Kelet-Magyarország, 1990. december (50. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-23 / 301. szám
Kelet-Magyarország 3 1990. december 23. JÓ MUNKÁT, POLGÁRMESTER ÚR! * Visszaadni a városlakók hitét Mádi Zoltán, Nyíregyháza polgármestere pártonkívüli, 30 éves szakközgazdász, adószakértő. Édesanyja gimnáziumi tanárnő, édesapja mérnök, testvére Mádi László országgyűlési képviselő (Fidesz). Felesége marketing tevékenységgel foglalkozik, egy kislányuk van. A polgármester családjával a Malomkertben lakik, nincs autója, ha lehet, gyalog jár. Irodájában mindig megtalálható néhány szimbolikus tárgy: egy szál virág, pár alma és egy focilabda. • Nem volt-e vakmerőség a színház gazdasági igazgatói székét a polgármesterivel fölcserélni? — Természetesen vakmerőség volt, mint ahogy az ma Magyarországon bármilyen hivatalt vállalni, ami a politikával összefügg. Tizennégy személyt kerestek meg a pártok, és két lehetőséget mérlegeltek: politikai vagy szakmai alkalmasságot. Ez utóbbit választották: szakember legyen a polgármester. Rendkívül kemény és indulásoktól sem mentes egyeztetések után végül is agájára mar'.csak az én hevem került Tel. Csak úgy Vállaltam,- ha' a'képviselő- testület kétharmados többséggel támogatja a jelölésemet. Talán az is közrejátszott a döntésemben, hogy a kihívások mellett soha nem tudtam elmenni, mipdjg úgy gondoltam, mindent meg kell próbálni, és meg kell mérni az erőmet. • Mi változott az életében az új tisztség átvétele óta? Minden. Úgy érzem, kb. tizenötszörös a terhelés, ánnyival intenzívebben élek a korábbiakhoz képest... • És mi változik a szakapparátusban? Félnek a régi emberek? — Félniük nem kell, de a szükséges átszervezések elkerülhetetlenek a megváltozott feladatok miatt. • Hogyan értékeli azt a helyzetet, hogy Nyíregyházán nem a hivatalos hatalom, hanem a Fidesz—SZDSZ érvényesült? — A szavazók akarata érvényesült, mert igazán hitelesnek a Fidesz és a KDNP bizonyult, az SZDSZ pedig növelte táborát. Jó lenne, ha a hivatalos hatalommal egy normális együttműködési szisztéma alakulna ki, egyfajta olyan kapcsolat, amely alulról felfelé hat, mert ha a hatalmat a köz- igazgatási vonalak mentén próbálnák fentről érvényesíteni, akkor ennek az országnak, azt hiszem, vége van. • Milyen örökség maradt a képviselő-testületre, nincse- nek-e félelmei az önkormányzatnak a gazdálkodás miatt? — Várhatóan 25-30 millió hiánnyal zárjuk az évet a 2,4 milliárdos költségvetésből. A városnak komoly hitelterhe van. A hitel- törlesztés és a már előre hozott, korábbi fejlesztési döntések 1991 -es hatása együttesen a költségvetés 15 százaléka lesz. Ez azt jelenti, hogy semmifajta érdemifejlesztési döntésre nincs lehetőség. • Nem veszi ez el a kedvét? — Eddigi munkahelyeimen sem azt néztem, ha gond volt, kihez menjek sírni. Azt néztem, hogyan lehet előretekinteni, a feladatot megoldani. Úgy gondolom, azért választottak közgazdászt erre a feladatra, hogy a megoldásokat a legkisebb áldozatok árán találjuk meg. • Ide kapcsolódik, hogy ijesztő híreket lehet hallani az önkormányzati adókról. Mi az igazság? — Valóban, a törvény jelez egy olyan központi szándékot, hogy az országos feszültségeket helyi szintekre szeretnék telepíteni. Tisztában vagyunk azzal, a mai magyar állampolgár már nem terhelhető tovább, de mivel valamiféle helyi adónak lennie kell, ezért erről a kérdésről nagy felelősséggel fogunk határozni. • Lehet, hogy a gazdag emberekre több adót vetnek ki? — A jelenlegi magyar adórendszer