en tömörülnek. Rendőr lesi a vevőt Még Barbie-nak is Munkatársunk a razzián Séta ajátéléoi^Jyözött' Talán a legnagyobb izgalom­mal a gyerekek várják a karácso­nyi gyertyagyújtást. Fénylő sze­mekkel, boldog kíváncsisággal lesik: mi kerül a fenyőfa alá. S le­Egy férfi nadrágjának farzsebéből jókora irattárcája félig kilógott... — A lopások gyakori helye az áruházak bejárati ajtajainál lévő függönyök vonala—említi Zajácz András. — Ott a tettes a leendő ál­dozattal szembe megy, azt látszó­lag véletlenül meglöki, s míg a szerencsétlen illető azzal van el­foglalva, addig a mögötte haladó tolvaj a táskájából a pénztárcát könnyűszerrel kiemeli. A függöny visszalibbenése miatt ezt még lát­ni sem lehet. — Nemritkán 8-10, általábanci-' gány nő bemegy egy butikba, (oda, ahol egy eladó van) s amíg ketten-hárman a kereskedő fi­gyelmét elvonják, a többiek vil­lámgyorsan a kezük ügyébe eső árukat a táskájukba rakják — mondta Négyesi Miklós. — Az álvevők többnyire olyasmit kér­nek, amelyért a kereskedőnek meg kell fordulnia, sőt létrára szükséges másznia. Durran a petárda A kapitányságon két fiatal nyo­mozó egy arasznyi, ceruza vas­tagságú, zöld színű valamit az alezredes asztalára tett. — Petárda — mondták. — A vasútállomáson két felnÄ*t férfi ilyennel pukkantott. A t iforos végét gyufás dobozon végighúz­zak, s amikor meggyül, eldobják, s kis idő múlva nagyot durran. Ha valakinek a kezében robbahnafel, akkor 2-3 újját is levihetné. Az elkövetőket az állomásról a rendőrkapitányságra előállították, s a garázdaság miatt ellenük eljá­rást indítanak. Cselényi György hét bármilyen szép, elegáns a kapott ruha vagy cipő, a legna­gyobb öröm a megálmodott játék­nak szól. Mit tapasztal vajon a szülő — akinek már hónapok ótafőafeje— ha belép ma, közel az ünnepek előtt egy játékboltba? Először is: ami a legmeglepőbb, nincs csúcs- forgalom. Van ugyan vevő, de messze kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A másik észrevétel! bő­séges a választék, roskadásig tömve a polcok. me A legkeresettebb áruk közé tar­toznak a Barbie babák (közel 2000-ért) és a különböző Legók (280-tól 4600 forintig). Az utóbbi minden mennyiségben .kapható; csak bírja a pénztárca. Örömmel tapasztaljuk, eltűnteka polcokról a félelmetes fegyverutánzatok. Elvétve kínálnak' még pisztolyt, puskát, de azt is inkább 5 maszek árusok. Itt található az a seriff-fel­szerelés is, melynek tartozékai: bilincs, kézigránátok, stb.! Ma már egyértelművé vált, a műanyag betört a játékiparba, szinte minden tárgy valamelyik válfajából ké­szült, részben vagy teljes egé­szében. Bőséges a diafilmválaszték is. A gyermekkönyvkínálat tetsze­tős, különösen az utcai standokon nagy a „felhozatal”. Külsőségei­ben is szép, esztétikus kivitel mel­lett végre a legtöbb kemény borító­val készült, amely várhátóan job­ban bírja majd a strapát. Csak az a fájó, bizony, egy jobb. könyv ára 300 forintnál kezdődik. Szegé­nyes a kínálat viszont társasjáté­kokból. Nincs egy új, ötletes, el­mét mozgató játék, mely. etérhető összegért megvásárolható lennel Az illetékesektől megtudtuk: a játékra nincs garancia, jótállás, így valószínűleg sok gyermeknek lesznek szomorú percei az ünne­pek után. Egészségügyi okok miatt ugyanis nem cserélik vissza a játékokat. Igaz, a nyíregyházi Nyírfa Áruházban elmondták: ha valamelyik