képtelen elérni az igazán gazdagokat. Itt az az alapvető-gond, hogy nem sikerült eddig országos szinten egy olyan adórendszert teremteni, amely felszínre hozza a valódi jövedelmeket, és a társadalom számára áttekinthető, igazságos teherviselést eredményez. • És hogyan látja a másik végletet, mennyi szegény van Nyíregyházán? — Az OTP tudná megmondani, hányán képtelenek már fizetni a törlesztőrészleteiket. Érzékelhetőek az elszegényedés jelei, a középréteg lecsúszása, megjelenik ez a hajléktalanokkal kapcsolatban, és tapasztaltam a barikádoknál is. Személyesen nem foglalkozom ezzel, mivel a szakterületeket az alpolgármesterekkel felosztottuk magunk között, de a testület a szegénység kérdését súlyának megfelelően fogja kezelni. • Sokakat érdekel, miből fog pénzt csinálni a polgármester. — Két kitörési pontot látok: a város tulajdonában lévő ingatlanokkal, a nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel kapcsolatos jó gazdálkodást tartom meghatározónak. A másik: a korábbi kiadási struktúra végiggondolására lesz szükség, a nem indokolt kiadások megszüntetésével. • A pénztelenség mellett mit tart Nyíregyházán kemény diónak? —A munkanélküliséget látom a legnagyobb veszélynek, a perspektívátlanságot. Ha nem sikerül ebbe a városba működő tőkét hozni, ha nem sikerül az itt induló egyéni éslársas vállalkozásoknak nagyobb lendületet adni, akkor nem lesz olyan lehetőség, ami felszívja ezt a munkanélküliséget. A külföldi, a hazai tőke és a vállalkozások számára kellene olyan feltételeket teremteni, ahol a befektető jól érzi magát. • Neuralgikus pont itt a fiatalok lakáshoz jutásának lehetősége, a romló közbiztonság is... — Lakás... Ez egy rettenetes kérdés, és nem igazán nyíregyházi, hanem központi kérdés, amit országos szinten lehet kezelni... Csak azt tudom mondani, elsősorban mindenki saját magára számítson, a család; a barátok segítségére. — A közbiztonság javításáért azaterv, hog y a rendőrséget tech - nikában és létszámában is megerősítjük, polgárőrség alakul, és a közterület-felügyelőknek is lesz ellenőrző jogosítványuk. Van már személyes tapasztalatom, menynyire kiszolgáltatottak az emberek. Igazán a lakossági összefogás segítene; ne forduljunk el közömbösen, hanem ha valaki vét a közrend, a békés polgárok ellen, akkor azt a személyt hárman-né- gyen fogják meg, és vigyék be a megfelelő helyre! • Nyíregyháza ismét megyei jogú város—ezzel kikapcsolták a megyegyűlésből. Mire jó ez? — Ez nagyon rossz, mert így a megyeszékhely kirekesztődött a megyéből. Folyamatosan törekszünk arra, hogy a helyzetünknek megfelelően létezzünk ebben a térségben, és az a véleményem, középtávú szinten ebben lesz jogi változás. • Hogyan érvényesül a térségben a város szellemisége? — Én érzem a városnak a sajátos arculatát, amelynek jegyei az örökváltság, a megyeszékhellyé válás, vagy az, hogy 1894-ben a város polgárai úgy döntöttek, színházat létesítenek. A polgárok döntöttek, és nem megmondták nekik, mit tegyenek. Akar és harcol ez a város, ha hagyják úgy élni, ahogy a polgárai szeretnének. Egyik legfőbb célom azért dolgozni, hogy az embereknek az elveszített hitet, perspektívát visz- szaadják. Hiszek a kultúrában, hiszek az emberi kapcsolatok erejében és a feladatban, amit vállaltam. • Hadd kérdezzem meg, mit csinál a polgármester, amikor éppen nem politizál? — Edzem magam, úszni járok, és testkultúrával foglalkozom. Folytatom az angol nyelv tanulását. Az újságok közül nem mindegyiket tudom elolvasni, amit