apróság két hasonló autót vagy babát kapott, vísszavi- hetik a játékosztályra és levásá­rolhatják az árát. D. M. Ez a végleges megoldás Csak önként es alapon — Sokkal nyugodtabbak, fe­gyelmezettek a kismamák, ha maguk mellett tudják a férjüket • életük fontos, de nehéz óráiban— vélekedik Udvari Tibornészülész­nő. — Az egyik együtt szülő há­zaspárnál láttuk, hogy szinte sem­milyen lelki segítséget nem kellett nyújtanunk. A férj és a felelség átbeszélgette a kritikus időt, s mindketten nyugodtan néztek a soron következő vizsgálatok elé. — Úgy látjuk, hogy azok a há­zaspárok kérik ezt a lehetőséget, amelyekben bensőséges, kie­gyensúlyozott a kapcsolat a két A detektív a kb. 20 éves vidéki tolvajt távolról tartja szemmel, de milyen ügyesen, a kirakatüveg tükröződése révén. A fickó hátra­néz, az egyenruhás rendőrt nyom­ban kiszúrja, de úgy érzi, a forga­tagban nyugodtan ténykedhet. Az előtte álló válltáskás nőhöz közel férkőzik. Feltehetően annak pénz­tárcáját akarja megszerezni. A szándékát a hölgy talán megérzi, mert hátratekint, s a táskáját szo­rosan a hóna alá fogva elsiet. Országos közbiztonsági és közlekedési akciót tartott a ren­dőrség, amely természetesen ki­terjedt megyénkre is. — Célunk a karácsony előtti vá­sárlások rendjének rendőri bizto­sítása, valamint az állampolgárok számára nyugodt légkört teremfe­ni — tájékoztatott Négyesi Miklós alezredes, a Nyíregyházi Rendőr- kapitányság bűnügyi osztályának helyettes vezetője. — A rendőrid és nyomozók főként a nagyobb forgalmú üzletekben, áruházak­ban, pályaudvarokon, és piaco­kon tartottak ellenőrzéseket, hi­szen a zsebtolvajlások és egyéb lopások e helyeken gyakoriak. Feladatunk a köznyugalmat zava­ró más jogsértések megakadályo­zása is. Az akció folytatódik. A fehér- dzsekis férfi a Nyírfa Áruház felé baktat. Mi utána. Az üzletbe megy, de tömeg híján, kicsi a zsebelési lehetőség. Ezt látja emberünk is, s szinte csalódottan az állomás felé távozik. Figyelését más nyomozó veszi át. Ludas a függöny A tömeget tovább lessük. Meg­mondom őszintén, járókelőket ilyen szisztéma szerint még soha­sem nézegettem, ami nem egyen­lő a bámészkodással, sőt igen fárasztó is. Elképesztő könnyel­műséget észleltem. Némelyik zsebbe, táskába talán én is bele tudtam volna nyúlni. Például volt, aki a pénztárcáját degeszre tö­mött reklámszatyra tetején vitte. Három éve, hogy Nyíregyházán a megyei kórház szülészeti osztá­lyán szélesre tárták az érdeklődő apajelöltek előtt az ajtót és lehető­séget adtak: feleségük mellett lehetnek a szülés idején. Azóta már 300 házaspár döntött az együtt-szülés mellett. Fantasztikus élmény — Össze sem lehet hasonlítani a mostani szülést az előzővel — summázza a hét nappal ezelőtti tapasztalatait Bánhidiné Szabó Ágnes, Nyíregyháza, Törzs utcai kétgyerekes fiatalasszony. — Eszterrel hosszú órákon át vajúd­tam, most viszont Edit két óra alatt megszületett. Szerintem ebben nagy szerepe van a férjemnek. Puszta jelenlétével megnyugta­tott. A számítógépekkel foglalkozó szervizmérnök férj és a rend'- szerszervező feleség hónapokkal ezelőtt az ismerősöktől hallotta: milyen fantasztikus élmény volt együtt szülni. Úgy döntöttek; ők is jelentkeznek. —Úgy gondolom, aférjnekis le­het szerepe a szülés folyamatá­ban — így Bánhidi István. — Sze­rettem volna segíteni a