szeretnék, mert nincs annyi időm, de január 1 -jén új életet kezdek. • És mi a karácsonyi programja? — Várat építek a gyerekemmel... Baraksó Erzsébet Költözés az új évben Befejezés előtt áll Nyíregyházán a Dohány utcai építkezés, még karácsony előtt megtörténik a műszaki átadása az utolsó 120 lakást befogadó tömbháznak, amit a SZÁÉV munkásai építettek. Fotó: H. P. KIS TŐZSDEI MI-MICSODA Pénzt fiadzó szemfülesség Nem árt, ha van annyi pénzed, hogy a veszteséget is elviseld, szükség van kitartásra, mert a pillanatnyi helyzet szülte kapkodás nem vezet jóra, kell egy kis szemfülesség és ész, végül: az isa pénzed növeli, ha a szerencse melléd áll. Mindezek feltétlenül szükségesek a befektetők számára, akik a tőzsdén próbálnak szerencsét. Ők azok, akik nem az osztalékra, hanem a legrövidebb időn belül a legmagasabb nyereségre utaznak. A tőzsde kulisszái mögé Vas Jánossal, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóhelyettesével kukkantottunk be. A forgalomban lévő legfontosabb részvények értékét egy indexszámítással összegzik, ami jelzi az árfolyamok tendenciáját. A világ legnagyobb tőzsdéjén, Tokióban a Nikkeit, míg New Yorkban a Dow—Jones-indexet használják. A tőzsdei árfolyam-alakulásokból az adott ország gazdasági helyzetét is meg lehet ítélni, egy tőzsdei összeomlás gazdasági mélypontot is jelenthet. Részvényt a részvénytársaság formájában működő cégek bocsátanak ki, alaptőkejegyzés vagy tőkeemelés érdekében. Ennek meghatározott szabályai vannak, például a tőzsdén való szerepléshez nyilvános tájékoztatót kell megjelentetni. Legtöbbször a cégek úgy ítélik meg image- ukat, hogy az átlagnál jobb, így névérték felett kerülnek tőzsdei forgalmazásra részvényeik. Bróker = alkusz * y y gy kupán vágott az ok- I / fejtés, hogy azonnal t, J leültem. Ha nem ülök le, elesek: Na, szóval jó ez a forint, mi több, itt Közép-Euró- pában, meg még azon túl is deviza, valuta, meg amit akartok. Mondta a Kupa. A forintot a környező országokban mindenütt elfogadják, beváltják, sőt, keresik. De ki keresi a lejt, a rubelt, a zlotyit? Visszapofáznék a rádiónak (de minek): — Én tudom, hogy ki keresi a lejt, a rubelt, meg a zlotyit — mondom. — A lejt a román, a rubelt a szovjet, a zlotyit a lengyel ember keresi. De minek? Inkább a márkát vagy a dollárt keresnék. De nem hagyják nekik. Bizony, uraim. Nagyon egyoldalú így ez a játék... — Mi az, már megint magában beszél, szomszéd úr? Ez meg hogy jött be ? Határozottan emlékszem, hogy amikor kiengedtem a macskát, bezártam az ajtót. Na és ha nem zártam be? Akkor is kopogna. Nem szeretem, ha rajtakapnak az egyéni diskurzuson, hiszen csak a bolond beszél magában meg a fél ország. Na, mindegy. Kivágom magam. — Hangosan gondolkodtam. — Na ne! Hát szokott maga gondolkodni?! —Stohanek úr! Hanem viselmeg, mit akart maga a lejjel, rubellel, zlotyival! Megmagyarázom. A leendő pénzügyminiszter szerint a forint, az jó. Jobb, mint a szomszédok pénze, hiszen a forintot a szomszédok is veszik, keresik, KUPA KIAN kedik nekem, akkor én kupán vágom. — A kupával maga csak ne dobálózzon. A Kupa most nagy ember lett. Nem illik most már semmiféle képzettársítás. Teszem azt: kupán vágás, boroskupa, söröskupa, vizeskupa. Ajánlom, tartsa a nyelvét. Ez már nem adóügy. — Na és a kupabajnokságok? — Ezt meg miért mondja ? —- Kifelejtette a felsorolásból. Mert van ugye Davis Kupa is, meg Tungsram Kupa is, de mert egy sem Mihály, azért még kupa.. — Tudja rrtit? Ne személyeskedjünk! Inkább azt mondja tehát a forint az deviza, valuta. — így igaz — mondja Stoha- nekf—A forint az jó, csakhogy.. — Csakhogy? — Csakhogy kevés van belőle, kicsi a vásárlóértéke, és erősen romlik. Ettől függetlenül a forint,az jó. Bárcsak egy zsákkal lenne! Megadom magam. Nem is olyan buta ez a szomszéd. A forint, az tényleg jó. Igaz, hogy egy kicsit már rossz, de azért jó. Az ember egészsége is megromlik 44 év után, más lesz a tartása, miért éppen a forint tartása ne legyen más? Nem is akarok én mást keresni, csak forintot. De hiába keresem. Nem találom! Seres Ernő A kisbefektetők, magánszemélyek jegyezhetnek részvényeket, de ha az értékpapírok a tőzsdére kerülnek, ott már nem vásárolhatnak, csak megbízott bróker cégeken keresztül. A bróker jelentése alkusz, értékpapír-bizományos. Ilyen bróker cég az értékpapírtörvény szerint az a cég lehet, amely rt-nél 50 millió, kft-nél bizományosi tevékenységnél 5, értékpapírkereskedelmi tevékenységnél 10 milliós alaptőkével rendelkezik. A bróker fogadja a befektetők megbízását: ennyi meg ennyi értékben ilyen meg ilyen részvényt vegyen. Az ügyletet lebonyolítja, ezért jutalékot kap, a részvényt pedig átadja a tulajdonosnak. Az értékpapír-kereskedő cégek saját kockázatukra vásárolnak és adnak el részvényeket, így forgatják a pénzüket. Az ő érdekük, hogy olcsón vegyenek, és drágábban adjanak el. Jelenleg hazánkban 20-25 bróker cég működik. Az ügynök elkiáltja magát A részvények adásvétele kikiáltásos rendszerben történik. A megbízott ügynökök elkiáltják magukat, vennének valamilyen részvényt bizonyos árért. Ha nincs kínálat, akkor emelik az árat egy meghatározott szintig. Ha szóban megegyezik két ügynök, azt a tőzsdei alkalmazottak írásban lejegyzik, így nincs utólagos vita. Az üzletet nyélbe ütötték, az ügynök már a következő megbízatását kezdi. A kisbefektetők logikája szerint addig kell tartani a részvényt, míg az árfolyama felfelé emelkedik, és el kell találni azt a pontot, amikor az árfolyam a legmagasabb, és akkor kell túladni a részvényen. Ehhez megfelelő információk, szemfülesség és mindennapos kapcsolat szükséges a tőzsdével. Minderre legjobb példa az IBUSZ-rószvény. Kibocsátáskor 4900 forintba került, de néhány nap alatt 13 ezerre ugrottfel, akkora volt a kereslet, ami egyre feljebb tornászta az árat. A dörzsöltebbek, akik 100-200 százalék hasznot zsebeltek be, kezdték eladni a részvényeket, emiatt az eladási ár csökkent, sokan pánikba estek, és szabadulni próbáltak a részvényeiktől. Emiatt az IBUSZ-rész- vény ára december 18-ra 4832 forintra esett vissza. Akik az árcsúcs közelében vásároltak részvényt, és abban reménykedtek, hogy megáll az árcsökkenés, és újra felfelé kúszik az ár, azok sokat veszítettek, míg mások ellenkező előjellel hatalmas nyereséget könyvelhettek el. Kötelező nyilvánosság A részvénykibocsátók nyereség esetén osztalékot fizetnek. A részvényeket szabadon lehet adni-venni, ebbe a kibocsátó cégnek nincs beleszólása. De az osztalék általában a bankkamat és az inflációs szint alatt van, így egy- egy bukás után sovány vigaszt jelent a kipostázott pénz. Természetesen nyerni akar mindenki a tőzsdén, ehhez viszont megfelelő szabályok is kellenek, amelyek védik a befektetőket. Kötelező a cégről információkat megjelentetni a napilapokban, tilos a cégnek olyan információkat felhasználni, amelyek a nyilvánosságra kerülés előtt tudomására jutnak. A tőzsdézéssel a cégek a lakosságnál lévő pénzeket kívánják megmozgatni, és bevonni a gazdaságba. Máthé Csaba