felesé­gemnek mindenképpen, s nagyon igyekeztem elsajátítani afelkészí­tő tanfolyamon hallottakat. Való­ban nagy élmény részt venni a születésben. — A világ számos országában alkalmazzák ezt a módszert. Elő­ször egy Guatemalában végzett kísérlet nyomán összegezték a tapasztalatokat a szakemberek. A kísérletnek az volt a lényege: a szülőszobába beengedtek egy, az anyához közelálló személyt, aki dörzsölhette a vajúdó hátát, fog­hatta a kezét. Az orvosok a sta­tisztikai adatok összegzése után azt látták: az így zajló szülések kevesebb műtéti beavatkozást igényeltek, gyorsabban lezajlot­tak, tehát az úgynevezett társas támasz pozitív eredménnyel zá­rult. Az 50-es években Francia- országban, majd Amerikában mind nagyobb tömegben szültek együtt az asszonyok a férjükkel, pár éve pedig a MÁV-kórházban és a Debreceni Orvostudományi Egyetem Női Klinikáján is beve­zették a módszert — foglalja össze dr. Gordán Gyula, aki a megyei kórházban a papás szülé­sekkel foglalkozó négy orvosból álló csoportot irányítja. ember között — folytatta Molnár Jánosné főnővér. — Általában a középfokú végzettségűek és az értelmiségiek és a városon élők jelentkeznek az előkészítő tanfo­lyamra. Ahol a hagyományok job­ban érvényesülnek, még ritkáb­ban élnek a párok ezzel a mód­szerrel. Kizárólag önkéntes alapon tör­ténik a párok kiválasztása és fel­készítése. A terhes tanácsadóban hallanak arról, hogy lehet jelent-"*' kezni. Szeptemberben, október­ben igen nagy érdeklődést láttak az orvosok. A négy foglalkozásból álló felkészítésen először rögtön a szülőszobába kalauzolják a há­zaspárokat, megismerkednek az itt rájuk váró eseményekkel. Majd a terhesség élettanával, a ruház­kodással, a szülés lefolyásával, s befejezésként az újszülött ápolá­sával, gondozásával kapcsolatos tudnivalókat sajátítják el. Társadalmi igény — Nem győzöm elégszer hang­súlyozni a pároknak a felké­szítésen, milyen fontos áz'anya- tej a csecsemőnek — mondta Ugrai Józsefné egészségügyi védőnő. — A tejképződéshez nyugodt családi háttér is kell és ebben már az apának is nagy szerep jut, hi­szen a továbbiakban rá hárul a megszaporodott család életének, mindennapjainak megszervezé­se. S ha az együtt szülés és lelőtte a tanfolyam bebizonyítja a férjek­nek: mennyire fontos a segítsé­gük, talán nem érzik magukat kire­kesztettnek a szülés után. Nem féltékenykednek a kis jövevényre, s talán még a válás gondolata sem merül fel bennük, mint a gondok- bajok megoldásának egyetlen módja. — Társadalmi igény mutatko­zott az együtt szülésre, ezért szer­veztük meg az osztályon is a lehe­tőséget — hallottuk dr. Orosz- Tóth Miklós osztályvezető főor­vostól. — Tudományos előadás keretében már beszámolt az egyik kollegánk a kedvező tapasztala­tokról. Az évi 3600 szülésnek csak a töredékét jelenti ez a módszer, de ha a házastársaknak érzelmi­leg ez sokat nyújt, minden jelent­kezőnek lehetővé tesszük, hogy életük nagy élményét közösen él­jék át. Magán közvéleménykutatá­som szerint a férjek egy része mereven elzárkózna a szülőszo­bai részvétel elől. A nő maradjon , meg számára, mint tökéletes lény, őrizni szeretné róla az illúziót. Míg mások úgy vélik: az Ember érke­zéséért ketten vállalták a felelős­séget, joguk és kötelességük bá­báskodni az új élet születése fe­lett. Tóth Kornélia I ego

Next

/
Thumbnails
Contents